Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-08 / 179. szám

Szeged, 1923 augusztus 3. SZEGED Bud János közélelmezési miniszter: Tény az, hogy a tisztviselők sok esetben romlott lisztet kaptak. A kiosztott lisztnek fele romlott. A vizsgálatot megindította. Azokat a malmokat, amelyek ellen kifogás volt, kitették az őrlésből. A hamisítókkal szemben eljárás van folyamatban. A mentelmi Qgyek. A 21-ik szakaszt is elfogadják. Az elnök megteszi előtsijesztéseil. Felolvassa az ügyészségnek Kiss Menyhért, Vanczák Já nos és Lendvai István nemzetgyűlést képviselők mentelmi jogának felfüggesztése Iránt a nemzetgyűléshez Intézett megkeresését. Eőrffy Imre, az igazságügyi bizottság előadója beterjeszti jelentéséi és kéri a sűrgésség kimondását. A Ház a sürgősséget kimondja. Temesvár? Imre előadó beterjeszti a pénzügyi bizottság jelsnlését. Kérelmire a Ház kimondja a sürgősséget. Szüy Tamás előadó bfitsrjeii.i a mentelmi bizottság jelentéséi, a Ház kérelmire kimondja a sürgősséget. Nem Lendvai, hanem Uéhnert. Rupert RCMŐ : Az elnöki bejelentésben Lead vai István nevét bEÜotia, ehhez kiván hozzászólni. Lendvai Istvánt nm ismer, csak Lihnert Istvánt. Kéri ez ügyben a sDrgőssíg kimondását. h nemzetgyűlés tekintélye forog itt sjőbsn. Az elnök figyel mezteti Rnperteí, hogy í!yen formában nem síólalöa! fel, mejd csak a napirendi indítvány után. Rupert leül. Az elnök megteszi napirendi indítványát. A legközelebbi ülés holnap, szerdán délelőtt 10 órakor lssz. Folytatják sz indemnitás részletw vitáját. Feloldassák az inditvánvi és interpellációi! könyvet. Tárgyalják az igazságügyi bizottság javcefetát és tárgyalnak egyes pénzügyi természetű javaslatokat. Majd uor kerül a tisztviselők létszámcsökkentéséről szóló törvényjavaslatra. Ezután Rupert Rezső szólalt fel. Kéri Leadvai István mentelmi ügyének sürgős tárgyalását. Cikket kezd felolvasni. Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy ezt az ügyet olyan címen, hogy Lendvai Istvánt Léhnert István névvel kellett volna megválasztani, nem tárgyalhatja. Ebben az ügyben forduljon Rupert az igazoló bizottsághoz. Az elnök bejelenti, hogy holnap a c ípvend letárgyalása atán megválasztjuk Cziráky G/ula gróf összeférhetetlensége ügyében a zsiri tagjait. Az ülés háromnegyed 8 kor ért véget. A kiaántánt ujabb értekezlete. Prágából származó értesítés szerint a sinajai konferencia haiározataina& gyakorlati végrehajtását a üisántántnak e hét vége felé Karísbadban tartandó ujabb, bár nem hivatalos ériekezle én fogják megbeszélni. Az értekezleten részt vesz tíen s, Sveftle, továbbá Fasícs, Bratianu és Ossusky, sót a cseh köztársasági elnök ís kilátásba helyezte megjelenését. Bethlen Istvén gróf és Benes cseh külügyminiszter találkozásáról sok ellentmondó hirt közölnek a lapok. Csehszlovák részről is hoi megerősítik, hol cáfolják a bírt. A találkozás a közel jövőben valószínűtlen. Az Uniö uj elnökének programja, Ai Uniied Express az Unió uj elnökének, Caivin Coolidgének programját a nyilvánossággal ma az alábbiakban pröba'ta körvonalozni: Hiteles lorrás szerint az uj elnök p ogramját a következő 6 pontban letart összefoglalni: 1. Az amerikai Eegyesűlt Államok nem vesznek részt a népszövetség munkájában 2. Az Egyesült Áüamofe csatlakoznak a hágai nemzetközi döntőbíró :ághoí, ez azonban nem jelenti a népszövetség eli -mérését. 3 A szövetségesek háborús adósságainak visszafizetése a legkedvezőbb feltételekkel történjék meg. 4. Amerika nem avatkozik bele a Ruhr-kérdésbe, kivévén, ha valamely szövetséges hatalom arra megkéri. 5. Az Egyesűit Államok megkezdik Mexikóval a rendes összeköttetési. 