Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-23 / 190. szám

Egyes Mám ára 120 korona fenrketztfeég és kiadóhiva­tal: Kölcsey-utca 6. (Próíéta­rti vy I. emelet 6.) Telefon 28-83. A .Szeged" megjele­lik MM kivételével minden nap. Egyes szám ára 120 ko­rooa. Előfizetési árak: Egy htaepra Szegeden 2250, Buda­pesten és vidéken 2300 kot. Hirdetési árak: Főihasábon I mm. 25, egy hasábon 50,más­fél hasábon 75 K. Szövegközi 25 százalékkai drágább. Apró­hirdetés 50,kövér betekkel 100 IC. SzövegköViti közlemények soronként 500 K.Nyi)ttér, csa­ládi értesítés 800 K. Több­szöri feladásnál árengedmény ÍV. évfolyam, Szeged, 1923 augusztus 23, CSÜTÖRTÖK. M -ik szám. Vágyak. Kormányválságról suttogtak ma megint, ugyan „csak" részleges kormányválságról, de ha azok a minis terek tényleg mind kiválnának a Beihlen-kabinetből, akikről a fáma suttog, ugy bizony alaposan megváltozna a parlamentbeli miniszteri „bártonyfélkör" képe. Kétségtelen, hogy a mai politikai haruspexek­nek nem lesz igazuk és egyálta'án semmi vál­tozás nem fog egyhamar történni a kormány összeállításában már csak azért sem, meri hi­szen a miniszterelnök éppen tegnapelőtt kezdte meg vakációját, melyen erőt akar gyűjteni ujabb külföldi útjára és nem valószínű, hogy kabinetje rt konstrukcióját éppen arra az időre halasztotta volna, mikor távol a fővárostól és procul negotiis, a zavartalan pihenésnek akarja magát adni. Ha csak egyetlen szó igazság is lenne a részleges kormányválságról szóló hírek­ben, ugy bizonyosan Pesten lenne a kormányfő, hogy maga vezesse át az országot azon a nyolc tiz kemény napon, amely meg akkor is be szokot következni, ha nem ilyen radikális rekonstrukcióról, hanem csak egyetlen miniszter kicserélésekor is van szó. Bajos volna kétségbe vonni, hogy Bethlen István gróf a politika tak­tikájának ma talán egész Európában legalapo­sabb ismerője s igy kevéssé valószínű, hogy ez a kitűnő taktikus, egy a távollétében lebo­nyolódó kabinetrekonstrukció ezer veszélyét ne látná előre és ha valóban végre akarná hajtani azt, amiről ma suttognak, ne személyesen ve­zetné az ügyeket. Hogy a részleges kormányválságról szóló hí­rek teljesen lég bői kapottak, az már abból is látszik, hogy legbuzgóbb terjesztői a kormány­pártból kivált szélső jobboldali fajvédők, akik­nek elhisszük, hogy negyon kedves lenne azok­nak a minisztereknek a kiválása a kabinetből, akiket ma már mint bukott embereket emleget­tek. „Az embert vágyai vezérlik" mondoita né­hány hét élőit Vázsonyi Vilmos a parlamen ben és a vágy szülte a részleges kormányválságról szóló hirt is. Egy azonban bizonyos, tudniillik, hogy Gömbös Gyula és még inkább szélső faj­védő társai mindent elkövetnek a kormány meg­buktatására és bogy a ma felröpített kacsa is ennek akarta útját egyengetni, hiszen a bizony­talanság légkörének megteremtése kétségtelenül nagy mértékben alkalmas a kormány htlyzeié­nek aláásására. No meg azután tudjuk jól, hogyha egy-két lap nap-nap után ugy ir egyes miniszterekről, mint akiknek bukása már be­fejezett tény, ugy ez lassanként annyira átmegy a köztudatba es ott oly mély gyökeret ver, hogy az illető ninisíterek pozicióje, bármilyen erős lelt legyen is, ez a kampány kezdetekor észrevétlenül mind ingatagábbá válik és végül is igazuk lesz a kacsát felröpiiő lapoknak: kény­telenek beadni lemondásukat. Kétségtelen az is, hogy jól választatták meg a szélső fajvédők támadásaik célpontjait és óvatosan csak olyan miniszterek lemondásáról beszélnek, kik ellen bizonyos fokig ellenérzés V2n magában a kor­mánypártban is. Természe esen a lemondatni szándékolt mi­niszterek sorában az első helyet most is Kállay Tibor pénzagyminiszter foglalja e!, aki jóformán kinevezése napjától fogva szálka a fajvédők szemében. Bizonyos, hogy Káilaynak erős ellen­zéke van magában az egységes pártban is, főleg annak kis- és nagybirtokos szárnyán éi részben ezt, részben pedig a korona katasztrófális esését a közelmúltban és kétségbeejtően kilátástalan helyzetét a jövőben akarják felhasználni a íinenc»ini?'