Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-27 / 219. szám

Szeged, 1923 szeptember 707. SZEGED Bethlen a kölcsönről megegyezett Benessel. Bethlen István gróf miniszterelnök és Benes esek külügyminiszter az angol lapok értesülése szerint a kölcsön ügyében megegyeztek. A jóvátételi bizottság fel fogja kérni a Népszövetséget, bogy készitse el Magyarország pénzügyi talpraállitásának a tervét. A Magyar Távirati Iroda a megegyezés részleteiről legközelebb kommünikét ad ki. Bethlen István gróf hazaérkezését szombatra várják. A keleti expressz betenkint kétszer: kedden és csütörtökön közlekedik és Bethlen valószinüleg csütörtökön utazik el Genfből. A miniszterelnök vidéki útjáról napok óta különböző hirek terjedtek el, ezek azonban puszta kombinációk, mert erről a miniszterelnök hazaérkezése előtt nem történhet intézkedés. A Prager Presse azt irja, hogy mihelyt Magyarország a megállapodások végrehajtását megkezdi, a magyar kölcsön ügye az előkészítés stádiumából a megvalósulás stádiumába lép. A janinai vizsgálóbizottság jelentése. A nagyköveti tanács tegnap délután foglalkozott a janinai nemzetközi vizsgálóbizottság szeptember 21-én benyújtott jelentésével. A jelentésben a bizottság kiemeli, hogy nem juthatott egységes határozatra, mert ehhez igen rövid volt a megszabott idő, igen súlyos az eléje terjesztett problémák sorozata. Megállapítja, hogyha politikai színezete volt a cselek ménynek, akkor rendkívül ügyesen előkészített bűntett történt. De lehet szó vérbosszúról is, melyet Tellini tábornok ellen követtek el. A görög kormány hibás mulasztás vétségében, de el kell ismerni, hogy a görög-albán határon működő rendőrség még nincs oly jól megszervezve, hogy a bűntény mibenlétét felderíthette volna. A bizottság többsége azon a nézeten van, hogy személyes bosszúról van szó. A nagykövetek nézete megoszlott. Az angol felfogás szerint legjobb volna a nemzetközi bizottság jelentését bevárni ; anélkül Görögországot nem szabad elitélni. Francia felfogás szerint az ügyet mielőbb be kell fejezni, nehogy a konfliktus felujuljon. Olasz felfogás szerint a görög részről letétbe helyezett 50 millió lira kifizetésének még Kotfu kiürítése előtt minden körülmények között meg kell törtennie. Ha szeptember 27-ig a bűnösöket le is tartóztatják, bizonyos, hogy Görögországot mulasztás terheli, mely szükségessé teszi a szankciókat. A Petit Párisién szerint a vizsgálóbizottság jelentése oly benyomást keltett, mintha hirtelenében fogalmazták volna. Kiosz a város cserőkei földjét. (A Szeged tudósítójától.) Megírta a Szeged, hogy a tanács elhatározta a földbirtokrendező biróság által lefoglalt cserőkei földek egy évre szóló hasznosítását, mert nem remélte, hogy a földbirtokrendező biróság határozatát még ebben az évben végrehajtanák és igy akarta elkerülni azt, hogy a kilencvenegy holdnyi termőföld egy évig parlagon heverjen. De még sor sem kerülhetett a tanácsi határozat végrehajtására, már is kiderült, hogy sor sem kerülhet rá. A napokban ugyanis Szegedre érkezett a földbirtokrendező biróság egyik tagja a földhitelintézet kiküldöttének társaságában és kinn a helyszínen már meg is kezdte a cserékei földek értékének és haszonbérének felbecsülését. A földbirtokrendező biróság minden valószínűség szerint rövidesen a felbecsülés után kiosztja a szőregieknek a bérleteket, hogy még az ősszel megkezdhessék az uj bérlők a föld megmunkálását. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a cserőkei földek ügyéről a következőket mondotta kérdésünkre: — A cserőkei földeket a földbirtokrendező biróság osztja ki a szóregi földművesek között, akik haszonbért fizetnek majd érte a városnak. A haszonbér nagyságát a most folyó becslés eredménye alapján egy vegyes biróság állapítja meg, amelynek tagjait a Tábla nevezi ki. Ha a megállapítandó földbéreket nem találjuk kielégítőknek, vagy ha a bérlők sokallják, felebbezés folytán s Kúria dönt véglegesen. A város hatóságának az az álláspontja, hogy a földbéreket legalább a békebeli bérek nívóján kell megállapítani. Cserőkén husz évvel ezelőtt negyven-ötven korona volt egy hold bére, tehát most sem lehet kevesebb két-háromszáz kiló búzánál. Remélem, hogy a vegyes biróság is erre álláspontra helyezkedik. az A közgyűlés többsége (A Szeged tudósítójától.) A szeptemberi köz- | kiviteli illetékekből gyűlés százhuszonnégy pontból álló tárgysorozatán meglátszott, hogy a törvényhatósági bizottság szerdán kéthónapi vakáció után először ült össze. Az elmúlt két hónap alatt az ügyek ataposan megszaporodtak, öreg városatyák sem igen emlékeznek százhuszonaégy pontos tárgysorozatra. Az érdeklődés ettől függetlenül egészen mérsékelt volt, feleannyi bizottsági tag jelent meg, mint amennyi a juliusban sem összehívott rendkivüli közgyűlést benépesítette A karzatokon ellenben szép számban jelentek meg az érdeklődők, akiknek legnagyobb részét a színház-Ügy elintézése érdékelte, ez a kérdés azonban, amely Wimmer Fülöp indítványaként a tárgysorozat utolsó pontjaként szerepel, nem is került szerdán, a közgyűlés első napján tárgyalás alá. Az elnöklő polgármester a hetvennyolcadik pont után félbeszakította a közgyűlést és folytatását péntek délután négy órára tűzte ki. Csütörtökön tehát nem lesz ülés. A polgármester — érdeklődélünkre —• azzal okolta meg a csütörlök átugrását, hogy más irányú elfoglaltsága mialt nem tölthetné be akkor az elnöki tisztet. A rossz nyelvek pedig azt mondják, hogy nem akarja a közgyűlés vezetését átengedni Bokor Pálnak akkor, amikor a szinházügy kerül tárgyalásra ... A közgyűlést pontosan négy órakor nyitotta meg az elnök. A polgármester havi jelentésének felolvasása után Bárdoss Béla tb. főjegyző idegen törvényhatóságok köriratait adta elő. Miskolc város köriratában arra kérte fel Szeged törvényhatósági bizottságát, hogy intézzen üdvözlő feliratot Bethlen István gróf miniszterelnökhöz külföldi utja alkalmából. A közgyűlés űdvöali a miniszterelnököt; Kecskemét város a kért bizonyos részt a kormánytól nyomorenyhitésre. A kérelemhez Szeged közgyűlése is csatlakozik föliratával. Mlskole második köriratában arra kéri Szegedet, hogy a szabad ipar és kereskedelem kifejlődését gátló háborús szervek megszüntetése ügyében Szeged ís intézzen feliratot a kormányhoz. A közgyűlés az Iparkamara javaslata alapján csatlakozott Miskolc akciójához. Ezután sor került a tanácsi előterjesztésekre. Mindjárt az első előterjesztésnél, amely a vitézi szék által kért vitézi bérletek kihasitására vonatkozott, parázs vita támadt. Az egyik kisgazda városatya felszólalásában kifejtette, hoey a közlegelők állandó csonkítása mérhetetlen veszedelmet jelent a szegedkörnyéki állattenyésztésre. Dr. Kormányos Benő nemzeti és hazafias szempontból tiltakozott a kisgazda városatya elleninditványa ellen. „Ha a gazdák számára egy falat legelő sem marad — mondotta —, a vitézeknek akkor is oda kell adni a földet. A polgármester védelmébe vette a megtámadott bizottsági tagot és figyelmeztette Kormányos Benőt, hogy a kisgazda városatya nem a vitézeket támadta, hanem a gazdaközönség érdekeit védte. A közgyűlés többsége ezután elfogadta a tanács előterjesztését. Néhány jelentéktelen tanácsi előterjesztés következeti, majd Balogh Károly a köztérhasználati dijak emelésére tett javaslatot. Indítványozta, hogy a háború előtt aranyban megállapított dijakat valorizálja a közgyülé3, még pedig ugy, hogy az arany akkori értékének megfelelő buzaértéi felében állapítsa meg. A villamosvasút például évi ezer korona köztérhasználati dijat fizet 1909 óta, ezentúl 25 mázsa búzát kell fizetnie. A közgyűlés elfogadta a javaslatot. A kultúrpalota voaztdolmo. A kultúrpalota tetejének javítási költségeire