Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-02 / 199. szám

S7.eged, 1923 szeptember 2 SZEGED 7 Nemzetkőzi bonyodalom a görög-" A ma ngseli londoni lapokban félhivatalos forráfból eredő költemény jelent meg, mely szerint, habár a britt kormány eddig mép sem­miféle diplomáciai lépést nein tett, a nagykö­veti konferencián az angol delegátus utján min­den félrtlrtést kizáró íródon értésére adta Olas.ors/ 'gneir, hogy nem hajlandó megen­gedni, hogy Olaszország megszegje a Népszö­vetség térvényeit és görög területeket szálljon meg azzal az Űrüggyel, hogy a hüntetőrpndsas­bálvok foganatosítását Akarja ktkéfly szentem. A Times szerint, ha Olaszország nem áll el a további akciótél Görögországgal szemben, ha nem foiyta'ja azokat, akkor ónnak a közvetlen veszedelemnek teszi kl magát, hogy nemzetközi blokádot fognak elrendelni ellene. A Daily Ta­legroph élesen k:\ ki Mussolini elte* és azt irja, hofsy nem lógja tűrni Korfu magszállá­gát. Illetékes helyen ;rra magyarárzák ti an­gol Múraj liikfiidését, hogy ka Mussolini nem hajlik meg azonnal a Népszövetség tekintélye előtt, akkor Anglia a Földkizi-tf.nger keleti ré­szét minden rendelkezésére álló hajóval uzon nal megszállja és átveszi a rend és béke fenn­tartásának szerepét. Anglia értésére fogja adni a viuignak. ho?y el van tökélve a béka meg­óvására, nem Ur fegyveres összeütközést Olasz­ország és Görögoftzcg között és átveszi azt a feladatot, hogy a Roma és Athén között tá­mad konfliktust maga viszi a Népszövetség elé és ennen tekintélyéi meg fogja oltalmazni. A feécii ántántdiflomaták körében a leg­nagyobb megütközéssel fogadták azt a hirt, ho^Y az O'ÍSJ csapatok megszállották Corfu­szigetét. Általános az a felfogás, hogy Görög­ország nem utaritotta volna el az olasz köve­teléseket, hogyha őkef ebben egy bizonyos balkánhatalom nem támogatta volna. De Francia­ország sem nézheti ölhetett kézzel, hogy Olasz­ország görög területeket szálljon meg. A meg­szállás lényéből a legkomolyabb nemzetközi bonyodalmaknak kell szurmazniok. Ezei külö­nösen f1 kar lesznek elkerülhetetlenek, ha Ju­goszlávia az olasz görög konfliktusban Görög­ország mellé áll és ha Franciaország és Ju­goszlávia szövetségesei Jugoszlávia állásfogla­lását magukévá teszik. Az olasz-jugoszláv el­lestél a fiaméi kérdésben nagyon kiélesedett. A béli-ráüt olasz ügyvivő és a belgrádi gö­rög aövti feiíieres.ék a ju&oazlúv küiflgyi állana­ti'feárt és tájékoztatási kértek tőle, hofy miíyen magatartás fog tanúsítani a belgrádi korrcány az olasz-görög viszályban. Mint Bécsből jelentik, a külföldön időző jUrt05?láv kaiona'iszfek, valamint a román ka­tonák is behivásí parancsot kap.'ak. A délszláv ujiígnk ingatott hangon foglalkoznak Itáliának raktárak vannak, részint bérbe vannak adva. Van még egy igen jó lakás e házban leányuk számára, ha ez néha idelátogat. Ez most üresen állott s embereim egy órával elébb foglalták el s a j 3 hiziak arra kértek, hogy költözném én is ide. S mindez valéban csakis vendég­szerefeihOl