Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-18 / 211. szám

Szeged, 1928 szeptember 18. S Z E*Q E D Az olasz-jugoszláv konfliktus megoldáshoz közeledik. Az Avala jelentése szerint a közvélemény megelégedéssel fogadja a rapallói szerződésnek és a sanfa-margueriai egyezménynek jegyzékbe iktatását. Ebben a tényben a feszültség enyhülésének jelét látják. A Politika cimü újság megjegyzi, hogy a jegyzékbe iktatás nem zárja ki azt, hogy az uj tárgyalások meghiúsulása esetén döntőbíróság ítéletét kérjék. Általános az a benyomás, hogy a belgrádi kormány mérséklete mellett a viszály már sokkal közelebb jutott a megoldáshoz. Az olasz kormány kész a fiumei kérdésben Jugoszláviával folytatandó közvetlen tárgyalásokra is és az előterjesztéseire adandó választ hyugedtan bevárja. Olasz-jugoszláv tárgyalás. Római hirek szerint a jugeszláv küldöttség tegnap visszaérkezett Rómába, hogy az olasz javaslatok alapján folytasson tárgyalásokat Fiume kérdéséről. Egyes jugoszláv lapok, hir szerint, erősen támadják a kormányt azért, hogy politikájával gyengeséget mutat Olaszországgal szemben. Valamennyi olasz lap megerősíti, hogy a kormány kész a fiumei kérdésben Jugoszláviával folytatandó közvetlen tárgyalásokra és a javaslatra adandó jugoszláv ajánlatot nyugodtan bevárj* Fiume katonai kormányzója. A Stefáni jelentése szerint annak a levélnek alapján, amelyet Depoli, a fiumei kormányzó, a nemzetgyűlés elnöke az olasz kormányhoz intézett, a kormány a következő határozatot hozta: — A minisztertanács nyugvással vette azt a levelet, amelyben Depoli kijelentette, hogy a város kormányát elhagyja, mert Fiúméban normális viszonyok uralkodnak. Addig is, mig a j város helyzete szabályozást nyer, a kormány Giardino tábornokot a város katonai kormányzójává nevezi ki, hogy biztosítsa a város rendjét és az igazgatás folytonosságát. Ezt a határozatot közölték a belgrádi kormánnyal és a tObbi hatalmakkal is. A Newyorki Times tudósítója a következőket jelenti: Nagy érdeklődést keltett, hogy Mussolini Giardino tábornokot nevezte ki Fiume kormányzójává azzal a megbízással, hogy végezze el a város gazdasági újjászervezését. Hir szerint a kormány teljes hatalommal ruházta fel az uj kormányzót, aki egyébként hires határozott fellépéséről és erőteljes eljárásáról. Giardino tá bornok a háború alatt a negyedik olasz hadsereg parancsnoka volt. Mussolini mindazonáltal nem szándékozik félbeszakítani a Jugoszláviával való tárgyalást. A Messagero kijelenti, hogy Mussolini lépésének nincs más célja, mint Fiume társadalmi védelme és semmi esetre sem erőszakos akció ez Jugoszláviával szemben. A görög elégtétel. Az olasz flotta szerdán fogadja a görög flotta üdvözlő lövéseit. Franciaország és Anglia egyegy hadihajót küld a parádéra. A görög flotta egy hadihajóból és négy rombolóból fog állani. Ma kezdi meg működét Jsr.inában a szövetségi bizottság, amelyet a nagykövetek értekezletének szeptember 13 i határozatához képest alakítottak meg. A bizottságnak öt napon belül jelentést kell tenni a Janinában észleltekről. Abban az esetben, ha ez időpontig nem találnák meg a gyilkosokat, a bizottságnak be kell számolni arról, hogy milyen nyomozást folytatott a görög kormány a gyilkosok kézrekeritése céljából. Ennek a jelentésnek alapján fog dönteni a nagykövetek értekezlete abban a kérdésben, vájjon a görög kormány teljesitette-e annak a jegyzéknek 5. pontját, amelyet a nagykövetek értekezlete szeptember 8-án intézett Athénhez. E pont értelmében a görög kormány kötelezte magát, hogy a bűnösök példás megbüntetése céljából biztosítja a gyors vizsgálat minden kedvező feltételét. A nagykövetek szeptember 13 i jegyzéke már jelezte, hogy amennyiben a görög kormány nem tanúsított kellő igyekezetet a gyilkosok kézrekeritésére, akkor más rendszabályokat léptetnek életbe. Az albán kormány jegyzéket intézett a görög kormányhoz, amelyben kérte, hogy büntesse meg a Tellípi tábornok kíséretében volt és szintén meggyilkolt albán tolmácsok gyilkosait. Egyben kérte, hogy fizessen kártérítést, amelynek