Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-23 / 241. szám

SZHGHD Szeged, 1923 október 20. — A fajvédők egészen ártatlanul támadják Bethlent, amikor azt mondják, bogy balra orientálódik. Tévednek, akik azt hiszik, hogy Bethlen liberális akar lenni. Ezután azokról a dolgokról beszél, amelyekben a rendőrség nyomozott, még pedig eredményesen, de amelyekben felsőbb fórumok megakadályozták a bűnösök megbüntetését. A legutóbbi atrocitásokat és dinamitos összejöveteleket ismerteti, amelyeknek Bzereplói sem vették el büntetésüket. Kijelenti, hogy Cegléd városa egy időre elhomályosította Kecskemét hírnevét az ismeretes Lendvai-választással. Ekkor ugyanis három minisztert nem engedtek szóhoz jutni, és amikor a rendőrség föl akarta oszla'ni a Lendvai-gyülést is, Héjjas oda állt Lendvai mellé és ezeket mondotta: — Pista, beszélj tovább ... A korona belső lerontásáról beszél. Kár Zürichre annyi áldozat, mikor a korona stabilitása mellett maga a kormány emeli fel mindennek az árát. Igy romlik a korona. A külföldi kölcsön kérdése következik. Peidl nem tudja, hogy lesz-e vagy sem. Bethlen erről nem tarija* szükségesnek tájékoztatni a közönséget. Az bizonyos, hogy még hosszú ut vezet a kölcsönig és ez a kölcsön nagyon drága lesz. — Magyarországon olyan politikát kell folytatni — mondotta Peidl —, ami bizalommal tölti el a kiánlánlot. Ha ez nem lesz meg, akkor e'őbb-utóbb megfojtanak. A papirvalutát aranyvalutára kelleti volna átváltoztatni, a prpirpénzen is hasznos befckle tésekct kellett volna létesíteni, házakat kellett volna építeni, de a kormány nem te t semmit. nem követte Ausztria példáját. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — A kormány kezelje most a 12-ik órában a köfcEön kérdését őszintén az oroszág érdekében, ne csináljon ebből hatalmi kérdést, mert ha ez nem lesz meg, akkor minden felelősség egyedül a kormányt terheli. HPercekig tapsolta ezután a közönség Peidl Gyulát, majd az éljenzés és ünneplés lecsillapodása ulán Kéthly Anna mondott hosszabb beszédet. Kijelentette, hogy a Ne ölj! parancsolatot minden iskolás gyermek szivébe kell vésni már jó korán. Dr. Györki Imre politikai Fregolinak nevezte Bethleni, akinek ujabb jelszava az aranyközéput. Farkas István a földreform kérdéséről beszélt. Az ülés végén a közönség ismét állva innenii Peidl Gyulát és a megjelent képviselőket. Délután a Durkó-féie vendéglő kertjében a szocialista kisiparosok és a kispolgárok gyűltek issze szép számban, hogy meghallgassák képviselőjüket. Peidl Gyula itt elsősorban a kisiparosokat érdeklő kérdésekről beszélt, majd megállapiotta, hogy a szociáldemokratáknak a parlamentben negatív sikereik vannak, amennyiben megakadályoztak egy csomó törvényjavaslat megszületését. Beszédében kitért a fajvédők szegedi szereplésére is. — Az egyik fajvédő-apostol — mondotta — tolmácsolta itt Kemál pasa üzenetét. A fajvédő méltán szimpatizál Kemállal, aki ugyanugy gyilkoltatta a keresztényeket, mint ahogy a fajvédők egyidőben gyilkoltatták a zsidókat. —- Hazugság — folytatta —, hogy itt nyolcmillió szabad magyar lakik. Friedrichnek azt kellett volna mondani Scmirnában, hogy CsonkaMagyarországon ugyanolyan rabok a milliók, mint az elszakított területeken. Végül a választásokról beszéli, kijelentette, hogy nagyon szívesen fognak együtt dolgozni a polgársággal, de a szociáldemokraták nem kap • hatók arra, hogy kikaparják másoknak a sült gesztenyét. Ellenzéssel fogadott beszéde itán Farkas Utván foglalkozott az agrárkérdésekkel. Este gyűlés volt a Munkásotthonban és a képviselők hélfön reggel utaztak el Szegedről. Gróf (A Szeged tudósítójától.) Teleki Pdl gróf a Tisza-szálló nagytermében nem n^gyizámu hal gatóság előtt tartotta vasárnap beszámolóját. A hallgatóság n^gyrésze közalkalmazottakból állott. A vasúti üzletvezetőség hirdetőtábláján már néhány nappal ezelőtt