Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-01 / 198. szám

S7.eged, 1923 szeptember 2 SZEGED 7 Nem kielégítő a görög vátaszjegyzék. Az ultim umban, melyet Olaszország a götög kormányhoz küldött, rsm volt pontos natáridő megjelölve, ameddig -Rima a válaszra vár, de Montagna athéni olasz 'tövet a icgyzék átadásakor szóval tudatta, hogy kormánya 24 órán belül számit feleletre. Ez a határidő a Messagero szerint csütörtök este 8 órakor lejárt. Nsgyon vaiószinü — jelentik a mai reggeli lapok —, hogy a görög kormány válasza nem. lesz> Olaszotszágra kieíé^itő és ebben az esetben nzzonnal bekivetkezik a diplomáciai viszony megszakítása és utána megkezdődnek a katonai akciók. Á"alános az a felfogás, bogy a kocka eldőlt és Olaszországnak most rrar cselekednie is kell. A görög váleszjegyzéket tegnap este sdt? át a külügyminisztérium politikai osztályának főnöke az olacz követnek. A jegyzék kijelenti, hogy a görög kormány sz olaaz szóbali jegyzésnek azt a megállapítását, amely szerint Olaszország súlyos megsértéséért a görög kormány felelöet, igazságtalannak tarlji a szóbeli jegyzék 4 , 5. é 6. pontjaiban megszabott feltételeket, amelyek Görögország becsületéi ói állami szuveieni'ását sértik, lehetetlen elfogadnia. A .görög kormány hivatalosan és a legmesszebbmenő formában kifejezi sajnálkozását az olasz kormánynak. Trevoséban az olasz tisztük holttestének hajóra szállítása közben ünnepélyes katonai tiszteletadásban részesítik őket. Az olasz követ Görögő szagból az olasz kormányhoz táviratot intézett, melyben jelenti, hogy Görögország Mu3soüni jegyzékét abban a formában, meíybsn átnyújtotok, netu fogadja el. Mussolini miniszter mo1 ma közölte a minisztertanáccsal a gön^ vásárjegyzék szószerinti stó jegét. A miniszterelnik elfogadhatatlanok mondotta a vá'aszl és b&jdentefe, hogy már meghozták a wvrdeld határozatokat. A tcnge'észfcii ••••: .^mtarinter «£trfán részletes felvilágosításod i^íött. A tegnapi omx 'lomísz; tt-cíc* i|?yb*nfftt4ag helyeselte Mussolini kifejtéseit -és wfy hei-Ügyi, miat külügyi pomi'«;jjái, nasrtftiöiben már lett ía az t -r.lények njese&tur.; a&CJM. még teendő kttéitedéseít. Rámái táviratok nrerint Olaszország minden eshetőségre elkfcu2iilt. Gorögorsság kih vó msgetartása bstéíhataiwa követelményekkel fáríut, mert Mussolini el von tökélve, hagy az ultimátumnak egyetlen pultjából sem enged. Róma? politikai körükben hire jár. feogy Cuszország a magÁ követeléseinek+iztoM!ása célfá'iól réhíny szigetet nitg fog sstáltái, -kötött tL. Korfut is. A hivatalos Corriere Italiano mai kiadásában közli azt a hirt, ho^y * görög nem iielégi'.C váiasz kö»eikeziében íx olasz kormány azonnal megkezd t; a tervb • vett szankciók végrehajtását. A Cremovere aevu olasz torpe.íi6romboió parancsnoka felszólította Korfu-sziget parancsnokit, hogy azonnal adja át a szigetit. Az olasz haiórajnak egyrésze szintén megjelent a sziget előtt OlsszorszSgból érkező hirek szerint gö.