Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-20 / 239. szám

I Egyes siáiw ára 250 korona. tfntkmlftrtg tt kiadóhiva­Uú; Deák Ferenc-utca 2. (F6­reá Hí kólával szemben.) Tele­ion '.3-33.A .Szeged" megjele­•Ik hétlö kivételével minden »«p. Egyes szám ára 250 'ko­ma. Előfizetési árak: Egy ttsaprt Szegeden 5500, Buda­pesten és vidéken 5800 kor. Hirdetési árak: Félbasábo. I mm. 50, egy hasábon 100, más­lél hasábon H0 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 100, kövér betQvel 200 K. Szövegközti közlemények soronként 80U K. Nyilttér, csa­ládi értesítés 1600 K. Több­szöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 október 20, SZOMBAT. 239-ik szám. A vörös Szászország. ötmilliómárkás bélyeggel érkezett meg ma este egy német újság, amely öss7efogla!ó képet rajzol a szászországi állapotokról. Ötmillió márka nem sok pénz, csak tizenegy mai magyar ko­rona, de számnak mégis nagy és számit azok­nál, akik márkában keresnek. Ha ötmillió jnárl a bélyeg kell egy újságra, akkor hozzávetőlegesen ki lehet számítani, hogy mennyi keli az ebédre, ruhára, téli fűtésre és az élet különböző szük­ségleteire. A pénz leromlása mindenütt a szociális nyo­mó; uság és társadalmi elégede'lenség utjának a mérfőldmutatéja. A pénz leromlása idején min­denki menekülni igyekszik az ériékét veszteit papírtól és az áruk fejéke a pénzérték csökke­nésénél Eokkslta gyorstbb iramban emelkedik. A liszt, a kenyér, a hus ilyenkor valósággal el­rejtőzik a pénznek nevezett u'alvíny elöl. A napról-napra élö tömegek csak azt látják, hogy a pénz elolvad a kezükben, mielőtt kapnának érte valamit. Oiyen ez a pénz, mint a Mefisztó rózsája, elfonnyad, ha a szerencsétlen kéz hozzáér. Szélsőséges és felforgató törekvések számán az ilyen állapotok a legjobb talaj. Ez volt az eset Franciaországban az assignaták idején, ti segítette elő az orosz forradalmat és ez ma a társadalmi rend felbomlásának a legerősebi tényezfje Németországban. Legetősebben a ba­joknak természetesen ott kellett jelentkezniük, ahol legsűrűbb a lakostág és legtöbb a kez: munkájából és napi keresetéből élö ember: a teljesen indusztrializálódott Szászországban. Eb­ben a kis országban, ahol egymást éiik a fal­vak és városok, ahol percről-percre füstölgő gyárkémények mellett rohan el a vonat, olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek sokban hason­latosak Magyarországnak a kommünt megelőző állapotához. Talán ami Szászországban történik, már több is, mert ott már túlvannak a kom­műn ígérgetésével és fenyegelésével: akommu nisták bent ülnek a kormányban. A német birodalomban ma a jobbszélső Bajor­ország mellett az ellenkező balszélsö pólust Szászország képviseli. Zeigner szász miniszter­elnök a kommunistákat bevette kormányába és hozzájárult a proletárszázadok felfegyverzé­séhez. A birodalmi kormány tiltakozott az el­járás ellen, követelte a leszerelést, de a szász kormány megtagadta a végrehajtást. Bajorország, amelynek a föderális jellegű német alkotmány mellett külön képviselete van Drezdában, utasí­totta követét, hoá[y hagyja el a szász fővárost. Megakadt a diplomáciai összeköttetés a német birodalom két országa között. Olyan jelenségek, aminők megelőzték Ausztria és Poroszország mérkőzését és a német Bund felbomlását. Ha folytatódnak, a német birodalom, melyet Bis­marck vérrel és vassal kovácsolt össze, széthull atomjaira. Szászország elvörösödésében és Németország széthullásában két állam van érdekelve, Orosz­és Franciaország. Oroszországban a kommuniz­mus, mint a gazdasági újjászervezés kísérlete, megbukott. A szovjet-kormányt a régi alapokra vaió visszatérés kényszere fenyegeti Moszkva számára talált kincs a szászországi felfordulás; megint