Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-27 / 245. szám

Egyes szám ára 250 koroni. twkmIMf Cl Maóölutí­Ue&k Pcreoc-alca 2. (P6­ívUMraUval szemben.) Tele­teli lS-33.A.Szeged" megjele­«k M<16 kittié üre! torodén •vp. Egyes száa> ira 2NI» B Előfizetési Arak: E» Maapri Szegeden 5B0U3»da­feMrr. te vidéken 5800 tor. Hiráettsi árak: Féthasáboo 1 mm. 50, egy hasábon 100, más­(él hasábon 1:0 K. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 100,kövér betűvel 200 K. Szövegközti közlemények sorosként 807 K. Ny ilttér, csa­ládi értesítés 1600 K. Több­szöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 október 27, SZOMBAT. 245-ik szám. Derengés. Négy héttel ezelőtt nyílt meg Londonban az úgynevezett imperíálís konferencia, melynek tag­jai egylől-egyig miniszterelnökök és miniszterek sorából ketülnek ki. Képviselve vannak benne Anglia, az immár szabad állammá alakult Írország és az önkormányzattal biró angol gyar­matok kormányai. A konferencia, amely első izben husz esztendő előtt puszta megbeszélés jetlegével bírt, hovatovább intézményes formá­kat öli. Tárgyalásai a brit világbirodalmat, sőt az egész földkerekséget illető nagy politikai irányelveket vannak hivatva megállapítani. Eöben a szokatlanul előkelő társaságban Bsldw'n angol miniszterelnök felállította a világ­háború mái legét Anglia szempontjából. Megál­lapítása szerint a háború előtt volt egy sziget­ország és annak voltak gyarmatai elszórva a föld különböző részein. A háború alatt ez a helyzet megváltozott. Ang'ia megvan, de nin­csenek már a régi értelemben vett gyarmatai, hanem egyenjogú és egyenrangú szövetséges államai, amelyek Angliával egyenlő jogon foly­nak bele a mindnyájukat összefoglaló biroda­lom ügyeinek az irányításiba. Ennek az állam­szövetségnek pedig a gazdasági hatalma akkora, bogy a világnak a többi része került vele szem­ben koloniális viszonyba. Olyan büszke szavak, aminők aligha hang­zottak még el a római birodalom ideje óta. Legfeljebb a spanyol Habsburgok és Napoleon álmodh ttak még világuralomról, de hol volt Napoleonnak tisztán kontinentális hatalma ahhoz a brit világbirodalomhoz, amelynek zászlaja a földkerekség minden résziben lobog. Erő­ben, g-zdagságbainstán csak Amerika méf­kőzhetik vele, de Amerikát is nyelvi és vérségi kötelékek kapcsoljak Angliához és egyazon angol civilizációnak hatalmas kisarjadása Nem is hiányoznak a jóslatok, hogy csak idő kér­dése, mikor az egész angol szász világ egy blokkban egyesül. Batdw'a miniszterelnök ezekről a perspektí­vákról beszélt az imperiális konferencián. Fej­tegetéseit azonban még tovább is fűzte. Nem parancs formájában — mert hisz a londoni miniszterelnök már nem parancsol kanadai, vagy újzélandi kollégájának —, hanem megfontolandó kérdés gyanánt figyelmükbe ajánlotta az egybe­gyűlt miniszterelnököknek és minisztereknek a békeszerződések ügyét. Ajánlotta, hogy ragasz­kodjanak a békeszerződésekhez, amelyek ujabb bázisul szolgálnak a brit világbirodalom hatal­mához. De ragaszkodni kell a békeszerződések­hez azért is, mert ha meg kell tartani a magán­jogi szerződéseket, az állam, mint legmagasabb erkölcsi testület, szintén csak a szerződések makulátlan megtartásának az álláspontjára helyez­kedhetik. Nagyon szép szavak volnának ezek, ha igaz volna a kiindulási pontjuk. Igazak volnának, ha s békeszerződések a magánjogi szerződések módjára, egyenrangú felek kőzött, tárgyalás alapján jöttek volna létre. Nincs okunk az angol miniszterelnök jóhiszeműségében kétel­kedni, de nem hisszük, hogy akkor is ilyen hangon beszélne a párisi diktátumokról, ha a sors őt történetesen a német