Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-14 / 208. szám

tr«ke«*tőséj és kiadóhivaí»j: Kötosey-utia fi. (PróíétaWállö, L emelet G) Teiefon 13-3. A .Szeged" megjeteMíti betiö kivételével mtadcn Egyes szám ára 2CŰ korona. Előfizetési árak: Egy fctasgn Szegeden 1000,Budaletten vidéken 4100 kor. Egyes siám áf*m 200 korogta. Hirdetési árak I Fe i.isab.. 1 mm. 50, epy hasábon 100, másléi hasábon 150K. SzíWefihtet 20 százalékkal drágább. Aprf> Hirdetés 100,körér betűvel 2 ,H K. Siövesttóaü xv * soronként 80" K.Nyilitár.Cf itádi értesítés 14 *> K. Többször: feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 szeptember 14, PÉNTEK. 208-ik szám. . 1 » 1 tett csinálni azoknak a jelszavaknak a propagálásával, amelyek egy nagy jö/őjü, da a vezetésre ma még nem való osztálynak, q jobbágyokból lett kisgazda társadalomnak a keiére juttatták az országot. Az a polgárság, amely hetven eszten.lő alatt nem tudta megtalálni a helyét a politikában, ma sem jár a m ga uiján, ma sincs közös politikai tábora, mint ahogy nincs vezére sem. ,Szervezetek" ugyan vannak Magyarországon, nyi.ván többen, mint kellenének és pillanatokra nagy szeep juott és még nagyobb is juthat nekik, de állandó, komoly politikai szervezet csak kettő van: egyik a munkás-ág, másik a parasztság, amaz tudatos, emez még félig magatudatlan. S akár mit hozhatnak a várható sorozatos földrengések, ezt a kettőt sem vetik kj sarkaiból. A polgárság azonban, amely mindig csak akktr szervezked k, mikor már elkéset vele, n ég nagyon sokáig marad minden váltó zásban quantilaté negligable. ICatonai forradalom Spanyolországban. Földrengés előtt. A geológusok még nem tudtak olyan műszert kitalálni, amelyik előre jelezné & földrengést, de a politika, amely színién leginkább födalatti etők kel dolgozik, e tekintetben igen előrehaladt. A politikának vannak szeizmográfjai, amelyek előre megérzik a váltosásokat és ezek a szeizmográfok most mind változást jeleznek. Azt nem lehetne mondani, hogy nyugtalankodnak, mert a kánkán nem éppen a nyugtalanság jele és például a fajvédők szeizmográfja valósággal kánkánt jár azon vaió örömében, hogy a Bethlen-kormány megtér őseihez, akiktől az ő véleményük szerint igen elfajzott. A többi pártok szeizmográfjaiban nincs ennyi temperamentum. Sőt a kormánypárti sajtó részéről éppen az a feltűnő, hogy nagyon nyugodtnak akar látszani és leplezni akarja a biznytalanság remegéseit, amelyek át-átfuinak rajta. Az ellenzéki pártok is idegesen tartózkodók. Mind ént, hogy a földrengés jön, rzigetek sölyednek el és szigetek merülnek föl, da senki se tudja, mer ői jön a lökés, kik maridnak a romok alatt és kik kerülnek az újjáépítés élére. Nincs módunkban beállni a jövendőmondók közé, de egyet biztosra merünk állítani: a polgárságot, mint politikai tényezőt ismét felkészületlenül fogja találni, mint ahogy találta a forradalom és az ellenforradalom. Az az hogy a polgárság quantité negligable szerepe még előbb kezdődik. Nyugaton és Középeurópába i már a XIX. század a polgárság százada volt. Franciaországban véres forradalom után, Angliában lassú reformok, a nemzeti egységre jutott Németországban kompromisszum utján már a század első felében átvette az állam vezetését. A kapitalizmus fejlődése lökte a politikai porondra a polgárságot és a feudális Európa romjain mindenütt ő építette ki a demokráciát, azt a társadalmi rendet, amely nélkü!