ögellenss zavargások verttak maidnem ai egész országban. Rómában a görög konzulátusra bombát dobtak, azonban kárt nem okozott. A tömegek Milanóban, Triesztben a konzulátus épü'eteit megrongálták és a görög zászlót meggyalázták. Milánóban óriási tömeg megostromolta a görög konzulátust, a görög címert letépték és elcipelték. Triesztben a görög zászlót elégették, s görög templom és görög iskola előtt viharosan tüntettek. Firenzében és több más nagyobb városben tiltakozó gyűléseket tartottak. A pirisi albán ügyvivő a miniszterelnöknek, mint a nagyköveti konferencia elnökének iratot sdoít át, melyben az olasz határmegállspitó bizottság tagjainak halála felett kfejexi az albán kormány és az albán nép fájdalmas megrendülését. A berlini sajtó éKnken kommenlálja a Görögországhoz intézet; olssk. jegyzéket. A lapok rámutatnak arra, hogy mennyire hasonló Mussolini eljárása ahhoz, a jegyzékhez, amelyet Berchthold gróf osztrák-magyar külügymii.igzter Szerbiához intézett. £bből azt a következtést vonják le, hogy most is háborús veszedelem van, de Görögországnak .alig van meg a lehetősége, hogy Olaszországgá Háborút viseljen. A Berliner Tagblatt éz o'asz jegyzékbe! annak bizonyttékát látja, hogy Olaszország igyekszik azt a célt negvalósitáni, hogy a FöJdCözi. tengeren ^ég'egeeín katerjetsfcs és t^tnösHse ura.nni heKzetét és alíás?* Gürögoi oosic'óiát. . A Matin útózV, ,hoJ?y a nagyköveti tok íx•óa 'SRnatr £?«és*n.HicU angol kép*t '.''> ki- Á'ÍT IIF.EIT MUASSFET SÜLTE a:»é;- .A Í J, aaiael; Mussolini stiRgfilaríása öwz-i í öxé*ie '""-ti "AIWSYTEAIAÍÍ •.kenteseric x tkfleável. . A.C ic .6 Tci'iuie iudóiK.ja jM ni Az olasz kúx* • MIN/ D*A»JU MAT..• >V«Í..tm< a gvu'^ök n fo^sdut :-z:;np.-Mvai. Á'.aL 3«a wt unoifdják, Q&ükot&i jol .enné, idóveszi.-s ül dk)-/ d-n a j£vátftdi klwoa ;afeei. . olísz kor* .íny a következe ie hívás tette kj-t;: A ke ;iáry fekió.hja az újságokat, hogy az ulatz- Jrüg kérdésben a ie^nagyciaü iapintaUaí éá hi^ídtsátj^sl jarntnak-el.— A kslonai wozdukíok. bk r iga?, akár nem, semmiféle hir nem közilhtiő nyilvánvaló okokból. A kormány szarun 9 oií iz eaitó hfet tficsságíra. Amennyi ben a fe iúva; rem járn» eredsiíéiuiye), a szükség es r . .'gtorló léoáBolut azonnal alkalmazni fogják. Elfogadtak a létszámcsökkentési javaslatot. tett szerarchányást neki, hogy 6 csak a magasabb kalturát szolgálja, msrt tény az, hogv egy év alatt 880 első • népiskolai osztályt nyitottak meg. Beszédét azzal fejezi b?, 'hegy jövőnket csak ugy biztosíthatjuk, ha megmarad Kelet- Európa legműveltebb államának. Ez a meggondolás vezette a javaslat benyújtásában és ez-írt kéri annak elfogadását. Bejelenti továbbá, hogy betegsége ,niatt a további vitában, nem vehet részt. Éppen ezért a politikai kérdésekre Walkó Lajos miniszter, a szakkérdésekre pedig Petry Pál államtitkár fogja megadni a felvilágosítást. Csekély a tanitók létszáma. Csik József fejtegeti, hogy a magyar nemzet ertjét nemcsak fegyvsres erővel lehet növelni, hanem kulturáve! is. Lehetetlennek tartj?, hogv amikor az ország ennyire tönieremen', ne törftgedjttnk a kultura fejlesztésére. A tanitók nem tudják eredményesen foglalkoztatni a gyermekeket azért, -mert igen ncry a tanulók'létszáma és igen csekély a tántlgyt személyzet. E-uián az elbocsátendó tisztviselők elhet- szkedéséfől beszél. Kifejti,"hogy ebben az orsz?