Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-24 / 191. szám

SZBGED Szeged, 1923 auguaztm 24 javaslat vitája. (A Szeged budapesti tudósitójdtól.) A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Pesthy Pál alelnök. A teremben alig lézeng néhíny képviselő. Az elnök bemutatja Békésmegye fe iratát a hegyőrségek átszervezéséről, Győr vármegye feliraté: a házszabályok revízióiéról, a Magyar Szőlősgazdák Országos egyesülelének kérvényét a boriörvény reformálásáról. Ezután Temesváry Imre, a pénzügyi bizottság előadója mutatja be a pénzügyi bizottság javaslalát a Magyarország és Franciaország között a trianoni békeszerződés érielmében kötitt egyezményről szőlő törvényjavaslatról. Kéri a törvényjavaslatra a sürgősség kimondását. A nemzetgyűlés i^y határoz Erután az egyes pénzügyi rendelkezésekről szóló javaslatot harmadszori olvasában is elfogadják, majd n pirend szerint áttérnek az építkezési kedvezményekről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az első felszólaló Petrovácz Gyula: Keresztényi és nemzeti szempontból bírálja a javaslatot és attól tart, hogy az építendő ujlakásokba esetleg nem kívánatos elemek telepedhetnek le, olyanok, okikét eddig a tőváiosnak sikerült megrostálni. A TÉBE, a GyOSi és a Bankárok Szövetsége, amely elsőiorban érdekelt fél, ebből a szempontból nem olyan tényezék, amelyek garanciát nyújtanak arra, hogy keresztény építészek és vállalkozók megfelelő mériékben részesülnek majd azokból az előnyökből, amelyeket a jav-.slat az építtetőknek biztosit. Attól fél, hogy ezek az építéseknél a szántásokat idegen kezekkel fogják végeztetni. Követeli, hogy a népjóléti miniszter e szállításoknál, valamint az épitési munkála oknál döntő faktor legyen és kereszteny nemze i szempontból ellenőriztesse, kik kapják a munkálatokat. Abban a reményben, hogy a részletes tárgyalás idevonatkozó javaslatait a népjóléti miniszter elfogadja, a törvényjavaslatot általánosságban effogadja. (Helyeslés a kAzépen.) Csik Jözsef a r.s z lakásviszonyokról szól és kifogásolja, hogy a népjóléti minisztérium legutóbbi rendeletében nem alkalmazkodott a .jelenlegi viszonyokhoz. Most valóságos lakástőzsde a'akult, ame'ynek következtében szegényebb ember nem tud lakáshoz jutni. Szól azokról a visszaélésekről is, amelyek a lakásigényléseknél tör! érinek. Vass J'zsef népjóléti miniszter: Tegyenek feljelentést. Ha nem tesznek feljelentést, kit fogjak meg? A visszaélésekért 10—14 napi börtön jár. Tessék feljelentést tenni. Csik József határozati javas atot nyújt be, amelyben azt indítványozza, utasítsa a Ház a kormányt, hogy a mostani törvényjavaslatot vegye le a napirendről és sürgősen tárgyaltassa te az épitkezés előmozdításáról szóló törvényjavaslatot. A mostani haározati javaslatot nem fogadja el. Utína Szabó József szólal fel: Eddig a lakáskérdés megoldása felé komoly lépés nem történt. Az előadó szerint hatezer lakásra van szükség, tényleg azonban ennél sokkal többre van szükség. A kimutatás szerint négyezerhatszáz lakást foglalnak le a hivatalok és üzletek, ez a kimutatás azonban nem teljes. Nagym3gyarországon a belügyminisztérium elfért saját épületében, Csonkamagyarországon pedig más lakásokat is lefoglal. Már most, hogyha arról beszélünk, hogy a 60 százalékos kölcsön ajándék- e vagy sem és kedvezmény e vagy sem, ez vitatható. Magam is beszéltem vállalkozóval, aki azt mondutta, hogyha valaki komolyan akar építkezni, akkor kedvezmény a kölc.