egy reménybeli pont, ahol a szovjet megvetheti a lábát Európa derekán. A remény pedig annál erősebb, mert Németországnak nincsen ereje, hogy a birodalom iránti engedel­mességre kényszerítse a vörös Szászországot. A másik érdekelt fél Franciaország, Európá­nak az a hatalmassága, melynek még ns?. is háborús pszichózisban élö politikusai felelősek azért, ami ma Németországban történik. Ha Európa közepét elárasztja a vörös hullám, azért legalább akkora felelősség terheli Poincarét, min) Lenint, vagy Zeigner szász miniszterelnö­köt. A francia politika elvakultságában még ma is üdvösnek tart Franciaországra mindent, ami Németországot gyengíti, még akkor is, ha az az európai társadalom felbomlását jelenti. A német pénzügyek dezorganiiálása, a német közgazda­ság megbénítása után Németország összeom­lása volna a francia politikának a legnagyobb diadala. Hogy mi történik azután, azzal Páris­ban rem törődnek. Valamikor a „legkereszfényibb" francia poli­tika hozta a török veszedelmet Európára. A mult század végén a francia köztársasági poli­tika egyengette az orosz abszolutizmus útját Európa felé. Most a nacionalista francia poli­tika teremti meg az előfeltételeket a bolsevizmus számára Németországban. Nyílt szövetségről ez­utfal természetesen nincsen szó. De a cselekede­tek vaskővetkezetességel erre irányulnak. A Rajna vidékén Németország leszerelt. Bejelen­tette, hogy lemond a passzív rezisztenciáról. Utasította a ruhrvidéki hatóságokat, hogy telje­sítsék a francia hatóságok rendelkezéseit és az üzemek vezetőit, hogy kezdjék meg a munkát. Kénytelen volt igy cselekedni, mert máskülön­ben elvérzett volna teljesen. Mikor mindez meg­történt, megkere.te a francia kormányt, hogy tárgyaljanak a rend helyreállításáról, a jóváté­telről és a francia követelések teljesitésének mó­dozatairól. De Páris nem tárgyal. Ha tárgyalna, esélleg megszűnnének azok az okok, ame yek a birodalom válságát előidézték és csakugyan helyreállna a rend Németországban. Ez pedig nem lehet annak a Franciaországnak az érdeke, amely még mindig nem látja Európát, hanem csak a háború előtti és múlhatatlanul megszűnt Németországnak a vízióját. Ezért felelős a fran­cia politika azért, ami ma Németországban és a vörös Szászországban történik. IQVMMMMNMMWM A Népszövetség budapesti kiküldöttei. A jóvátételi bizottság tanácskozása során állandóan Párisban tariózkodott sir William Goed is, akinek magyar gazdasági kérdésekben való szakérte'mét az ánfántkörök rerdkivüi nagyra becsülik. A bizottság határozata után sir William Qood elutazott Párisból Budapestre. A magyar kölcsön módozatainak tanulmá­nyozására kiszemelt urak Avenol főtitkár­helyettes és sir Aríhur Salter, köztudomás szerint a Népszövetség gazdasági ügyosztályának veze­tői, yalószinüleg még október végén Budapestre érkeznek. Sir Arthur Salter az angol kincstár magasrengu tisztviselője, elsőrangú pénzügyi szaktekintély és ö közvetítette a magyar köl­csönre vonatkozó genfi tárgyalásokat. Berenger volt francia miniszter és a szenátus költségvetési bizottságának előadója pénteken este meglátogatta Bethlen István gróf miniszter­elnököt a miniszterelnökségi palotában. Londoni hivatalos körök megelégedésüket fejezték ki a jóvátételi bizottságnak Magyar­Köztisztviselő nem lehet részese kereskedővállalatnak. | egyéb alkalmazottak részvétele nélkül eredmé­• nyesen nem működhetnek. Az oly állami, vagy államvasuti tisztviselő, vagy egyéb alkalmazott, aki ily állást tölt be, köteles erről hárem nap alatt lemondani és lemondását közvetlenül hiva­tali főnökinek Írásban beterjeszteni. onzág pénzügyi helyreállítására vonatkozó hatá­rozata felett. A Times egy nagy cikkében azt a hírt közli, hogy az