Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-25 / 217. szám

V SZEGED Szeged, 1923 szeptember 29 „Ujj" jövedelemforráshoz jutott a város. (A Szeged tudósítójától.) A bibliai olajoskorsó elvére építették fel hajdani komótos ősök Szeged városának pénzügyi politikáját. Az ősök és az idők szép csendesen el-kimúltak, de az elv megmaradt és még a vérzivataros idők rombolásai után is fundamentuma a szegedi közigazgatásnak. Az események látszólag igazolták az ősi rendszer helyességét, vagy talán akaratlanul hozzáigazodtak a rendszerhez, mert valóban Szegedin eddig még mindig volt valahogy, ha nem ís a legjobban volt. Arra pedig, hogy lehetett volna jobban is, kinek van gondja ebben az életet szimuláló tiszaparti porvárosban. Éppen ezért nagy örömök szálltak most a csipKe torony alá. A hivatalos lap hozta az örömhírt. A hivatalos lapból azt olvasták ki a város gondviselői, hogy a kormány az indemnitásban meghatározott állami fogyasztási adókat felemelte és átengedte a vároaoknak. A rendelet értelmében Szegeden a város minden elfogyasztott liter bor után ötven koronát, minden szarvasmarha után 13 ezer koronát, minden sertés után nyolcezer koronát vethet ki fogyasztási adó cimén és megadóztathatja a pezsgőfogyasztást is a pezsgő eladási árának huszonöt százalékával, ezenkivül fogyasztási pótlékot szedhet a sör és az égetett szeszesitalok állami fogyasztási adója után is — még pedig — és ez a legfontosabb — már november elsejétől kezdve. A polgármester hozzávetőlegesen kiszámította, hogy ez az uj jövedelemforrás évente legalább háromszázmillióval gyarapítja a város jövedelmeit, de meglehet, hogy négszázmillióval is, mert a jótorku emberek nem haltak még ki teljesen a váróiból. Négyszázmillió korona többleijövedelem, szinte megszédül a közönséges halandó, ha ekkora nagy numerusra kell minden átmenet nélkül gondolnia. — Igen ám — mondja később elkomolyodva a polgármester, akiben van még némi józani ó pesszimizmus, szép pénz ez a három-négyszázmillió, de hát a városi alkalmazottak egyhavi fizetése is majdnem eléri a háromszáz niiliót, pedig egy esztendőben tizenkét hónap van. Ennek a három-negyszázmillió koronái „uj" nem vettek észre a torony alatl. Ennekelőtte ugyanis a város és az államkincstár között egyezményes viszony volt az állami fogyasztási adók kezelésére. Az állami adókat a város kezelte és a kezeléséri bizonyos haszonrészesedést kapott, amely a háború előtt minden évben 234 765 korona és 52 fillér volt. Ennyi jutott a most átengedett és „felemelt" adókból a városnak haszorifészesedés cimén. 234.765 korona 52 fillér a háború előtt tekintélyes összeget jelentett. Ha a korona mostani értéke szerint valorizálnánk, kiderülne, hogy a 234.765 52 aranykorona ma 1.408,593.120 koronát ér, szóval^ majdnem másfél milliárdot. A kormány ellenben „fölemelte" az adót és a belőle való részesedés ne!yett „átengedte" az „egészei" a városnak. A többrendbeli nagylelkűség eredményeképp a város a másfélmilliárdos haszonrészesedés neiyett most három négyszázmillió korona „uj" jövedelemhez ju, mert hát a kormány a békebeli haszonrészesedést békebeli értékének közel egyhatodára „valorizálta". A főszámvevő reálisabb szemmel nézi az örömhirt, mint a polgármester. Gyorsan ceruzát vesz elő és kiszámítja, hogy a fogyasztási adó kezelőszemélyzetének évi fizetése a jelenlegi fizetések mellett száznyolcvanmilliót emészt fel az adó jövedelméből. Személyzelszaporitásra nincs ugyan szükség, mert azok az alkalmazottak, akik a város és az állam között fönnálló szerződés alapján eddig a fogyasztási adókat kezelték, ezentúl a város adóját fogják kezelni. Ennek a