Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-04 / 176. szám

Szeged, 1923 augusztus 4. négy-ötezerszeresét, de a munkabérek ezerezerkétszázszorosra emelkedtek és igy a középarányos a háromezerszeres szorzószám. Egy épület köbméter ára tehát ma negyvennyolc — kerekszámban ötvenezer korona, a húszezer köbméter ára tehát ilyen számítással kerek egy milliárdba kerül. — Ez az eredmény — mondotta Fenyő tanácsos — szinte hihetetlenül kedvező, én az elsö pillanatban sokkal tftbbre gondoltam. Véleményem szerint a város, ha felépiti ezeket a SZEGED 3 kislakásokat, a bizonytalan értékű papirkoronákból stabil értékű aranyvalu'át termel. A polgármester, értesülésünk szerint, rövidesen Budapestre utazik, hogy a pénzügyminiszterrel fixirozza az egymilliárdos kölcsön feltételeit. Ha a feltételek elfogadhatók lesznek, az épitke?és már az ősszel megkezdődik és májusban már beköltözhetnek a lakók az ötvenkét uj lakásba, amelyeknek csak a neve lesz kislakás, mert tulajdonképen egéfz modern lakásokról van szó. Az angol-francia vita a Ruhr-kérdésben. Az angol alsóházban Baldwin az egyes szónokok fejtegetéseire válaszolva többek között a következőket mondotta: — Azt állították, hogy Anglia akciója erősíti a német ellenállást. Angliától távol áll ez a szándék, mert jól tudja, hogy minél tovább tart ez az ellenállás, annai reménytelenebb lesz a helyzet. Ha a megegyezés sikerül, akkor Anglia a jövőben ipari téren az igen erős Németországgal fog szembeszállni. Két lehetőség nyilik akkor: Anglia vagy ismét szembekerül legerősebb versenytársával, akivel valaha doga volt, vagy a világkereskedelem uty fqg kifejlődni, hogy a kiviteli áruk, melyeknek nyeresége a jóvátételi fizettségre irányul, teljes eredménnyel fognak abszorbeáitatni. A kormány reméli, hogy ez az utóbbi eset fog bekövetkezni. A miniszterelnök beszédét a következőképen fejezte be: — Az angol nemzet szive mélyén él a jog tisztelete. Es ha idők folyamán az angol nép azt látná, hogy Európa sebeit nem orvosolják, hanem nyitva hagyják, akkor könnyen megeshetik, amit ő szeretne az egész világon a legkevésbé, hogy elidegenedés támad Anglia és azok között, akik az ellenkező álláspontot foglalják el. Lord Curzon a felsőházban mondott beszédében a többi közt még a következő kijelentéseket tette: — Azzal vádolnak minket, hogy Franciaországot elkeserítjük és Németországot bátorítjuk. Mi azonban Németországnak azt mondottuk, hogy hagyjon fel a passzív ellenállással. Azt mondják, hogy a francia elhatározás megváltozhatatlan. Mi nem akarhatjuk azt sem, hogy a jóvátételi bizottságból kiváljunk, sem pedig azt, hogy megszálló csapatainkat visszavonjuk. Mi is aláirtuk a versaillesi szerződést és ragaszkodnunk kell annak végrehajtásához. A britt politika nem járt sikerrel az egységes front tekintetében, de nem lehet azt állítani, hogy a sikerre minden kilátás eltűnt volna. A párisi lapok Beldwin és Curzon beszédeit tárgyaló cikkekben megállapítják, hogy ezek a cikkek egyenetlenséget jelentenek ugyan, de semmiesetre sem szakítást. A beszédek semmiképen sem alkalmasak arra, hogy a francia politika alapelveit a Ruhr megszállás ügyében megváltoztassák és nem tartalmaznak olyan momentumot, amely hozzájárulhatna a jóvátételi kérdés eiöbbreviteléhez. Az angol parlamentben tegnap lefolyt vitára való tekintettel a frarcia kormány nyilvánosságra bocsátotta az aügol kormány jegyzékére adott válasznak szövegét. A francia válasz, amelyet julius 30 án nyújtottak át lord Curzonn;k, ragaszkodik ahhoz a felfogáshoz, hogy a franciák a Ruhr-vidék megszállásával csupán azt célozták, hogy Németországban a fizeiési készséget felébresszék. A jegyzék sorra veszi a britt kormány jegyzékének végkövetkeztelésében érintett pontokat és erre megállapítja, hogy a Ruhr-vidék kiürítését a fizetések mértékéhez képest fogják végrehajtani. A német szocialistáknak Weimárban tanácskozó balszárnya azt az óhaját fejezte ki, hogy Cuno kancellár mondjon le és Franciaországgal lépjenek közvetlen tárgyalásba. A sztrájk-ügy a parlamentben. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet- j gyűlés mai ülését fél 12 órakor nyitotta meg ; Scitovszky Bála elnök. Napirend előtt Gímbös Gyula, Homonnay Tivadar, Haller István, Almássy László és Gaál Gaszton kértek felszólalást. Gömbös Gyula: Mikor a mai napon a nemzetgyűlésbe érkezte™, képviselőtársaim kiáltványt nyújtottak ál. Ennek cime: Nyílt levél a közszolgálati alkalmazottakhoz. A nyílt levélen a MOVE elnöksége is alá van irva. Képviselőtársaim aggoddmubat nyilvánították, azt hívén, hogy politikai okokból a MOVE országos elnöksége is részt kiván venni abban a mozgalomban, amely a mai vasutas sztrájkot robbantotta ki. Kérnem kelt képviselőtársaimat a teljes nyugodtság megtartására. Meg kell állapítani, vájjon a röpiratok nem apokrifok-e. Szükséges tudni, hogy elsősorban milyen dátum van ezen a levélen. Mikor a napirend előtti felszólalásra engedélyt kértem, figyelmeztettek képviselőtársam, hogy ez a nyílt levél éppen egy hónappal ezelőtt jelent meg. Itt van éppen a lényeg, hogy most akarják ezt a nyílt levelet beledobni a vasutasok sztrájkjának ügyébe. De tiltakozom az ellen, hogy a MOVE nevével ebben az értelemben visszaéljenek. Gazdasági vagy politikai sztrájk? Homonnay Tiv.dar: Köztudomású, bogy a mozdonyvezetők és a fűtök tegnap kimondották a sztrájkot. Amikor - ezeket előrebocsátom, két kérdést kívánok a nemzetgyűlés elé hozni és pedig ez az, vajion a sztrájk gazdasági, vagy poliikaie. Éppen azok alkategóriák nem akarják a sztrájkot, melyek sokkal nehezebb helyzetben vannak. A sztrájknak tehát politikai okai lehetnek és éppen ezért elítélendő. De a kormány felelős azért, hogy idejutottunk és hogy csak az utolsó órában sietett a közalkalmazottakon segíteni. Arra kérem a kormányt, nyilatkozzék tervéről a sztrájk tekintetében, továbbá arról, mit tog tenni a közalkalmazottak segítségére. Walkó miniszter felszólalása. Walkó Lajos: A mozdonyvezetők és tű ők tegnap küldöttségileg jelentek meg nálam és közölték, hogy az illetményrendezést nem tartják kielégítőnek, mert az megélhetésüket nem biztosítja. K jelentették, ho?y amennyiben azonnal nem történik rendelkezés, a munkát azonnal beszüntetik. Teljesen érthető, hogy ilyen egységesítés alkalmából egyes kategóriák részéről bizonyos kívánságok merülnek fel és meg is van a lehetőség arra, hogy a kívánságok tárgyal assanak. Nem értem azonban a mozdonyvezetők és fűtők á láspontját oly időpontban, mikor igen jelentékeny lépés történt az állam anyagi erejének a legnagyobb megterhelésével helyzetük javítására. Ezt csak azzal tudom magyarázni, hogy voltak rajtuk kivül álló tényezők is, akik befolyásták őket. Meg kell állapitanom, hogy a mozdonyvezetők és a a fűtök kara igen nehéz viszonyok között rendkívüli munkát végzett, meg kell állapítanom azt is. ho^y ezt a munkát bi?ony derekasan végezték, annál in^ákb csodálkozom tehát, hogy elvesztvén jó zanságukat és hidegvérüket, ilyen mtdon léptek fel a kormánnyal szemben. Azt hiszem, hogy a mozdonyvezetők és fűtök sztrájkja semmifele zavart nem fog előidézni a főváros élelmezéseben. Rendelkezésre állnak mérnökeink. (É ,eazé* a kormánypárton.) Dí természetesen a személyforgalmat csak egészen korlátolt mértékben bonyolíthatjuk le Bízom abban, hogy a mozdonyveze'ÖK es fatők, ha higgadtan mérlegelik « helyzetet, engedni fognak a Máv. igazgaóága felhívásának, amely Őket munkába szólítja. A kormány semmiféle rendbontást nem hajlandó tűrni és a legnagyobb szigorral fog eljárni azokkal szemben. Haller védi a sztrójkolókat. Haller István: 0 yan súlyos problémával áilunk szemben, melyet teljes tárgyilagossággal kell mérlegelni. Nem szabad előre ítélnünk ez ügyben, amíg nem ismerjük azokat a rugókat és