vonatkozó tanácsi előerjesztés tárgyalásánál dr. Tonelli Sándor szólalt fel és felhívta a tanács figyelmét arra, hogy a kultúrpalota falán különös repedések és deformdlódások mutatkoznak, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az épületben valami szerkezeti hiba van, vagy pedig az épület alatt elmozdult a talaj. Kéri a tanácsot, hogy szakértőkkel vizsgáltassa meg a kultúrpalotát és idejekorán tegye meg a szükséges óvintézkedéseket, mert csak igy akadályozható meg a' kultúrpalotában lévő felbecsülhetetlen értékek pusztulása. Balogh Károly hozzászólása után Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos elmondotta, hogy a kultúrpalotát már megvizsgálták a szakértők és megállapították, hogy a falakon támadt repedések és deformálódások nem jelentenek komoly veszélyt, de azért állandóan figyeli a mérnökség az épületet. -— Hátha összedűl közben ? — kérdezte valaki, de választ nem kapott kérdésére. A közgyűlés ezután utólag jóváhagyta azokat a díjemeléseket, amelyeket a tanács a kél hónapos nyári szünet alatt már végre is hajtott. Többségben a háztulajdonosok, Lassan elérkezett a közgyűlés a tárgysorozat egyik legkényesebb pontjához, a háztulajdonosos memorandumának tárgyalásához. Balogh Károly ismertette a memorandumban foglalt kívánságokat és a tanács nevében javasolta, hogy a törvényhatósági bizottság hasonló szellemű feliratot intézzen a kormányhoz. Dr. Kormányos Benő szólalt csak fel a kérdéshez : — Sajnálattal kell megállapítanom — mondotta körülnézve a teremben — hogy alig van ebben a tiszteletreméltó testületben lakó, mert a többség a háziurak táborából került ki. Azért még is kötelességemnek tartom, hogy a lakók nevében ellenvéleményt jelentsek be. A tanács javaslatát nem fogadja el. A polgármester elrendeli a szavazást. — Az érdekeltek nem szavazhatnak — mondja némi malíciával valaki. De szavaztak és természetesen a tanács javaslatát szavazták meg. Az árvapénzek koaztoltatáea. . Gyors ütemben peregtek le azután a következő pontok és a száguldás csak gydmtári tőkék gyümölcsöző elhelyezésére vonatkozó javaslatnál akadt meg. Hatalmas, közel egy óráig tartó vita támadt az árvaszéki tanács javaslata fölött. Az árvaszéki tanács — mint ismeretes — a pénzügyi és jogügyi bizottság véleménye alapján azt javasolta, hogy az árvák készpénzvagyonát adják ki kosztra megfelelő biztosíték mellett. Hoffmann Ignác egy háromjagu bizottság delegálását tartja kívánatosnak a kosztüzletek lebonyolításához, mert az árvaszék elnöke lehet nagyon jó adminisztrátor, de a gyakorlati közgazdasághoz nem érthet ugy, mint a szakemberek. Hoffer Jenő elvi szempontból nem fogadja el a tanács javaslatát, mert nem tartja erkölcsösnek, hogy az árvák pénzével tőzsdézzenek. A kosztpénz szerinte a tőzsdespekuláció egyik elfajult kinövése. Dr. Tonelli Sándor ezzel szemben kifejtette, hogy a kosztpénz hivatalosan elfogadott üzleeforma, tehát erkölcsi szempontból nem emelhető kifogás az ellen, ha az árvaszék igy akarja megakadályozni az árvák pénzének elértéktelenedését. Eddig ugy is elég kárt szenvedtek az árvák. Kosztoltatás esetén nem tartja szükségesnek az ingatlan fedezetet, ami nehézkessé tenné a kezelést, ehelyett inkább háromszoros értékpapír-fedezetet ajánl. Magyar József szólalt fel ezután. Ellenszenvet érez a kosztpénzrendszer iránt, de az árvák vagyonát meg keli menteni valahogy, akár kosztoltatással is. Véleménye szerint alkalmasabb lenne kosztoltatás helyett buzabetétként elhelyezni az árvák készpénzét megbízható pénzintézeteknél, mert a koszipénz a korona ujabb zuhanása esetén nem akadályozza meg a további értékcsökkenést. Dr. Bárkányi Zoltán árvaszéki elnök reflektált ezután a föiszólalásokra, majd a polgármester komplikált szavazást rendelt el. A kérdés feltevése is erős vitát provokált. Végül a szavazás eredményeképen kihirdette a