Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-14 / 184. szám

SZEQED Katójához intézett. Daruváry levelében azt irja, hogy köszönettel visszaküldi a leveleket, melyekben a bizonyára nagyon szép vállalatok részvényesei kibocsátási árfolyamon felajánlották számára, de ugy ér/i, hogy amig felelős közjogi állást tölt be, nem vehet részt tőzsdei üzletekben és mint miniszternek, vissza kell aíasitanla a kedvező kurzusokkal hozzájuttatott levelet, melynek alapján készpénzfizetés mellett vehetné meg a papírokat. Daruváry cáfolja, hogy levelet irt volna a banknak, ó csak szóbelileg utasította el a részvényeket Különben elítéli sz egész ügyet, m ;rt szerinte nem tartozik nyilvánosságra, hogy becsületes ember hogyan kezeli vagyonát. Ami a részvényügv politikai vonatkozás lit illeti, bizonyos, hogy Friedrichnek és társainak támadása nem sikerűit, azonban a fajvédők a nemzetgyűlés szünete után sem akarják abbahagyni a kormány etleni harcot. A fajvédőihez közelálló lap a pénteki minisztertanács intimebb részleteit irja le. E*en szóbakerültek a Nsgy Emil igazságügyminiszter és két minisztertál közötti ellentétek. Ez a két miniszter a pénzügyminiszter és a belügyminiszter, Ekiknek eljárásit az 'gszsásegyminiszter elité te. A kormánypártban uraikodó egyenetlenségeket természetesen cáfolják. Egy ismert kormánypárti politikus vélekedése szerint az egyeattlenséjí lá'szól g meg volt skkor, amikor például Csontos Imre el'ene nyilatkozott a kortnáay javaslatának, de ez részben egyéni szempori tSzeged, 1923 augusztus 3. jainak kifejezése volt, részben pedig a tárgyalások során, amelyeket nagyatádi Szabó Istvánnal folytatott, utólagosan revideáltatott. Teljeseit helytelen beállítás szerinte, hogy a részvényügy a kisgazdaképviselőket arra fogja bírni, hogy á kormány ellen foglaljanak állást, már annál kevésbé, mert részükre ez a kérdés politikumot nem képvisel és a miniszterelnök felfogását mindenben osztják. Miniszterelnöki ankót a drágaság ellen. A nemzetgyűlés 22 én, szerdán tartja legközelebbi ülését. Addig a legutóbbi idők aggasztó jelensége, a nagy drágulás foglalkoztatja egy jelentés szerint a kormányt, amely éppen most emelte az árakat az egyes állami üzemekben. A miniszterelnök elhatározta, hogy az árdrágító visszaélések meggátldsára ankéto, hiv egybe, amelyen a gazdasági miniszterek, továbbá a belügy- és igazságügy miniszter vesznek részt. Az emigránsok elleni eljárást az igaz- j ságügyminiozter nem Kifogásolja. A Garami, Károlyi, Hatvani és a többi \ emigráns elleni vádiratot föKerjeszteuék az igaz- ; ságűgyminiszterhez. A miniszter csupán bizo- j nyos külpolitikai megáll -pitásokat kifogásol a vádiratban, mint egy nyilatkozatában mondja s ezért kívánta annak felterjesztését, nem mintha az emigránsok elleni eljárást kifogásolná. Kislakások, közkórház és inségadó. majd a pénzügyminiszterhez vezetett küldöttséget Somogyi Szilveszter. — Di nagy ember lettél odojönt — szólt közbe Gaál Endre. A közélelmezési miniszter hallani sem skart mól, hogy augusztus 16 tói az állam tovább vállalja a liszíeJlátást. Vass miniszter azt javasolté, hogy a városi inségakciők u'ján teremtsék elő a szükséges péntst. Ha az akció nem sikerülne, akkor töl vannak a polgármesterek hatalmazva az inségadó azonnali kirovásával. Így majd szigorúan összeírjak a betegeket, a mu .kiképfeíeneket és az aggodat és csak ezek részesülnek majd a kedvezményes hatósági lisztellátásban. Ezután a polgármester elveze'te a küldöttséget a pénzügyminiszterhez, aki ho -szas kapacitálások után elhatározta, hogy 100 vagon liszlet bocsát a városok rendelkezésére addig, amig az inségadó, illetve akció összegyűl. Ennek az árát azonbin decemberben viswa kell a városoknak fizetni. Kijelentette még egészen kategorikusan, hogy ezt pedig el nem engedi. Ekkor befejezte referádájál a polgármester, el is távozott, Gera jegyző még el sem kezdte beszédét, amikor Balogh Károly benyitott és igy szólt: — A korona 3 és féllel indult... (A Szeged tudósítójától.) A mai tanácsülís előtt, alig hogy összecsengették a tanácstagokat, bizalmas értekezletet tartottak polgármester szobájában, amiről eddig nem szivárgott ki hir. A ryilt tanácsülésen aztán a polgármester b:számolt budapesti útjáról. Sorjában elmondta, hogy kislakásépitésről is esett szó, amely alkalommal kijelentette, hogy 80 millió kölcsöob 51 lehetetlen felépíteni a házakat, amikor azokm k költségvetése egymillárd 70 milliót tesz ki. Va s népjóléti miniszternél is járt ebben az ügyben, aki kijelen'ette, hogy Szegeden is oda fog ha;ni, hogy a tőkeerős vállalatok kezdiék meg az építkezést, ugyanugy mint á fúvárssban. Különben a kölcsönről uj tárgyalásokat fog kezdeni a pénzügyminiszterrel. A közkórház ügye is s/ób3 került Vass m~ nisztet eíött, aki kijelentette, hogy nem engedi át a klinika céljaira a kórházat, hanem a városnak ki kell azt sürgősen javíttatnia. A kincstár nem képes azt államosítani. H-t a város 3—4 éöeti bálül kijavíttatja, aMor a költségek 50 százalékával belesegít az állam is. Elmondotta ezután a polgármester, hogy ki is fog jók javíttatni igy e^y két éven bJUl, mivel könnyebb lett a viros helyzete. A szegények iiszteiidlása ügyében a közélelmezési miniszter öttagú ankétot hívott össze, Az OKUKÉ (A Szeged tudósítójától.) Vasárnap volt Hódmezővásárhelyen az Országos Magyar Kere>kedekti Egyesülés ottani Lókjának megalakítás és ezzel kapcsolatban a városháza kö^gyüiéni termében nagygyűlést tartottak, amelyen ugy Budapestről, Siegedrő!, mint Vásárhely környékétől is sokan jelentek meg, nogy a kereskedelem aktuális kérdéseit megbeszéljék. Az OMKÉ-t Balkányi Kilmán elnök, a Szeget i Kereskedők Szövetségét Ottovay Károly elnök, Vértes Mifesá üeyvfczetö-elnGk és dr. Kerté:z Béla ügyész, Zeisler Lajos és Bokor Adotí tagok, a Siegeati Kereskedelmi és Iparkam3r.il dr. Landesberg Jenő Képviselik. Egynegyed 11 órakor Borbás Sándor, a Vásárhelyi Kereskedelmi Testület elnöke megnyitotta a gyűlést. Üdvözöl e a jelenlevő d^. Soós István polgármestert és Darvassy Gyula rendőrkapitányt, továbbá az OMKE, a kamara és vendégegyesülelek képviselőit. Az elnCi beje'en ette, hogy Sándor Pál, az OMKE elnök és Frey .Kálmán einöki tag kimentették magukat és áladta a szót Ottovay Károlynak, aki elsorolta a gyűlés nagyfontosságú tárgyait: a szabadforga'om megkö öltsége, a devizarendelet és vámkorlátotok megbeszélése és az OMKE vásárhelyi kerületének megalapítása. Dr. Balkányi Kálmán szólalt fel ezután. Külkereskedelmünk állapotát vázolta. Fejtegetései szerint a helyzet kulca a trianoni bike, de a mi gazdasági érvényesülésünknek fontos tényezője a német gazdasági helyzet is. Nem lehet elképzelni, hogy amikor a szomszédunkban ilyen nagy összeomlás van, az nálunk ne kgyen érezhető. A tiémel helyzet, bár az összehasonlítás egyrészt még a mi javunkra szolgál, mostani bizonytalansága mellett is annyiban jobb, nogy ott termelő munka van, mig nálunk nincs. Nálunk a termelő munka felvételét illetőleg még sok kívánni való van. Legelső, hogy gazdasagi megértésre kell törekednünk a szomszédokkal. — Magyarország rekonstrukcióiának ügye a szomszédos államokkal ápolt viszonyunkon fordui meg. Ouveileniil szükséges a környező országokkal szemben újra a szerződéses politikához nyúlni és tehetővé lenni, hogy a határokon innen és tul ezer és ezer kereskedő nyúljon át esymáa felé és í-zőjje tovább a barátságos üzleti érintkezés fonalát. Ezért tisztelettel nézünk arra a Bethlen Istvánra, aki az összes edd ifj külkereskedelmi tárgyalásainkat Génuában, Párisban mindenütt a legnagyobb tapintattal vezette és nagyon sokat várunk azoktól a tárgyalásoktól, amelyeket hir szerint Bethlen Benes cseh miniszterrel készül tartani. Akármilyen kritikával illetjük is gyakran a kormány gazdasági intézkedéseit, minden ok megvan annak feltevésére, hogy a miniszterelnök ezekkel a közvetlenül folytatott tárgyalásokkal elő fogja