.tcr megbuktatására. Kállay bukásáról nem ma terjedt el az első álhir, hanem a koronínak hat és fél centime-ról két és három­negyed centime-ra zuhanásánál és a pénzügy­minisztert a bukástól akkoriban valóban csak az mentette meg, hogy Bethlen István nyilt sisakka! lépett érte sorompóba és kijelentette, hogy Kállay személyével áll és bukik az ő egész politikája is. Gömböséknek természetesen ez csak egy okkal több arra, hogy rohamjaikat nem csökkenő hévvel vezessék Kállay Tibor ellen, arra számítva, hogy el fog jönni az a pillanat, amikor a kormánypártból is segítséget kapnak a pénzügyminiszter megbuktatására. Rakovszky Iván szerepel másodiknak a proskribáltak listáján, akire Gömbösék a moz­donyvezető sztrájk idején tanúsítóit magatartása miatt harígusznak. Bizonyos, hogy a belügy­miniszter állása EZ utóbbi időkben erősen meg­rendült és valószínű is, hogy az ominozus részvény ügyben szerzett halálos sebét nem so­káig fogja hordani és rövidesen leirond, ha ma még a látszat kedvéért tovább vezeti is minisztériumát. A belügyminiszternek igazi hát­véde atrugy sem volt soha a nemzetgyűlésen, hiszen a liberális ellenzék reakciós intézkedései miatt mindig ellene volt, a szélső jobboldal pedig sohasem tudott teljesen megbízni benne és valamelyik még nálánál is reakcionáriusabb emberüket szerette volna helyébe ültetni. Rt­kovszky Ivánt egyedül Bethlen tartotta és most a részvényügy után — ha a parlamentben melléje is állt és védeni próbálta a belügy­miniszterét — állítólag maga a miniszterelnök is elejtette a „részvényminisztert". Nagy Emil ís kinevezése napjától szálka a fajvédők szemében és őt is ugy vélik meg­buktathatni, hogy a kormánypárlban ellene is megnyilvánuló ellenérzést használják fel. Az kétségtelen, hogy Nagy Emil pozíciója erősen megrendült a részvény'igy folyamán tanúsított, legalább is elhamarkodott és kapkodó maga­tartása miatt ugy< pártja, mint minisztertársai elő t, akiaríl ismeretes nyilatkozatában nem éppen a leghizelgőbb képet festett. Nügy Emil­ről ma már a kormánypárt tu'nyomó többsége is ugy beszél, m<nt az uj Hegedü3 Lóránttól, 8kinek személye és egyénisége minden tiszte­lett t megérdemel ugyan, de akinek vak fana­tizmusa még katasztrófához vezethet. A kabinet talán legszimpatikusabb tagját, Bud János közélelmezési minisztert is bukott emberként em'egették ma a fajvédők és éppen ez mutatja legjobban, hogy mennyire dema­gógiát űznek az egész dologgal. A nagy tudásu, puritán, szerény Bud Jánosnak azért kellene távoznia helyéről, mert ö a drágaság ezerfejü sárkánya elleni reménytelen harcában nem riad vissza attól sem, hogy az utolsó négy évben, ugy­láiszik, szenttéés sérthetelenné vált földhöz ne nyúl­jon, megkísérelve a drágaság végeszakadatlan lán­cának mindjárt az első szemnél való megragadását. Az indemnitási javaslatban kért felhatalmazás az elsőrangú mezőgazdasági termények árának esetleges maximálására, sőt az ebből logikusan következő másedik lépésre: a rekvirálásra ter­mészetesen nemcsak Gömbösék, hanem a kor­mánypárt agrárius elemei előtt sem szimpatikus és ezzel számolnak a fajvédők, mikor Budot is meg akarják buktatni. Vass József a sorban az utolsó, akire a szélső jobb nyilván emiatt haragszik oly nagyon, mert dacára annak, hogy az ő programjukkal és az ő képviseletükben jutott be a kormányba, az idők változásával látva, hogy a szélső fajvé­dők napja nem igen van felkelőben, opportu­nitásból Bethlen mellé szegődött. Eklatáns példa volt erre a meghiúsított ceglédi kormánypárti népgyü és, ahová Vass József is leutazott, majd miután öt is zsidóbérencnek titulálták az esti banketten, egykori fegyvertársairól a legelité­lőbben