birodalom, Magyar­ország, vagy Törökország kormányának az étére állította volna. Sőt talán elég volna az is, hogy beleképzelje magát ezeknek az országoknak a helyzetébe, máris megérthetné a magánjogra VB ló hivatkozás sántikáló mivoltát. A magánjogi szerződés sem kötelező, ha revolverre! kény­szeritik ki valakiből. Négy hét telt el a beszíd elhangzása óta és e rövid idő máris rácáfolt az angol miniszter­elnökre. Amint mai távirati tudósításaink között olvasható, sz angol és amerikai kormányok tárgyalnak, bogy mi módon és milyen eszkö­zökkel lépjenek közbe az Európát, sőt az egész világot pusztító gazdasági válságnak az elhárí­tására. Németország szörnyű katasztrófája ugyanis már Londonban és Newyorkban is érezteti hatását. A márka halála ott is ezer meg ezer exisztenciát rántott magával, akik német pénzben spekuláltak, mert azt hitték, hogy már rosszabb nem lehet. Az angol és amerikai mentőakcióba — ha ugyanis csakugyan az lesz belőle — józanul felfogott önérdek is vegyül. Nem bal, csak segítsenek. De a megindult tár­gyalásokból máris az az igazság szűrődik le, hogy egészséges helyzetet teremteni a jóvátételi feltételek megváltoztatása nélkül nem lehet. A jóvátételi feltételek pedig integráns részét alkot­ják annak a bíkemünek, amely Baldwin szerint uj bázist szolgáltatott a brit világbirodalom hatalmához s amelyet szerinte a magánjogi szerződések szigorú elvei szerint kell meg­tartani. Négy keserves esztendő tapasztalatai meg­taníthattak bennünket, hogy semmiféle ilyen megnyilatkozás ne váltson ki belőlünk vérmes reményeket. Az ut hosszú és a karaván lassan halad. A napfőlkelte még nem érkezett el. Csak szürkületi d reagés, ami az ég peremén jelent­kezik. Di bármily bizonytalan a szürkületi fény, a nappal az, ami utána következik. 31-én érkeznek a Népszövetség kiküldöttei. A Magyar Távirali Iroda hivatalosan jelenti: A Népszövetség {kiküldő tei e hó 31 én érkez­nek Budapestre, hogy tárgyalásokat kezdjenek a magyar kormánnyal. A bizottság tagjai sir Erick Dmmmond főtitkáron kivül P.tul Men­toups, a Népszövetség titkársága politikai osz­tályának igazgatója és Marcel Hodon, a nép­szövetségi ti kártág politikai osztályának másik igazgatója. Továboá két hölgy, miss Hovard, a főtitkárság irodaigazgatója és mis J hnslon titkár érkeznek ide. Miniszterek utazása. Nagyatádi Szabó István ma, szombaton rö­vid tartózkodásra Erdőcsokonyára utazik. Nagy Emii igazságügyminiszter szombaton reggel hi­vatalosan Szekszárdra utazik. Utazása a vallás­és tanulmányalap birtokának rendezésével van összefüggésben. Nehézségek a csehekkel való tárgyalásban. jól informált helyen ugv tudják, hogy a kis ántánt, de különösen a csehekkel elkövetkező tárgyalás során rendkívüli nehézségekkel kell megküzdenie a magyar delegációnak. A csehek ugyanis prágai jelenlések szerint lu'zo't igé­nyekkel lepnek fel. Termelésük elhelyezésének biztosításán minden lehetőt elkövetnek. A csehek egyes iparcikkekbő', főleg a textiliákból való­ságos monopóliumot akarnak szerezni. Metékes helyen azonban már eleve elkészültek minden elképzelhető nehézségre. Scltovszky házelnök beszámolója. Sdtovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, 3 balassagyarmati kerület képviselője vasárnap, október 28 án délelőtt Balassagyarmaton beszá­molót tart. Ez alkalommal elkíséri Bethlen Ist­ván miniszterelnök, Rakovszky belügyminiszter, Csáky Sándor gróf honvédelmi miniszter és Vass József népjóléti minisz'er. Elkiséiik to­vábbá Mayer János, az egységes párt elnöke, Almássy L íszIó. az egységes párt ű^yv zelő al­elnöke, Prónay közélelmezési államtitkár stb. A kormány tagjai és a képviselők egy része vasárnap reggel 7 órakor automobilon indul­nak a Lánchid pesti hídfőjétől. A képviselők másik része és az ujíágirók szombaton dél­után 4 óra 7 perckor indulnak a Nyugati pálya­udvarról. ' • ! * Enyhítő módosítások a lakásrendeleten. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet­gyűlési drágasági bizottság pénteken délután foly­tatta a lakásrendelet tárgy <:ását. A napirend előtt Vass József népjóléti miniszter négy fővárosi újságnak a közleményére vonatkozólag, amely­ben az van, hogy a drágasági bizottság teg­napi ülésén Pitrictievich Horvát Emil báró államtitkárról Rakovszky István és Peidl Gyula azt állította volna, hogy államtitkári befolyását saját előnyére érvényesiti, kijelenti, hogy ezek­ről a kijelentésekről neki nincs tudomása. A bizottság tegnapi ülésén ilyen kijelentések nem hangzottak el. Rakovszky I stván és Peidl Qyula a maguk részéről ugyancsak kijelentik, hogy ők olyan kijelentést, min? az említett hpközle­ményekben foglaltatott, nem tettek. A bizottság ezu'án áttért a lakbérrendetet részletes tárgya­lására. A rendelet 1—5. szakaszát változatlanul jogadták el. A 6 § nál Rassay Károly azt indítványozta, hogy a rendelet oly értelembsn intézkedjék, hogy lakáscsere esetén, ha a két háztulajdonos közül valem:lyik nem járul hozzá a cseréhez, a lafcáshiva'.plnak Jegyen hozzá­szólási joga. A főbérlő, aki a lakást átveszi, köteleztessék arra, hogy uz albérletet is vegye át, vagy pedig szerezzen a bérlő számára ugyanoly lakást. Vass József kijelenti, hogy ebben a formában nem járulhat hozzá Rassay indítványához, meri hiszen az albérlőnek lehet erősebb joga, mint a főbérlőnek, biztosítja azonban a bizottságot arról, hogy nem enged senkit hajléktalanná tenni. Módosítani lehel a rendeltet oly irányban, hoay az uj bérlő legalább 15 napi felmondási időt tartozik engedélyezni az albérlőnek. Tehát ennél az időnél több is lehet a felmondási idő.' A 7. § iái, amely kimondja, hogy az eredeti rendeletnek az üzérkedésről szóló rendelke éseit hatálytalanítják, Szabó Inre és bar kas István szólalnak fel. Kívánják, hogy továbbra is az alaprendelet intézkedései maradjanak érvényben. A miniszter az indítványhoz hozzájárul. A 10. § iái Hermann Miksa kérte a hat­szoros szorzószám leszállítását. Kívánta, hogy a rendeletn;k a bíremelésre vonatkozó rendel­kezései ne vonatkozzanak az olyan es tekre, amidőn szerződéses megegyezés történt a ház­tulajdonos és a birlő között. A miniszter haj­landó hozzájárulni ahhoz, h )gy vitás esetekben a bíróság döntsön és hogy a rendeletben ki­mondják, hogy a szerződéses megállapodásokat nem érint. Peyer Kiroly indítványt terjeszt elő, hogy azokat a szakaszokat, amelyek a béremelésre vonatkoznak, együttesen tárgyalják. A minisz­ter az indítvány' nem fogadja el. A rendelet­tervezetben kontemplált 360 szoros emelés he­lyett hajlandó a 300 szoros szorzószámot ak­ceptálni Ebből 120 szoros emeiéi tulajdonkép levonandó, mert ez a közüzemi dijak emelését jelenti, msgáiak a bázb?rnek emelése tehát csak 180 szoroi lesr. Ez azt jelenti, hogy a novemberre nrgí'lapitott s a jelenleg érvény­ben lévő rendelet alapján való bérösszeget négy és félszeresére fogják emelni Sőt haj­landó a félszeres emelést is elengedni, ifgy hogy ennek alapján az err.elés csak négyszeres lesz. Ezzel szemben a korona zuhanása fo'ylán a hétszeres emelés is indokolt volna. A bé. alaku­lást a következő alapokon szemlélteti: A rende­let alapján november 1-én a házbér volna tízszeres, közüzemi pótlék plusz 40-szereres béieme'és, azaz 50 szeres emelés. A mostan kibocsátandó

Next

/
Thumbnails
Contents