Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-19 / 212. szám

Egyes wxém ára 200 korona. fcHflmzMMy M tMMn­W): KOIcwr-atca 8. (Proiéto­MAIK, 1. emelet 6.) Teletoa 1W3. A ,9xeRfld" megjele­•tt hétfő kivételével minden Mp. Egyes szám ára 200 ko­noL Előfizetés. árak: Egy >flnijr» Szegeden 4000JBucta­pcsten ét vidéken 4100 kor. J .( MMetési árak: Péllnafcmr l ONL 90, egy hasábon 100, BUS­HI hatóbon ISO K. Szövegközi » százalékkal drágább. Aprí>­Mrdetés 100, kövér bettvel 200 K. Szövegközi közleménye* soronként 800 K. Nyiltter, csa­ládi értesítés 1400 K. Több­szöri feladásnál áien°edmt ny IV. évfolyam. Szeged, 1923 szeptémber 19, SZERDA. 212-ik szám. Fajvédelem. Ugyanegy napon két fajvédelmi mozgalom ís volt Szegeden. Az elsőt vasárnap délután a moziban rendezték azok a képviselők, akik meg­különböztetésül a kurzustél mostanában b okk­nak nevezik magukat. Elhozták magukkal még a blokknak a tehertételeit is, akik szintén segí­tettek .tüzelni" az inkább derűs, mint lelkes hangulatot. Körülöttük lábatlankodtak a szegedi apostolok, akik örvendeztek a sf ját fontossá­guknak, hogy egyszer a mozi színpadán szere­pelhetnek. A mozgalom nytmán, amelytől nem lehet bizonyos összefüggést eltagadni a szegedi első kerület mandátumával, bizonyára titkos reménységek duzzadoztak egyes jól ismert és mindenre kapha ó keblekben, amelyek hajlan­dók az érvényesülést akár szabadkőműves pá­holyokon, vagy kongregációkon, akár Bethlenen, vagy a fájvéde'men keresztül megkisérleni. Ettél a fajvédelmi mozgalomtól a rendőrség távoltartotta magát, pontos bban kifejezve, nem avatkozott bele. Jól értesültek szerint ugyan az elhangzott programszerű jövendöléseknek, ame­lyek nem messze állottak a pogrom hirdetésé­től, lesz még folytatásuk. Ez a folytatás azon­ban már a mentelmi bizottság és az ügyészség hatáskörébe tartozik, tehát kikapcsolódik a rend­őrség tevékenységi Hatásköréből. Sekk'.) ak'ivabb része volt a rendőrségnek az ugyanaznap esti faj védelmi mozgalomban, melynek erkölcsrendészeti razzia címet adtuk a lapok riporterei. A rendőrség emberei roham­sisakos katonai őrjárat kíséretében meglepték a baka-korzót és a cseléd bálok ismert helyiségeit. Előállítások történtek; a férfiakat igazoltatták, a nőket pedig a rendőrorvos elé kísérték. Száz­negyvenhét nő közül az orvos negyvenötöt talált betegnek és utalt át kerelésre a közkórházba. Lehetetlen közömbösen és félvállról kezelni ezt a rendőri hirt; ellenkezőleg minden ál­szenteskedést és hamis pikantériát félretéve kell foglalkozni vele az igazi fajvédelem szempont­jából. Elég baj volt, hogy a magyar társadalom és a hivatalos magyar állam nagyon könnyedén kezelte az ilyen értelemben vett fajvédelemnek a kérdését és hamis erkölcsi szempontok által indíttatva hagyta, hogy nemzedékek senyvedje­nek és pusztuljanak nem az apáknak és anyák­nak bűne, hanem hibája és tudatlansága miatt. Irtózatos perspektíva, ha egy egyszerű utcai és vendégléi razziánál a bekísért nőknek majd egy harmadrésze beteg. Micsoda érzéssel olvassák ezt a hirt azok a családok, amelyek heteken, hónapokon át egy kenyerei ettek kórházba utalt cse édeikke! és micsoda következtetéseket vonjon le ebbé! a hírből az, aki általánosabb néző­pontból, a faj szempontjából vizsgálja a kérdést. A háború irtózatos rombolást végzett ebből a szempontból nemcsak nálunk, hanem a kül­földön is. A férfi-témegek felkavarása, meg­szokott családi környezetükből való kiszakitása, a nőknek azélőtt soha nem ismert tömegekben az úgynevezett kenyérkereső pályákra taszítása, anélkül, bogy elég nagy kenyérdarabot kaptak volna a kezükbe, az erkölcsök általános lezüllése, szinte mesterségeden növelték nagyra a jövő nemzedéknek ezt a legnagyobb veszedelmét. Soha nagyobb szégyene nem