Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-23 / 216. szám

&Hbged«1923 szeptember M. SZBQED Az olasz-jjugoszláv versengés Fiúméért. A Reuter-iroda jelentése szerint az olasz bonnány azt javasolja a jugoszláv kormánynak, bogy ismerje el Fiúménak Olaszországhoz való ooatolását, melynek eredményeképen a BarossJrikötő és a déli partterület Jugoszlávia fennhatósága alá kt rülne. Az olaszok katonai szerződés létesítését is javasolják. Az olasz határról Belgrádba érkező hirek azt bizonyítják, hogy a batárra az olaszok erős csapatokat vonultatnak fel. Figyelemreméltó, hogy az olasz vezérkar főnöke a hatar közelében tartózkodik. A Corriere della Sera jelenti: Pasics miniszterelnök levele a két miniszterelnök találkozását javasolja október elsejére. A levél értelmében ugyanakkor az uralkodók kölcsönös látogatásáról is megegyeznek. A kereskedők más drágitásellenes törvényt kérnek. {A Szeged budapesti tudósítójitil.) Hétfőn {Mekezlet lesz az igazságügyminiszténmban az árórágitási törvényjavaslat ügyében, amelyen a kereskedelmi és ipari érdekeltségek is résztvesznek. Ennek elökészitésére értekezlet volt a budapesti kereskedelmi kamarában. Az értekezlet megállapi otta azokat a kivánságoktt, ámeneket a kereskedelem és ipar ' evében a kavara tisztviselői fognak sz igazságügyminiszteri értekezleten előterjeszteni. A kereskedelem és ipar a mai árdrágítás! törvény helyébe uj törvényt kér. Nagy súlyt helyeznek az utánpótlási ár és a tényleges devizaárfolyamok elismerésére. EzenHvül kérik, hogy a törvény hatálya csupán elsőrendű életszükséglet! cikkekre terjedjen ki, amelynek lajstromát időről-időre kormányrendelet állapítja meg. A szinházi felebbezés. (A Szeged tudósítójától.) A váró: tanácsán k Minden töobségi akarato* megcsúfoló határú, ata., amellyel ismét Andor Zsigmondra ruházta át Palágyi Lajos szt-rzídését, a szerdai rendes fog javaslata mellett Legsúlyosabb érve az lesz, hogy Andor Zsigmond már nagy befektetési költségekbe verte magát. Ehhez azonban a közgyűlésnek semmi köze sincs, mert amit Andor kisgyűlés keretében birálja felül a város közön- í Zsigmond eszközölt, azt mind saját felelősségére ... J — ! költöte el, tudva azt, hogy a tanács határozata első fokú határozat, amely ellen kétszeri felebbezésnek is van helye. A költekezésre senki sem kényszeritette és azzal csupán bizonyos taktikai célokat akart elérni Andor Zsigmond. A tanács határozatát Faragó Ödön és társai megfelebbezték. A felebbezés igy szól: aege. A felülbírálás eredménye egy pillanatig sem lehet kétséges, hiszen a város közönsége egyszer már ítélt a tanács álláspontja felett s Ítéletét semmiesetre sem változtathatja meg most sem, mert azóta változatlanul fennállnak mindazok az okok, amelyeknek alapján a rendkívüli közgyűlés megsemmisítette a tanács határozatát. ^A szegedi szinház nem lehet üzérkedés tárgya", áilapitotta meg a tanács egyik tatja, a tanács többsége azonban, ha el is fogadta ennek a tétetnek az igazságát, azt a kérdés elbírálásánál nem alkalmazta, határozatával ugyanis olyan •zleteí szankcionált, amelynes tárgya a szegedi .Tekintetes Tanács! A tek. Tanács 27.244/1923. tan. számú, folyó hó 17-én kelt határozata ellen, amellyel a Palágyi-féle szerződést Andor Zsigmondra ruházta át, illetve korábbi átruházási határozatát, a rendkívüli közgyűlésen történt feloldás után újból fenntartja, felebbe• zést jelentünk be, mivel ezen határozat által a város Minhár Szpwed várni? R7Ínhá7Í lriiltnrAia Fnnát kulturális érdekeit nagymértékben sértve látjuk, tehát uinnaz, azegea varos szinnazt kuituraja. tnnei ennek megváltoztatását közérdekből kívánjuk, még peaz uzletnel csak Palágyi Lajos járt jól, mert jj dig 0iy módon, hogy a közgyűlés a tek. Tanács hatáAadoi Zsigmondnak össze kell roppannia a ' — • • • ••• • vállalt terhek súlya alatt, de össze kell roppannia a szegedi színháznak is, pedig a szegedi színházat nem szabadna kísérleti célokra átengedni. A közgyűlés minden machináció ellenere is meglehetősen tiszta helyzet előtt