Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-01 / 172. szám

SZBGED Szeged, 1923 augusztus 1. lalni. Ha feltétlenül ragaszkodnunk kell a precedensek örökéletüségéhrz, akkor bátorkodom egy másik ilyen precedensre hivatkozni, mely szerint a vitában résztvevő képviselők a címnél hozzászólhattak azoHhoz a kérdésekhez, amelyeket az általános vita folyamán nem említettek. Ha jó precedenst meg lehet változtatni, akkor rosszat is lehet. Kéri az elnököt, hogy térjen el álláspontjától. Szabó Sándor: A vita akörül folyik, hogy milyen cimen beszélhe nek a képviselők. Lehetetlen, hogy a zárszó jogán újra felmelegítsék a már egyszer letárgyalt kérdéseket. Létay Ernő a házszabályokhoz szólal fel. Qaál Oasztont éppen ugy, mint másvalakit, akit a házszabályok értelmében a zárszó jogi megillet, szólásszabadságában korlátozni nem lehet. Vihar. örffy Imre a házszabályokhoz kér szót. Propper felszólalására kivánok reflektálni — úgymond —, aki azt kívánja, hogy a miniszteri beszédekkel kapcsolatban a zárszó jogán fel szólaló képviselőnek feleselésl joguk legyen. öíffynek erre a kijelentésére viharos felháborodás tör ki az egész ellenzéken. A képviselők magukból kikelve kiáltják feléje: Ez alkotmányos jogunk I Szilágyi Lajos: Rendre! Felháborító! Az elnök folyton csenje', a zaj az ellenzéken csak fokozódik. A felkiáltások egész özöne zudul örffy felé a baloldalról éi a szociáldemokraták felöl: Üljön le 1 Alkotmányos jogról van szó 1 Esztergályos János: Nem a szovjetházban beszél. Reisinger Ferenc: Vonja vissza a kijelentését I Egy hang a kormánypárton Reisinger felé: Ne orditíon I Reisinger Ferenc: Mi csak kötelességünket teljaaitjüK 1 Klárik Ferenc: Üljön le és hallgasson! Az izgalom c&ak nagy nehezen c iHapul le és ezután örffy folytatja felszólalását. A „fétiseiéi" szónak nem az az értelme, amit az ellenzék ennek a szónak tulajdonit. (Platthy György: A harmincas években is használták ezt a szótl) ö'ffy Imre a nagy zajban folytatja beszédéi, de szavait nem lehet hallani. Az elnök végre nagynehezen helyreállítja a csendet és örffy befejezi felszólalását. Friedrich látván a házszabályokhoz kér s.ót. A pénzügyminiszter expozéját cs:k tegnapelőtt mondotta el. Mikor szóljon a képviselő hozzá, hogyha a zárszó jogán nem lehel az egész anyaggal foglalkozni. Az elnök: A házszabályok abszolút érvényűek j és nem egyes konkrét esetekre szólnak, méltóztassák ebbe belenyugodni. Szilágyi Lajos a házszabályokhoz kér ismét szót, majd Gaál Oaszton és Esztergályos János után Haller István beszél. Költségvetés vagy Indemnitás. Bethlen István gróf miniszterelnök: Haller István képviselő ur a parlamenti szellemre hivatkozva azt mondta, hogy a vita elején kellett volna a kormánynak expozéját elmondania. E? sehol se volt divat, nem is volt sehol szokásban. (Klárik Ferenc: Azelőtt azonban volt költségvetés.) Bethlen htván gróf miniszterelnök: A képviselő ur összetéveszti az indemnitást a költségvetéssel. Nem egyeztethető össze a parlamenti szellemmel, hogy egy egyszerű indemnitás felett másfél hónspig vitatkozzanak. (Felkiáltások az ellenzéken : Egyszerű ? Egyszerű ?) Bethlen István gróf miniszterelnök: A parlamenti szellem tekintetében nem fogadok el kitanitást, mert amit az ellenzék tesz, az ellenkezik a parlamenti szellemmel. Haller István: A miniszterelnöknek igaza volna, ha az indemnitást megelőzékg költségvetést nyújtott volna be. Ez azonban nem egyszerű indemnitás, hanem egész csomó javaslat konglomerátuma. Bethlen István gróf miniszterelnök: Csak azt akarom megjegyezni, hogy azért nem jutunk cl a költségvetés és más törvényjavaslatok tárgyalásához, mert az igen tisztelt ellenzék az indemnitási vitákat elnyújtja. Az ellenzék a miniszterelnök kijelentését gúnyos derültséggel fogadja és zajos felkiáltásokkal válaszol rá: — Neve'séges I Hallatlan I Ezután Rupert Rezső felszólalásával folytatódott a házszabályvita. Az elnök ur hozzá nem méltó magyarázattal igyekszik érvényt szerezni felfogásának. Scitovszky Béla elnök: Ha tévednék, szívesen beismerném, azonban ezt az esetet egyáltalában nem látom fennforogni és kitartok eredeti álláspontom mellett. Szakács Andor újra a házszabályokhoz jelentkezik. (Njgy zaj.