Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-28 / 220. szám

Egyes s«á—» ára 200 borona tag huíttflig és kjRdóhrra­Ul Deák Ferent-utca 2. (Fé­reáliekoUval szembe.) Tele­tm 1 -33.4 .Szeged" megjele­aík hétfő kivételével minden up. Egyes szám ára 200 ko­fom. Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden 4000,Buda­•wten te vidéken 4100 kot. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 50, egy hasábon 100, más­léi hasábon ISO K. Szövegköil 25 százalékkal drágább. Apr> hirdetés 100,kSvér betűvel 2C« K. Szövegközti közlemények soronként 800 K. Nyilttér, csa­ládi értesítés 1600 K. Több­szöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 szeptember 28, PÉNTEK. 220-ik szám. Egy vezércikkről. Egyik fővárosi lapban igei érdekes vezérdkk jelent meg ma a főváros pénzügyeiről. A cikk a;on kezdődik, hogy a főváros ügyeinek élén Woiff Károiy és Sipőcz Jenő személyében kél olyn férfiú áll, akiknek közgazdaságról és pénz­ügyikről csak naiv fogalmaik vannak s akik az űzkti koncepciókkal izemben egyenesen ellen­szenvvel viseltetnek. N gyon érdekes é< száma­dásokkal bőven spékelt szakszerű fejtegetések után azon végződik a cikk, hogy Budapestet meg kell menteni mai katasztrófalisan zül ölt helyzetéből, amelybe az utolsó három esztendő juttatta s ennek a mentésnek két fe té'ele van, egy tárgyi, meg egy személyi. A tár. yi az, hogy meg kell valósítani és továbbfejleszteni a Báray­féle programot, a személyi meg az, ho -y Woiff Károlynak el kell tűnnie a főváros éléről és egy nagy koncepciójú, közgazdasági ag kepzett em­bernek kell a vezéri szerepet átvenni, akkor majd nem zárkózik el a külföldi töke Budapest elöl. Ez kétségtelenül nagyon érdekes cikk Buda­pest szempontjából is, de országos viszonylat* ban meg egyenesen szenzációi. Nem éppen azért, ami benne van, banem azért, aki irta és a lapért, ahol ez a vezércikk megjelent. Az irója Ereky Károly volt miniszter — igy irja ö maga a vezércikk fölé — es az a lap, amely el»ő oldala legsu yosabb hasábját adja oda Ereky Károlynak — a Világ. A Világ-ot illetőleg nincs mit mondanunk. Mindenki tudja, hogy ez a legkipellengérezet­tebb destruktív újság, amelyet kipiédikálak szószék öl, lehazaárutóztak katedráról, embere­ket, akiknek a kezében meglátták, fegyelmi nton elbocsátottak az állásukból és ártatlan gyerekeket halálos rémületbe ejtettek azzal a pedagógiai bölcsességgel, hogy ha édesapa otthon ezt olvassa, akkor édesapát mentül előbb elviszi az ördög és a pokolban is a legfeketébb izarkoskatlanba mártogatja, ott is f jjel lefelé. E? az az újság, amelyikből legtöbbet elsülyesz­tettek még akkor is, amikor a többi destrukti­vok már amnesztiát keptak és ez az az újság, amelynek a belügyi kormány ma is csak kávés­kanalamként adogatja a kolportázsjogot. És — sem kell elfelejteni — ez az a liberális újság, amely ellen időnkint tajtékot tur az emigráns sajtó is, mert ninci ver hályog a szemén éi nem áll a hordó tetejére rekedtté kiabálni a hangjtt, holott mindig nehéz helyzete van a józan embernek a duhajok között. Ereky Károly nem jelenik meg mindennap, mint a Világ, amelynek veszedelmes hasábjain most helyet nért s nevét a magyar kaleidosz­kópban gyorsan változó szines üvegdarabkák talán eltakarták már a közönség egy része elöl. Pedig az első ellenforradalmi kormány rövid lejáratú pénzügyminiszterének egyidöben oy ismert neve volt, mint kurzuBpolitikusnak, hogy hallatára még tán a zsidók is keresztet vetettek. Az akkori idők tohuvabohujában együtt emle­gettek a nevét a Beoárd Ágostonéval és a Budaváry Lászlóéval és több olyan forradalmi buborékéval, amelyek egy része rég szétpattant