volt a fehér emberiség civilizációjának, mint most, mikor a franciák színes katonákkal terjesztik a mételyt Európa legkulturáttabb folyójának, a Rajnának a vidékin és középkori rémkróniHkba illó borzalmait történnek virágzó német vámosokban. Odahaza a franciák másként dolgoznak. Mintha a háború megnyomorította volna őket, a legnagyobb energiát fejtik ki a saját fajuk védelmében. A könnyelműség és lanyhaság, mellyel szemet hunytak a veszedelemmel szem­ben, megszűnt és a saját szempontjukból el­ismerésre méltó szigorúsággal iparkodnak a jövő nemzédéknek az egészségét kikényszerí­teni. A veszedelmet ugyanis oly nagynak is­merték fel, hogy annak leküzdésére jogosnak találták még a legdrákéibb kényszerítő eszkö­zéket is. Akármelyik orvos, a kötelezi titoktartás ke­retén tul, általánosságban igazolhatja, hogy mi is eljutottunk odáig, hogy a kérdéssel a leg­komolyabban foglalkozzunk. Ha a fajvédelem nem üres fecsegés és nem a ceglédi piac, vagy a szegedi mozi számára kitalált jelszé, akkor' ezt a kérdést ki kell emelni a rendőri razziák, krónikájából és a fajvédelmet itt kell megkez­deni. Ki kell irtani a rothadás talajából bal­jóslatuan izzó ragyogásban kisarjadt tűzpiros virágot, melynek bóditó illata még az igazi tűznél is pusztitóbb, mert lassú senyvedéssel ezerszámra gyilkolja a fajnak eleven hajtásait. Az olasz-görog válság elintézése. Róbert Cecil fontos beszédet mondott tegnap a Népszövetség tanácsülésén, midőn a Nép­szövetség megküldötte válaszát arra a jegy­zékre, amelyben szeptember 13-án a nagy­követek tanácsa a görög-olasz konfliktusra vo­natkozó elhatárazását közölte a Népszövetség­gel. A Népszövetség válasza a következő sép hangzik: — A Népszövetség tanácsa tudomásul veszi az elhatározást és üdvözli azt a tényt, hogy az elhatározás véget vet oly helyzetnek, amely élénk aggodalomra adott okot. Lord Róbert Cecil véleménye szerint a szóbanforgé kér­désben mielőtt még a vizsgálathoz elérkez­tek volna, a Népszövetségnek kötelessége volt az ellentét elintézésére és a meg­egyezés létrehozására minden rendelkezésre álló eszközt felhasználni. Minden elintézést fe­lülmúl az az elintézési mód, ha a felek kö:ös megegyezésre jutnak. Véleménye szerint a ta­nács fthdata tehát az volt, hogy keresse a mó­dokat, hogy az ellenfelek minden lehető eszköz­zel megegyezzenek. A tanácsnak csakis a leg­végső esetben szabad a vizsgálat eszközéhez nyúlni, A Népszövetség nagy önmegtagadást és mérsékletet mu'atott, amioen nagyon igaza is volt. Hiszen a tanács kötelessége teljesen lisz­tázott. Nem lehetett Görögország kívánságát visszautasítani, még ha egyesek hajlandók let- [ tek is volna erre. Emellett azonban még min­dig nem volt elintézve az a kérdés: vájjon a Népszövetség alapszabályszerűen illetékes-e arra, hogy foglalkozzék területeknek abból a célból való megszállásának kérdéséről, bogy ezáftal követeléseket erőszakoljanak ki. Hátra volt to­vábbá annak megállapítása, vájjon egy állam telelős-e oly nemzetközi bűn elkövetéseiért, ame'* területén történt meg. Lord Róbert C?cil a.r reméli, hogy ezek a kérdések közvetlenül, vaj y közvetve egy állandó biróság elé fognak kerül i megoldás céljából. Végül elintézetlen maradt még az olasz kormány áltat felvetett illetékesség ké ­dése, amely sokak szerint aláásta a Népszö­vetség tekintélyébe vetett bizalmat és tekintést. Felszólítja a Népszövetséget, tegyék megfonto­lás tárgyává, milyen megoldási módat lehete t volna találni, amely nem sértette volna a Nép­szövetség bármely tagjának nemzeti büszkesé­gét, vagy érdekét s amely mégis sértetlenül hagyta volna a Népszövetség tekintélyét amelyre, nézete szerint, a világ igen nsgyrésze építette fel reményeit. Lord Róbert Cecil beszéde után Salandra olasz delegátus javasolta, bogy