megjelent egy cédula, amely felhívta a kartárs urak figyelmét Teleki vasárnapi gyűlésére és felkérte őket, hogy a gyűlésen nunél nagyobb ssámban jelenjenek meg. A gyűlést 11 órakor nyi'otta meg dr. Pálfy Józset ipartestületi titkár. Üdvözölte Telekit felgyógyulása alkalmából és felkérte beszámolója megtartására — Nem beszámolót akarok mondani — kezdle Teleki Pdi 'beszédét, — mert nincs is miről beszámolnom, mivel betegségem megakadályozott abban, hogy aktív részt vegyek a politikai küzdelmekben. Csak tájékoztatni kívánj i választóit a helyzetről. Elsősorban a külföldi kö!c«ön ügyével foglalkozik. Egyesek politikai izgatásra használjál* fel ezt sz ügyet, mert igy akarják irányváltozásra kényszeríteni a kormányt. Ez hazefiatlanság. A magyar kölcsön fellételei nem lehetnek súlyosabbak az osztrák kölcsön feltételeinél. Abban az esetben, ha tényleg súlyosak a feltélelek, az az idő, ami eltelik a kölcsön folyósításáig, enyhülést hozhat. Ha kedvezőek a feltételek, azt nem szabad publikálni, mert az ország ellenségei számára taktikai előnyt bizfositana az indiszkréció. A külföld fontoanak tartja, hogy ki kéri a kö'ciönt. Meg ál a külföldi kölcsönről. van győződve róla, hogy ha azok kérnék, akik most kárhoztatják Bethlent a súlyos feltételek miatt, ők még sulyesobb feltételek mellett kapnák meg. Néhány politikus diktatúrára törekszik. Van olyan is, aki Mussolini akar ienni, cL: megfeledkezik arról, hogy Mussolini lulajdonkepen két emberből áll, egy forradalmárból és egy államférfiből. A forradalmár eredményeit csak az államférfi biztosíthatta. Mussolini második karaktere azonban nem található meg minden Mussolini-jelöltben. Ezután a lö vényhozás reformjáról beszélt Teleki. Szükségesnek tartja a felsőház visszaállítását. Nem hive az általános választójognak, mert az szerinte növeli a távolságot a vá asztók és a képviselőjük közölt. Ö is hiszi, h gy a mai parlamenti rendszer lejárta magát. Olyan nemzeti képviseletet tervezett még miniszterelnök korában, amely érdekképviseleteket, szakembereket foglaljon magában. A visszaállítandó felsőház az érdekképviseletre lehetne alapítva. A földbirtokreformra vonatkozólag kijelenti, hogy a novella aggodalommal tölti el, mert az a törvény hatáskörét csökkenti és tágabb teret enged a politikának. Beszéde végén kijelentette, hogy azért nem lépett be még a pártonkivüiiek pártjába sem, mert meg akarta őrizni teljes politikai objektivitását. Az éljenzéssel fogadott beszéd ulán dr. Tóth Imre szavaival végződött a gyűlés. A rajnai köztársaság kikiáltása.. * Aachenben hétfőn proklamálták a rajnai köztársaságot. A rajnai szeparatisták valamennyi középületet, jelesül a városházát, melyen a rajnai köztársaság zászlója leng, megszállták anélkül, hogy a rendőrség a legcsekélyebb ellenállást fejtette volna ki Az ideiglenes kormány kiáltványt bocsátott ki, amelyben mindennemi tüntetést betilt. Az ideiglenes rajnai kormány proklamációja meg ilt mindennemű eiienáiláu és fosztogatást. A lakosságot feisrólitják a rend és méltóság megóvására. A felhívás kila ásba helyezi az | élelmiszerül való ellátást és munkaalkalmak ; teremtését. A rajnai szeparatista c«apstok most a belga zóna északi részébe és a brit zónába fognak bevonulni. A köztársaság kikiáltása a szeparatisták bizottságának vezetőjét, Dortent meglepte. Dorten azon a nézeten volt, hogy jobb volna várni, mig az. előkészületek teljesen megtörténtek. A köztársaság kikiáltását tegnap határozták el. 150 miliciába tartozó szeparatista katona Duisburgba segítségére ment a köztársaságiaknak és reggel 4 órakor megszállotta a nyilvános épületeket. A tartománygyülés elnöke felszólította a rendőrséget, hogy a 4000 miliciába tartozó katonák felett rendelkezi szeparatisták előtt hajoljon meg. A rendőrség a felhívásnak eleget tett. Rendzavarás nem történt. A rendőrök és postaalkalmazottak rendesen