Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-25 / 192. szám

Sceged, 1928 augtisthis 26. SZEGED javaslatát és elfogadja a részletes tárgyalás alapjául a törvényjavaslatot. Kövelkez'k a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Gaál Qaszton: A következő uj cimet ajánlja : .Törvényjavaslat a lakásépítő külön skció utján létesítendő építkezések alkalmával adandó adóügyi kedvezményekről." Eckhardt Tibor hozzájárul G?ál Oaszton indítványához, de az „adó" szó törlését kéri. Vass József hozzászólása után a Ház Gaál Gaszton javaslatát elfogadja, Eckhardt Tibor módosító indítványát elveti. Az 1. §-nál Gaál Gaszlon a szakasznak pontonkint való tárgyalását kéri. A Ház hozzájárul. Az 1. bekezdésnél Gaál Gaszton. Bartos Endre, Szakáts Andor és Eckhardt Tibor terjesztenek be módosító indítványt. Az idö előrehaladottságára való tekintettel az elnök a vitát berekeszti. A legközelebbi ülés hétfőn délelőtt 10 órakor lesz, melyen a törvényjavaslat ma megkezdett részletes vitáját folytatják. Az ülés vége délután egynegyed 3 órakor. Móricz Zsigmond Szegeden. (A Szeged tudósítójától.) A Kas?-szálloda második emeletén akadtam rá, ahogy fölszaladtam azon a kis lépcsőn, amely már a padlás felé visz, egészen a tetőig. Ugy állt ott előttem, nekidülve az ajtónak, kabát néikül és kibontott ingben, mint egy örök-mosolygó gyermek és fekete hajában — amely lehullott egészen a szeméig a jobboldalon — mégis ott fehérlett a holdaknak ezüstje: megőszült hajszálak. Ahogy keményen rázza a kezemet és amint a nevemet kérdi: micsoda hang és micsoda magyar szó. A Méricz-könyvekben beszélhetnek így, elsimuló hanggal és zengő magyar szóval, ha valami kísértetes éjszakán kiülnek a polcok széleire gyűlést tartani a Móricz-gyermekek. És amint beszél, nincsen ránc az arcán és oly szelíden mosolyog, mint ott a Hét krajcár elején, ahogy a földön ülnek együtt kifordított fiókok között. Jó előtte állni fehér papírokkal a kezemben és egy hosszú ceruzával. — Nem vezethetem be — mondja —, a kislányok vannak bent, vacsoráznak ... Aztán kérdezem. Csak egy kérdés és beszél. — Reggel jöttem Vásárhelyről. A kislányaimmal indultam útnak ezen a nyáron t ismerjék meg a magyar Alföldet. Voltam Debrecenben, a Hortobágyon, Vásárhelyen és most itt vagyok Szegeden. Azt akartam, hogy a kislányok idehaza kapják meg az első benyomást az Alföldről. Meg magamnak is szerzek most uj impressziókat, valami készülő regényhez. — Ufamban, ugy itt-ott a régi iparos céhrendszert nézegettem és itt is szeretném, ha hozzá tudnék jutni valami régi emlékekhez. Egy megirandó regényhez kellenének ... Aztán azt mondja, hogy elindultunk egy kicsit sétálgatni Leányfaluról... — Hogy mik a terveim ? A Vadkant j;nuárban előadja a Magyar Szinház, a Sári biró most fog megjelenni könyvalakban, az Athenaeum adja ki. Minden munkámat az Athenaeum. Egy regényem is előkerül nemsokára: a Jó szerencséti Ez még nem jelent meg sehol. 1914-ben kezdtem el irni — amikor megindult a világégés — a háború derék ben törte ketté és most igy fog megjelenni. Az ajtó mögül kislányok kacagása hangzott. — Kavargó dolgokról nem szeretett beszélni, mert hiszen azok egyáltalán nem biztosak. Én pedig nem vagyok a „sok hű-hó semmién" embere. Dolgozom, hogy mi lesz: majd meglátjuk ... És beszélünk sok mindenről. Az újságokról érdeklődik, Szegedről, a kultúrpalotáról meg az Írókról. Juhász Gyuláról és Móra Ferencről. Mit csinálnak, hogy vannak. Szeretné látni őket. Talán vasárnapig marad. Reggel korán kel. Azt mondja, hogy a szegediek nem nagyon korán kelik. Délelőtt a kultúrpalotába megy. Sokat hallott róla. Aztán azt mondja, hogy majd ősszel lejön megint hozzánk, vagy két hétre. Nézegetni kicsit. Bucsuzunk. Fáradt, Tegnap Vásárhelyen borozgattak kicsit. Amint megfogja a kilincset, látom az ide tévedt sápadt fénynél nagyszerű magyarságát és meedobban bennem