Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-28 / 194. szám

S2B0BD Szeged, 1923 augnszfaa 28 a rendeletet, mint meglévő rosszat — elismer­jük. Ebbe bele kell törődnünk, ha nem aka­runk árdrágítók lenni, ha nem akarunk bör­tönbe korülni. Azonban végre meg kell tud­nunk, hogy mi lesz velünk. Ezeket a periódu­sos dolgokat végre precizirozni kell. Ha ezt nem teszik meg. akkor holnaptól 6enki sem lesz legális kereskedő. Meg kell állapítani a haszon határát. De itt van az idegen valutáju áruk kérdése, hogyan állapítsák itt meg ez irányárat, amikor nyilt titok, hogy mindenki a zugligetben vásárolja a szükséges valutákat. Hogy fogja ezt a biró­ság elismerni ? I*y nem lehet üzletet vezetni. Az utasításokat precízen állapítsák meg, nehogy árdrágítók legyünk. Ottovay Károly szólal fel ezután: A bizony­talanság magában a törvényben ven. Meg kell állapítani, 1. az utánpótlási árakat, 2. a deviza­kérdés3. a maximális üzleti haszon kérdését. Ebben az ügyben a szövetség átir a kamarához. Ottovay figyelmezteti a megjelenteket, hogy az árakat pontosan és tisztán irják ki a kira­katba, nehogy emiatt bűnügyi eljárást indít­sanak. Bokor alelnök kijelenti, ha nem lesznek pon­tos irányárak, ekkor holnap már minden ke­reskedő be lesz csukva. Bástyái Holtzer Tiva­dar azután kijelenti, hogy a gyűlés elfogadja Szigeti és Oitovay indítványát. Vértes Mi isa bejelentéseket tesz az ülés vé­gén. A gyüíés indítványára egyhangúan elhatá­rozza, hogy százezer koronát a kereskedelmi is­kola rendelkezésére bocsátanak szegénysorsu ta­nulók tankönyveineh beszerzésére. Majd indítványozza, hogy a keresked'tinasok­nak adjanak ki tanulólevelet, majd felszabadu­lásukkor az okmányt ünnepélyes keretek között nyújtsák át. A gyűlés az indítványt kudji az elnökségnek az*al a meghatározással, hogy részletesen dolgozza ki és azután tegyen je­lentést. A kamara nagygyűlése. (A Szeged tudósítójától.) Ma délután a Sze­gedi Kereskedelmi éa Iparkamara Wimmer Fü­löp elnökletével nagygyűlést tartott, amely ugyan­csak az uzsorurendelettel szemben elfoglalandó állásponttal foglalkozott. Wimmer Pulöp megnyitó beszédében részle­tesen és szakszerűen foglalkozott az uzsoraren­delettel, valamint az ezzel szemben tanúsítandó állásfogidlással. A kamara s>üksége..nek tar­tott >, hogy a kebelébe tartozó kereskedőkkel és iparosokkal megismertesse ezt a legújabb rendeletet. Konkrét kívánságaink vannak — mon­dotta. Beszelnek árdrágításról, de azt keli kér­dezni, hogy mi az árdrágítás? Mit fognak a bírósagok árdrágításnak minősíteni? Egyezer már meg kellene ezt mondani. Három kérdés van, £ miben állást kell a ka­marának foglalnia. A devizaellátás, az utánpót­lás és a maximális haszon. A kamara állás­pont jat ptdig saves figyelmébe fogják ajánlani az egyes minisztereknek. — Lehetetlen elképzelni, hogy legyen olyan itélct, amely ellen ne lehessen felebbezni Kí­vánjuk, hogy legalább egyszer legyen helye a felebbvitelnek. Most már bűntettnek is minősit­hdik az árdrágítást. — A kabaré ajánlja a miniszternek, hogy olyan deviza árakat lehessen fölszámolni, mint ameny­nyiért tényleg vásárolták a valutát. Megállapítot­tunk maximális kereskedői hasznot is. Eszerint nagykereskedőnél: élelmicikkeknél 7 és fél százalék, köiszük&gleti cikkeknél 15 százalék. Kiskereskedőnél: élelmiszereknél 15 százalék, közszükségleti cikkeknél 30 százalék lehet a megengedett haszon — Teljes utánpótlási árakat kívánunk — feieeie be Deszédét nagy tetszés közben Wimmer Fülöp. Ezután Landesberg Jenő kamarai titkár mon­dott nagyszabású beszédet. A kamara minden­kinek rendelkezésére áll — mondot a —, meg kell beszélni azokat a lehetőségeket, amelyek mellett némileg nyugodtan doigozhat a keres­kedő. Részletesen ismerteti a rendeletek meg­születéseit, rátér a fölebbezés nélküli ítéletek