mozdítani a magyar gazdasági élet régi, jogos tirekvését és közelebö hoz bennünket ahhoz az állapothoz, hogy minden fölösleges gazdasági béklyó nékül érintkezhetünk szomszédainkkal, régi magyar kereskedő-testvéreinkkel. Ebben a gazdasági rekonstrukció nélkülözhetetlen előfeltételét látjuk. Ezután falkányi a kortnáay vámpolitikáját bírálta, amely csak az iparbáróknak kedvez. Végre szembe kell nézni azzal a politikával, amely a túlzott iparpártolással monopo.'iumot biztosit az ország területén iparágaknak, amelyeknek cikkeit rosszabb minőségben és sokkal drágábban kell megfizetni, mintha a külföldi árut importálnánk. Ez a túlzott iparvédelem idézi elő szomszédaink teljes elzárkózását a magyar kivitel elől, aminek szomorú példája a magyar bor katasztrófája. Hibáztatja a szövetkezettámogató politikát, amelynek túlzásait mellőzni kell. Nem szabad az altruista cégér alatt dolgozó szövetkezeteket az adó alól mentesíteni. A most letárgyalt indemitási törvényben súlyos adószakaszokkal uj adóiövedelmeket biztosit az állam a kincstárnak. Ugyanakkor ugyanezen törvényben fe'hítalmazást kap a korminy, hogy a Hangya-szövetkezetnek toks/ázmillió hitelt nyújtson. Az zdózó közönség fillérei jutnak a kereskedőosztálynak jogtalan versenyt támasztó szövetkezet támogatására. Az indemnitási törvény 9-ik paragrafusa súlyos veszélyt jelent a kereskedelemre. Eszerint a kormány felhatalmazást nyer, hogy az élelmiszerek tárolásával, feldolgozásával és árusít sával foglalkozó üzemeket ellenőrizhesse, módosításokat ezekben elrendeljen, esetleg ily üzemeket végieg be is szüntethessen. Nem kélk dik a kormány jóhiszeműségében, de nem bízik vakon a törvény végrehajtó (tőzegeiben, mert e törvény hely szerint jogosult a kormány bármely kis szatócs üzletét is bezáratni. A 9-ik paragrafus — folytatta —, amely szetint s Kormány utasítást adhat egyes vállalatok megszüntetésére, beleszóihat vezetéki sükbe, sokkal nagyobb dolgot jelent, mint az, amit el akarnak vele érni. Olyan méreg3nyagot rejt ez magában, amely nem régről maradt vissza. Olyan tz, ami közel áll a szociális zászlóhoz. Majd szólott az érvizsgálat ellen és az OMKE álláspontját abban foglalta össze, hogy bajainkon csakis a gazdasági élet felszabadítása segíthet. Végül az OMKE-be való belépésre lelkesítette a vásárhelyi kereskedőket, és javasolta, hogy a 9-ik § megvalósítása ellen memorandummal forduljanak a kormányhoz, annak megszerkesztésével az OMKE vezetőségét bízzák meg. Balkányi után Teleki Andor vásárhelyi testületi igazgató tartott érdekes előadást a kereskedő kalkulációjáról, amelynek alapelve az utánpótlás kell, hogy legyen és amelynek alapfeltétele a stabil korona. Ha a korona nem stabil, keresni kell valami állandó értékmérőt. E célra azt ajánlja, hogy a kereskedők aranykoronában számoljanak. — Az aranyban való számítás — úgymond — mód arra, hogy egyrészt a közönség ki ne zsákmányoltassék, a kereskedő pedig világosan lássa, hogy tudott keresni és hogy adózóképes tegyen, mert semmiféle adótehertöl nem zárkózik ei, nem kiván méltányosságot, csak azt, hogy adója jövedelmével arányos legyen. kalmár Zsigmond rostagyáros a dtvizabajok ellen beszélt. Kijelentette, hogy ő már egy hónappal czolőtt buzavalutáról áttért az arany koronában való kalkulációra. Vértes Miksa helyesli az aranykoronás számítást, ragaszkodni kell hozzá, de kéri, hogy ezt a nagyfontosságú ügyet ne itt tárgyalják, mert ez nagyobb körültekintést kiván. Vásárhelyen különben is buzö&zámitáson megy keresztül minden, de egyébként a mi országunkban nem terem arany, csak buza. Veszélyesnek tartja azért az arányszámítást, mert nem jár kockázattal, pedig a kereskedőnek netn kell okvetlen nyerni. A kereskedelemmel vele jár a kockázat. Nem tisztességes áttérni az aranykoronára mindaddig, amig a fogyasztó nem találja meg a maga számítását aranyparitásban. Dr. Kertész Béla adóbajokat fejteget. A jövedelmi adó terén elvárta volna a kereskedő osz-