összegét az albán kormány fogja megállapítani. A görög kormány erre azt válaszolta, hogy minden tőle telhetőt megtesz a bűnösök megbüntetésére és elvben elfogadja azt a kötelezettségét, hegy kárpótolja a meggyilkolt tolmácsok családjait. Jugoszlávia kö A ma tartott szerb minisztertanácson a helyettes külügyminiszter részletesen ismertette a magyarországi sajtó egyrészének a legutóbbi időkben tanúsított ellenséges magatartását. Hosszabb vita után a minisztertanács elhatározta, hogy a magyar kormánytól követelni fogja A Nép cimü szélsőséges napilap betiltását, amely az utóbbi időben, de különösen a trónörökös születése alkalmából útszéli hanaz A Nép betiltását. gon támadta a királyt, az egész dinasztiát és az SHS királyságot. A jugoszláv kormány erre vonatkozó jegyzékét Milojevics budapesti kövei a legrövidebb időn belül átnyújtja a magyar kormánynak. A jegyzékben a bslgrádi kormány közölni fogja, hogv a magyar kormány kö!c-:önakcióját Jugoszlávia nem támogathatja, ha Budapesten egy napilap olyan durva hangot használhat Jugoszlávia királyával szemben A magántisztviselők szegedi nagygyűlésed (A Szeged tudósítójától.) Szeged mozgalmas vasárnapjának krónikájához tartozik a magánalkalmazottaknak az a gyűlése, amelyet délelőtt 10 órakor tartottak meg a Korzó Mozi helyiségében. A nagygyűlésen résztvett Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő, valamint Deutsch Jenő, a Magánalkalmazottak Országos Szövetségének főtitkára is. A gyűlést á padsorokat zsúfolásig megtöltö hallgatóság előtt néhány perccel 10 óra után Valentinyi Ágoston nyitotta meg. Üdvözlő szavai után ismertette a nagygyűlés célját, amely nem lehet más, minthogy az összes magánalkalmazottak legyenek szolidárisak a Szövetséggel és igy kitartó munkával küzdjenek a sérelmek orvoslásán. Deutsch Jenő tartotta meg ezután nagyszabású előadását. Olyan helyzetben vagyunk — kezdte —, amelyben nem kellene lennünk, — ha mindnyájan egyöntetüleg akarnánk a helyzeten változtatni. Együttes munkával lehet csak Jobb jövőt várni, (ugy van'J) mindenkinek részt kell venni a szervezeti munkában. Vannak egyes emberek, akik félremagyarázzák a szervezkedést. Mi nem akarjuk védeni a léhákat és könnyű kenyérhez juttatni a munkakerülőket, a Söpredéket, hanem igenis azt akarjuk, hogy ne lehessen a munkát, az értéket mindenkinek kizsákmányolni. Tisztességes kenyérért harcolunk. Ha összefogunk, a tehetetlenekből egyszerre életerős munkások lesznek. Ezután részletesen foglalkozik a háború utáni helyzettel. Mtjd a kővetkezőket mondotta: — A magánalkalmazottak a legutolsók a dolgozók között. (Felkiáltások: Ugy van ... Meg is érdemlik ...) Ezután a létminimum kérdésétől beszél. Megállapítja, hogy jelenleg a heti létminimum 168 ezer korona — és vannak olyan magánalkalmazottak, akiknek havi fizetésük nem haladja meg a százezer koronát. A szegedi alkalmazottak és tisztviselők fizetésével foglalkozik ezután. Olyan fizetések vannak itt, hogy az száraz kenyérre sem elegendő. Fölszólítja az alkalmazottakat, hogy panaszaikkal mindenkor forduljanak a kamarához, amely orvosolni fogja a bajokat. Emtán az üzletek alkalmazottainak helyzetével foglalkozik. A jüszerszakmában az átlagos fizetés havi 250 ezer korona, a rövidáru szakmában 200 -250.000, a cipőüzletekben Valamivel több, 300—350.000 korona. Statisztikákat olvas föl a drágulásról. Megállapítja, hogy az alkalmazottak munkabérei 2214 ponttal vannak a közszükségleti cikkek árai mögött. Ezután az indexrendszer került sorra. Nem ez, hanem a spekuláció rontja a koronát. 25 békefillért ér jelenleg égy ezerkoronás, ugyan ki fogadott volna el békében 50 korona havi fizetést, mert hiszen kétszázezer korona ennyinek felel meg — ma. E pillanatban jelentik az ügyeletes rendőrtisztnek, hogy tányérsapkás egyetemi hallgatók meg akarják zavarni a gyűlést. A rendőrtisztviselő azonnal megtette a szükséges intézkedéseket, ugy hogy a gyűlés zavartalanul folyt tovább és azon csak egy-két egyetemi hallgató jelent meg, akik azonban csendben maradlak. Ezután ismét a szervezeti munkával foglalkozott, kitartásra buzdította a hallgatóságot, majd a következő szavakkal fejezte be előadását : — Mi nem kívánunk lehetetlent — tisztességes megélhetést akarunk. Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő állott fel ezután: — A legutolsó évek szenvedései még világosabban mutatják, mint bármi is, hogy micsoda nagy különbségek vannak a férfi és a nő munkások között. Nőfölösleg van mest a háberu után és ezen komolyan kell gondolkodni. A nők tódulnak a praktikus pályákrB, mert a családokat a férfiak nem tudják egyedül eltartani. Ezután a nők szervezkedéséről beszél. Bátortalanok a nök, nem törődnek sorsukkal. A szervezetlen tömeg nem akadályozza meg a tisztességes kenyeret. A nők pedig bérlenyemásra alkalmasak — (ugy vanjl) mert szervezetlenek. A munkaidő és a nyári szabadság kérdésével foglalkozik ezután. Egységes táborba kell tömörülniük a nőknek és férfiaknak és egyenlő értékű munkáért egyenlő fizetés jár. — Csak erőn múlik minden. Az erősebb fog győzni, vagy a munkások kiegészítésre váró szervezetei, vagy a munkaadók egyesülései. Valentinyi Ágoston zárószavai után a nagygyűlés véget ért. •MArtAMMMMMMMMMMMMMtMMMMMft Poincaré ismét támad. Poincaré beszéde berlini politikai körökben nagy megütközést keltett. Poincaré magatartását arra magyarázzák, hogy erős pozíciót akar magának a francia miniszíerelnök biztosítani a Baldwinnal küszöbön álló tárgyalásaihoz. Stresemann a külföldi lapok tudósítóit értesítette, hogy teára fogja őket meghívni s ez alkalommal megadja a választ Poincaré nyilatkozatára. A tea idejét még nem közölték a laptudósitókkal. Poincaré beszéde során többek között a következő kijelentéseket tette: — Ha azok a pusztítások, amelyeket Németország elkövetett semfnibe, vagy alig valamibe kerülnének azoknak, akik a pusztítások erkölcsi felelősségét viselik, akkor az ifjú németek előbb-utóbb a régi iskolának hinnének, azt képzelhetnék, hogy ezen az áron a pusztításra ujabb kísérletet tehetnek. Követetni kelt tehát a jóvátételek összegét, őrködni kell biztositékainak fenntartásán. Az a véleményem, hogy a mai verebet ne adjuk oda a holnapi túzokért. — Németország, amely odahaza vagy más országban tömegekben állíthatja elo a repülőgépet, lőszert, mely 1—2 éven belül bosszúra állhat velünk szembe, amely a mai vitéz és hü fekete csapatainkat á világ előtt diszkreditálni igyekszik,' mert nem akarja elismerni, hogy százmilliós nemzet vagyunk, olyan szavakban biztosit bennünket, amelyeket ostobáknak tart, olyan Ígéreteket tesz, amiktől csodákat vár. A szövetségeseseknél vannak olyan emberek, akik kitűnőnek tartják azt a gondolatot, hogy a rajnaparti államok meghatározott időre biztosítják a statusquot. Nem engedjük, hogy Franciaország barátai személyes ügyekbe kapcsolód jaiaí!. Ha Németország teljesítette kötelezettségeit, "m&tjóban áll a Népszövetségbe való felvételét kérni. Alfkor Franciaország és Németország a Népszövetséghez való tartozásuk folytán kölcsönösen biztosítják egymást a támadás ellen. — A rajnai határra vonatkozó külön szerződés gyen gítené'az általános szerződést, mert Németországnak keleten, vagy délen több szabadságot nyújtana, mint nyugaton. Ha Németországot ismét elfogná a katonai éhség ingere, támadását a Rajnától messze kezdené meg. — A garanciális szerződésnek ránk nézve semmi gyakorlati értéke nem lehet, ha támadás esetén nem garantálja a gyors katonai biztonságot. Az olyan garanciális szerződések, amelyek a regiekhez hasonlóan nem tartható meggyőződésen épülnének fel, a veszedelem idején vagy magunkra, vagy majdnem magunkra hagynának bennünket. Kijelentenék nekünk, hogy félni többé nincs okunk, le kell fegyverkeznünk s azután egy jobban felszerelt, fölényes ellenség támadna meg bennünket. Ehhez a javaslathoz egyébként hozzáteszik, hogy egy halmaz aláírás oltalmaz meg bennünket. Ahány kormánya Franciaországnak 1919 oia volt, valamennyi kijelentette, hogy a bal rajnai part megszállásának határideje még nem kezd Utelni és nem is gondol arra, hogy ezt a határidőt megrövidítse. Ezért