tarthatatlanságára. Ez megengedi, hogy egy 5 koronás árdrágilási ügyből kifolyólag egy ember esetleges tévidése miatt a kereskedőnek min­denét elvegyék. Ez egy közönséges statáriális rendelet, de reméli, hogy mint a múltban, ugy jelenleg sem lesz alkalom itt Szegfdjn ennek a törvénynek értelmében Ítéletet kőzni. Beterjeszti a határozati javaslatot, amely többek között a következőket mondja: A nagygyűlés a kamara álláspontjának fixirozás* céljából a nagykereskedelmi forga­lomban és pedig az élelmiszereknél 7.5 száza­lék, a közszükségleti cikkeknél pedig 15 szá­zalék tiszta haszon felszámMsát, a kiskereske­delmi forgalomban pedig az élelmiszereknél 15 százalék és a közszükségleti cikkeknél 30 szá­zalék tiszta haszon felszámítását tarlja meg­engedhetőnek és elismeri, hogy a kereskedők és iparosok raktárkészletük pótlása szempont­jából tényleges pó'.lási árnak felszámítása és az ezzel, valamint a külföldről behozott áruk­nál azok tényleges devizaárfolyamával való kal­kulálás jogosult, mert ellenesetben a kereske­dők és iparosok raktára rövid időn belül ki­ürülne és a kereskedők és iparosok inkább oly élethivatást vállalnának, amely munka nél­kül sokkal n?gyobb megélhetési lehetőséget biztositana, mint a fogyasztók érdekeinek ki­elégítése.* Beszédét a hallgatóság lelkes éljenzéssei fogadta Bástyái Holtzer Tivadar a Kereskedők Szö­vetjének nevében elfogadja a javaslatot. Pálfy József az iparosok nevében tidvözii a beterjesztett határozati javaslatot. Sugár azt kívánja, hogy ne legyenek — kü­lönösen a lejnél — nagyobb differenciák a budapesti és szegedi árak között. Wimmer Füiöp: A vidéki áivizs?á(ó bizott­ságok dolgait rendűik most. Mi itt Szegeden olcsóbban akarunk élni, mint a fővárosban. Vértes Miksa nem tartja helyesnek a haszon­százalék általános megállapítását. Szerinte min­den szakmának külön kell ezt megállapítani. Eí a rendelet másodrendű polgárnak degra­dálja a kereskedőt és iparost, (Ugy van!) de a mezőgazdaságot nem bánija. (Ugy vanl) A megállapított százalékokat közölni kell az Ár­vizsgáló Bizottsággal is Wimmer Fülöp: E-ek a százalékok a való életűek megfelslnek. Kérte indítványa elfogadását. Tonelli Sándor javasolj í, hogy a haszon­százalékokat résztflesen dolgozzák ki szak­mánkint és azt pótlólag Is föl lehet terjeszteni a miniszterhez. Ottovay Károly: Ezek a százalékok csak akkor legysnek érvényesek, ha közben az ár­vizsgáló bizottság már nem állapított meg magassöba*. (Ugy vanl) Fenyő hozzászólása után Wimmer Fülöp Toiieiiinek módosításával elfogadottnak mondja ki a javaslatot. A pontos százalékokat majd pótlólag küldik fel a miniszternek, mert nem tür halasztót a határozati javaslat elküldése. Lelőtték Sztambulinszky prágai követét Vasárnap délelőtt 11 ohkor Prága-Smichovban Rajkó Daskalovot, a volt prágai bolgár követet, akit Iván Boyadjev dr. kisért, a szófiai illetőségű 26 éves Atanasz Nikolov megtámadta és revol­verből négyszer rálőtt Két lövés Daskalovot a hasa tájékán érte és halálos sebet ejtett rajta. Dr. Boyadjev is megsebesült, de könnyebben. Egy rendőr kicsavarta a merénylő kezéből a fegyvert, bekísérték a rendírfőlapitányságra, ahol nyomban megindították a vizsgálatot. Daskulovot beszállították a PcdoÜ-szsna'óriumba, aho! nülél kö ben délután 1 óra 20 perckor sérüléseibe belehalt. Dr. Boyadjevet szintén kór­házba szállították. A Montagblatt a Daskalov-merénylettől a következőket irja: — Noha a merénylő személyéről mindezideig semmi közelebbit sem tudni, mégis bizonyosra vehető, hogy politikai indítóokok vannak a merénylet hátterében. Junius elején Dasköiov helyébe Mihálkov tanár, az uj bolgár követ iépett. A csch szocialista s&jió nyíltan szemére vetette Diskalovnak, hogy ő szervezi Prágából kiindulva az ellenforradalmi harcot. Az állam­csíny óta Daskalov Prágában élt, ahol