özhe:etlen feltétele a polgári erők kifejtésének. Magyarországon 1848 ban született meg a polgári demokrácia, beie őzéseül a húszas évedben kezdődölt reformkorszaknak, — de ennek a nagyszerű átalakulásnak a polgárság csak passzív szemlélője volt. Néhány főnemesen kivül a magyar köznemesség volt az a tényező, amely a kö-épkori kereteket szétrobbantotta. Köznemesek h?rco!tak a diétákon, köznemesieket hurcoltatott börtönbe a hatalom és a köznemesség áldozata szüntette meg — mindegy, hogy az európai atmoszféra nyomása alatt — a jobbágyságot. A polgári osztály csak állta, ami történt, szinte akarata ellenére lökdöstök előre az események, — viszont amiker a szál magfordult, a magyar városok szük lá'ókörü, a maga igazi érdekűt föl nem ismerő és a rrtei;szerveződésre soha hajlandóságot nem r uteíó polgárság?, készségesen választotta díszpolgárrá Hayn?ut. És mikor megtörtént a kiegyezés és meigkez őctött az úgynevezett alkotmányos élet, a magyar városok polgársága tétlenül názle, hogy a reformkor és a forr;d;.lom nemességének alkotását hogy bontogatják le a belőle kikerült konzervatív politikusok és ál-liberálisod. A mult srázad u'olsó évtizedeiben kialakult & magyar ipar, kifejlődött a komoly városi kuitu-a, a polgárság adta a hazának a legkiválóbb embereket, minden joga megvolt rá, hogy átvigye sz ország vezetését, — de képtelenntk bizonyuit arra is, hogy saját létfeltételeit biztosítsa az oligarchikus harcoibaa, amelyeknek vakon vezetett statisztája volt. Elmulasztotta feloldani a negyvennyolc és hatvanhét közt már rég üressé vált ellentétet, hogy a;ok helyébe a saját osztályérdekeit tegye £ helyzetét még akkor se ismerte fel, mikor a háború előtt az agrárizmus az élelmiszerdrágasággal és az aránytalan adóztatással nyilt ellenrégnek bizonyult. Ahelyett, hogy ezzel szállt volna szembe, a munkásság ellen fordult, amely pedig még akkor nem a polgári demokráciát akarta lerombolni," amelyben csak helyet ^ért cagánsk, hanem a feudalizmust, amely kiujult a 48-as forradalom elbukásával. A Kossuthék forradalmától számított hetven év alatt nem tudott létrejönni Magyarországon egy polgári párt, amely — kimondottan polgári poliikát csinált volna s erre csak akkor eszmélt rá a polgárság, mikor elkövetkezett az osztá yok nagy erőpróbája, az októbjri forradalom. A hasalem sulypon ja, amely .iiig tőle jobbra állt, hirtelen átcsapott balra, anélkül, hogy a szervezetlen polgárság meg tudta volna állítani a középei. Most már fölhangzott a po gárság poliikai szervezkedésének jelszava, de az események már tu!nöt!ek rajta. S amikor a forradalom elérkezett a harmadik fázisba ís Friedrich Istvánnal me sze kilengett jobb felé, a polgárság megint nem talált önmagára. Vagy meglapulva né ;e a koaszt, vagy maga is segsPrimero Derivera tábornok, barcelonai kormányzó kiáltványt bocsátott ki, amelyben ?zzal vádolja a kormányt, .hogy az orszígot h lálos romlásba sodorja és kijelenti, hogy a katonai párt elhatározta, hogy átveszi a hatalmat és ostromállapotot hirdet. Reggel négy órakor a központi távbeszélőállomást megszáüott k. A város nyugodt. Várják a bejelentett rendszabályok hahdt-k'alzn végrehajtását. A kormány Mid idbsn a barcIon ai események hírére nyomban tanácskozásra ült egybe. Londonba érkezeit hirek ezerirt Spanyolorszában Barcelona központtal komoly fáradalom tört ki. A forradalmat a király hivi rendezték a jelenlegi kormány ellen. Barcelonában a katonaság, é én a tábornokokkal, megszállotta a középületeket. Táviratok mentek ti ország öbbi részébe a katonasághoz, amelyet a forradalomhoz való csatlakozásra szóiilottax fel. A helyzetet bonyolulttá teszi a hadiállapot, amelyet a forradalom által érinteti vidékeken életbeléptettek. Más hirek szerint szövetség jött létre Catalónia és a baszk tartományok közt, amely