Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-12 / 206. szám

S Z H 0 B D Szegtd, im aceptemlmiUa; Amerika és a bevándorlási kérdés Ai Északamerikai Egyesült Államok beván­dorlási törvényét a kvóta-rend szer szabályozza, amely sok vitára adott alkalmat európai és amerikai körökben. Az amerikai National In­dustrial Conference Board a kérdésről egy je­lentést adott ki: „Az Egyesült Államok beván­dorlási kérdése" cimmel. A jelentés állást foglal a jelenlegi törvény ellen, mert ez csupán az ipari érdekeltségeknek felel meg, szabályozza a kivándorlást és nincs tekintettel a kivándorlási kérdés nemzetközi és szociális jelentőségére. Ez a törvény az első eset, mikor az ipari érdekelt­ség a saját 1 érdekében az államot ily nagy­jelentőségű kérdés egyoldalú rendezésére rá­bírta. A jelentés, mint érdekest tünteti fel emel­lett azl a tényt, hogy a bevándorlók közül egyre többen maradnak meg az Egyesült Álla­mokban. 1921 julius és 1922 május között 241.644 bevándorlóval szemben 160.918 vissza­vándorló állott, tehát a bevándorlási többlet 80.726 ember volt. Egy évvel később hasonló időszakban 373 518 bevándorlóval szemben már csupán 65.775 visszavándorló állott. A kiván­dorlási kérdés az uj tervezet következtében egyre nagyobb problémája lesz az európai kor­mányoknak, azonban az egyre csökkenő európai munkanélküliség javít a helyzeten. A kérdés nem probléma Franciaországban, azonban Né* metország és a Skandináv államok kénytelenek a kivándorlók számát megszorítani. Svájc és Belgium kivándorlási kvótája elegendő, mig Lengyelország sok kivándorlót kénytelen vissza­tartani a számára alacsony kvóta miatt. A ki­vándorlási kérdés legnehezebb Olaszországban, ahol az 58 milliónyi lakosság kénytelen arány­lag kis területen összezsúfolva élni. Olasz­országban a népesség gyors növekedését kény­telen kivándorlással szabályozni, amely feltétlen az Egyesült Államok felé irányul, ez azonban most a kivándorlási törvény és tilalom követ­keztében lehetetlenné vált. Már Amerikában is kegyetlennek minősitik a törvény szigorát. A jelentés a bevándorlási törvény revízióját köve­teli, mert ezáltal több európai állam stabilisabb helyzetbe jut, viszont az amerikai áruk számára ujabb elhelyezési lehetőséget jelent. Radics a horvát állapotokról. Radics, a horvát parasztpárt vezére egy lon­doni újság tudósítójának a következő nyilatko­zatot telte: — Nem vagyunk hive — mondotta — azok­nak az állapotoknak, amelyek a régi Habsburg monarc^iábin uralkodtak, de be kell ismer­nünk, hogy akkor sokkal bo'dogabban éltünk, mint most. A belgrádi kormány épp ugy, mint a szovjetkormány, mindent feláldoz az egysé­gesség elvének. Nem akarja elismerni, hogy a horvát és szerb nép két különböző faj és centra­lizáló, zsarnok politikájával elidegeníti magától az egész horvát népet. A helyzet ma az, hogy mindent elvesztettünk. Elvesztettük parlamen­tünket, iskoláinkat, rendőrségünket és honvéd­ségünket és olyan törvények alá kerültünk, ame­lyek egészen középkori jellegűek. Noha Pasics miniszterelnök 1918. év végén megigérle, hogy függetlenségünket megóvj", a szerb kormány ezt röviddel azután megtagadta. Azért jöttem Londonba, hogy itt szóvá tegyem hazám ügyét. Készek vagyunk az Uniónak bizonyos tonnáját elfogadni Horvátország és Szerbia közön, de a horvát népnek eltökélt szándéka, hogy a vég­sőkig harcol a maga jogaiért és minden Bel­grádból eredő törvényt és kormányrendetkezést semmisnek és hatálytalannak tekin<. Iskola;— (A Szeged tudósítójától.) Szeged városát, ugy látszik megátkozta valaki, mert alig keveredünk ki az egyik kulturbotrányból, már a másik ko­pogtat az aj ón. A szinházügy vihiros