történik; inert az ajánló levelet gyermek iklől még n.eg sem kaptak. Nekem természetesen jobban megtetszett e szép tiszta, világom, jól bútorozott szoka, mint a vendéglői lyuk, de méfeis indiszkrétnek tar ottam minden holmimmal ide költözni. A háziasszony azon­ban semmikép nem akart engedni. Végre meg­egyeztünk. Én itt maradtam mint vendég. Min­den reggíl Wöoeréknél reggelizem, de külön­ben bármit — amire csak szükségem van — kívánok, szívesen meg'eízik." Itr tartózkodása alatt az Creg Wöber guta­ütést <apott, de nem ha t meg. Abban az idő­Oen két század gyalogság állomásozott itt, melynél néhány derék tiszt volt, akikhez több polgári hivatalnok csatlakozott s együtt tűrhető társaságot alakítottak. Ezekkel megismerkedett s köztük tudakozódott a vadászatok felől. „Az it eni városi kéményseprőmester, egy va'ób2n ' fir om ember és hires vadász vett magához és elvezeteit néhány mocsáros he'yre, de rnind'g 3—4 mérföldet kede tennünk odáig és gyak­ran valami szálláson meghálni. Itt mindig a le kehmesebb volt e'őtt im egy magyar rem­zeti é.el, has paprikával, mely igen pompásan izkit és ige i eg szo geonek ke lett lenni, ni rt habár este elég sokat et'em, mégis legkevésbé sem ártott meg. Paprikát érni nem egyéb szo ­a fiurr ,i 5 relében Jugoszláviához intéze't jegy­zékéve', valamint a Görögországhoz intézett jegyzékkel. Mint a belgrádi Pravda kijelenti, a fiumei kér disben Olaszország és Jugoszlávia kö­zött folyó tárgyalások allata meglehetősen kritikus. Franciaország nem avatkozik az olasz-girig konfliktusba Franciaország el van szárba arra, hogy a konfliktusban csak néző marad A Gwrnale t Italia jelentést szerint a tiranai kormány csap? tokai küldött a görög határra, hogy minden lehetőségre készem álljon. A francia ügyvivő átnyújtotta a göríg kül­ügyminiszternek a nprykö'xti konferencia jegy­zékét; amelyben a legerélyesebben tiltakozik a békés munkával megbízott bizottság tagjainak meggyilkoltatása ellen. Az olaszok bombázták Korfut Római jelentés Korfu megszállását a következő­képen adja elő: Solari tengernagy, mini annak az olasz hajóhadnak a parancsnoka, virly Korfut megszállotta, je!«:iti tegnapi kele.tel, hogy a cápátok paítní.^ állása pénteken délután 4 óra­kor kezdődőit és mi.iden nehéxsig nélkDl haj­tot»ák végit a megczállásí. Dé!u;án 6 órakor kitűzték az olasz Ír bogot a kotfui régi erőd fokára és ezt az ünnepélyes jeleretet 20 ágyu­lövéssei adták hiTüí a népnek. A faleroni kikö­tőből a görög hajók Saian sba menekül'ck. A speziai és velencei kttötőben állomásozó • Lsz hadihajók még tegnap parancs . upíak, hogy készüljenek az ufra. Éjjel azután vjabbp. ncs Í ött, hogy fel kell szedni a horgonyrUt -:s et cet) indulni az Adrián dél kié. Róma csendas. A fővárosban rvona sincs az izgalomnak. A főváro* képe semi .