szövetség Spanyolország ellen irányul. Eddig vérontás nem történt, azonban a Reuter ügynökséghez távirali töredékek érkeztes, amelyek szerint a forradalmárok a hadügyminisztert SanSebastianban elfogták. A bircelloniain kivül több más helyőiség is nyilt lázadásban tőrt ki a kormány ellen. Hire járt, hogy a bilbaói helyőrség fellázadt. A kormány Primero Deriyerát elmozdiíoita állásától, ő azonban nem hajlandó engedelmeskedni. A király Madridba érkezett. Barcelonában kihirdették az ostromállapotot. Lo:s da tábornok átvette a közigazgatást. Kedvezőek a magyar köScsön kilátásai. A kormánypárt szerdán este tartott értekezletén a kivetkező táviratot intézték Bethlen miniszterelnökhöz Genfbe: „Pártunk határozatából kifolyólag teljes bizalmunkról, ragaszkodásunktól, helyeslésünkről és kitarsá1 uakról b;ztositjuk Nsgymi.- tőságod it és az ország érdekéb n kifejtett munkálkodásáért szerencsét kívánunk és ebben a munkában támog&tjuk. M yer János pártelnök." A Svájcból étkező híre* ugy szórnak, hoey Bethlen István gróf mini zterelnöknek sikerül ugy a k'sebb, mint a nigyobb kö'csön részére megfelelő atmoszférát eremteni. A kölcsönnek ínanciális és politikai gaunciái lemének és a hang-uly inkább a politikái garancián ryu szik. De semmi esetre sem éiterdö ezzel idegen Elldmoknik Magyarország belügyibe való avatkozása, hanem ez a pel tikai garaacia telj.s konszolidációt jel. nt. A magyar kormínyelnCk fe használja a genfi a!-k Imát a kisántánt államfőivel a közvetlen éiintkezésre, hogy ilytn módon rc egbesíélivssenek bizonyos vitás kérdéseket. Bethlen István gtóf miniszterelnöknek Benes cseh külügyminiszterrel való tárgy lása fo yamán kedvező hangulat ala- ult ki, ami lkaim: s a kölcsönös tárgyalások kedvező folytatására. Ilietékes helyen hangsúlyozzák, ho^y a külföldi tárgyalások nem érintik a magyar belpolitikai viszonyokat. Különösen ne oly n formában, mintha a kisántánt engedékenységének a nrgysr belügyekbe való beívalkOcáta lenne az ára. A bécsi Stunde prágai tudósi ója jelenti: Aikalmam volt beszélni egy cseh politikuis-l, aki tegnap érkezett vissza Gínfböl és Bethlen gróf és dr. Benes tárgyalásairól a következőket mondta: — Bethlen jóformán a vasútról egyenesen Benes ;ez ment. Tanácskozásaikon nem csupán a magyar k*lc;.ön kérdésiről volt s?ó, lianen mindazokról a panaszokról, határincidenseisrő , félreértésekről, amelyek felmerültek és a kisebbségek kérdésére vonatkozó békepon'.okról ie. M ndezeket a pontokat az án annyira tisztázták, ho2y további nehézségek nélkül teljesen megoldhatók lesznek, egynéhány pontról azonban még tovább kell tárgyalni. — Ami a m igyar kölcsön ügyét illeti, Bene? figyelmeztette a magyar miniszterelnököt azokra a na y akadályokra, amelyek a magyar kiírássá ok teljesítésiének útjában álltak. Egyrészt tisztán politikai termé .zetü csehországi akadályokról vari szó, másrészt nemzetkön akadályo ró'. A nagyhatalmak a magyar kölcsönt illetően nincsenek egyöntetű né^e cn, a kisántántbsli államok azonban néhány részletkérdés kivételé/el egy felf gáson vannak. Bethlennek letiát a n <gyiiáialmak és a kisántántbeli álla nok képviselővel ismét tárgyalnia kel). G.nfí utjz azonban tnár eddig sem volt sikertelen, mert többrendbeli akadályt, amelyek s kölcsön útjában álloitalr, eltávoito't, néhány kisebb félreértéit Magyarország szomsz dai között pedig eloszlatott. Magyarországra nézve a lfgsuiyosabb piobléma azunban a garanciák kérdése marad. A kisántánt képviselői elhatározták dr. Benes cseh-szlovák külügyminiszternek a Népszövetség tanácsa egyik nem állandó tagságára való jelölését.