aktái, ha igaz, a rendkivüli közgyűlés határozatával vég­leg lezárultak <s most ismét egy ujabb kultur­boirány izgatja a kedélyeket, amely — ha mé­re'eiben és jelentőségében nem is éri el a szin­házügy hullámait —. de mindenesetre alkalmas arra, hogv erős visszatetszést keltsen a tanács eljárása, illetve el nem járása miatt. Az iparos­tanonciskolát ugyanis a tanács nemtörődömsége abba a lehe'ellen helyzetbe sodorta, hogy még a beiratásokat sem kezdheti meg, mert tanára, tanítója nincs egyetlenegy se. A dolog ugy történt, hogy az iparostanonc­iskola tanárai és tanítói, akik mellékfoglalkozás­ként tanították az iparostanoncokat, még januárban beadványt intéztek a város tanácsá­hoz és kérték százkoronás óradijuk felemelését. Bejelentették, hogy az elmúlt 1923—1924-es tanévben hajlandók még becsületből kitartani, azonban a következő tan ívben csak ugy vállal­ják a tanítást, ha óradijukat megfelelő módon felemelik. Január óta közel kilenc hónap mult el, de mind a mai napig semmiféle intézkedés nem történt, anrnek az a következménye, hogy most, amikor az iskola felügyelő bizottsága fel­hívta a régi tanárokat és tanítókat, a felhívásra csak egy tanító jelentkezett. Firbás Nándor igazgató, aki közel háro n évtizede vezeti az iparostanonc­iskolát, a lehetetlen helyzetre való hivatkozással bejelentette a felügyelő bizottságnak a lemon­dását és kérte, hogy elhatározását a bizottság közölje a város tanácsával is. Hasonló indoko­lással mondott le Csonka Ferenc gazdasági fő­tanácsos is előadói állásáról negyven évi tevé­kenység után, pedig Csonka Ferenc negyven éve jegyzője is a tanonciskola felügyelő bízott- 1 ságának. Az iparostanonciskolának külön tantestülete nincs. Az oktatást — mint már emiitettük — óradíjas tanárok, tanítók és a felső ipariskola művezetői mellékfoglalkozásként végezték. Pedig az ip rostanoncisiolának több, mint kétezer­ité nélkül. ötszáz növendéke van, tehát egyiké a város leg­nagyobb, illetve; legnépesebb iskoláinak. A kér- ' dés végérvényesen csak ugy lenne megoldható, ha a város hatósága megszervezné végre az iparostanonciskola külön tantestületét, mert állandó tanerők nélkül az oktatásnak .soha sem lehet megfelelő eredménye. A megoldás anyagi megtakarítást is jelentene a város számára, hiszen az állandó tanerők díjazása lényegesen kevesebb összeget emészt fel, mint amennyit a viszonyokhoz mérten felemelendő óradijak fel­emésztenének. Az állandó tantestület megszer­vezéséhez szükséges tanerők a ráró* hatóságá­nak mindig rendelkezésre állanak, hiszen a me-> nekültek és a B-listások tekintélyes tömegéből nagy választék kínálkozik. Az iparostanonciskola sorsának biztosítása elsőrendű kötelessége a város hatóságának, mert hiszen az.ország érdeke, hogy tanult, szakképzett emberek kezébe kerül­jön a magyar ipar sorsa. A tanonciskola felügyelő bizottsága egyéb­ként kedden délután négy órakor ülést tartott ebben az ügyben dr. Tonelli Sándor kereske­delmi és iparkamarai főtitkár elnökletével. A fdügyelőbizottság elhatározta, hogy a város ta­nácsához átiratot intéz és értesiti, hogy a száz­koronás óradijakra mindössze egy tanitó jelent-? kezett. A kultuszminiszter egyik régebbi keletű rendelete értelmében van ugyan lehetőség arra. hogy azok közül a tanárok és tanítók közül, akiknek nincs meg a heti maximális óraszámuk, berendeljék a szükséges tanerőket, azonban két­ségtelen, hogy az ilyen megoldásban nem lenne köszönet. Tekintettel az iparostanoncoktatás za­vartalanságának biztosításához fűződő fontos érdekekre, azt kéri a felügyelőbizottság,. hogy az iskola számára külön állandó tantestületet szervezzen a város. Tizenkét tanár alkalmazá­sáról lenne