-Az elnök csönget. Felkiállások: Nem érdemes beszélni, hagyjuk abba!) Szakács Andor: Nincsen arról szó, hogy az a száz határozati javaslat, amit benyújtottunk, a vita során mind indokolásra várna. Tudvalevőleg csak azt a határozati javaslatot lehet indokolni, amelyet tiz más képviselő is aláír. Ilyen pedig mindössze csak hat van. Lehetetlen, hogy hat képviselő egy hónapig tartó uj, általános vitát provokálhatna. Ezután a zárszó jogán szól a földbirtokreformról és sürgeti annak végrehajtását. Kijelenti, hogy a mai egész állami rendszer kizásólag küljöldi beavatkozásra jött létre. A mai kormányzati rendszert nem tartja alkalmasnak az ügyek vitelére és ezért határozati javafiatot nyújt be arról, hogy míg az ősz előtt terjessze be a kormány az általános választójogról szóló törvényjavaslatot. Ezzel a nemzetgyűlés élete érjen véget és az uj parlament oldja meg a nemzet függő kérdéseit. A mai kormánynak le ketl mondania. Dénes htván határozati javaslatában mint az egyetlen megoldást ajánlja, hogy egyenlítsék ki aL aránytalanságot, mely a föidvagyonváitságból a kisbirtokosok royására előállott. Farkas István a zárszó jogán szólal fel. Azután áttérnek az indemnitás tárgyalására, előbb azonban elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szüiet után a Ház az indemnitási törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Az elnök az ülést délután 4 óráig felfüggeszti. Párbaj és földbirtokreform. A délutáni ülést Huszár Károly alelnök nyitja meg háromnegyed 5 órakor. A Ház áttér az indemnitási vita folyamán benyújtott határozati javaslatok feletti szavazásra. Giesswein Sándornak a párbajvétség szigorú megbüntetéséről szóló határozati javaslatához Nagy Emil igazságítgyminiszler szól hozzá. A javaslatot ily formában nem fogadja el. Nem tartja alkalmasnak s párbajkérdés végleges megoldását. Magyarországon a becsület a törvényben annyira nincs megvédelmezve, hogy ő maga is kényte'en volna e'égíételt kérni, ha valaki megbántaná. A kérdés rendezésének egyetlen módja csak a becsület megvédése lehet. Ha megvan védve a becsület, megszűnik a párbaj is. (Felkiáltás balról: A keresztény felfogás tiltja a párbajt!) A keresztény felfogás kívánja azt is, hogy legyen olyan törvény, mely a becsületet védi. S/ándéka oly becsületvédö biróságot felállítani, mely komplikáltabb esetekben ítélkezzen. Igy kívánja a párbajmániát megszüntetni. Ezt az utat tartja helyesnek és ezért kéri Giesiwein határozati javaslatának elvetését. A Ház a javallatot elveti. Baross Jánosnak határozati javaslatát, melyben a földbirtoknovelldnak a nyári szünet előtt való beterjesztését kért, nagyatádi Szabó István hozzászólása után a Ház elfogadja. Szabó Józsefnek a nem állami tanítókról és tanítónőkről szóló határozati javaslatát a kultuszminiszter hozzászólása után elveti. Második és harmadik határozati javaslatát szintén elvetik, negyedik határozati javaslatát visszavonja, ötödik határozati javaslatára, mely szerint a kormány állítsa fel a paritásos munkabéregyeztető biróságot, harmincnál több képviselő névszerinti szavazást kért. Minihogy nincsenek közülök harmincan jelen, a Ház rendes szavazással elveti a javaslatot. Általános titkos választójog. Cserti József határozati javaslatához, mely az általános titkos választójogról szól, Bethlen István gróf miniszterelnök szól hozzá, ősszel a nemzetgyűlésnek sürgős dolga lesz és nem lesz abban a helyzetben, hogy választójogi törvényjavaslatot tárgyalhasson. A kormány kellő idő ben be fogja terjeszteni ezt a javaslatot, dr: ennek idejét a kormány állapítja meg. Cserti javaslatát a Ház elveti. Második javaslatát visszavonja, harmadik javaslatához, melyben rendelet kibocsátását kéri az Üzérkedő bankok ellen, melyek a 20 százalékra kapott pénzl 500 százalékkal adják kamatra, Kállay Tibor pénzügyminiszter szól hozzá. Kijelenti, hogy ebben a tekintetben a kormány rendeletileg nem intézkedhet, másrészt tendenciózusnak látja a beállítást. A Ház a javaslatot elveti. Homonnay Tivadarnak nyolc első javaslatát a pénzügyminiszter hozzászólása után elvetik, a kilencediket visszavonja, a tizediket, mely az állami altisztek előléptetéséről szól, a pénzügyminiszter hozzászólása után elfogadják. 