6- Az alkoholtilalom szigo u megvalósítása mindazonáltal azzal az enyhítéssel, hogy az idegen hajóknak megengedik, hogy amerikai vizekre bizonyos menynyiségü alkoholkészleíet hozzanak magukjai. Arany valutás pénztárjegyeket ad ki a város? (A Szeged tudósítójától.) A város tanácsa, mint ismeretes, nemrégen elvileg elhatározta, hogy mrgkisérli a város összes adósságainak a kifizetését. A nagyfontosságú határozat végrehajtására eddig még nem került sor, pedig véleményünk szerint mindennapi késedelem valószínűtlenebbé teszi a kísérlet sikerét. A régi adósságok valorizálására vonatkozó törvényjavaslat, hir szerint, mos* van készülőben é* ha törvényerőre emelkedik, a város csak valorizálva fizetheti ki majd a háború előtt aranykoronákban felvett milliókat, ami esetleg több száz milliárdos megterhelést jeiantene. A város jól felfogott érdeke tehát megköveteli, hegy ezeknek a nyomasztó adósságodnak valorizálás nélküli kifizetését minden lehető eszközzel és a lehető legsürgősebben kísérelje meg a város hatósága, mert könnyen előállhat ugyanaz a helyzet, ar.j a fővárosban előállott, «thol a külföldi kölcsönök okoztak és okoznak olyan katasztrófáiig nehézségüket. A hétfői tanácsülésen Balogh Károly néhány odavetett szóval jelentette, hogy nagyobb jelentőségű előterjesztésre készül. Kedden délelőtt felkerestük Balogh Károlyt, aki '.tétségtelenfl! legtisztábban látja a város pénzügyi helyzetét a torony Blatt és érdeklődtünk készülő elóterjesatéséről. Balogh Károly érdeklődésünkre a következőket mondotta: — javaslatot terjesztek majd a tanács elé és indítványozom, hogy a viros hatósága arany korona értékre szóló és aranykorona értéket kanifitozó városi pénztárjegyek kibocsátására kérjen engedélyt a kormánytól legfeljebb egymillió aranykorona erejéig, amely négy és fél százalékkal kamatoznék. A pénztárjegyek biztositékául a város hetvenezer holdnyi ingatlan birtoka szolgálna olyan formában, amint azt az 1876. évi 36. törvénycikk a zálogievelekre megállapítja. A pénztárjegyeket tiz, husz, ötven, száz és esetleg ötszáz aranykoronás névértékű címletekben bocsátznánk ki. A város ezeket a pénztárjegyeket fizetési eszközfii hmnálná fel, de csak annyit bocsátana forgalomba, amennyi a készfizetések fedezésére szükséges és tetszés szerinti időben váltaná ismét vissza. — Felhasználhatnók például a régi adósságok kifizetésére. A város adóssága körű be ül szézhuszmillió korona és ezt az aranykorona mai ér éke alapján harmincezer korona névértékű ilyen városi pénztárjeggyel kifirehetnők, fehát a v$ros százíiuszmilliós adóssága, mire a korona ismét aranykorona lesz, harmincezer koronára zsugorodna össze, ha ugyan a pénztárjegyeket addig nem vál'anánk vi«sza. — Felhasználhatnék ezeket a pénztárjeg eket olyan rentábilis építkezésekre, amelyek leg lább négy és fél fzázalékot jövedelmednek. A pénztárjegyek kibocsátásával egyszer és mindenkorra megszűnne az a lehetőség, Jiogy a főpénztár fizetési zavarba jöjjön, r??rt például a tisztviselők illetményeit — ha momentán nem lenne megfelelő mennyísígü frészpínz a főpénztárban — bizonyos névértékű pénztárjegy beváltása után minden fennakadás né üi kifizethetné,' amikor pedig összegyűlt? • s főpénztárban a kifizetett öeszeg; a kiadott pénztárjegyeket ismét visszaválthatná i váró? Az aranykoronás pénztárjegye* tehát fölösleg gé ?ennék a jelenlegi folyős7$mlahite!eke! is Ezek a kamatozó pánztái jegyek az ararvpínzt helyettesítenék és árfolyamértéküket az aranykorona min, ,:nküri hivatalos árfolyamértéke szerint állapítanánk meg, tehát olyan stabil fizetési eszköz lenne, amely pótolrá a valorizációt és nCviJné a magyar pénz iránti bizalmst. * Balogh Károly elmondotta még, hopy érdekes tervének ré*.aíeteit csak ezután dolgom ki, de rövidesen megteszi előterjesztését a taposnak. A krónikás Kötelességéi teljeaitéttük, nmikor beszámoltunk róla. Kommentárokat most nem fűzünk hozzá, hiszen a gyakorlatban dőlhet csak el, hogy Balogh Károly terve életképes-e. Az azonban kétségtelen, hogy a város nem kockáztatna vele semmi!, meri hiszen csak egy mindenkor kifizethető belső kölcsön felvéteié| nek megkísérléséről van szó, legfeljebb — amit | ugyan nem hiszünk —, a kísérlet kudarcot vall. Az árvizsgáló közbelép a benyérdrágitás ellen. (A Szeged tudósítójától.) Eddig mindig az volt