ön, de ha nem akar, akkor teher. Általában azt hiszem, hogy a (0 százaiákos kölcsön, ha nem is ajándék, mindenesetre igen kedvező körülményeket nyújt. Nem fogadja el a törvényjavaslatot, meit csak rendszeres javaslattal lehet a lakásprobléma kérdését megoldani. A következő felszólító Eckhardt Tibor: L dé cnyomás alól felsz<-b dúlva szólal fel az ellenzéki padokról, őszinte öröm fogja el, hogy nem kell pirulnia egy javaslat miatt és nem kell a szavazás elől kisompolyognia a jolyosóra. (Nagy zaj) Hálás a kormánynak, hogy ilyen tavasíattai lépett a Ház elé, mert ez a javast d indokolja a legélesebben, hogy a kormány nem a keresztény és nemzeti hányt szolgálja. Ebben a javaslatban mindenekelőtt je'entékeny adókedvezmények vannak és százalékosan kimutatható, ho^y az i lelő kedvezmények az invesztált tökének és a vállalat által befektetett 40 százalék saját tőitének hányadéssét, illetve hányszorosát teszik, Iiyen kedvezmények vannak akkor, amiisor a bankok még a bélyeget is megspórolják és azt mondják, hogy ennek a kormánynak, ennek a katolikus papnak, aki népjóléti miniszter, egy garast sem adnak. (Nagy zaj, ellentmondások.) Képzeljük el, hogy tavaly nyújtották volna be ezt a törvényjavaslatot. Van ennek a javaslatnak olyan tendenciája, amelyet nem lehet szó nélkül hagyni. Négy merksntil-szervezet részesül elsősorban előnyben a jiv^slat által: a G>OSz, a TEBE, az OMKE és a Bankáro* Egyesülete és van még egy szócska, stb. Ez a stb. jelenti az egész magyar népet: a földmi/es-társadalmat, a házhelytulajdono okát, a hadirokkantakat, hadiözvegyedet és hadiárvákat. Ebben a stb. szócskában benne van ennek a mostani kormányzati rendszernek hü képe. A GyOSz, a TEBE, az OMKE a fontos, a többit elintézik a sib szócskával. VJSS József népjóléti miniszter: Egyetlenegy sem jelentkezett. (Nagy Z8j.) Bogya János 1 A miniszter ur csak a nagytőkét védi. Eckhardt Tibor: Tiltakozik az eüen, hogy eazei az a><ció/al oly tőkét adjanak a n.gybankok kezébe, amelyre szükségük nincsen. Tiltakozik az eilen, hogy a szegény néposztály veszedelmére ujabb érit adjanak a korona lerontásán?. Követeli, hogy a régi törvényjavaslatot terjesszék be ujbóí, tehát csatlakozik Csik József határozati jivasla ához. A mostani javaslatot nem fogadja el. Ulain Ferenc: Nem akart a törvény ja vaslatTurnilnem törtal kapcsolatosan felszólalni, de a törvényj tvasiat indokolása mégis felszólalásra készteti. A Hegedűs Lóránt idején hozott (érvény rcegállapi ja, hogy két milliárdnál nagyobb kölcsönt csak a termés 1 bonyolítására és a vagyonváltság lerovására lehet adni, ezzel szemben az történt, hogy a kormáHy jóval túlhaladta nemcsak a két milliárdot, hanem a 200 milliárdot is. Az egész törvényjavaslat nem egyéb, mint nemzeti ajándék a nagybankok számára domása szerint három hitelbanknak 300 liárd függő tartaléka van. A javaslatot fogadja el. Gaál Gaszton : Főleg a törvényiavaslat vényszerüségéröl beszél. Kífogüsolja, hogy a jHvaslfot nem határozza meg pontosan azt, hogy az építkezési akció csak a fővárosra, vagy az egész országra vonatkozik-e. Majd azokat az adókedvezményeket tárja fel* amelyeket ez a javaslat biztosit az építkező vállalatoknak. Kifogásolja, hogy a nagyvállalatoknak ily nagyarányú kedvezményt tdnak, mig a mezőgazdaság, főleg pedig a termelők részére állandóan nsgyoob és nagyobb adókat vetnek ki. Kifogásolja, hogy amíg a mezőgazdaságot, szóval a termelőket évekkel ezelőtt kötelezték arra, hogy alkalmazottaik részére lakásokat építsenek, addig a nagyvállalatokat remcsak hogy nem kötelezik erre, hanem még adókedvezményeket is adnak számukra. A nagyvállalatok, amelyek Magyarország forgótőkéjének nagyréBzét kezükben tartják, az agyonsanyargatott adózók filléreiből összeszedett pénzen épitenek házakat. (Nagy taps a keresztény ellenzéki oldalon) A javashtot nem fogadja el. Az elnök megszakítja a vitát. Napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz, amelyen folytatják a mai javaslat tárgyalását. A mai ülés vége délu'án 2 órakor. Viharok — apró ügyek körül. (A Szeged tudósítójától.) A tanácsteremben ma reggel olyan sötétség honolt — még az ablakok függönyei is le voltak eresztve egészen szabályosan —, mintha az égést toronyalja szabadságon volna éa erre a napra megszűnne minden élet a városháza ajtói mögött. Egynegyed tizenegy óra is elmúlt már, mikor a szokásos li órai „tanácsösszehivó* csengő megszólalt, de egében féitizenegyij