több más szefiai menekült család lelt menedékre, többek között a Sztambuíinszky-kormánjj bel­ügyminisztere is. Daskalov gyilkosa későbbi jelentés szerint kijelentette, hogy azétt ölte meg a volt követet, mert belügyminiszter korában agyonlövetett egy macedónt. Budavári mint vendég. (A Szeged tudósítójától.) Az Ébredő Magya­rok Egyesületének szegedi csopertja vasárnap vendégül látta Budavári László volt nemzei­gyülési képviselőt, az ismert fajmagyart. Az egyesület ülésén jelent meg Budav ri, aki Hód­mezővásárhelyről jött, néhány lelkes fiatalember unszolására. Az ülésen az elnök, Lábas Endre, bejelentette, hogy Héjjas Iván, Prónay Pál s más vezetők átszervezik az ÉME-t, ce.itraliszti­kus irányban, mert adminisztrációja most cél­szerűtlen, nem megfelelő. Ez az elnöki értesí­tés különben abban a leiratban foglaltatik, amelyet a központ küldött le a helyi csoport­hoz. A leirat két érdekes k .rdéssel is foglalko­zik. Az egyik a király kérdés, amelyben a köz­ponti vezetőség álláspontja az, hogy a király­kérdést még csak említeni sem szabad az egye­sületben, mely azonban továbbra is tántori ha­tatlan híve marad a független magyar királyság eszméjének. Foglalkozik ezután a leirat a szo­ciáldemokrácia kérdésével Azt mondja, hogy a kommunisták ismét nagy erővel törnek előre és tartani lehet attól, hogy céljuk a mindent fel­forgató forradnom. Kommunista és szociálde­mokrata közt nem lehet különbséget tenni, mert aki tegnap még kommunista volt, az könnyen felveszi a szociáldemokrata álarcát és meg for­dítva. Követelje az ÉME, mondja a leirat, hogy minden ilyen — szociáldemoktüa (?) — es egyéb hazaáruló alaku'at oszlatíassék fel. A gyűlés Lábas elnök indítványára el is ha­tározta, hogy feliratban követeli a nemzetgyű­lésiéi a szociáldemokrata és hasonló (?) szerve­zetek feloszlatását. Most a vendég Budavári beszélt. Szegeddel szemben — mondotta mindig tartózkodó volt, mert Szeged keresztény társadalma nem méltó önmsgánoz. Mig a legeldugottabb jaluban is az eget ostromolja az ebredés, addig Szeged a legnagyobb tespedésben él a mának. Azért jött \ ide, hogy a szegedi baj ársak lelkébe beledöb­bentse, hogy elérkezett a cselekvés órája. Ezután az ébredők céljairól szólt. A háború után, mondotta, mikor a frontkatonák száz­ezrei elgyötörve Összerogytak szülőfalujuk hatá­rában, jöttek a nemzetközi sakterek, akik végre­hajtották az operációt. Itt dr. Árvay Ferenc ügyeletes rendőrtiszt, felhívta az elnököt, hogy ha a szónok tovább is politikai fejtegetésekbe bocsátkozik, vonja meg téle a szot Budavári kije'eníette, hogy <em politizál és ha tovább is akadályozzák beszéde elmondásá­ban, ez ellen legteljesebb iltakozáaát fejezné ki. — Azt akarjuk, hogy itt jogrend legyen, de ne zsidó jogr, nd I (Nagy zaj) Aki az ébredő magyarság ellen mer dolgozni, azt egyszerűen mi (Egy közbeszóló: Ledtjük.) hazaárunak bé­lyegezzük. Végül kijelentette, hogy nem a zsidókérdést tartja eLősorban megoldandónak, hanem a te­rületi integritás kérdését, miután megi dult a nemzelközi harc a magyar nemzet letörésére As ülés Lábas elnök beszédével ér véget. Telefon: Igazg. 455. Korzó Mozi Telefon: Pénztár 1185. Kedden és szerdán, augusztus 23. és 29-én Nagy történelmi filmregény a renaissance idejéből: BORGlflMCRETlfl 2 részben, 12 felvonásban. Mindkét rész egy előadásban. I. rész : II. rész: Róma mmli Pisára ostroma. i Főszereplők: VI. Sándor pápa. . . Albert Bassermann Borgi t Caesare . . . Conrad Weidt Borgia Lucretii . . . Liane Haid Diabola Lydia Salmanova Micheletto Paul Wegener Gennaro apród . . . Lubinszky Tibor Előadások: A téli helyiségben 5 órakor, a nyári helyiségben negyed 8 és 9 órai kezdettel. Bútorozott azoba két személyre, feltétlenül tiszta, kerestetik. Ajánlatokat a Thália könyvkereskedésbe,

Next

/
Thumbnails
Contents