végezték szolgálatukat. Ugy látszik, hogy a lakosság hive'a mozgalomnak. Az ideiglenes kormány, amelynek Dickeren nagyiparos és Ottbárdt mérnök is tagja, kétkedve fogadta a munkanélküliek küldöttségét, ígéretet tett nekik arra nézve, hogy a nagyiparosokat rá fogja venni alkalmaztatásukra. A mozgalom ezidőszerint Aachenre és közvetlen környékére szorítkozik. A szeparatisták azonban azt állítják, hogy a mozgalmat még ma éjjel Krefeldtg és München— Gilbachig is kiterjesz.ik. A rajnai mozgalom a mai délelőtt folyamán határozottan katasztrófális fordulatot vett. Haynisch kijelentése szerint a szeparatista mozgalom feltartózhatlanul terjed. A rajnai városok polgármesterei tegnsp konferenciát tartottak, amelyen kijelentették, bogy nem állhattak ellen a szeparatista mozgalom terjedésének. A szeparatisták felfegyverzett csapatai számban és erőben egyre gyarapodva megindultak Koblenz, Düsseldorf, Köln irányában. A szeparatisták ágyukkal és gépfegyverekkel vannak felfegyverezve. A városok és falvak lakossága, amelyen ciak a csapatok felvonulnak, mindenütt csatlakoztak. A városok és falvak hosszú sorozatában kikiáltották már a rajnai köztársaságot. A német szociáldemokrata párt elnöksége a szeparatista mozgalom fejlesztéséről és sikereiről érkezett hírek hatása alatt a délutáni órákban érlekezlítre cyü t ös-ze, amely értekezleten hír szerint ki fogják mondani a rajnai mozgalommal szemben az általános sztrájkot. A tegnapi nap folyamán, valamint ma délelőtt a rajnai tartományok mis város iban is puccsokat kíséreltek meg a szeparatisták. A rajnai köztársaságot Groszeuban, ahol a rend5rség a köztársaságiakhoz csatlakozóit, valamint Düsselheirnben és Sterlczburgban, ahol a rendőrséget és esendő séget lefegyverezték, szintén kikiáltották. Hétfőn reggel fé! 5 órakor a szepsralisták benyomultak Mainzba. Néhány lövés leadása után azonban megállottak és várják a további parancsokat. A bajor konfliktus. Bajorország magatartása folytán a helyzet lényegesen megenyhült. A bajor haderő csapatainak felesketése nem történt meg és nincs is tervbe véve. Hir szerint a birodalom és Bajorország felfogása között az utolsó idők ellentéteit a birodalmi tanácson akarják szóvá tenni és ott azt a mego'dást próbálják meg, amely a birodalom, Bijororszag és a többi szövetséges államok érdekeinek is legjobban megfelel. Délnémet Távirati Iroda jelenti: A bajor néppárt iapja irja, hogy Bijorország nem kereste az összeütközést. Ha a birodalmi kormány a külügyi helyzetre hivatkozott, annak a helyzetnek a tekintetbevételénél vissza kellett volna tartama a birodalmi kormányt attól, hogy Bajorországot erőszakosan konfliktusba keverje. Csak mivei Németországot mindennél jobban szeretjük, vesszük fel a harcot a félrevezetett birodalmi kormánnyal. A német kormány naprólnapra rá fog jönni arra a meggyőződésre, hogy itt az ő ügyiről van szó. Miután Némeiország ragaszkodik Bajorországhoz, Bajorország egy pillanatig sem gondol a birodalom iránti httség megszegésére. A valóság az, amit tudjanak meg a Rajnától nyugatra és északra lakók is, hogy 1923 október hóban Münchenben nem a felbomlásra, hanem inkább a német birodalom újjáépítésére adták meg a jelszót. Weimai jelentés szerint a thüringiai kormány felszólította a birodalmi kormányt, hogy sürgősen hívjon csapaterősitést a bajor határra. A távíró- és telefonforgalmat Bajorországban Kahr állambiztos utasítására szigorúan cenzúrázzák. Hivatalosan közlik, hogy még hétfőn felesküszik a bajor állam iránt való hűségre a birodalmi védőrség bajor csapatai. Viszont a Correspondenz Hoffmann azt jelenti, hogy a bajor hadsereg nem esküszik fel a bajor államra. A tegnapi német minisztertanács nem döntőit a bajor kérdésben. A tübbség azt a javaslatot támogatja, nogy a birodalom és Bajorország közötli konf iktust terjesszék a birodalmi tanács elé döntés végeit.