a magyar kálvária is. Visszaszól, amint eltűnik: — Debrecenben otthon vagyok, Vásárhelyen nagyon jól éreztem magam, de azt nem értem, hogy mért nem lakom Szegeden ... Vér György. l\ yyKis város fog épülni a Marostőben." (A Szeged tudisitójától.) Jelentette már a Szeged, hogy tegnsp ujszegedi küldöttség járt a fővárosban és a marostői földárverések ügyében nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter elé akart járulni, hogy elmondhassa azokat az állítólagos igazságtalanságokat, amelyek a most folyó földárveréseken történnek. A küldöttség azonban csak Schandl Károly államtitkárig jutott el, mivel a miniszter éppen ne-n tartózkodott Budapesten. Előadták, hogy miniszteri biztos kiküldését kívánják a fö'dárverésekhez és addig is, mig ez megtörténik, szüntessék be az árverést. A küldöttség szerint nem kaphat mindenki földet, hanem csak azok, akik amúgy is nagybirtokosok. Megírtuk azt is, bogy ez a küldöttség törvényellenes cselekedetet akart a minisztertől, mivel a törvény világosan kimondjhogy a közvagyont árverésre kell bocsátani és annak adni, aki a legmagasabb bért kínálja. A torony alatt ma délelőtt mindenütt hangoztatták, hogy a küldöttségjárás annak a szervezett sajtéizgatásnak a következménye, amely egyenesen tölduzsordval vádolta meg a város hatóságát. Nem kell újból hangoztatnunk, hogy ez ellen a szélsőjobboldali s?jtó ellen a tanács már megtette a megtorló lépéseket. Ma délben a Szeged munkatársa felkereste dr. Somogyi Szilveszter polgármestert, aki ez ügyben a következőket mondotta: * — A földárverést a törvény értelmében tartottuk meg, mivel a törvény kereken utasítja a várost, hogy földjeit nyilvános árverésre bocsássa és annak adja ki haszonbérbe, aki a legtöbbet kínálja. Különben kijelenthetem, hogy az egyholdas parcellák legnagyobbrészét földmivesek vették bérbe. Természetesen ezeken a parcellákon a legtöbben nem búzát fognak természetesen nem találnák meg számításaikat. Gyümölcsöt, főzelékféléket fognak termelni és azt mondhatom, hogy a legtöbben házat is jognak építeni, mert egyrészt ez a legkifizetőbb, másrészt tudvalevőleg a bérlet lejártával, a beruházott parcellákat a régi bérlők megtarthatják. Igy a Marostő körül egy idő múlva kis város fog felépülni. — Ami pedig a küldöttséget illeti, annak tagjai jobbára nem szegediek voltak, olyanok, akiket a tendenciózus újságcikkek felizgattak. Tudomásom szerint a küldöttséget egy volt nyomdász vezette a fővárosba. Szeretném, ha lejönne Szegedre egy miniszteri biztos, mert igy bebizonyosodna, hogy a város hatósága teljesen a törvény értelmében járt el. — Az a küldöltségjárás azért történt, mert vannak olyanok, akik el akarják tartatni magukat a várossal. Van egy-két paplopó, aki nem kapott földet. Mi a törvény értelmében jártunk el. Fölkerestük Balogh Károlyt is, aki a födárverések ügyében ujabban a következőket mondotta: — Az a feltevésem, hogy a mai világban az ilyen küldöttségjárók szért olyan nagyon hangosak, mert nem lehet a földdel többé üzletet kötni. Elhatároztam, hogy javasolni fogom legközelebb, hogy a földátruházásokat a tanács a jövőben egészen másként kezelje. Eddig jóformán rendszer volt, hogy milliókért eladta a bérlő a haszonbérbe kapott parcellákat, mert hiszen 30—40 kiló búzát kellett neki fizetni és sok mázsáért sokan is kivették albérletbe. A békében egy hatszáz négyszögöles kertnek a haszonbére nem volt több 100 koronánál, később 200 ra, majd ezerre emelte föl a tanács. Most el lehet képzelni, hogy milyen könnyen adta tovább a bérlő parcelláját, amikor egy termelni, mert hat mázsás haszonbér mellett ; mázsa buza 40.006 korona volt. Alig kell számítani és már is látható, hogy milyen súlyos milliókat nyertek ezek össze a város kárára. — Arra kell törekedni, hogy senki se ruházhassa át másra bérlétét, mert akkor adás-vétel tárgya lenne a föld. Nem börze az, nincsen