>sban minden R^yes ember Munkájára szflksíg van. Az elbocsátandó tisztviselőket»ne dob' k 37. tűcára, hanem helyezzék el a közp zd*s?< >i életben. A (avazlatot nem fogadja e!. É7.uíár OstSr József siói 1 tel: Csik j[ két szóv.il a'iar a jav.slst áh Alános iUj.b -a részt venni és inkább a részhjies ttr^v' isb* ni fog indítváan<rJl I jönni. Kéri, hogy a második bekezdés? .toitisn töföljék. Aüaiínassi •-» feladja a . ^aslatot a réstótas ..rgvaiás ulapjéul. Ezután a? e'-iik ö* .pete sz'in ét rz flr. Szftnt' után Kis* lünycérl szólál f ": Kflin"iösen .-> .ku: ini'aíuiam lÉ':.i£mcrv ik* áével kiv.i'i . it. A kultuKirini«z fe. '.egeté-iei e c . 'T ^tb kieiigii . V szőliiás. ••j> .kroisál. V#.rnt!i M l* minél ' . v.i i !át e! 'fa; íli n i, a falakeze.^ií-,,p d j? . ke;l . un :ni. ":] téteiui.fci ka; ^ányió-v ho^v '?. felekezeti i koiik««t i;c; aj < Ie...:'3rt&Qj, ia.t' kvstudc mái.*'., fc > Estek-'-t • iskouík íögöti minta* iskoiá Í-K. U ' ? iist é~ a cisrteíci a (A Szeged budop-iti tudósítójától) Kiss Menyhért napirendeiőtú feitszóial^aávsl kezdődött a nenrágyOles péatski ülés.:, amejyet lapunk más hu.íyén közlünk. Azután folytatiák a létszámspasrtási javaslat vitáját. Bartoss Andor polemizál Várnai Dániellel és igyekszik kfcauíatni, hogy akkor, amikor Várnai a hivatali bürckráciát akarja hirálnj, helytelenül fcgt» meg a kérdést. Részletesen timerteti a közhivataluk rtiüxöckaét és pontról pontra kimutatja, miért oiyan nehézkea. Feltárja a bürokrácia minden hibáját, kijelenti, hepy ő a dicentralizáció hive és ebben látja egyedül a b^roVráeia kiküsrőbölésénck lehefősépét. tA postsigazgatóságoi szintén ilyen mamut-igazgatóságnak tartja, ezt -is 'fdtetteirtli fel -kell oszlatni kisebb igazgatóságokra és felügyelőségekre. Sürgeti egy utmestsn tanfolyam feláHitását, mert ha az országúd- szüksége van utmesterekre — már pedig a*tt?tégdc ,és városok szempontjából igen na^y szüksége van rájuk —, akkor erre « tanfolyamra is szüksége van. A;javaslatot örömmel üdvözli és megszavazza. A kultuszminiszter beszéde. Klebelsberg Kuno gróf: Egyik tárcánál sem olyan nehéz, oly végzetszerű végrehajtani a létszámcsökkentéét, .cint éppui a kultusztárcánál, mert ha itt hibázunk, a nemzeti lu'tun jövftjíb.i teszünk helyrthozheiail károkat. A ntcfttan? létsiámapaszíásnél sikeríiü a péntü^ymi: átél kivinni, fco r- az óvówket, az elemi és polgári iskolai tanítók t kikapcsolják u Utszmapisztisból. Kötele éfe rétr.ulatni irra, hjgy ket ev.izedes munkássága s,'ítt a közoktatás fekiitetében esyis pénzüg« miniszternél sem tplál! akkora