már, más része azonban tartósabb életűvé merevedett. Ereky Kára y azonban csak a lát­szat szerint tartozott ebbe a tát saságba, ko­molyabb füjíulya, tehetsége és a realitások iránt való érzéke hamar elkülönítette a korlátolt tehetségektől és a korlát an tehetségtelenségek­től és — sajnos, jóval későbben — elkülöní­tette tőlük a felébredt lelkiismerete is. Ereky Károly jódarabig hangoztatta a jelszavakat, amelyeknek forgalom bahozatalában ö is részes volt, akkor is, amikor neki már látnia kellett, mivé lettek azok a jóhiszimüen zavaros fejek­ben és a hidegen számiló üzleti agyvelőkben és tudnia kellett, hogy milyen feneketlen mély­ségek felé görgetik azok az országot. Ereky Károlynak azonban meg van az a mentsége, bogy ő ir.ár akkor nem volt fele ős állát ban, sőt a pártvezéri pozícióból is hamarost n ki­marták azok, akis tehetségesebbnek érezték rraguknál és gyanúsan tartózkodónak találták orszáepusztító túlzásaikkal szembea. Ereky Károlynak talán joga volt lassen és óvatosan szak dni el egykori elvbarátaitól akkor, amikor l'ie ős állásban magas pozíciókat betöltő po­litikusok jobb meggvő/ ődesük ellenére, sőt ! ilan utálattal és kétségbeesetten csináltak hol ktive, hol passzive olyan politikát, amelynek ég'/etfsségét ők ismerték legjobban. Különb n csak regisztrálni akarunk most és nem rekriminálni. Nem tudjuk, hogy a másik táborban mit szólnak ahhoz, amikor Ereky Károly éppen a Világ- ot tirtja a legalkalmasabb fórumnak arra, hogy birálstot mondván a fő­város gazdasági po itikája felett, amely talán nem egészen véiet.enül esik össze a kurzussal, irgalmatlanul pálcát tör a kurzus felett, amely­nek ő is bábája vot. Bizonyára lesznek, akik nem érik be azzal, hogy ledeslruktivozzák és lehazaáru!ózzák, hanem azt is meg fogják álla­pítani, hogy egykori Ennepelt vezérük most visszakeresztelkedett — zsidónak. De íokan lesznek olyanok is, akiknek kinyitja a szemét Ereky Károknak a saját politikai múltját is elitélö állásfoglalása és ez a bátorság nekik is bátorságot ad. Ezért tartjuk mi az Ereky Károly ve/ércikkét országos jelentőségű hasznos cse­lekedőnek. Ellentéles hirek a bolgár ellenforradalomról A Bolgár Távirali Iroda jelenti: Bízvást el­mondha juk, hogy a forradalmi mozgatom, ame­lyet a kommunisták szitoifak, mott már a vé­gét járja. Egyes községekben a kikiáltott szov­jetek még a csapatok odaérkezése előtt felosz­lottak, mert a nép ellenséges magatartást (áru­sított a mozgalommal szemben. A lázadók el­pártoltak .vezéreiktől és megadják magukat. Mird nagyon le vannak sújtva és azt hangoz­tatják, bogy akaratuk ellenére sodorták őket a mozgalomba. Néhány komtrunisia bandavezér megpróbálta, hogy a batáro* át a szomszéd országok területére jusson. Intézkedések történ­tek, hogy a menekülőket megakadályozzák. A becsi bolgár követség kijelentette, hogy Bulgária északi és déli részében mindenütt ti­kéi ült a rendet helyreállítani. A kommunistákat mindenütt ártalmatlanná tették és csak két kis faluban tartják még magukat, de ezek meg­tis toása is csak órák kérdése. A király el­üzésésől és a miniszterelnök meggyilkolásáról szóló hirek alaptalanok. A bécsi bolgár követ­régre Cankov miniszterelnöktől távirat érkezett, amely a felkelés teljes lefegyverzéséről és a rend teljes helyreállításáról számol be. Ezzel szemben az United Presse azt jelenti, tioey Boris bolgár király elhagyta Szófiát és 15000 főnyi lázadó vonul a főváros ellen. Konstantinápolyból táviratozza az Exchange Telegraph tudósítója, hogy sok bolgár mene­kült lépte át a közös határt Drinápolynál. Azt beszélik, hogy Szd fiában négy harcok folynak. Bu gária északnyugati részében