földbörze. Senki sem kapja drágábban a közvagyont, mint amennyit maga tud érte fizetni. A közönség érdeklődése állapítsa meg az árakat, nem pedig egyesek, akik mások kárára milliókat akarnak összeharácsolni. Igy rendeli a törvény. Radics londoni akciója. A romantikus színezetű mesékből most már nyilvánvaló, hogy Radics a maga kitartó politikájához egy nyugati nagyhatalomtól kapta a bizia'ásokat és hogy ez a nagyhatalom készítette elő szökését is. (Itt Angliáról van szó.) Radics elhagyta Zágrábot és Gólába vonult vissza, ahol megbízható emberek őrizték. Itt tartózkodott egészen a legutóbbi napokig. A szökéséről eddig elterjedt hirek mind valótlanok voltak, mert Horvátországot csak akkor hagyta el, amikor Angliának egy aktiv diplomatája, állítólag a budapesti követ, angol politikai körök meghívását adta tudtára, hogy jöjjön Londonba. Ekkor indult el Radics megfelelő iratokkal ellátva Nagykanizsán át Bécsbe, ahonnan ezután egy angol diplomáciai útlevéllel Berlinen és Hamburgon keresztül Londonba utazott. Ugy Radics leghívebb környezetében, mint a többi érdekelt helyen már a leghatározottabban megcáfolták, mintha Bécsben olasz megbízottakkal, illetve Berlinben Németország megbizottaival tárgyalt volna. A leghatározottabban cáfolj ák azt is, mintha összeköttetésben lett volna a Bethlen-kormánnyal, vagy éppen Gömbös Gyula frakciójával. Mindezekkel a híresztelésekkel szemben tény az, hogy Radics angol biztatásra hagyta el Horvátországot és egyenesen Londonba utazott, ahol Nagybritannia vezető politikusai elölt fogja ismertetni a horvátországi helyzetet. Egyébként Londonban Radics tegnap kezdte meg tárgyalásait angol államférfiakkal. A Népszövetség elé akarja terjeszteni Horvátország petíciója, amelyben az ország függetlenségének elismerését kivánja. Radics politikai tevékenységét azzal kezdte, hogy meglátogatta a londoni nagy lapok szeri kesztőségeit és hosszabb nyilatkozatokat adott le nekik. Nyilatkozataiban kijelenti, hogy Jugoszlávián nem lehet segíteni máskép, mintha Horvátországot elszakítják tőle és megalakítják a fiigget:en horvát köztársaságod Radics mindent elkövet, hogy Baldwinnal és lord Curzonnal is találkozzék, de minden törekvése meghiusul. Baldwin kijelentette, hogy nem akar Jugoszlávia belső ügyeibe beleavatkozni és ezért nem tárgyal Radiccsal. Zágrábban a horvát köztársasági parasztpárt parlamenti csoportja tegnap értekezletet tartott, amelyen jóváhagyták a párt végrehajtó bizottságának Radics elnöklésével tartott legutóbbi ülésén hozott határozatait. A párí kijelenti, hogy a kormánnyal való minden tárgyalást fölöslegesnek és céltalannak tart. A konferencia olyan értelmű határozatot hozott, hogy Radicsot külföldi utazásának folyamán a parlamenti frakció különleges teljhatalmával ruházza fel. Ennek különös célja a horvát nemzet önállóságának népjogi elismerése a békeszerződés által megállapított határokon belül. A parasztpárt ülésén 30 muzulmán képvise'ő is jelen vol', aki pártjuk nevében mindenben hozzájárultak a Radicsnak adandó diplomáciai megbízatásához. Befejeződtek áz olasz-magyar gazdasági tárgyalások. Az olasz-magyar gazdasági tárgyalások, amelyeket juniusban kezdtek meg, kedvező befejezéshez ertek. Megegyezésre jutottak az adókérdésekben és megállapodtak, hogy melyik lesz az az ország, ahol azok a vállalatok és társaságok, amelyeknek székhely? Itáliában van, az adójukat lerójják és ugyanigy azokra nézve is, amelyeknek székhelye Magyarországon van. Megegyeztek a háború előtti nyilvános adósságok, valamint a magyar hadikölcsönkötvényekre vonatkoiólag is, ha azok olasz kézben vannak. Az olasz kormány hajlandónak mutatkozott éppen ugy, mint annak idején Ausztriával szemben, feloldani az 5o.ooo tirát meg nem haladó javakat, amelyek a háború alatt szekvesztráltattak és^ félhatalmazza a magyar állampolgárokat, hogy ilyen 'avakat vásárolhasson. /