intenciókat, amelyek a sztrájknak előidézői voltak. Keresztényszocialista felfogás szerint a sztrájk a gazdasági harcban a munkásság fegyvere, meiyhez csak akkor szabad nyúlnia, mikor kényszerítő ok van rá, mikor minden egyéb mód a cél elérésére kimerült és lehetetlenné vált. (Hegyeshalmy Lajos: De nem a vasútnál) Kivételt nem tehetünk, mert az élethez egyformán joga van mindenkinek. (Szabóky Jenő: Ez nem keresztény felfogás.) Hogy keresztény feifogás-e vagy sem, arról nem akar disputálni. A kérdést tárgyilagosan kell beállítani, felesleges tulfuteni a hangulatot és azt a látszatot kelteni, hogy a sztráj*olókat mindenki elitéli. (Felkiáltások a kormánypárton: Ugy van, elitéljükI) A kormány indítson vizsgálatot: gazdasági, vagy egyeb okok idézték-e elő a sztrájkot. Kéri a kormányt, hogy tegyen meg mindent teljes eréllyel ahhoz, hogy az ország vérkeringésejegy percre se szüneteljen. (Éljenzés a kormánypárton) Qaál megtorlást sürget. Gaál Gaszlon: Ugyanakkor, amikor a kormány gondoskodni kiván a közalkalmazottak sorsáról, a közalkalmazottak egy csoportja váratlanul egyik pillanatról a másikra sztrájkba lépett. A mozdonyvezetők szerényebb kategóriája 4 840000 koronás, jobb kategóriája 5 600 000 koronás fizetést kap Van-e legkisebb mértékben is jogosultságuk ezeknek az alkalmazottaknak, hogy sztrájkba lépjenek, hogy ilyen forradalmi Upést tegyenek. Haller azt vitatta, hogy van e jogosultsága a sztrájknak. O elismeri, hogy a sztrájk jogosult, ez az egye'len fegyvere a szabad és független munkásságnak, amellyel gazdasági helyzetének javításiért küzdhet. Azonban állami alkalmazottak soha semmiféle körülmények közölt nem élhetnek ezzel a fegyyerrel, mert az államtól élethossziglan tartó ellátást kapnak, ugy a maguk, mint csajádjuk részére. Itt kötelességszegésről van szó. Ezért előáll a kormánynak az a kötelessége, hogy ezt megtorolja. A miniszterelnök beszéde. Bethlen István gróf miniszterelnök : A felszólaló képviselők egy része felvetette azt a kérdést, hogy gazdasági, vagy politikai sztrájkról van-e itt szó? E percben nem akarom e'döafeni, mert vizsgálat indult abban a tekintetben, hogy milyen sztrájkról van szó. N;m osztom Hdílernek azt a felfogását, hogy a sztrájk elvileg n-m kifogásolható, ha gazdasági sztrájk, de kifogásolható, ha politikai sztrájkról van szó. A kormány sem az egyik sem amádk esetben nem tűrhet el sztrájkot az államvasutaknál. Ha megtűri, löivényszegést kövei el, mert a pragmatikában körül van irva portosan az a kötelességteljesítés, amellyel az államvasu'ak tartoznak és egészen pontosan körül van irva, hogy a sztrájkbalépis eseten hogyan kell eljárni. Ebbe a sztrájkba a politika is beleszorult. A kormány feladata a?, hogy amíg a sztrájk tart, lehetőleg gondoskodjon arról, hogy elsősorban a vonstok m*g is közlekedjenek és az élelmi zavarok ne álljanak e ő, másrészt a személy- és áruforgalmat azokon a kereteken belüi, unilyekben f^nntanha ó, fenntartsa. Kötelessége sZigoru vizsgálatot indi ani annak kimutatására, ho^y kik voltak a felbujtók A felbujtók méltó büntetésben fognak részesülni. Legyen meggyőződve a tiszteit nemzetgyűlés, hogy a kormány a tó vény egész szigorával fog tlenük eljárni. A kormánynak kötelessége volt, hogy a pragmatika-iö'vény érteimében felszólítsa a mozdonyvezetőket, hogy záros határidón belül ál ja UK munkáoa. A f liiivás megtörtént, h t nem állnak munkába, a magunk részéről természetesen folytatjuk a harcot, kényszerítjük őket, hogv azonnal álljanak munkába. A vezetőket megbüntetjük, a félrevezetettekkel szemben elnéző elbánást kell gyakorolni, de természetesen, ezeknek jegyeimi büntetése sem maradhat el. Haiier felvetette azt is, hogy más gazdasági körökben is nagy d fferendák vannak a muifca bér tekintetében. Ezt tudom. A kormány mur régebben óhajtotta volna a munkabér-egyeztető bizottságoknak törvényes uton való felállítását