a viga ztalódásunk, ha a korona értékcsökkenéséről beszéltünk — ami hiszen nem éppen ritka tárgya a beszédnek —, hogy: de már hál' istennek, a pénzünk belsé értéke még mindig jóval nagyobb, mint amennyire a rideg zürichi, végy az irigy és rostzindulatu más külföldi tőzsdék becsülik. Ettől a vigasztalódást^ is elestünk már. Az a nagy baj, hogy idebenn, a szűkre szorult határok közt, mi magunk is igen kevésre tartjuk már a pénzünket. Idebenn zülleszti a korona értékét minden árunak talán már soha aaeg nem álló áremelkedése. Sőt most, amikor ugyan nagy zuhanás után, da látszat szerint mégis megállapodott a korona zürichi jegyzése, idebenn mintha szándékosan rontanák a magyar pénz értékél, kivétel nélkül minden áru ávádak naponkénti megdrágításával. A népjóléti minisztert, mint a Szeged közötte, ezek a Jól ismert tények arra setkánteiték, hogy megint foglalkozzék az árdrági ás ellen való fokozottan szigorú megtorlás gondolatával. Mert valóban nem lehet szabadulni olyan feltevéstől, hogy amikor minden élelem bőségével halmozta el az idei gazdag termés az országot s hogy amikor már Zürichben is megállapodott a korona, hogy akkor a drágaságot sokan szándékosan csinálják. Ezek a szomorú valóságok megmozdulásra bírták a szegedi árvizsgáló bizottságot is, cgydőre a legszükségesebb cikk, a nélkülözhetetlen kenyér drágítása ellen. Balogh Károly tanácsnok az árvizsgáló bizottság kél tagjával végigvizsgálta a kenyérpiacot. Az árak, mint nsgyon jól tudja mindenki, mindennap ugranak fölfelé s a fehér kenyér már elérte a kilónkénti 1000 koronás rekordot. A félbarna kenyér kilója 750 sorona, a barnáé 600. Ezek azonban sokszor csak papirosszámok, mert vannak kenyérárusítók, at;ik ötletszerűen állapítják meg az áraikat. A kenyérpiacon tapasztaltak is arra indították Balogh tanácsnokot, nogy intelmet intézzen a pékéhez s általában a kenyérárusitókhoz. Érintkezésbe lépett Schütz Istvánnal, a pékek ipartestületének elnökével és figyelmeztette öt az árak aránytalanságára. Kilátás*** helyezte, hogy amennyiben további szabálytalanságokat, az árak meg nem okolható felhajtását tapasztalná, az árvizsgáló bizottság ismét kénytelen lesz megszabni az irányárakutEs egyelőre esak a kenyér kérdése. De hol van még a többi? A hus, a tej, a zöldség- és gyümölcsféle? S jaj annak az emb rnek, akit az úgynevezett szerény anyagi helyzetűek közé sorolt a vegzete s emellett arra kényszeritetfe, hogy ne a maga családi asztala mellett, hanem vendéglőben fogyassza a minde nnapi táplálékát. Hogy egyebet ne olibünk, a „kispörköli" mvü népszerű, de igen közönséges szegedi vendéglői ete'adag ma 1200—1400 korona és ezelőtt még csak néhány hónappil is teljes joggal bas/nálhatia volna a „ióna-pörköií" nevet, amely-szegedi eredetű, különös elnevezés még Baross miniszter fénykorából ragadt itt, hogy ércnél maradandóbban tisztelje meg a nagyember közlekedésügyi érdemeit. Baross zóna rendszere a vasúti közlekedésben, a vendégtösipari zónarendszer az étkezésben szolgálta valamikor az oicsoságot, amikor hat krajcár volt egy ,zóna"-pörkölt. A vendégiői z"na egy f?!at, a kisadag annyi, mint egv régi zóna, vag is kúbárom falat. A zónát 750—800 koronáért adják. Nam "karjuk mi ráu zitani az árvizsgáló bi zottségot a pékekre, vendéglősökre. Ez a legnagyobb igazságtalanság voina. Tudjuk, ők is kényteienek küzdsni a drágatággal, amiért egyedül őket felelőssé tenni őrült Képtelenség volna. De ugy hisszük, egyöntetű árak betar tása, mérsékeltebb haszon nekik sem volna ártalmukra. Tisztelet persze azoknak, akik a meg nem engedett mértékű hasznot eddig sem hajkurászták. A visszaélések ellen kétségtelenül tehet valamit az árvizsgáló bizottság és kell is ellene valamit tennie, de az általános drágaságot megakadalyozni nem fogja. Hisz annak bonyodalmas okai között ott szerepei például az is, hogy a pénzügyminiszter a két év előtti adónak nem ugyan a huszonötszörös, hanem az irgalomból csupán húszszorosát fogja kiróni!