áll. Palágy< kajos megszegte szerződését és hogy a szerződésszegés következményeit elkerülje, sőt hogy abból tekintélyes anyagi hasznot biztosítson magának, jelhasználva minden toronyalatti befolyását, a tanács kierőszakolt hozzájárulásával Andor Zsigmondra ruházta át a megszegett szerződést, talán éppen azért ő rá, mert nem akarja a szegedi színházat végleg kibocsátani kezéből. A közgyűlésnek tehát az a feladata, bogy ezeket a ravasz számításokat keresztülbazza, ezt pedig véleményünk szerint csakis •gy teheti meg, ha nem veszi tudomásul a szerződés átruházását, hanem a Palágyival kötött szerződést megsemmisíti é~ az igy tehermentesített szinház élére meghívja azt, ak t a legalkalmasabbnak és a leghivatonabbnak tart rá. A tanács a közgyűlésen bizonyára érvelni rozatát feloldva, azt ugy változtassa . meg, hogy ne Andor Zsigmond urat, hanem Faragó Ödin urat hivja meg a városi szinház igazgatójának. A rend kedvéért már itt felemiitjük, hogy ezen felebbezésünk főtárgyát képező indítványt megelőzőleg, illetve azzal kapcsolatban azon indítványt fogjuk a közgyűlés elé terjeszteni, hogy utasítsa a kizgyiilés a tek. Tanácsot, hogy a Palágyi-féle szerződést a szerződés rendelkezései értelmében véglegesen bontsa fel. Kérjük ezen felebkezésünket a szeptember hó 26-án, szerdán tartandó közgyűlés elé terjeszteni. Noha ezúttal, mivel a tek. Tanács már múltkori felebbezésünket is elfogadta és a közgyűlés elé terjesztette, fölöslegesnek látszik felebbezési jogosultságunkat indokolni, mégis — mivel a tek. Tanács határozatában azon kitétel foglaltatik, hogy „az érdekeltek részéről felebbezésnek van helye" — újból ramutatunk arra, hogy ha egyáltalában létezik közérdekű kérdés a városban, akkor a szinház vezetése feltétlenül az és ennélfogva — eltekintve a múltkori feiebbezésünkben felemlített törvényes intézkedésektől — egy percig sem kételkedhetünk abban, hogy a tek. Tanács alulírottak, a város egyik legfontosabb kulturális intézménye érdekében beadott felebbezését el fogja fogadni és azt a közgyűlés elé terjeszti." Most folyik a felebbezés aláírása. Az aláírók között a város minden társadalmi rétegének képviselői szerepelnek. Szeged már nem iskolaváros. (A Szeged tudósítójától) A mostani könyö- j szegedi k is. Ezt a tiszaparti álmos porvárost kös világban ntm igen ér rá az et ber, hogy • valamikor, nem is régen, iskolavárosnak neészrevegye azokat a változásokat, amelyek végbemennek körülöltünk. Mindenki éli a maga elhatárolt, rocotos életé', a tegnapot az állandó harc öli ki emlékezetünkből, a holnep pedig bizonytalan. De néha aztán, amikor elfeledkezünk magunkról és megállunk néhány piU..» natra, elénk döbbennek a változások, aaielyck minden nap, minden órában elsuhant&k ugyn meilettünk, de u y vegyünk velük, mint a szép asszony hajának e ső ezüstös szálával. Régóa ott buikál az a fekete fürtök mélyén, talán fel is csiilan néha a fésű fogai között, de a izem, amely nem kereste, nem aktát meg rajta. Egyszer azonban mégis fölfedezik a közömbös tekintetek, telán akkor fedezik fel, amikor valami uj szerelem a fiatalság illúzióját festi éppen a tükör lapjára. A fölfedezés hatása annál döbbenetesebb. Igy vagyunk valahogy a mi városunkkal mi, vez'ék. Ki is érdemelte a nevét, mert ilyenkor, szeptemberben uj ékt költözött a 'ikkadt utcákra. Apró, ef?"entuhás emberkék hosszú sora kígyózott erre is, srra is, mosolygós bakfis-csspaiok villogtattak az őszi nap bágysdt sugarában acél vonalzójukat, a Stefánia játszótere megtelt fürge legénykékKe', Pkik összes?ij3zott könyveikei kirréletlerül dobálták a bokrok alá é* rúgták a futballt keményen. A kis cuk-ászdák körül vá^y-kozó arcok rajzoltak és a dtgók leszüretelték a z-rbpénzeket. Most is szeptembei van, a nsp éppen olyan bágyadtan umogatja a haldokló nyarat, mint akármelyik ejőobi Si.eptemberb n, de kis diákot, gimnázistát,' reálistát, kereskedelmistát a régi sokaságukhoz krpest c-,ak gyéren lehet látni az utcákon. Szeged már nem iskolaváros. Hirtelen történt a változás, de