Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-28 / 194. szám

Egyes siám ára 120 korona fceikesztíraég ts Badóhivatsl: Kölcsey-utca 6. (Prófétait álló, I. emelet 6.) Telefon 13-33. A .Szeged" megjelenik héttő kivételivel minden mp. Egyes szám ára 120 korona. Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden 2250, Budapesten és vidéken 230Q kor. IV. évfolyam. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 25, egy hasábon 50,máslé! hasábon 75 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró hirdetés 50,kövér betűkkel 1C0 K. Szövegközti közlemények soronként 50] K. Nyilttér, családi értesítés 800 K. Többszöri feladásnál árengedmény -ik szam. Szeged, 1923 augusztus 28, KEDD. Az uzsorarendelet. Egyszerűség kedvééri igy nevezzük azt a hosszú cimü rendelelet, amely a mai napon lett a magyar judikatura intézményének szerves alkotórésze. A rendelet szép és üdvös dolgokat akar elérni: le akarja törni sz árakat és elviselhetővé akarja tenni az ország ezernyi gonddal küzködö polgárságának az életét. Az igazságügyminiszter, aki az apja ennek a rendeletnek, bizonyára hiszi is, hogy ezt a célt el fcgja érni. Neki ugyanis, aki Tisza István iskolájában nőtt fel, ismerni kell pártvezérének a mondását, hogy az igazi államférfiú csak olyan elveket hirdethet, amelyeket megvalósítani akar is, tud is. Mások természetesen lehetnek eltérő nézeten, nem a rendelet intencióját, hanem gyakorlati keresztülviheíöségét illetőleg. Azt hisszük ugyanis, hogy nincs becsületes ember ebben az országban, aki hajlandó védelmébe venni szokat, akik embertársaik kényszerhelyzetének kihasználására és az általános nyomorúság haszonélvezetére spekulálnak. Annál többen lehetnek azonban gondolkodó emberek, akik szkepszissel néznek a rendelet keresztülvitelének elébe és ugy vélekednek, hogy egyrészt nem éri el a célját, másrészt több bajt fog okozni, mint amennyi hasznot tőle várni lehet. Minden törvényi és rendeleti intézkedésiek a legfőbb kel ése a szabatosság. Aki a törvényt és rendeletet csinálja, tudni kell, hogy mit akar és szándékát oly formában kell szavakba önteni, hogy a végrehajtással megbízott közegek is alkalmazkodni tudjanak az intenciójához. De vájjon et lehet-e ezt mondani egy olyan rendeletről, amely az árdrágítást akarja letörni, anélkül, hogy megmondaná, mi is tulajdonképen az árdrágítás? Hosszú hónapok óta foiytstjs ugyanis a kormány a hadjáratát sz árdrágítás ellen, de magát a fogalmat eddig még nem definiálta. Ezért van a nagy bizonytalanság az árvizsgáló bizottságok működésében és ezért hoznak a bíróságok — teljesen jóhiszeműen — egymásnak ellentmondó Ítéleteket. Az eddigi rendeletek dodonai módon megengedett, vagy mérsékelt haszonról beszélned Mi az a mérsékelt haszon? Tiz, tizenöt, vagy husz százalék? Ha ennyi a haszon, mihez szabad ezt hozzászámítani ? A beszerzési árhoz ? Hova jut akkor a kereskedő és iparos? Egy cikk beszerzési ára például tízezer korona. Tíz százalék haszonnal el szabad adni tizenegyezer koronáért. Igen ám, de közben a gyári ár tízezer koronáról tizenötezer koronára emelkedett, a kereskedelemügyi miniszter pedig duplájára emelte a vasúti tarifát. Az uj átu beszerzési ára már legalább tizenhétezer korona. Hogy pótolja a kereskedő kiürülő raktárát? Vájjon szabad-e neki tizenhétezer koronát felszámítani, vagy lecsukják érte? Hogy fognak az árvizsgáló bizottságok ítélkezni a külföldről bt hozott áruit e-etében ? Valaki például dollárért vásárol. A Devizaközpont tizenkilencezer koronával jegyzi a dollárt, de ezen az áron dollárt kapni nem lehet. Lehet azonban kapni huszonöt-harmincért. Megengedi-e majd az uzsora bíróság, hogy valaki az igazi dollár árát vegye alapul, vaty ragaszkodni fog a merőben fikiiv papirjegyzéstiez ? Mi lesz az uj rendelet végrehajtóinak a szemében a közszükségleti cikk? Meg fognak-e állni a valóban elsőrendű cikkeknél, vagy amint a múltban tapasztaltuk, a szódavíz és őszibarack körül kifejtett uzsora letörésénél fogják a leglázasabb tevékenységet kifej eni ? Csak a kereskedők és ipatosok ellen fogják alkalmazni a nemes intene óju rendelelet, vagy elmennek-e Maris nénihez és Jáno3 gazdához is, hogy megállapítsák, mekkora üzemköltséggel tojta az udvaron kapirgáló tyúk a tojást és termelte a po'.yós szilvafa a luxus-gyümölcsöt. Csak igy hirtelenében egész sor egymásba kapcsolódó kontroverz kétdésre mutatnunk rá, amelyek tisztázva egyáltalán r.incsenek. Pedig ezek szolgáltatják az alapot a rendelet alkalmazásához és a rendelet alapján való itélkedéthez. A sorozatot még tetszészerinti hosszaságban folytathatnánk, de felesleges. Nem felesleges azonban annak leszögezése, ahol ennyi kéies kérdés marad az eljáró biró számára, ott fokozott mértékben meg kell adni az eselleg téves itélet reparálásának a lehetőségé'. Ez hiányzik legégetőbb módon a rendeletből. A rendelet vétséget és büntettet különböztet meg. Ha valakit vétségért pénzbüntetésre ítélnek, felebbe*ésnek helye nincs. Ha valakit bűntettért szabadságvesztéssel sújtanak, panasszal élhet ugyan a Kúriához, de már a nem jogerős itélet alapján is letar óztatásba kell helyezni. Akár az egyik, akár a másik esetben a nevét ki lehet plakátozni, 'telefonját el lehet venni és még számos olyan intézkedéssel lehet sújtani, amely az erkölcsi kártól eltekintve még suyosabb mint maga a büntetés. Vájjon nem sug a e mindenkinek az e'emi jogérzéke, hogy ezekben a statáriális intézkedésekben valami nincs rendjén? Nem láttunk-e mar az eddigi uzsorabiráskodás során is eseteket, mikor a Kúria uj indokolással megsemmisítette az alsóbíróságok ítéletét? Vájjon nem kell-e megadni minden ese ben a felülvizsgálat lehetőségét és nem kell e ez itélet vágrehajtésát jogerőre emelkedésé g függőben tartani ? A magyar bíróságok megközelíthetetlen magasságban állatiak az élet tülekedései fölött. De a bírák mégis emberek. Tévedhetnek akár az esetek körülményeinek elbírálásánál, akár az e vek gyakorlati alkalmazásánál. Tévedhetnek pedig különösen könnyet gazdasági kérdésekben. A gazdasági ételben nincsenek elszigetelt esetek. A magver buza áralakulásában szerepe van a chicagói tőzsdének és a zsebkés árában a biró is lefizeti az adóját az amerikai acél-, trösztnek. Se a chicagói tőzídít, se pedig az ccéttrősztöt nem ültetheti a vádlottak padjára. A hatalma megáll a magyar iparosnál és kereskedőnél, aki az államhatalomtói az uzsorarendelet alkalmával se kár p otekciót, nem kéri a visszaélések megtorlatlanul hagyását, de igenis kívánhatja, hogy ne kerüljön nehezebb viszonyok közé, mint küiföldi kol égája, különösen pedig kívánhatja, hogy mikor txísztenciájáról és becsületére 1 van szó, a rendeleteket ne dodonai jóslatok burkába csotmgoljáif, hanem tisztán és világosan tárják elébe. A miniszterelnök genfi utja. mában terjesztették azt a hírt, hogy a kormány, mérlegelve a kül- és belpolitikai szempontokat, első-orban leszámol az úgynevezett titkos szervezetekkel, de ezzel egyidejűleg revizió alá veszi a belügyminisztérium által jóváhagyott alapszabályokkal itüködő egyesületeket is. A kormány intencióival beavatottak a leghatározottabban tudnivélték továbbá, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök eltökélte magát a kormánnyal élesen szembeálló Ébredő Magyarok Egyesületének feloszlatására Az ÉME feloszlatására vonatkozó kormányintézkedés állítólag a közeljövőben, nyomban a miniszterelnök hazatérése után, megtörténnék. Sokan a külföldi kölcsön ügyével hozzák kapcsolatba a feloszlatást, aminek hire