a kérdés tárgyalását napo'ják el, bogy előkészít­hessen a lord Róbert Cecilnek adandó vála­szára. Az ülés vége felé az olasz és a görtg delegációnak vezetői szívélyesen üdvözölték egymást és megállapodtak, hogy mindkét fíl személyes szereplése a főtanácsüléssei ellenié ­ben kifogástalan volt, ami nagymértékben hoz­zájárult az ügy elintéiésének megkönnyítéséhez, Londonban hangoztatják, hogy Baldwin és Poincaré találkozásán csak az olasz-görög vál­ság kérdését beszélik meg, amely téren Olasz­ország és Franciaország lojálisán működtek közre. Szó lesz továbbá a balkáni helyzetről is. Fiume Olaszországhoz akar csatlakozni. Fiúméban vasárn?p este már mindenfelé be­szélték, hogy Fiume szabad állam és a város Giardino tábornok, hadseregparancsnok szemé­lyében uj katonai kormányzót kapott. Az olasz lakosságnak lelkesedése nem ismert határt. Tudta mindenki Fiúméban, hogy aznap, amikor letelt a Jugoszláviának biztosított batáridő, negy esemény fog történni, de nam várta senki, hogy Fiume annektálását ilyen eklatánsan fogja Mussolini a világ tudomására hozni. A város lakossága késő estig kint nyüzsgött az utcákon, zenekarok játszottak, lépten-nyomon éltették Mussolinit és az anneksziót. Megtudták, hogy este érkezik meg a kormányzóvá kinevezett Giardino tábornok és mindenki sietett az uj katonai kormányzót üdvözölni, aki délután fél 6 órakor érkezett meg. Nagy diadallal kisérte a lakosság a Palazzo Romához, shol a polgári és katonai hatóságok vezetői és a fiumei fascista párt küldöttsége várta. Giardino meg­köszönte az üdvözlést, majd azt mondotta, hogy a kormány nevében átveszi a hatalmat, amely nemcsak felelősségteljes, hanem rendkívül fon­tos feladat, nevezetesen Fiume szabad állam és a város gazdasági fellendítéséről fog gondos­kodni. Eoben a munkájában számit Fiume lakosságának támogatására. Ez nem lesz nehéz, mert Fiume rajongással csüng az anyaországon. időközben óriási tömeg gyüit a térre és hazafias dalokat énekelt. Sűrűn hangzottak kiáltások, hogy éljtn Olaszország. A zenekarok a Mus­soiini-indulót játszották, amit a nép velük énekelt. Száz és száz torokból hangzott: Éljen Olaszország, éljen Mussolini, éljen az annekszió, éljen Giardinot Az erkély ajtajában megjelent díszben a tábornok. Óriási éljenzés fogadta, mire a zaj lecsendesedett, igy szólt: — Fiumének az olasz nemzeti korraíny leg­szívélyesebb üdvözletét hoztam. Elhoztam magasztos anyánk, Róma határtalan szeretetét. Ezzel az üdvözléssel az olasz nemzeti kormány újjászületve akarja látni Fiumét. Ez az én célom. Dörgő éljenzés volt a válasz ezekre e. szavakra. A fiumei események nem lesznek befolyás nélkül az olasz jugoszláv viszonyok kialakulá­sára nézve. Mikor megjött a hivatalos jelentés, hogy Gaetano G ardino tábornokot politikai kormányzóul küldték Fiumébe, a belgrádi olasz követ megjelent a külügyminisztériumban és nyomban azt a nyilatkozatot lette kormánya nevében, hogy a nevezett tábornok csak a fiumei kérdés rendezéséig marad helyén. Az o'asz ügyvivő tegnap kormánya nevéberj. közölte a szerb külügyminiszterrel, hogy Giar­dino tábornoknak Fiume katonai kormányzójává tértént kinevezése nem jelent semmiféle válto­zást a jelenleg* alkotmányában és semmiben sem vág elébe az esetleges megegyezésnek. A kinevezést ugy kell felfogni, mint szükséges megeléző intézkedést a fiumei túlzó elemekkel szemben. Ezeknek az elemeknek tevékenyke­dése ugyanis az utóbbi napokban tetemesen fokozódott, ugy hogy zavargásoktól lehetett tar­tani. A római jugoszláv követ előtt ezzel telje­sen egybehangzóan, megnyugtatóin nyilatkoz­tak. A fiumei változás hire Belgrádban izgalma: keltett, de politikai körökben ugy gondolkoznak, hogy hidegvérrel kel! bevárni a helyzet további

Next

/
Thumbnails
Contents