Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-01 / 172. szám

SZBQBP nyitva lényegesen kisebb lesz a hatósági liszt­ellátásban részesülők száma. A tegnapi minisztertanács ennek a kérdésnek tárgyalása után Bud közélelmezési miniszter előadásában foglalkozott a gabonakivitel kér­désével. A kormány tagjai valamennyien elfo­gadták Bud miniszter javaslatát, melv szerint szó sem lehet gabonakivitelről és terményfeles legünk feltétlenül liszt alakjában kerülhet csak kivitelre. A minisztertanács ezután a ietmeiők és mal­mok részére nyújtandó hitel módozatait tár­jy ita meg. Eöben az évben *okkal szigorúbb alapon fogják kezelni ezt a kérdcst és annyit már is megállapíthatunk, hogy a nagymalmok csakis szigorúan, forgalmuk arányában kepíiat­r;ak készpénzlrtVc?önt a Jegvin ézettél. A köztisztviselők ét migántisztvlaelék adótételei. A kereseti adótéte'ek uj megállapításáról pénzügyminiszteri rendelet jelent meg, amely szerirt a köztisztviselők és magánszolgálati alkalmazottak, munkások illetményei és munka­bérei után julius és augusztus hóra nem kell levonni az adótételeket, mert a miniszter a vál­zott viszonyoknak megfelelően uj adikulcsot fog megállt p;iam. Mivel a kiadott rendeletben a magántisztviselőkre és munkásokra vonatkozó része meglehat jien homályos, Propper Sándor a Kobók Lajoa nemzetgyűlési képviselők fel­keresek a pénzügyminisztert és kérdést intéz­tek hozzá, hogyan értelmezi a rendelet kiié'e léit. A miniszter kijelentette, hogy nem szán­dékozik kétféle eljárást statuálni és éppen azért a napokban pótrendeletet fog kiadni, amely szerint a munkások és magánalkalmazottak fizetéséből nem kell levonni a kereseti adót mindaddig, míg az erre voiintkozo rendelet meg nem jelenik. Médesitások az indemnitási javaslaton, Az indemnitási vita részletes tárgyalása so­rán a javaslat kühn^öző szaka«zaihoz több módosítást nyújtanak be a k >rmány rszéről is. ö ffy Imre, a javasla' előadója ezekről a mód iSitó indítványokról a következőket rnon­do'ta: — Lege'őször a pénzügy.niniizier már ismert két javasla'át: a jövedelem- és vagvonadó sokszorozására vonatkozólag fo«ja a nemzet­gyűlés elé terjeszteni. A következő nag- fon­tosságú módosítások történnek még az indem­nitási javallaton: A 7. §-t ugy kívánják módosítani, hogy a bor- és husfogyasztási állami adók megszűn­nének. Ezeket a fogyasztási adókat azután az önálló községek és városok részére engedik át. Ezzel kapcsolatban az adótételek felemelésére i i got adnak a városoknak és községeknek. A pó adózásra vonatkozólag oly irányú javasla­10 terjesztene* be, hogy a kivetés alapja az 1922 évben kivetett állami adó lesz. A 12. § nál az építkezési akcióban résztvevő vállal'toonak adandó kedvazmé ytkről nyújta­nak be módosítást. A házadómentességet kit' r jesztik a hiszonrészrsedésre is. Az egyéni építkezésekre nézve aak az építkezésbe befek­tetett tőke utáni jövedelem és vagyon mentest!. Hogy mety építkezésekre nézve adandók meg .H kedv zmények, azt a népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel együ t állapija meg. Fonios módosítást nyújtanak be még az altruista szövetkezetekre vonatkozólag is. Megea­gedik azt, hogy megfelelő gar«ncíák mellett az altruista szövetkezetek a megengedeti 5—6 szá­zaléknál is nagyobb osztalékot fizessenek, azon­ban a kétszeiesnél nagyobb osztalékot tőké­síteni kell. Fe'hatalmazást kivánnak adni a közélelme­zési miniszternek arra, hogy a gabonanemüek és áltatában az é<el nicikkek iparszert! feldol­gozásával foglalkozó üzemek birtokosait egy­részt készletük bejelentésére, másrész' üzemük­nek a minis érium ál'al megjelölt inadon viló folyatására k' telezheti. Ez a módo-i ás kimondja azt is, hogy az élelmicikkek raktározásira, táro­lására és feldolgozására szolgáló helyiségeket megtelelő térítési dr fizetése mellett az állam átvehesse azon az áron, melyet a törvényható­ság el ő tisztviselője állapit meg Ez a § büntető szankcióval is el van látva és az 1923/24. évben bír érvénnyel. Holnap e yíbként minisztertanács lesz, melyen a gab >na xport és a mezőgazdasági hitel kér­désével kívánnak foglalkozni. Az utóbbi kér­désben a kormány elfogadta a mezőgazdasági kamarák álláspontját, amely szerint a kisgazdák hiteligényeit a Nemzeti Hitelintézet vidtki fiók­jai utján fogja megoldani. fi földreformnovella. A földmivelésügyi minisztériumban