Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-26 / 193. szám

Szeged, 1923 augusztus 17. SZEGED Konferencia a dunai forgalom ügyében, A Neírze'közi Durabizotl?ég, nmclynek szék­helye Páiisban van, szeptember havában a Dunaállsmokat ujabb konferenciára hívta öss*e, hogy a nemzetköii Duna ügyét újra megvitas­sák. Ugyanis a iiem?eiközi Dunőforga'om eddig csődöt mondott. Jugoszlávia vúu'jait a rragysr hs)6k elói teljesen elzárta és a horvát-szlavon foforga'roat, an eíy ezelőtt Dunán-Dráván és Száván Magyarország felé gravitált, egészen megbénította. A Száva pnrtján 1918 óla fel­halmozott több milliárd értékű faszállttásí nem engedélyed Magyarországon kérésziül, meri attól tart, hogy s szállítmányok Magyaiorszá­gon rekednek. A cseheknél is n,«gy a csa ódás, mert a pozsonyi hikötö egy^.taián nem felel meg a céínak. A pári i konferencián szó lesz a páríányi kikötőről is, amelyen a csehek a magyar ítanzi ófor^alír at kívánnák kbooyoíi­taní. Siőbt; k« üi a budapesti Duna- ki^ö'ö kér­dé e, továbbá a szerb kézeu tévő viíiufakon a rtírzttk z> fo galon; nregkezdése. Hir szerint Troubridge admirális a konferencián u;ra amel­lett ksz, hogy a Duna-bi"/.o?tsag székhelye Budapest legyen. A spanyol katonák nem akarnak Marokkóban hatcolni. A véres esemínytkiöl, melyek Malagában tör­tó.itek, mikor egy ezred gyalogságot hisjón Ma­rokkó felé rkartak inditíni, a párisi hirlapos a következő részletekd jelentik Madridból: ' — Egy egész gyalogezred nreg agí dia az en­gedelmességet és nem akart hajóra szállni. A zendülő katonák a k kötőben háláltál fenyeget­ték li&ztjeiket, azután tüz alá vették a lőszer raktárt, melynek őrsege viszonozta a tüzelést. Ebben az utcai harcban egy tiszt eleseti és sok katona megsebesült. A malagai helyőrség meg­erősítésére u'abb cs&patoftat küldött a kormány. A ma'seában megkísérelt felkeléssel kapcso­latosan 16 katonát és két polgári személyt le­tartóztatlak. Bilbaoban a sztrájkbizottságot letartóztattak. A munka rendeden megl;e2dödött. Ottó bérmálás*. Dr. Csernoch János, bí­boros hercegprímás, a napokban Lequeiiioból, ahol a királyi család jelen'eg tartózkodik, Zita királynétól levelet kepott. A levélben a királyné arról értesítette a hercegprímást, hogy Ottó király augufztus hó 24-én veite fel a bérmálás szentségét. A bérmaatyai lisztet XI Pius papa őszentsége vál alta, aki snnak i-elyettesités utján te t eleget. A királyné levelének végéti a bíbo­ros heicegpúmás utján a magyarok imáját kéri. — De a gazdák nem igen szeretnek szín­házba járni. — Ez baj! Szegény szolnoki színtársulat! * A szegedi Somogyi könyvtárban. Pompás a képtára, Munkácsy, Csók, Mednyánszky ké­pek. Hosszabban eíbeszé getek Móra Ferenccel, a Somogyi-könyvtár vezetőjévé 1, akivel a nyu­tati kultuia poétikus fantáziával talUkozik. zegeden csakugyan ő a kuiíura lelkiismerete. Ezt most már Pesien is tudjak, ami vigasztaló. A kulmierók decentralizációjának lo yamata v-gre megindult M íjyarországon. A képtárban tanyai magyarok. Különösen vasámapontrint ke resik fel nagyszámban a képtárt. Az egvik hatalmas kép a hirhedí Báthory Erzsébetet áb­rázolja, N^d>sdy ryitranegvei f<Msp<n szadista feeségét. Előtte a hóbn mez;e>en tót leányok kínlódna1', akiknek véréhen szeretett fürödni, Nérik a tanyai magyaro1? a k-rpes, n«gv buz galommal betűzgetik a f s'méoyahtti szövege , amelyből kiderül, ho;:y Báihory Erzsébetet el­érte végzete. Á'itatcsan elámulnak a festmé­nyen, akáicsak az oltáron s a müv-sze; őr­angyalai boldogok lehetnek, mert t ny: i mngyírok nemcsak a iempiomba, hanem a kap­tárba ÍH elrándul ak vs<? rn p Mara Fjrenc arcán az a mosoly v brál, <m !y világi'. A kui.uember megertő boido >,ága <í.z egy zerü etrbeek élménye lattma . .. Ádoti nrp, ek s sz-gedi tm'ék, ardrácj óktól, vsrfu aspeku árisok ó , do Iárh: ih iszók ó1 me> tts esemény !,.. Neményi