nyilatkozott. Megállapítva tóluk, hogy — destruktivok. Az ilyen politikai pálfordulá­sok természetesen nem teszik túlzottan ked­veltté az ilyen politikusokat sem az egyik, sem a másik táborban és bajos volna azt állítani, hogy Vass Józsefnek ma bármiféle talaja is lenne akármelyik pártban is. Ez természetesen jól tudott dolog a fajvédők előtt is és ezért ve­tették fel Vass József bukásának hirét, hiszen őt nem igen fogja senki védelmébe venni. A részleges kormányválságról terjesztett kacsa tehát, amint láthatjuk, nem volt ügyetlenül ki­találva, de azért egy alapvető számvetésben hibát mégis elkövettek Gömbösék: nem szá­moltak azzal, hogy abban az időben, amikor a miniszterelnök, ugy látszik, nyugodtnak látja a helyzetet és elutazik nyaralni, akkor még a kisgyerekek sem hiszik el, hogy kormányválság­ról lenne szó. Ravaszul és fondorlatosan építet­ték fel Gömbisék a részleges kormányválság­ról szóé álhirüket, de tulravaszak voltak, mert mindenhova tekintgetlek ugyan és a legmesszebb távolokat is kutatták és éppen ezért nem vették észre azt, ami az orruk előtt feküdt. A kormánybuktatási (A Szeged budapesti tudósítójától.) A tízna­pos szünet után ma ült össze ismé; a reiizet­gyülés, mtlyen nagyszámmal veitek részt a kép­viselők. A Kormány tagj-i a szabadságon lévő Bethlen István grófon kivül, akit Daruváry Géza külügyminiszter helyettesit, teljes szám­ban megjelentek a Házban. A folyosón meg­lehetős élénkség uralkodott, mert az elmúlt na­pok eseményeit tárgyalták, melyekkel kapcso­latban szóba került, hogy a fajvédők a kor­mány elleni támadást folytatni fogják. A napi­renden a lakásépítési törvényjavaslat szerepel. Az intranzigens képviselők ezt az alkalmat fel­használják a kormány eiíeni támadásra. Zsi­linszky Endre fel is szólalt és hosszabb be­szédben támadta a kormány pénzügyi politiká­ját. Vass Jóisef népjóléti miniszter a folyosón megbeszélést folytatott a törvényjavaslat tekin­tetében, melyből nyilvánvalóvá vált a szándék, hogy a szélsőjobboldali képviselők ennek a ja­vaslatnak vitáját is a kormány p raiciójának gyengítésére próbálják felhasználni. A következő napokon még erősebb vita fog megindulni, kü­lönösen a napirenden lévő második torvény­javaslat, a tisztviselői létszámcsökkentésről szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával. A nyári szünet kérdése éppen ezért tisztázatlan. Min­denesetre kétséges még, hogy a nyári szünet mikor fog megkezdődni, valamint az sincs még eldöntve, hogy a két hónapra tervezett szünet nem fog-e megrövidülni. Az egyik fővárosi kurzus estiiapban ma a következő hir jelent meg: A parlamentben meg­lehetős részvétlenség mellett folyik az ülés, a folyosón azonban nagyobb szenzáció hire ter­jedt szét. Feltűnést keltett, hogy most, amikor Bethlen István gróf miniszterelnök Párisba és Genfbe készül a külföldi kölcsönök tárgyalá­sára, Kállay pénzügyminiszter nem kiséri el út­jára. Ebből sokan arra következtetnek, hogy Kállay pénzügyminiszter távozása már befeje­zett tény. Kállay váratlan elejtését sokan azzal magyarazták, hogy ezzel a kormány le akarja szerelni a Gömbös—Friedrich-csoportnak jó előre beharangozott offenzíváját és a külpoliti­kai helyzet kedvéért békét kíván teremteni a belpolitikai fronton is. Gömbös tehát békére lép a kormánnyal és hir szerint ennek az ára Kállay elejtése. Egy a kormányhoz igen közel álló államférfi ezt a hirt megerősítette. — Kállay pénzügyminiszter eszerint a leg­rövidebb időn belül lemond és lemondását ugy Bethlen István gróf mintszterelnök, mint Horthy Miklós kormányzó elfogadja. — Annyi bizonyos, hogy Kállay pénzügy­miniszter lemondása most már befejezett tény. Ez a lény bizonyára szakítást jelent a kor­mány pénzügyi politikájával is, mely a leg­nagyobb mértékben kihívta az ellenzék kriti­káját. A pénzügyminiszter lemondásának hire

Next

/
Thumbnails
Contents