Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-11 / 182. szám

Szeged, 1923 augusztus 11. előadja a maga védelmét. Abban a percben, amikor az ügyre terelték a figyelmei, a belügyminiszter felhozna nekem összes levélváliásait, melyek a részvényükre vonatkoznak. Ma is rálsm vannak a pénztárszekrényemben és a levelekből kitűnik, bogy a belügyminiszter vagyoni ügyeit a testvére végzi, Fivére felszólítást intézett az illető bankhoz, melynek mint ötven év óta ügyfele és abban kérte, hogy mivel tudomására jutott az uj részvények kibocsátása, a maga és tesivére részére is szeretne ezenbM a részvényekbői vásárolni. Ez semmi egyéb, mint részvényvásárlási üzlet. Friedrich: Nem akar konkretizálni, etek az igazságüi^yminiíizter nyilatkoztára akar utalni. Bethlen miniszterelnök kijifenti, hogy a belügyminiszternek semmiféle protekcióra nem v lt SZEGED szüksége, hogy részvényekat kapjon. A belügyminiszter felszólalása. Farkas István felszólalása után Rakovszky belügyminiszter szólal fel. Azokután, amiket az igazságügyminiszter és a miniszterelnök mondott, neki nem volna szüksége a felszólalásra. Kötelessége mégis kijelenteni, hojy semmiféle összeköttetésben nem állott a bankokkal. Magánvagyonának kezelését fivérére bizta. Fivére a banknak nemcsak tisztviselője volt, hanem hónapokon át kommiltense. Tehát semmi protekcióra nem volt szüksége arra, hogy részvényeket vásároljon. Biró Pál felszólalása után a Ház az elnök napirsndi javaslatát fogadja el. Az ülés délután 4 órakor ért véget. Hétfőtől kezdve megdrágul a posta. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Az általános valorizálásnak ellene nyilatkozott már néhányszor a pénzügyminiszter, de az állam az adózásban, üzemeiben, vállalataiban mindenütt valorizál; mert ha nem is éppen a békeértékeknek megfelelően, de a korona értékhanyatíásánsk arányában terheli meg az állampolgárokat. Elismerjük tnnek kényszerűségét, ha a végrehajtás igazságosan minden társadalmi osztály.a egyformán nehezedik s h csakugyan a?t a cé't szolgá'ja, amelyet szolgálnia keli: hofy segiífen EZ állani teflidn. D;, *£jnos, ne T? mindig ez történik. A* adívsioriiéléssal például elégedetlen a kormánypárt noiia csupán Csor.tos Imre nyilatkozott in g ellene naiv fiszintf«éggel. A néíkaiözheteilen áilami üzemek, min\ t vasút és a posta drágítása, ?:nely mindenkit egyformán terhel, nem szolgálja a kitűzött célt, mert kétségtelenül csökkenti, gátolja a forgalmat s igy jelentős gazdasági kánSrst okoz. Pidtg most ujoól megdrágul a posta, a távíró és a telefon és pedig mür 13-átél fogva. Erről a MTI a követező jelentési közi: A posta pénzügyi egyensúlyának biztosítása céljából, az egyre fokozódó rencíkivül nagy drágaság következtében a postaigazgatóság folyó évi augusztus 13-tól kezdődőleg a kiadások lenető megszorítása mellett a díjszabást emelni kénytelen. Az uj tarifa fóbb tételei a kővetkezők : Levél helyben 100, távolsági forgalomban 200, Ausztriába, Csenországbe, Lengyelországba, Németországba, Olaszországba és Romániába 350, egyéb külföldre 500, levelezőlap 50, 100, 200, 300 korona. Nyomtatvány és áruminta 10 gr.-ig belf'Idre 20, külfö'dre 100 korona.de belfö dre a nyomtatvány 10 gr.-ig csak 10 korona. A díjminimum az árumintánál belföiuis 100, külföldre 200 korona. Expressz-dij belföldre 500, ut Budapesten i helybeli levéipnatei küldeménye* — ezeket belterületen lehetőleg 4 órán belfll kézbesitik — dija a rendes dij háromszorosa, de legalább 200 korona. Postautalvány belföldre 25.000 koronáig 200, 50000 ig, 400, 100000-ig 800 és ezen feiül százezer koronánkint •"ég 400 korona. E-y-egy utalványon 100,000 korona küldhető. • Az értéklevél értékdija belföldre 100.000-ig 1000 korona, ezenfelül 500 koionáikint még 150 korona. A csomagdij 5, 10, 15 20, 50 kg. kint 250, 300, 500. 700, 900 korona. 200 km g 500, 900, 1600 2300, 3000 karót a, 200 *m.