szerződésnek az érvényessége november elsején ugy is megszűnik, de hát azért a fizetésükre szükséges száznyolcvanmillió még is csak elnyeli az uj jövedelem feét. A bibliai olajos korsó elve azért — ha csepeg is belőle néha-néha valami — még sem elég biztos bázis egy száznegyvenezer lakosú és hetvenezer holdas fötdbirtoku város pénzügyi politikájához. Ugy elszorul néha az enfber szive, amikor azt olvassa, hogy Kaposvár — pedig semmi vagyona nincs — minden forgalmasabb utcáját kiaszfaltoztatta és hogy Debrecen többmilliárdos beruházásokra készül. Szegeden pedig mé? mindig olyan dermedt qz jövedelemforrásnak van azután egy futcsa-r!ép— élet, mint amilyennó a haboru—kitörés^deysífchibája is, amit a nagy öröm mi itt eddig mesztette ezelőtt kilenc esztendővel. Jiirekí — A „Szeged" uj szerkesztősége és kiadóhivatala. A holnapi naptól kezdve a Szeged szerkesztősége és kiadóhivatala nagyobb helyiségbe költözik a volt Próféta szállodából. Az uj helyiség a reáliskolával szemben, Deák Ferenc-utca 2. szám alatt van. Mindennemű szerkesztőségi és kiadóhivatali ügyekben szíveskedjenek lisztéit olvasóink ide fordulni Hirdetéseket is itt vesz föl a kiadóhivatal. — A debreceni Tisza István-Egyetem felavatása. Vasárnap délelőtt avatták fel a debreceni Tisza Itsván Egyetemet, illetőleg a Nagyerdőn épült uj klinikákat. Megjelent Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, Petry, Czakó és Tóth Lajos államtitkárok, ott voltak továbbá az egyetemek és főiskolák képviselői. Az ünneppel kapcsolatban tartották Tóth Lajos államtitkár honoris causa doktorrá avatását. Az avatási ünnep első szónoka Orsós Feret.c rektor volt. Uiána Klebelsberg miniszter beszélt. Arról beszélt, hogy az egyetem nem fényűzés, s ha több egyetemünk van s azok fenntartása ké;ségtelenül költséges is, nem szabad elfelejteni, hogy a költségek túlnyomó része a klinikákra és az ambulanciákra esik, ezek pedig kórházi célokat szolgálnak. A miniszter arra kéri a magyarság külföldi barátait, hogy a magyar életben ne csak az árnyoldalakat lássák meg. hanem nézzenek ide is, ahol munkáskezek és termékeny magyar elmék olyan klinikatelepet létesítettek, amely becsületére válik a magyar népnek az egész világon. Klebelsberg beszéde után Hadházy főispán és Csóka Sámuel helyettes polgármester a város háláját tolmácsolták a kultuszminiszter iránt. Majd az egyetemek képviselői mondottak üdvözlő beszédeket. Bankett után a kollégium füvészkertjében a Déry muzeum alapkőletételének ünnepélyéi tarvitái, — Uj kormányfétanácsosok. A kormányzó felsőviri Szepeshdzy Imrének, Szávay Gyula, a Petőfi-Társaság főtitkárának és Torday Emil iró, londoni lakosnak a kormínyfőtanácsosi címet adományozta. — Parochíaszentelés és képviselői beszámoló Röszkén. Szép ünnepség keretében folyt le vasárnap Röszkén az uj parochia felszentelése és az ideiglenes plébános beiktatása. Az ünnepéiyen a várost, mint kegyurat dr. Somogyi Szilveszter polgármester és dr. Szendrey Jenő tanácsnok képviselte, a megyéspüspök képviseltében Breizach péla kanonok jelent meg. Az ünnepély után a templomtéren népgyűlés volt, amelyen dr. Kószó István a kerület képviselője beszámoló beszédet tartott. — A Kamara ötvenezerkoronás pályázata. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara nemrégiben ötvenezer koronát kapott Schreyer József békéscsabai kereskedőtől. A kisérő ievél értelmében egy pályázatot kell kiírnia a kamarának és a beérkezett legjibb munka szerzője kapja meg valorizált értékben a félszázezer koronát. Most tű dék ki a pályázatot, amely szerint a következő téléit kell kidolgozni: A magyar Alföld gazdasági jövője. Pályázatokat november eUejéig kell a kamara titkári hivatalába benyújtani, amelyek fölött egy zsűri fog dönteni. — A második szinbázi felebbezést is beadták. Megirta a Szeged, bogy a tanácsnak a szinház ügyében hozott második határozatát Faragó Ödönön kivül megfelebbezik mindazok a törvényhatósági bizottsági tagok, akik már az első számú tanácsi határozatot is megfelebbeziék. A bizottsági tagok felebbezését hétfőn délelőtt már be is adták a tanácsi iktató hivatalba. Villamos-, gáa* 6a viaveaeték szerelést vállal Kaatful mérnök, Pusataseeri-utoa 5. Telefon 14—51. — Nem kötelező a tót nyelv a felvidéki magyar iskolákban. Komáromi lapok irják, hogy a cseh iskolaügyi minisztérium eltörölte a tót nyelv kötelező tanitását a magyar polgári és elemi iskolákban. A rendelet a Felvidéken nagy megnyugvást keltett, bár kétségtelen, hogy ezt a rendeletet cseh részről rosszakarat sugallta. Ezzel akarják megelőzni, hogy magyar etemek a cseh állam szolgálatába felvétessenek, aminek tudvalevőleg első előfeltétele a szlovák nyelv tudása. — Megérkezett a földrengés Magyarországra. Pénteken délután mintegy 4—5 másodpercig tartó földrengést éreztek Pannonhalmán és környékén. A lökéseket tompa moraj kísérte. A képek elmozdultak helyeikről és az ingaórák megálltak. Kárról még nem érkezett jelentés. Két órával később ujabb földrengést jeleztek a készülékek, amelyeknek széKhelyét a budapesti szeizmográfokból, bár Magyarországhoz közel, de az ország határán kivül esőnek találták. — Szombaton este ujabb nagy földrengést jeleztek több obszervatóriumban. Valószínűleg Perzsiában volt a földrengés. — Kairóban szombat este 8 órakor heves földrengést éreztek. — Moszkvai jelentés szerint Amur vidékén több földrengést éreztek, amelyek azonban kárt nem okoztak. — Szeptember 27-én kezdődnek az előadások a hereshedötanonciskolában. A kereskedőtanonciskolában a tanitás, még pedig az I A) és III. osztályban csütörtökön, szeptember 27-én, az I. B) és II. osztályban pedig pénteken, szeptember 28-án délután 2 órakor kezdődik. A még be nem iratkozott tanoncok haladéktalanul tartoznak beiratkozni. — Egymilliárdnyi tflakár Mezőhegyesen. Szombat délelőtt Mezőhegyesen kigyulladt egy major, amelyben gabonaféléken kivül 35 vagon vöröshagyma volt felhalmozva. A vöröshagyma egyharmada a kincstáré, kétharmada matfói hagymatermelök tulajdona volt, akiknek egész évi termésük itt égett el. A tűzoltóság nem tudta megakadályozni a raktár pusztulását. Az épület és az állami hagymalermés biztosítva volt, de a termelőké nem. A kár egymilliárd korona. — Kisebb meretü uj tizezerboronások. A hivatalos helyről nyert értesülések szerint a m. kir. állimi Jtgyintézet e hónap 25-től kezdve kisebb néretü 10 000 koronás államjegyeket hoz forgalomba. Ezek az ujabb bankjegyek olyanok lesznek, mint az ezidőszerint forgalomba levő 10 000 koronások, csakhogy kisebbek. A kisebb méretű 10000 koronásokat kedden bocsátják ki. Pogíny Margit német nyelvi, irodalmi és müvészettörténelmi tanitást október 1-én megkezdi. Személyes megbeszélés 28-tól. Ezüst evőszerek, tálcák*tálak, dísztárgyak, a legszebb ezüst retikülök, cigaretta tárcák leszállított árban. Fischer Testvérek ékszerészek Szeged, Kárász-utca TIZ. Pénztár'582. BelvárOSÍ Wl0ZÍ Szeptember 25-én, kedden A .HINDU SÍREMLÉK" jőszereplőlvel: ÉJFÉLI VÁNDOR. Fantasztikus történet 7 felvonásban. A főszerepben: Bernhard Gőlzke és Huszár Károly Azonkívül: Chaplin, a szabász. Eredeti burleszk 2 felvonásban. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. KÜLÖN MÉRTÉKOSZTÁLY I DIVAT CIPÓKÜLÖNLEGESSÉGEK I Minőségben, árban, szépségben utó'érhetetlen a Robitsek-Cipő Feketesas-utca 16. MS