rocgéríísre: mir', a jele'.l^iní-. S iros, S3k uradalom nem tesz eleget iskolafeun'artási kötelezettségének. v íslenti, hogy esetleg törvényhozási uton fogja em; kényszeríteni az uradalmakat. Mindent e> rvg követni, h-gy minden magyar faluban, ahol v tankötelesek tfáma polgári iskolát megbír, ez: ai iskolát meg is szervezzek. A közoktatási tsn<:escsal kidolgoztatott egy tanterve' a felső snezőgszdtsági iskolák megszervezésére. Az őszi ülészakban be fogja mutatni a törvénjavashtot, melyet elkészített. A polgári iskoMk fel'Jlgyeletét is reformálni óhajlja. Mcpfgv edése szeriizt óvónő, polgári iskolai tanító és tsnitónő nincs felesleges ebben az or?zágban, Ezrei korár.tsei.1 akarja azt mondani, h gy a középiskolai és egyeter. i tanári személyzetei ottkkenter.i kivánja huií szájAlékkal. EKsiöi fe a 'áJz ^en'i személyzetet, melynek száma túlteng, c ''*rja apasztpnl. Büszkeséggel állap' |a meg, hogy vérbeli kisgazda képviselőtársai közül egyin sem i'kolfckr (A-t 'láí s !t: n-ifé' ) Várnai felfog•• sában Kiírni Zsigso.:d törekvését iá'ja ervéqyesfllfii. A jivc - űo- v.e ) fogadja el. Több iüifttólaló ,.eiu «-;v n, eln'^k a vii. o rekesati. A bo ÜKymlnls: tor b(t*z^do, Rakovszky Iván belügyminiszter e'í • iH asétássi): SsjnáHe. b g- ojt érdéit •ő-:minimális a javu . «í ránt. Azt ';eli ní dolnís, hogy jelentéatfrk ;.7logtól v. . • r, holűtí épp?n orszaco- jí entóségft a jav. s . . ko*r»ány a javastat bc,-^ ajláe.II or igen SÍO ONU fclídíioi teij?sitetl. Auvkor p's?á?ták rvv^t <at i Kííózarresftkkerité. re, kéí fíempontbul x u aliak ki. E^vfelöl el kellett oorsákci az» a f^tszámot, rocíy az ország me^csuniiulása Vövet>edibvn ivált feles máítészt azt a éts^átiot, mily késleltette az adminisztráció naeletét. Arrs kell törekednünk, hsgy yzt r kegy ím operációt, mely »z elbocsátás követkeitéb?i beállo'í, enyíiitsül. A ié száir.csö keniésnek belügyi tárcára voiv.íkozó részérő' beszél, e után majd a vármefl? köiígazga^ sának eg iZP.rü üléséről. Reflektál Bíros3 János felsrulf' sárii Kifugáso'jy, Batoss a mag'«r fe^ igszg tási intéz :dés -«t a cseh kO»gcx> ata > reformoial hssonlitoHa üine. A mai jav ; l«' a túltengő kö?ija?gatísi szervsiet egyszer, ését célr'.M. Szijj Bálint javaslatáról mer» I dl j<:gy. nie, hogy Seiji ktmutaíása tmú >uly.ótt. A kcreü'íidelnii miniszterre! tárgyal: is uj men»ítrend«t fog bev.'zettetni. Östör Jő-ct fnek 7ál?!S7oiva megjegyú, 1; »gy fe'sxóWását tötjcácn m'gáévá teszi és oly éttsieoihcn fog iniézkedni. Kéri a javaslatnak telje? stövc&ében való slfogt dásá;. ÜZ'iágyi Lajos A zárszó jogán fe'uzóislhatna, de nem t heti, mert a pénzügymin szfer, aki a {Hvaslatot benyujtr ta. nem váhszol a fel^zólíláíokra. A péazügym íiszter e mulasztásában házszabálysértéf lát. Rsgöszkodik ahhor, hogy a pénzügyminiszter vál-.sxoljon s felszóialásokra. Ra'ovazky belügyminiszter: A pénzügyminiszter nem refíektáíVat at elhangzott felszólalásokra, mart súlyos betegen fekszik, feliát ház-