mindenütt ki­kiáltották a szovjeturalmat Hadiállapot Németországban. Éjjeli félegy órakor a birodalmi elnök alá­írásával rendelet jelent meg, amely egész Német­ország területén hodidllapotot hirdet. A birodalmi alkotmány több sarkalatos szabadságjoga további intézkedésig megszűnik, igy a személyes szabad­ságot, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési jogot biztosító alkotmány tételek hatályon kivül vannak, a hadiállapot tartama alatt nincs levéltitok, már amennyiben az állam érdeke ugy követeli. A birodalmi e nök rendelete a végrehajtó hatalmat ideiglenesen a birodalmi hadügyminiszterre ruházza dt, aki viszont hasonló jogkörrel láthatja el az egyes katonai körletek parancsnokait. A Ruhr-terület valamennyi városában ma a komn anista párt röpiratait ofztották szét, melyek tüntetésre és 24 órás tiltakozó sztrájkra buzdí­tanak. A röpiratok munkás- és parasztkormányt követelnek és egy szabad, egységes, munkás Németországot Essenben a kommunista szónokok a munkások ezrei előtt a passzív ellenállás megszüntetése ellen szónokoltak. Düsseldorfi jelen'és szerint a megszálló ható­ságok beszüntették a márkatételek lefoglalását. A düsseldorfi kommunisták kin-ondot ák az általános sztrájkot a bányákban, öt bányában a munkát megszüntették. A kormány proklsmációjánsk hatása. A birodalmi elnök és birodalmi kormány felhívását, amely a passzív ellenállás megszűn­tetéséről szól, a déli órákban hozták nyilvános­ságra. A felhívás komor hangja határozott be­nyomást tett a lakosságra. Kétségtelen, hogy a lakosság minden rétege nem ért egyet minden­ben a szöveggel. Igen komoly a német nemzeti pártnak állásfoglalása, akik követelik, hogy a német kormány ultimátumszerűén kérje a fran­ciáktól az összes németek ellen elkövetett sérel­mek jóvátételét. Hogyha ezt visszautasítanák a franciak, akkor véglegesen szakítanak velük, tekintettel a bekövetkezendő fejleményekre. A német nemzeti p$rt állandó választmánya köve­teli, hogy a birodalmi kormány teljesen ujjá­alaku jon hazafias érzésű emberekből. Rossz benyomást keltett a proklamáció a francia sa tóban. A német birodalmi elnök proklamációja a párisi sajtóra rossz benyomást tett. Egyes lapok gyanúsnak tarják, hogy a bajor miniszterelnök is simán hozzájárult a passzív ellenállás meg­szüntetéséhez és felvetik a kérdést, milyen biz­tosítékot topott ezzel szemben? Az Oeuvre azt irja, hogy Stresemann kancellárnak megvolt az erkölcsi bátorsága, hogy az egész felelősséget magára vállalja, a szerencsétlen Ebért elnök azonbsn azt a látszatot akarja kelteni, hogy Németország nem érzi magát teljesen legyőzve. Az Oeuvre attól tart, hogy a francia naciona­listák, akik minél hosszabb ideig akarnak a Ruhr-vidéken maradni, a kancellár javaslataira azt fogják mondani, hogy a gvőzelem még nem teljes, a harcot tovább kell folytatni. Pertinax szintén kifogásolta a proklamaciét és meg­állapítja, hogy Németország maga hivatkozik arra, bogy csak az erőszaknak enged. Ez a legnagyobb biztosilék a mellett, hogy Német­országgal szemben csak az erőszak politikájával lehet boldogulni. A ruhrvldéki fegyverszünet. Londoni jelentés szerint a ruhrvidéki kérdés végleges rendezését megelőző fegyverszünet fel­tételei a következők: 1. A passzív ellenállásra vonatkozó minden rendelet visszavonandó. 2. A rendőri és városi közigazgatásnak francia tisztviselők által tör­ténő ellenőrzése. 3. A vasutaknak a francia­belga kormány által történő ellenőrzése. 4. Bi­zonyos bányamüveknek kizárólag a jóvátételekre szolgáló működése. 5. 40 százalékos szénadó. 6 26 százalék kiviteli illeték, elsősorban acél­félékre.

Next

/
Thumbnails
Contents