első magyar kölcsönt egy második fogja követni, amely teljes összegében a jóvá­tétel számlájára fordítandó. A Republique Francaise a jóvátételi bizottság határozatával foglalkozik, és a következőket írja: Bethlen okos poli ikája, amely bizalmat tudott gerjeszteni Magyarország szomszédaiban, köze­ledik ahhoz a ponthoz, amikor megtermi gyü­mölcseit. A kisántánt államai beismerték, hogy Magyarország gazdasági helyzete figyelmet érdemel, valamint beismerték szt is, ho^y a középeurópai egyensúly biztosítása céljából érdekükben áll Magyarországot megállítani a veszedelmes Isjtön. A cikk szerzője ezután em­lékezetbe idézi a májusi tárgyalásokat é< meg­álapitja, hogy Magyarország nemzetközi helyzete azóta nagymértékben javult, amit Bethlen és a magyar kormány lojális és okos magatartásának tulajdonit. A kormány az állami és állanmsuti tisztvi­selőknek és egyéb alkalmazottaknak állásukkal össze nem férhető foglalkozása tárgyában a kö­vetkezőket rendelte: Az állami közhivataloknak, valamint a m. kir. államvasutaknak tényleges szolgálatában álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak nem vehetnek részt részvénytársaságok, szövetkeze­tek és általában kereskedőkre irányuló vállala­tok alapításában, vagy igazgatásában. Ilyen vállalatnál nem viselhetnek elnöki, vagy igaz­gatói tisztet, igazgató-választmányi, vagy fel­ügyelő-bizottsági tagságo*, általában oly állást, amely bármi néven nevezendő javadalma­zással van összekötve. Aki ezt a tilalmat megszegi, az ellen fegyelmi eljárásnak van helye. Ez a rendelkezés nem alka'.maztatik abban az esetben, amikor az állami, vagy államvasuti tisztviselő, vagy egyéb alkalmazott hivatalból történt kirendelés alapján, vagy ugyanily kijelölés alapján történt megválasztás ohából foglal helyet az emiitett vállalatban, továbbá, ha oly tisztviselői szövetkezetről, vagy vállalatról van szó, amelynek tagjai kizárólag közszolgálati alkalmazottak. A minisztertanács hozzájárulásával az illeté­kes miniszter megengedheti, hogy az állami és államvasuti tisztviselők és egyéb alkalmazottak az e rendelet alá eső állást vállalhassanak az Or­szágos Központi Hitelszövetkezét, valamint a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogy. Szöv., a Magyar Gazdaszövetség szövetkezeti központ­jának kötelékébe tartoió ama vidéki szövetke­zeteknél, amelyek a helyi viszonyok miatt az ott lakó állami éí államvasuti tisztviselők, vagy A földreform tárgyalásának folytatása. A kormánypárt péntek délelőtt Mayer János elnöklésével folytatta a földreform novella tár­gyalását. Az értekezleten a kormány részéről megjelent nagyatádi Szabó István földmivelés­ügyi miniszter és Schandl Károly államtitkár. Az értekezlet mindenekelőtt elhatározta, hogy miután az anyagot előreláthatóan befejezni nem tudják, a tárgyalást kedden délelőtt 11 órakor folytatták. A 11. §-t vették tárgyalás alá, majd áttértek a 12. §-ra, amelynél Zsitvay Tibor fel­szólalása után nagyatádi Szabó István föld­mivelésügyi miniszter arra kérte a pártot, hogy az eljárásra vonatkozó szakaszoknál előterjesztett összes módosításokra nézve függesszék fel a határozathozatalt mindaddig, amig az illetékes tényezőkkel erre vonatkozólag megbeszélést folytat. Az értekezlet ehhez hozzájárult. Bud János svájci tárgyalásairól. Bud János közélelmezési miniszter pénteken délelőtt vette át ismét tárcája vezetését. A déli órákban Bethlen István gróf miniszterelnököt kereste fel, hogy svájci tárgyalásairól referáljon. Bud János svájci tárgyalásairól a következő­képen nyilatkozott: — A svájci kormánnyal folytatolt tárgyalásaim kedvező eredménnyel végződtek. Az érintkezés teljesen közvetlen volt és a megegyezés minden

Next

/
Thumbnails
Contents