József. Angol és olasz állásfoglalás a magyar ügy mellett. lyek szándékosan megakadályozzák szomszédaik A Daily News jelenti, hogy a kisántánt és Anglia között élénk diplomáciai tárgyalások folynak, amelyednek céija, hogy eiháriísák 4 magyar kölcsönné! szen.ben fennálló nehézsé­geket. Kétségtelen, hogy a kisántánt a magyar kölcsön ellenzésével oly helyzetet teienat, amely­nek következtében Migyarorszég közvetlen szomszédai is szenvedni fognak. Ez a kérdés igen erősen érdekli az angol pénzügyi köröket talpraállását, nem számíthatnak m?jd segítségre, hí Angliához fordulnak külföldi kölcsönért. A Corriere Italiano „Olaszország és a magy ír probléma" cimü cikkében kimutatja, hc^y Középeurópa és Keletcurópa valamennyi problé­májának kulcsát Magyarország alko'ja. Magyar­országra nézve nagy előny, hogy Ó.'aszorszá.T­gal nemcsak közös erdekei vannak, hanem ezt és a londoni Cityben a kisántánt képviselői azt • az érdekközösséget századokra visszanyúló kö!­a válsszt kapták, hogy azok az országok, arne- ! csönös rokonszenv is erősíti, Ötmillió kártérítés, évi járadék — egy árokbafordulás miatt. (A Szeged tudósítójától.) A város hatc -gst napok óta egy igen érdekes ügy foglalkozatja, amely, ha a biróság elé kerülne és a városra nézve mares:.'a!ó h^íározaiot hozna: jekníé­kjry anyagi kiídással terhelné meg Szeged városát. Egy alsóvárosi psprikaíermelő ugyanis, kártérítést követel, mert néhány hónappal ez­előtt szekerével lejorduit a most készülő bulástyai útról és jelentékenyen megsérült. Az ügy részletei a következők: Adók László Szentháromság-uícai lakos még május havában kocsijával rátért a bolástyai útra, amelynek rerdezese még mindig nem készüli ei. de amciynek elkészítéséi a tanyaiak, akik arra közktiedneií, irár réjíen sürgetik. Ádók László alig hogy néhány lépést tett az uton, arr;. a felére kellett térnie, amely még nagyon kezdet­leges s'édiumbfn van. Az ut másik felén mua­kások do)go?nak. Néhány másodperc után Ádók kocsija az árokba fordult, egyik része összetörött, ő moga pedig igen súlyos b Iső sérüléseket szenvedett. Amikor a munkások föl­segítettek a szereresétlenül járt* embert, o kocsi a rossz ut miatt mégegyszer az árokba fordult. Ezután a gazdálkodó auiyos sérüléseivel hosszabb időre a klinikára kei ült, ahol dr. Vidákovias Kamilló professzor több héten át állandó gyógykezelésben részesítette. Adók szeiint a gyógykezelés, valamint a kccsi ki­javítása mintegy ötmillióba került Ezt az ösz­szeget most a városon akarja behajtani, amint ezt hosszú beadványában mondja, mert szerinte csakis a vásns felelős a szerencsétlenségért. Ha a balásiyai utat mtgc ináílattáut volna mér előbb, akkor roindtz nem történt volna meg. Besdvínyábaíi Hmonija, hogy miután az árokbs­fordulás miatt 30 '/,-os rokkant lett, évi járadék is megilleti. Többek között lótartás cimén tizen­két mázs? zabot, munkacsökkentés miatt tizen­ket mézs» búzát követel évetúint, azonkívül a csontfáidalmak enybiíésére rendszeres fürdő­zés is s^üdiséges. Ezt szerinte mind a város köteles megfiz&tni. Ha a város kérelmét nem teljesiti, álkor pörre viszi a dolgot. A torory alatt ugy vélekednek, hogy Ádók László k"vetelé"ei nem jogosak, mert azon az uton is mehetett volna kocsijával, amely telje­sen készen volt. Határozatra — mint hu !ik — a jövő héten kerül sor. Palágyi után. berrel, v»gy váilaiatta?, amely a szegedi szín­házra aspirál. A ma délelőtt folytatott beszélgetés folyamán elsőso/ban felmeiült Palágyi beadványának kér­dése. Erre vonatkozólag Gaál Endre többek közölt a következet n ondotta: — Minden valósiinü^ég szerint a hétfői ta­nácsülés fogja tárgyalni az ügyet. En ma dél­előtt fölhozattam a levéltárból a Palágyi által aláirt szerződést, amelyben emiékezetem bzeri.it vilani pót pont van. Ezt akarom még a ta­nácsülés előtt áttanulmányozni. Gaál Endre minden további felvilágosítást m.gtagadott. Nem akarta elárul.