ebben az esetben szó, ezzel szem­ben a mult évben negyven óradíjas tanár mű­ködött a tanonciskolában. Reméljük, a vátos tanácsa sürgfsen változ­tat a lehetetlen helyzeten és szigorú vizsgálatot indít annak a megállapítására, hogy a január­ban beadott kérvény könnyelmű elkallódásáéri kit terhel a felelősség. Kosztpénzt k?d1lb1nrteffitf tőzsdei megbízásokat legelSSben vidéki megbízásokat SK fl Magyar Köztisztviselők és Állami Alkalmazottak Takarékpénztára R -T. Budapest, VII., Rákóczi-ut 76. Telefon: József 60-40, József 135—32. Sürgönyeim: Cobdenbank. 113 Franchet D'Esperay francia tábornagy tegnap este Belgrádba érke­zett. A zászlódiszt öltött pályaudvaron a tábor­nagyot Jankovich helyettes miniszterelnök, Pecsics tábornok hadügyminiszter, Perics igazságügy­miniszter, Simon francia követ a követség személyzetével, a belgrádi polgármester, a dunai hadosztály parancsnoka és a francia kolónia tagjai várták. A király képviseletében Dimitrio­vics ezredes, szárnysegéd jelent meg. Ugyan­ezzel a vonattal érkezett Pasics miniszterelnök is. A tábornagy a marseilles hangjai mellett ellépett a díszszázad előtt, majd üdvözölte a fogadtatására megjelent személyiségeket. A tá­bornagy ezután a francia követségre ment, majd a Srbski Kralj-szállodában szállott meg, mint a kormány vendége. — A Dunagő'hajózási Társaság közgyű­lése. A Dunagőzhajózási Társaság most tartotta meg Londonban harmadik közgyűlését. Sir Frede ick Lewlevis elnök beszámol a társaság u olsó üz etévének eredményeiről. A minden tekintetben kielégítő sikert annak tulajdo­nítja, hogy a nemzetközi kölcsön Ausztriában általános jólétet eredményezett. Sajnálatának adóit kifejezést afelett, hogy ezt a segítséget még nem terjesztették ki Magyarországra is. Miután az elnök még előadta, hogy a magyar­országi vonalak eredményei kielégítők, kifejezte arra vonatkozó reményét, hogy Magyarország szebb jövőnek néz elébe. — Párbaj. A Halász-féle vívóteremben lo-én dél­után 4 órakor dr. Szentiványi Dezső ügyvéd és Kánitz Géza között szigorú feltételek mellett kardpárbaj folyt le. Kánitz Géza a fején szenvedett súlyos sérüléseket. — Az ázsiai földrengések. A katasztrófális következményekkel járó természeti jelenségek Ázsiában és a Csendes-óceán partján még e?yre folytatódnak. Tegnap reggel 4 órakor Kal­kutta és környékét földrengés reszkettette meg. A lakosság felriadva hajnali álmából, kétségbe­esve futott az utcákon és ijedten menekültek a pusztulás elől. A katasztrófa sok ember életét követelte és számos épület is megrongálódott és összedőlt Egy angol laptudósító szikratáv­iratban jelenti Tokioból és Yokohamaból, hogy a hajléktalan lakosság között ivóvizhiány, ille­tőleg szennyes ivóvíz miatt járványosán lépett fel a tífusz és a vérhas. Tokioban hétfőn ujabb könnyebb földrengést éreztek. A tegnapi föld­rengés Britt-Indiában, Kalkuttán kivül a bánya­vidékeken sok kárt tett az épületekben és sebe­sülések is voltak. A japán jegybank semmiféle kárt nem szenvedett, yokohamai fiókja is sér­tetlen maradt. A bank újra megkezdte üzemét és fizetéseket a moratórium határain belül teljesít. Telefon: Pénztár 582. Belvárosi Mozi JSftk Szeptember 12. és 13-án, szerdán és csütörtökön FRIEDRICH K Cl tl D C-vel a kettős főszerepben: Harc az olatforrásokérf. Kalandorjáték 5 felvonasban. — Azonkívül: Aranybor tön. Dráma 5 felvonásban. Főszereplő: fERN >HPRÍ>­Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. Vhnnc" rinnnvár elsőrendű cipőujdon­„ I Cllllo liipuij Jfdl ságait Üzletnyitásig nagy választékban mérsékelt áron árusítja. Szegfíí-u. 2. alatt külön berende­zett szalonjában £ Telefon: 12-36.

Next

/
Thumbnails
Contents