11—19. határozati javaslatát a pénzügyminiszter hozzászólása után elvetik. Homonnay Tivadar több h itározati javaslatai közül a 25 iket, amely a hadiéveknak a nyugdíjevekbe való beszámításáról szól, a nemzetgyűlés többsége elfogadja. Ugyancsak elfogadja azt a határozati javaslatát is, amelyben a menekült közalkalmazottak lakbérpótiékának visszamenőleg való kiutalását kéri, továbbá elfogadja a Ház a hivatalos órák pontos betartásáról, a felekkel való udvarias bánásmódról szóló határozati javaslatot is. A köztisztviselők mellékfoglalkozása. Gaál Gasztonnak a köztisztviselőknek mellékfoglalkozásáról szóló határozati javaslatára a miniszterelnök kijelenti, hogy a javas'at intencióit maga is helyesnek tartja, a kormány azonbaa rendeleti uton kívánja elintézni ezt 8z ügyet és kéri Gaál Gasztont, hogy vonja vissza javaslatát, amit Gaál teljesít is. Szakács Andornak az általános titkos választói jogról szóló javaslatát elvetik. Rassay határozati javaslatához, mely a köztisztviselők fegyelmi ügyeiről és a köztisztviselőknek titkos társaságokban való részvételéről szól — elvetik. Kiss Menyhértnek valamennyi határoiati javaslatát eivetik, ugyancsak Alföldi Béláét is. Meskó Zoltánnak a háborús és konjunkturás vagyonok megadóztatásáról szóló javaslatát elfogadják, a párb?j elleni védekezésről szólót azonban elvetik. Györki Imrének a gyülekezési és egyesülési jog szabályozásáról szóió határozati javaslatára a belügyminiszter kijelenti, hogy a javaslat fölösleges, mert az erről szóló törvényjavaslat előkészítés alatt áll. Második határozati javaslatát, amely a politikai internáltak szabaionbocsáiásáról szól, szintén elletik. Vanczák János, Csík József, Baticz Gyula, Propper Sándor, Forster Elek, Reisinger Ferenc, Csizmadia András, Peyer Károly, Farkas Tibor, Reisch, Eckhardt és Rákóczi Ferenc valamennyi határozati javasla'át elvetik. Pakots József negyedik határozati javaslatát elfogadják. Nagy Ernő határozati javaslatához, mely az 1918-iki kormánynak bűnvádi eljárás alá helyezését kívánja. Nagy Emil igazságügyminiszter szól hozzá. A vád alá helyezés nem a kormány, hanem a nemzetgyűlés kötelessége. Ha Nagy Ernő nem tud megbocsátani, tegye meg a kellő lépéseket. A határozati javaslatot elvetik. PuoosI öt perc szünet után az indemnitási törvényjavaslat részletes tárgyalására térnek át! A 4-ik szakasz után az előadó a már ismertetett és uj 5-ik szakasz beiktatását kéri. (Felkiálltások: PuccsI Puccs! Pikier Emil: Ezzel az egész országot bolondokházává teszik.) Kállay Tibor pénzügyminiszter kívánja az 5-ik uj szakasznak a bizottság elé való utasítását. Hegymegi Kiss Pál a házszabályokról szól, kéri, utasítsa a Ház a pénzügyminisztert, hogy az uj szakaszt külön törvényjavaslat formájában terjessze a Ház e'é, úgyszintén egy másik szakaszt is, amelyről tudomása van. Nem le'iet általános tárgyalás nélkül a részletes vita során uj pontot a javaslatba becsempészni. Farkas Tibor a házszabályok alapján tiltakozik az ellen, hogy ilyen fontos szakasz lehessen becsempészni a javaslatba. Dénes István: Ilyen fontos szakaszt, amely súlyos megterhelését jeleni az ország dolgozó rétegein *k, okvetlen megkívánja, hogy előbb letárgyalják. Farkas István is ilyen értelemben szól hozzá. Az elnök napirendi indítványa után az ülés fél 8-kor ért véget. Ismét rendkívül magas áron hnvrált brilliánst, arany, ezüst- 309 UCVall tárgyakat és pénzeket Mftlltnffa*- ékszerész. KÁRÁSZ-UTCA 2. SZ. iuuinoiier KÉK CSILLAGGAL SZEMBEN.