íi, hogy ebben az állítólagos pót pontban tulajdonképen mi van, vagy mire vonatkozik. Ezuláu természetesen szóba került az utód kérdése. Gaál Endre körülbelül a következőket moadolta: — Az egész kérdéxt nagyon szépen el lehetne intézni békés uton is. Palágyi nekem kijelen­tette, ho&y ő is hajlandó m békés megegye­zésre, mivel ő sem akar tovább Szegeden ma­radni. Kijelentette azt is, ha utódja nem venné meg díszleteit, akkor hajlandó azokat pár millió lefizetése mellett, megátlapitott bérösszegért bér­beadni egy kiköíött időre. Ezután, egészen rapszodikusan a szőnyegre keiüit mindenféle terv. illetve gondolat. — Hogy mi lesz elsején — mor.'dotta Gaál — afelől a tanács fog dönteni. Ha van — aminthogy van — ol^an színigazgató, aki ko­molyan reflektál a szegedi színházra, az azon­nsl jöjjön le Szegedre és kezdjen azönnd tár­gyalásokat. Tudomásom van róla, hogy igen komoly anpirár s Faragó Ödön, aki a nt3gyar kuliura végvárát őriz é sokáig Kassán, mig a csehek ki nem utasították. Komolyan foglalko­zik a tervvel Andor Zsigmond is, aki jelenleg ö vásárití>lvi snnházat vezeti és akinek téli­ál íomása Újpesten van. — A polgármester nem régen vetette föl a gondoletot, hogy a színházat maga a város vegye saját kezelésbe. Ez raost Palágyi távozá­sával egészen aktu ;is — csak nehézkesnek tű- ik fel. Külön művezetőt kellene alkalmazni... — harjgó Ödön komoly ember — folyntta — jöjjön le azonnal és kezdje meg a tárgya­lásait. Nincf semmiféle akadaiy ... Itt már látszott, hogy a kulturtanácsnok végre (A Szeged tudósítójától.) Tegnap megírlak, hogy s legújabb háromnapos terminus utá-i Palágyi Ltjos még t<gaap bevitte a torony alá Jegujab — és valószínűleg utolsó — beadvá­nyát, amelyben mégegyszer kijelenti, hogy operat&rsulatot nem szervez és az ismerletett három feltétet mellett lemond a szegedi szinház igazgatásáról. Ez a kijelentés semnméperi sem lepte meg az illetékes kötöket, még kevétbbé e. város közönségét, mivel a szir.ügyi bizottság legutóbbi üíése után az már egészen nyilván­való voit. Ma azután tisztázódott a háromna­pos terminus „újszerű" értelmezése is, hogy tudniill k c ak hétfőn jár le a határidő, u y hogy Gaál Endre: kutiurtanácsnok is visszavo­nult rideg állá. foglalásától és ma délben kije­lentette. hogy a szinház kérdését még a hétfői tanácsülés fogja tárgyalni.'Ma csupán azért nem került a tanács elé, mivel a szokásos szom­bati „kistanácsülés* elmaradt éi helyette — mint lapunk más helyén jelt: tjük — csuoán bizal­mas megbeszélést tartottak a polgármester szo­bájában. Nincsen kizárva, hogy ezen a meg­beszélésen szóba került zárt ajtók mögött a szinház k<hdé3e is. Eí>,y'bvéní ma délelőtt a torony alatt már nem a Palányi-kérdés izgatta a kedélyeket, ha­nem mindinkább fölmerült az a kérdcs, hogy ki lesz az uj színigazgató. Mú denüU hallat­szottak fölvetett nevek;, de persze ezek nem vol­ta' má'ok, mint alaptalan találgatások, hiszen az utódról csak a város hatósága dönthet. Két­ségben arrn jan, hopy eztkne* a ta ásatások­nak van némi aiapjuk, amit mi sem bizonyít világosabban, mirit az a hosszabb beszélgetés, amit s Szeged munkatársa ma délben folyta­tott Gaál Endre kálturtanácsnokka' Ezen a beszéltében kialakult az a konklúzió, hogy Gíál Endrét most tnár sikerült megyvőzíti' d huzó-hylas7tó politika helytelenségétől, ugy hogy a kuiturtanácsnok most már komolyan foglal­kozik a szír ház jövőjével é a találgatások he­lyet konkrét adatokat és neveket hozott tiő. Mie ŐH erről a kérdtsről beszn üntr, hangfu­lyovzuk, "ogy ezek csak egyéni vetemények, vagy óhajtások és az utód felett csakis a vá­ros hatósága dönthet. Ezek szerint tehát egé­szen magánjellegűiknek monihatók ezek a tárgyalásos amelyeket akár p ivát személyek, akár a voit sanig?zgató folytat e y olyan em-

Next

/
Thumbnails
Contents