megtörténi, csakhogy ntm értünk rá észrevenni. A fölfedezés annál döbbenetesebb hatású, mert hiszen az iskolák száma szaporodott, még pedig a legnagyobb iskolával, az egyetemmel, de a diákok száma csökkent. A kis svábgyerekek nem jönnek már magyar szóra, nem engedi Őket Trianon. A Délvidék leszakadt az ország testéről és a szakadás sebén keresztül vérzett el Szeged, mint iskolaváros. Néhány nappal ezelőtt számoltunk be az egyetemi beiratkozások szomorú eredményéről. Megírtuk, hogy ebben az évben harminc százalékkal csökkent a Ferencz József-Tudományegyetem hallgatóinak száma. A csökkenés okairól is irtunk és megírtuk azt is, hogy lehetne a szegedi egyetemnek több hallgatója is, mint amennyi van, ha sokan nem hiába kopogtattak volna az alma mater kapuján. A piaristáknál. Most meglátogattuk a középiskolákat. A két gimnáziumot, amelyet egy födél alá kényszeritett az állami szűkmarkúság, és a kereskedelmi iskolákat. A kegyes tanitórend gimnáziumában Prelogg József igazgató mondta ei a következőket: — Eddig hétszáztizenöt növendéke van az intézetünknek, de valószínű, hogy az év folyamán elérjek a nyo.cszázas létszámot is, mert évközben mindig jönnek ujabb jelentkezik. A mult tanévben hétszázhúsz növendékünk vo!4, ebben az évben azért lesz több. mert a megszüntetett aradi és nagyváradi katolikus főgimnáziumok magyar növendékeinek egy része mihozzánk jött át. Az egész gimnáziumban mindössze egy torontáli sváb fiu tanul, ő képviseli egyedül az elszakított részeket. — A tanítás szeptember 6 án kezdődött, de az intenzív munka csak most következik. Nagy zavart okoz az a körűimét y, hogy az egyetem idehelyezése óta hajléktalanná vált állami főgimnázium i3 nálunk talált hajlékot. Felváltva tanítunk délelőtt és délután, de a délutáni tanításnak alig van valami értelme. A gyerekek ugyanis délelőtt nem tanulnak, a kenyérkeresettel és a háztartás gondjaival elfoglalt szülök nem érnek rá a felügyeletre és igy délután rendszerint készületlenül jelennek meg a diákok az előadáson. A kultuszminiszter ugyan elrendelte az állami gimnziumnak a főreáliskola épületében való elhelyezését — itt délelőtt tarthatna előadást mindkét iskola, mert a két iskolának együttvéve alig van annyi növvendéke, I mint nekünk egyedül —, az átköltözés előké? szitése is folyamatban van, de a rendelet végrehajtása megfeneklett a lakáskérdésen. Addig ugyani?, amig a reáliskolában lakó Homor igazgató urnák és egy szolgának nem utal ki a lakáshivaíal máshol lakást, nem költözködhet oda az állami gimnázium, igy tovább kínlódik itt mind a két gimnázium, amelynek a következménye majd a tanítás eredményén látszik meg. Az állami gimnázium. Az áilami gimnázium igazgatójának, dr. Kaufmann Györgynek az irodája ugyanazon a folyosón van, amelyen Prelogg Józsefé. — Az idén hússzal több növendékünk van — mondja érdeklődésünkre dr. Kaufmann György —, mint a mult évben volt. Háromszázharminc diák iratkozott hozzánk, nem egészen fele annak a hétszáznak, amely a háború előtt az ország egyik legnépesebb gimnázumává tette a Szegedi Állami Főgimnáziumot. Az erős csökkenés oka kizárólag a délvidék elszakítása, mert hiszen még a háború alatt is két-háromszáz sváb fiu tanult nálunk. Az idén egyetlen sváb diákunk sincs. Az első osztálynak hatvan hallgatója van és igy nem is állítottunk fel párhuzamos aszályokat. — Fegyelmi szempontból a diákság általában nem változott meg, nagyobb iskolai kihágások ugyan nem fordulnak elő, de azért nagyon megérzik, hogy a szülők nem Jordithatnak olyan nagy gondot a házi nevelésre, mint a háború előtt. Az újonnan fölvett kis diákok azonban értekesebb anyagot jelentenek, mert már a háború után kerültek a normál-iskolába. Fölvételre hatvannégy jelentkezett és csak négy akadt olyan, aki nem felelt meg a vizsgálaton. — Nagy bajunk az, hogy hajléktalanok vagyunk. Nem tarthatjuk be régi tanítási programunkat ugy, ahogy kellene. Hegy mikor költözhetünk át a reáliskola épületébe, azt ram tudom, jósolni nem lehet, hiszen lakáskérdésen múlik az egész.