senki sem je ent meg a teremben. A zöldasztalokon olyan nagy rend voh és a nisgas támlásszékek olyan egyenes gléda-sorban várakoztak, hogy joggal lehetett arra következtetni, hogy .a tekintetes tanács ma nem tart ülés. Néhány perc múlva mégis megnyílt az ajtó és az első fcske megje ent. Gaál Endre kulturszenáior lépett be az aj ói hatalmas akiakötegekkel a hítna alatt és láva az üres termet, igy szólt e sorok írójához : — A sajtó már itt van — tanács még nincs... Percek teltek el, mig végre összejöttek háromén, u«y hogy Gaál Endre megnyithatta az ülést. Ördögh Lajos tb. tanácsnok ült szokás szerint e!ő:zör az előadói székbe, azonban alig kezdte meg szokatlanul halk hangon a referálást, kisebb vita keleikezett a tanácstagok k&zött, hogy miből, az titok, mert hi zen egészsn halkan beszéltek, d; Balogh Károly hangja kihallatszott, amint mosolygó arccal mondta : — Ugyan hogy akarjátok megállapítani, bogy ki a becsületes ? ... Azt mondom, istenitéletet kellene tartani egy tüzes kard pengéjével és akinek megég a keze, az nem becsületes, akinek pedig nem ég mej?, az becüietes ... Valaki közbeszólt, hogy már az istenitélet sem célravezető, mert ak.dnának olyanok, akik valami fondorlattal nem is érnének hozzá a kardhoz, azok pedig, akik hisznek becsületükben és az istenben, megégetnék a kezüket; így az istenitélet szerint ezek lennének a gazemberek. Ezen azután még néhány percig elszórakoztak a tanácstagok; a szórakozás vége általános nevetésbe szakadt. A piros mellény és a mente ... Ördögh Lsjos pedig szorgalmasan referálta tovább aktáit, amelyek jóformán minden hozzás?ó!ás nélküi mentek keresztül, — amikor vdratlanul kitöri az első vihar. A városi kocsisok egyenruhájáról volt szó. Ördögh tanácsnok szép csöndesen elicondta, bogy két uj kocsisa van a vitás n-k, akiknek egyenruhát kellene adni és pedig többek között piros mellényt, kivarrott mentél, kucsmát és mas efélé'. Az ötök ellenzék akkor már mozgolódni kezdelt, egyesek egymásra nézlek, de Balogh Karoly közbeszólt: Várjátok meg a végét... Kiderült, hogy egy kocsisnak az egyenruhája nem kerülne kevesebbe, mint egymillió-kilencszázezer koronába, ugy hogy a két uj kocsis piros mellénye, dolmánya, kucsmája a városnak kétmillió-kétszázezer koronájába kerülne. Eddig tartott a csönd. Ördogh tanácsnok szép, nyugodt hanggal idáig ért, tovább nem beszélhetett, mert Balogh Károly élesen közbeszólt: — Mi van a régi ruhákkal? Aztán megmozdultak a többi tanácstagok is. Egyre-másra hallatszottak kifakadások: Nem erre kell a város pénzel Ezek nem is parádés kocsisok, hanem igáskocsik hajtói, hát minek akkor diszes egyenruha, piros mellény, mente, stb Az egészen jelentéktelennek látszó ügy olyan port kavart föl, ameiyet még a legsúlyosabb akták sem szoktak. Eg másra rákiabáltak a tanácstagok, Ö dögh Lajos pedig némán ült és várt. Előkerült a kocsiállomány egész története. K'derült nagy viták után, hogy a városnak nyolc rendszeres fcocsisa van, három parádés és öt igás. Beszéltek a gazdasági kocsisokról is, akiket ne n fizethet a város, hanem azokat a gazdasági üzemnek kell ellátni. Minden költséget ki kell mutatni, amit a gazdasági üzem megalakulása óta csinált és nem lehel beruházásokat a házipénztár terhére írni, mert igy igazán nem vicc pozitív mérleget készíteni az üzem munkásságáról, amikor az csupán bevesz, de kiadásait a házipénztár fizeti. Igy azután egyre jobban elterelődött a szó a kocsisok dolmányáról és piros mellényéről, minden egyébről szó esett, ugy hogy külön személyes viták alakultak ki, amelye* nem egyszer végződtek apró összekoccanásokkal. Gaál Endre hiába szólt közéjük, a tanácstagok egyre-másra hoztak föl uj argumentumokat, amelyek ellenfelük hatáskörébe tartozik. Csak nagysokára ült el a vész, sok derűs jelenet után, s a dolognak az lelt a vége, hogy, nagyon Ijelyesen, nem szavazták meg a két uj kocsis piros mellényét. Ördögh Lajos tovább folytatta előterjesztését,