-tn felüt 800, 1400, 2400, 3400, 4400 korina, de meghatározott élelmísze -sírtál 50 kn>. ig csík 200, 250, 350, 500, 600 !»a.ona, 200 ,;m -ig 300, 500, 850, 1250 1550 korona és 200 km.-en felül 400, 700, 1200, 1700, 2000, 2200 korona. A távirat szódíja beiféldre 60, Ausztriába, Csehországba, Jugoszláviába és Romániába 200, Németországba és Lengyelországba 300, a többi külföldi viszonyában az arasy frankban megál'spitott szódíj (így frank 3000 katona) aránya szeiin? s ámittatik. A távbeszélőnél az évi e'őfizetés dija a rendes átlombs uián Budapesten 432.000 vidéken 162000, illeive 54000 korona. A helyi beszélgetés Bud pesten 200, vid lken 100 korona. Az interurbán-beszélgetés szódíja Budapest sörül 15 km.-i* 500, egyéb viszonylatban 25 km.-ig 1000, 50 km.-ig 2000, 200 km.-ig 3000 korona, 200 k n.-cn felül 3600 korona. A besréigetési díj Budapestről Bécsbe 5250, Berlinbe 4500 korona. A távbeszélő előfizetési és ?.z ezzel kapcsolatos dijak csak augusztus 16-ával 'épnek éleibe. A fávbeszélóállomáxt aagusz'us végéig fel khet mondani és a budapesti hálózatban az előfizető a beszélgetéssnkini díjazás életbeléptetéséig állomását kikapcsoltathatja a forgalomból. A szinügyi bizottság ragaszkodik az operához. (A Szeged tudósítójától.) ,A színiga/s^ó Kijelentet-e, hogy az operatnekeseket szándékoson mellőzte, mert a jövő szezonbon nem tart operaelőadásokat" — közölte egyik sze^ di lap juüus 29-én megjelent szamáb'o és a tudósítás részletesen beszámolt Palágyi Lajos jövő évi programjáról és felsorolva azoknak a színészeknek neveit és gázsijukat, akis állítólag tagjai lrsznek a szegedi sziniar*ul»tnak. Az operaelőadások megszüntetésének tene éríheiö felháborodást keitett a város köiö/iségének értékesebb rétegeiben, ahol még mindig kuiiuráf, nívót várnak a színháztól és shot e város fejlődő zenekultúrájának érdekében meliőzhetetlennek tartják az operaelőedasokat. Sosan képtelenségnek tanoiia* azt, nogy PJágyi Lajos, a szegedi szinház igazgatója valóban ilyen értelmű nyilatkozatot tett volna és egyre várták a rektif.kációt, ami azonban mind a mai nvpig nem jelent meg. A hallgatás eboen az esetben megerősítést jelentett. A szinügyi bizottság néhány tagj t & kCzCnseg erős felháborodásán k hatása alatt akcót indiott a vakációzó szinügyi bizottság rendkívüli ülétéoek össze livásáre, hogy ott, aho; hivatalosan intézik a szinház ügyeit, végre tisztázzák az opera kérdésé1. Dr. Gaál Endre kullurtanácsnok, a szinügyi bizottság elnökhelyettese — a bizottság tulajdonképsni elnöke ugyanis a polgármester — engedett * bizottsági tagok kívánságának és a hét legelején szétküldve a meghivóksl, péntek délután öt Órára ös*zehivta a szinügyi bizottság üléstt. A> ülésen a bizottságnak csaknem minden tagja megjelent, de Palágyi Lajos, a szegedi szinház igazgatója távotmaradt, pedig a meghívót neki is eiküidie az elnök. Az üiést azonban a b.zoüság többségének kívánságára nélküle is megtartották, sőt a gyűlésen kialakult veien é«y szerint ellene tarlot'ák meg. G*ál Endre kul»urszer>átor mentette ugyan a menthetőt és a mentési munkáöan nagy segítségére vuitak néhányan, de a tul.iyomó többség hangulata mégis az igazgató eljárása ellen fordult. Az ülés metnyitása után az elnök ismertette azokat a köiülménye et, amelyek szükségesté tették a bizottsáf összehívását. Elmondotta, hogy a szinhúzi szerződés értelmében a szinház igazgatójának már a mult szezon végefelé, áprilisban be keltett volna mutatnia a jövő évi társulat tagnév órát. A szinügyi bizottság »zonbsn méltányolva a változott viszonyokat, nem rageszkodot ridegen ehhez a terminushoz, de a színigazgató mind a mai nap'g sem adott még életjelt magáról. Nem tartotta kötelességének, hogy a sznögyi bizottságot tájékoztassa terveiről, ehelyett az egyik szegedi lapban nyilatkozott programjáról is leközöltette az uj társulat állítólagos névsorát. — Director abl est? — kérdezte csendesen Prelogg József. — Ez a nyilatkozat — mondotta tovább Qaál szenátor — nem fedi a szerződést, mert az a* lényege, hogy az igazgató jövire nem akar operatársulatot tartani. A szerződés határozottan kimondja, hogy a szinház igazgatója köteles állandó jellegi drámai és énekes, operaés operett-társulatot szerződtelni és kimondja azt is, hogy évente legalább harminc operaelőadást kell tartania. Az ülést tulajdonképen azért hívtam össze, hogy megkérdezhessük az igazgatótél, hogy a saj:óban megjeleat nyilatkozata megfelel-e a valóságnak, mi az oka annak, hogy először a sajtóval tájékoztatta a közörséget a szinházflgyről, ahelyett, hogy kötelességszerűen előbb a szinügyi bizottságot tájékoztatta volna és bogy a szerződés feltételeinek kielégítésére figyelmeztethessük. A szinügyi bizottságnak tulajdonképen nincs joga arra, hogy az igazgatót a szerződés néhány fél:étele alól felmentse, még ha akarná sem tehetné meg, mert ez kizárólag a tanács, ille>ve a közgyűlés joga. Eddig az elnök eléadását általános helyeslés kisérie. Sokan csodálkozva helyeseltek, csodálkoztak az elnöki vélemény megváltozásán. Eddig ugyar.is G?ál Endre nem igen nyilatkozott ilyen 'enorban Palágyi Lajos működéséről. De a csudái í>ozásnaK hamar vége szakad', amint a kulim ügyek a szenátora a következőképen folytatta előadhat: — Szírettem volna, na az igazgató kifej i ezen az ülésen álláspontját az opera kérdésében, hn ismerteti azokat a körülményeket, amelyek lehetetlenné teszik az operaelőadások tartásét, mint ahogy egyszer mát kifej ette a bizottság elölt, amikor elmondotta, hogy cz operatársulat tartásának költségei miatt (!) fel kell emelnie a helyárakat, ami a szinház látogatottságának csökkentével jár, hogy nem képes az operatársulatot megfelelő módon kihasználni. (!) Fslmer.íeni. ugyan nincs jogunk az operatartás kateiezetkége alói... Wimmer Fálöp: Nem Is akarjukI Dobay Gyula: Nekünk a szerződés minden pontjához ragaszkodnunk kell. Az elnök látra, hogy szavainak merész kapkodása általános helyeslés helyett mar általános helytelenítéssel találkozik, arról kezdett bttssélnl, hogy a közgyűlés határozit* értelmében Palágyi csak akkor kapja meg a tüzelőanyagsegélyt, hu a szerződési kötelezettséginek pontosan megfelel, majd átadta a szót Wimmer Fülöpnek. Wimmer Fülöp konstatálja, hogy a bizottság hangulata egyöntetűen az opera mellett nyilvánult meg. Az elnök által vázolt tényállás uagyjában hü kípet id a helyzetről, de abban még s:m lenet kételkedai, bogy a sajtóban megjelent nyilatkozat teljesen azonos Palágyinak szándékaival, hiszen a kérdéses cikk az utolsó karddosnő nevét és gázsiját is közii, az információt tehát csak az igazgató adhatta. Nem lényeges tehát, ho'sy Pulőgyl Lajos negligálva a szinügyi bizottsogot, nem jelent meg az ülésen, omeiyre idejekorán megkapta a meghívót. Kötelessége lett volna ugyan kimenteni magát — kéri, hogy ezt a kijelentését foglalják jegyzőkönyvbe —, de őzért a bizottság nélküle is állast foglalhat, sőt állást kell foglalnia. — Az operaelőadások — mondotta Wmmer Fülöp — minden direktornak mindenkor beváltak. A mHegyek alján"-ra — ame'y egészen jó előadásban került bemutatásra — ne n lehet hivatkozni, mert a szezon utoicá szakaszában tűzték műsorra, amikor benne vo;tunk a vendégjárásban és igy természetes, hogy nem voit a darabnak olyan közén?ége, mintha a szezon elején, vsgy derekán adták vo'na. Mondja ki tékát a bizottság, hogy ragaszkodik az operatársulat megszervezéséhez é?taz operaelőadásokhoz, mondja ki ezenkívül a bizottság azt is, hogy ha Palágyi Lajos i*vid időn, mondjuk három napon belül nem nyilatkozik arról, hogy aláveti-e magát határozatunknak, okkor javaslatot terjesztink a tanács elé és indítványozzuk a szerződés azonnali fölbontását, hogy még idejében gondoskodhasson a város uj szir.házigazgatóróL Dobay Gyula soknak és kevésnek tartj: Wimmer indítványát. A sajtób~n megjelent nyilatkozatról nem vesz tudomást, mert azt nem