ível stm változott. A kfrépületeken a zászlőfc fé árbícra vannak eresztve a megfyjJXüit Albániai oia*z misszió tagjainak emlékezőre. Viszont a Timei dihe.ru távistekat közöl, hogy az olahok »egnip délután 4 órakor meg­szállották Koifu- kzigetét. Előbb a szigetet fé. órán keresztül előzetes figyelmeztetés nélkül bombázták. Az ágyuk lövedl':ei 75 személyt megöltek, sok embert meg:ebesitett*,kés felgyúj­tottak egy épületet, mely azilőti a britt rendőr­ség kaszárnyája volt. Elsőnek a Primudó tor­pedónaszád érkezett meg Korfuba és egy olasz tengerét ztiütöuitmwnv szállott partií, Nen 'ok­kal későbo egész «&jóraj futóit be a kidőtőoc. Ujabb jelentés szetinl Samos szig-ét is meg­szállották az Egei-tei««eren. Más fcirek szerint Olaszország teljes blokád ala akarja venni Görögorszagot, San ;st nem szállták meg. A Daily Mail tud: üó\ M. ' . ról, \ az olasz kormány Uvub' ^ tartalékos évfolyamo­kat mozgósított. '•tibiMtW i 'fJgff kásnál, de később egész kellemesnek találja az ember. Ha már megére't, felfűzik és felakaszt­ják, azután a sütőkemencén megszárítják és összetörik." Szegedre azonban nagyon rossz idCkm jött Hofmannstgg, mert a nagy szárazság miatt a sok állóviz helyén csak nádasokat ta'ált. Ezért rö­vid időre a halárvidékre ment; de késébb újból visszatért. Nyolc nap telt el távozása óta. „Igen megörültem, hsgy kedves barátnemat — ki beteg atyja látogatására jött, — még itt talál­tam. Tizennégy napol kellemesen töltöttünk egymás társaságában. Ama kevés órát kivéve, melyet üzlet vagy látogatás vettek igénybe, egész nap, késő estig együtt voltunk és azért soha egy nap sem tetszett hosszúnak. Ez egy való­ban kedves, derék asszony, természetes, egy cseppet sem hamis, ezéit igen iMettüak egy­máshoz. Hogy ilyen társaságban minden kócsa­got, gémet, nogarat, pillangót elfelejtenem, köny­nyen felfoghatod." Tizennégy nap mu'va Ebelinné visszautazott Pécsre. Hofmannsegg is öss-epikott és folytatta tovább a búvárkodást Hsz& felé. Levele végén egész rezignáciőval irja: .Iga­zán el lehet mondani, hogy egész Európában Magyarországon lehet a legkülönfé'ébb termé­i szeti sajá sátokat együtt találni." Nem tudom a tecnészeti sajátsatok közé n. m tartozi -e a Wöbi':' Jinos György szíves házi táj , meg a ; szép Ebelirnéi . Hiába, a magyarországi vendégszerelet, meg ja szép tre^yecské még Szászországba1 is I híressé tették a derék szegedi kötélverő nestert. A korfui partraszállás ellenséges •so! ekedet. A korfui partraszállásra vonatkozólag tegnap délután 5 órakor átnyújtott olasz jegyzékre a görög külügyminiszter a*l lelel'r, bogy függet­len állam területének megváltása ellenséges és teljességgel jogtalan cselekménynek tekintheti, mely clssz részről elvállalt köteL'zet'jég fhgráns nugstrtfaét- is jelenti, nsivel Görögország mór a Népszövetséghez fordu't mai a kéréssel, bogy a kérdést vi?.#gálja meg. A ko már y r eg­bií'a diplomáciai képviselőjét, hojey a írta!­msknál tiltakozzanak Olü zo szág eljárása ellen. Görög részről hang^'bozzák, hovy a görög kormánynak nem szándéka az olasz kihívásra válaszolni, mivel meg van győződve arról, hogy a Népszövetség, melyhez GötöiO'Szág fordult, maga is elitéli az olasz korir.