konkiét formában eljutott az ÉME vezetőségéhez is. Az ÉME vezetőségének egyik tagja a Reggel munkatársának a következőket mondotta A készülő feloszlatásról: — Hallottunk már a kormány feloszlatásunkat készülő rendelkezéséről, amellyel meg akarja szüntetni i z Ébredő Magyarok Egyesületét. Beavatott helyről tud;uk, hogy a kormány foglalkozik a felosdatás gondolatával. Ezzel szemben a mi véleményünk az, hogy meg fogja gondolni a kormány, mielőtt erre az ntra térne. Nagyon is meg fogja gondolni, hogy az ország keresztény közvéleményének azt a töredékét is, amely híveinek táborában maradt, végleg elveszítse egyesületünk feloszlatásával. Az utóbbi időben a kormánnyal meglehetősen szembekerült az ÉME, ez azonban semmi esetre sem lehet ok arra, nogy egyesületünk működését a kormány hítaimi szóvt.1 megszüntesse. A fővárosi hétfői Isptiak itt közölt hírével foglalkozik az Ébredőkhöz közelálló egyik délután megjelenő újság, amely a következőket irja: Egy reggeli lap cikket közöl arról, hogy a kormány legközelebb feloszlatja az Ébredő Magyarok Egyesületét. A hir támogatására még egy állítólagos ÉME vezéregyéniség nyilatkozatát is közölte az il ető lap. Megái!api;ottuk, hogy az ÉME feloszlatásáról szóló hir elejétől végig légből kapott koholmány és az sem felel meg a valóságnak, hogy az ÉME egyik vezető togja beszélgetést folytatott volna az illető lop munkatársával. Más jelentés szerint nincs szó konkrét intézkedésről, *mely csupán egy egyesület, nevezetesen az ÉME ellen irányulna. A tény az, bog/ felülvizsgálják az összes egyesülteket, ezek ktzt (A Szeged budapesti tudósítójától.) Bethlen István gref miniszterelnök Budapestről indul Genfbe, hogy részt vegyen a Népszövetség ülésén és tárgyalni fog a nagy és kisántánt ott megjelenő képviselőivel. Legelsősorban a kölcsön ügyével és az ezzel kapcsolatban álló kérdésekkel. Különösen a sinajai konferencii határozatáról óhajt aulhentikus forrásokból információt szerezni és természetesen informálni arró! a küifö'det, hogy Magyarország mennyire sorsdöntő napok előtt áll. A miniszterelnök egyébként nem mint Magyarország delegátusa fog megjelenni a Népszövetség előtt és nem vesz személyesen részt a konferencián Ott Berzeviczy Albert lesz Magyarország megbízottja. Bethlen István, mint miniszterelnök fog tárgyalni a Külfö di külügyminiszterekkel. A Benessel való tárgyalásokra vonatkozóan még eddig nem történtek megállapodások. Bethlen gróf a Genfbe Rómából érkező Benessel csak ott fogja keresni az érintkezést és módot arra, hogy a kölcsönügyről s a magyar kérdésről ugy vele, mint a kisántánt többi külügyminisztereivel is tárgyalásokba bocsátkozhassék. A7, hogy a miniszterelnököt ki kiséri uljára, még nincsen megállapítva, igy az sem, hogy Kállay Tibor pénzügyminiszter elutazik-e a miniszterelnökkel. Maga a miniszterelnök egyébiránt személyesen is megcáfolta a Kállay Tibor távozásáról szóló híreket. Bethlen István még Balatonföldváron üdül és mint egy nyilatkozatából olvassuk, a jobboldali intrari/igensek kiválását és u jácsoportoeulását a parlamenti helyzet tisztulása szempontjából üdvösnek és kívánatosnak is tartja. Berzeviczynek a genfi konferenciára való kiküldetéséről a félhivatalos MTI. a következőket jelenti: A magyar kormány a nemzetek szövetségének folyó évi szeptember 3 án kezdődő közgyűlésére dr. Berzeviczy Albert v. b. 1.1. nyug. minisztert, a Magvar Tudományos Akadémia elnökét és Tánczos Gábor altábornagyot bizta meg képyiseíetével. Hír az Ébredők egyesületének feloszlatásáról. A Reggel cimü hétfSi újság azt a feltűnő hírt közli, hogy a kormány fel akarja oszlatni az Ébredő Magyarok Egyesületét. Erről az állítólagos kormánytervröl a következőket mondja: Az utóbbi napokban egyre határozottabb for-