á ynak NépszövaÉségelleHCS eljárását. H1 a Népsjövet­»ég közbenjárása ieketóle?nek bnur yu i», stf'-or OörögorRí ágnak joga volna azt h'cn, hogy az egész eszme, melyből a Népszövetgé, T,rg sza'e'et', csődöt mondolt. Aki.or ké>ségbt;e8é^­ben kéoytdtn vólaa az egyeUsn 'eh .t ges eszközhöz folyamodni, hogy az olasz betöréssel szemben megvédelmezze magát, Athénben óriási a feiháboredás. A görög kormány a Népszövetség köibsnjárésát kéri. A görög sajtó egyb^ngu^g fuWo.tnak itéli ;z tla'z Vövefelé^k^Jt és helyesli a Rörv ' o> iTí^y rrapíft'í: tf Inkább vesszen el egy ország — f]&% — mit ii m eljtf^adjon olyan megalázó feltételeket, tv 'y.'i melyen sfritK a netmet izuverénítását. Mint aa etWni esíi hpok jetentik, a görög kormány a Néptzöveiség főtitkárságához azt a távirati kérési intéjfe, Iiogy « népsiövttségi b f5roztránv«t 12 dkfcHye ér'etoiében járjon közbe qz al, sz görög korfliktus ügyében. A görög kom1 o- i;>l iltako/ri fog a Níp­v tfégr.él » e I: a örögeltenes tüntetések eiten, areíysk Ol bzoi?- v íulOnbözO re zticen tör értlek. Elé?téielt ^ve^lnek azért a ri szti iodd n^tt, mely ek folyamán a fasclsták a görög zászlót eléifut'ék Franciaország olasz párton. M nt az Univ rsell: P/esse tudósítója NtW­yoikbél tá-^Vtt. , fr.r»cia köivélp^^ny az chsz gö ö- •'. !,f!i- íuíban fo nza'o«n Oíosz­orstág pártjára c-ío t. A lapos, amclrek míg íí injp ir jn kozíáx Mussolini hirtelenségén, most ke«jett- lje« fr.'Z-s»kb n rokonszenvükről biztosítják a ke e i - oms*édot, amellett a on­b^n Qöröi-országot is r^ji rokonsz^n vei ht/.elik. Lehtíistg s <;x laüj'ák, hogy Nagy­b.na u ia, a , n ur.y hovy az u| B'. ícán- .?nHiVtu vc í!y tei éérd keit a Ke­leten, elhala* tja a Rukr-kérdésben fr cii­et!en«s akc>ó]'.t s ezzel alk hnat ad Poincaré­nak pohttkí^ sík re? folyidtáxára. A Népszövetség állást foglal. A Népszövetség tanácsa elhatározta, hogy szombat délután 4 órakor állást foglal a gö­rög kormány által belerjeszUtt és a gö'ög­olasz incidensre vonatkozó adatokra nézve Románia semleges. Mint BU'? J estből jelentik, a román kornány a lakosságni k Omzors. ággal szemb n meg­nyi'vánu ó nagy rokonszenvére v^ló lekinteitel nir cs abban a ue«y etken, bogy kt *ül vi­hetni eredeti s? nd.'ká', horv a gön'g-olasz konfliiitusban esrtieg Gf^rögt razág odalíra all­i^n. A korrrány e;ert ké zen áll arra, hogy Románia semlegességét proklamálja. Jugo zlávia megvallotta a területén fekvé* déliva^uti vonalakat. Mint a bécsi Telegrophen Comp< gnie illeté­kes helyről érte-ül, a jugoszláv ko ,náry el­hatátozb, hus<y ' P'. 1-én éietbviléo'e i az ál'ala Rómában aug. 24 én aláirt sz r ődést a Deli­vasut végleges ígH/ga'ás.-ró, ame'y.i k a m^g­egye?és szerint ofe*. 1-én kel ne éebe'épnia. A jugo'ziáv kormány elhatárolt t ti vábbá, hogy én fog a római d livasuti • szerződést en b»z­losiiott ím.-t jogával, hogy a Délivisutrak ju­poü' áv földon f^k«,ő vonalait visszavásárolhatja. Ebb.n az értelemben a jugos?láv kormány a Dé'ivisut jugosz'áv vonalait tegnap é:j»,l óta sz SHS királyeág kezetéáébe ve ;e.

Next

/
Thumbnails
Contents