elkészült a földreformnovella. A tárgyalások alapján a legvégső simílás-jk is megtörténtek a törvény­javaslat szövegén, ugy hogy a mai napon kü­lön erre a cé ra összehívott minisztertanács elé kerül a törvényjavaslat, ahol előreláthatólag minden változtass nélkül keresztül megy, ugy hogy a földmivelésügyi miniszter a kivetkező napok valamelyikén be is nyújtja a Házba. Az eddifi tárgyalásokon különösen hosszú megbeszélés fo'yt a járadékbirtokok kérdéseiről. A fö dmivelésügyi minisztérium járadékbirtokok rendszeresítésével akarja megkönnyíteni a föld­szerzést azoknak az igényjogosultaknak, akik megfelelő tökével nem rendelkeznek. Sok vitára Szeged, 1923 augusztus 1 szolgáltatott okot a mezőgazdasági cselédség földkéréseinek tlbirálást is. A novella mest ugy rendelkezik, ha valakinek fél, vagy egy hol­dat birtoka van, mint törpebirtokot kell kezelni és ugy kell az igénylők lajstromába bevezetni. A földreformnovella ebben a szövegezésben is valószínűleg erős vitákra fog alkalmat adni a nemzetgyűlésben, azonban a kormány reméli, hogy a többség hajla idó lesz azt elfogadni. •ékéaan intézték el a Kállay—Szilágyi-affért. Kállay pénzügyminiszter és Szilágyi Lajos között a nemzetgyűlés legutóbbi ülésén támadt affér ügyében ma délelőtt 11 órakor ültek össze tanácskozásra a felek megbízottai. A pénzügyminiszter részéről Pesthy Pál, a nem­zetgyűlés alelnöke és Hoyos Miksa gróf. Szi­lágyi rés/érői Ugrón Q bor és Létay Ernő. A megbízottak nvii tanácskozás után az affért békésen intézték el. Baldwin csütörtökön nyilatkozik a jóvátételről. A Dady Telegraph parlamenti tudósítójának jeltntése széria! B*»tíwiii miniszterelnök a Rufcr­kérdésről é- a jóvátételekről caütörtökön nyilat­kozik a parlamentben. A lordok házában Curzon lord külügyminisz­ter Qray kérdésére ad itt válaszában kijelen­tette. hogv az *"gol jegyzékre a francia és belga kormány válaszát még nem kapták meg. Hogy a jegyzék dolsaban még a hét folyaman nyilaikozhat-e, arra Curzon a választ még korai­nak mondotta, de valószínűnek tartja, hogy a jövö hit csütörtöké előtt még nyilatkozatot tehet. A Reuter-iroda jelenti: Az angol kormány a francia és belga választ ms^vitatás tárgyává tet<e. Lord Curzonnal folytatott tegnapi tanácsko­zásában Del la Torretta ohsz nagykövet hir szerint Mutsolini megbízásból felvetette az eszmét, hoty Anglia és Olaszország körösen szólitsák fel Németországot a Népszövetségbe VJIÓ belépésre. Csak a tanyákon van épitkezés. (4 Szeged tudósítójától.) Ismét nagy épiuce­zétt remények keringene* a kánikulás város fölöit. A Rákéczi-térre tervezett állami hivatal­palota ügyét l«ssan érleli az idő. Budapestről biztató hirek érkeznek a kormány Hajlandósá­gáról, de a Zűrien felöl érkező hírek nagyon e homályosítják a kilátáioiut. Azok a szánok ugyanis, amelyekkel egy hónap elő't a keres­kedelmi mini '.téri« n épitési os 'álya hozzávető­legesen meglőne a hivaiaip«lota felép.'ésének ára?, a koron értékc«ökkená»e következ ésen ma már elvesztették aktualitásukat és igy a kedvező hire* ellenére sem owott mé? el a bizonytalanság. A másik nagyobb aranyu épít­kezés reménye az uj kislikásépitési akcióban rejlik A népjóléti míaUzter — mmt ismeretes — riyolcvanuiiiió koronát ajanlott fel erre a célra e« nagvobb kedvesmény«s hitel folyóiitá­sát is kilatásoi helyezte. A vá osnak aivenkét kislakást kell épiu-nte, ha eifugadja a népjóléti miniszter fet ételit. \ mérnöki hivatal a pol­gármester .megbíz »sából már me$ is kezdte a hozzáveőlsgcs kö)t*ég*e»és összeáHiiásá; és minden aaió«zina«ég azerint a város tanácsa már a jövő hét folyamán dönthet, hogy elfo­gadja-e a népjóléti miniszter ajánlatát, vagy sem. Ez a két épitkezé*i remény izg«tj,t ma a lakasnélkü irk kedélyeit. De ezzel azután ki is merül minden 1-ietör.ég, mert olyan kevés ma­gánépitkezés t ilán sohisem volt Szegeden, mint amennyi az idén von. A tanács épitési ügyosz­tálya minden unacsüléten rengeteg éphé*i en­gedély iránti kérelmet terjeszt ugyan elő, de ezek a kérelmezők rten lakásépítésre kérnek en­gedélyt, hanem lejjobb esetben kisebb mellék­épület, istáltót, mosókonyhát, fá sánt akarnak épneni, a legtöbb mégis jelentéktelen tataro­zásra, javitásrí készül. Pedig AZ építkezés megindítása egyike a leg­sürgősebb problémáknak. A munkaalkalom hiánya miatt az építőmunkások értékesebb része már kivándorolt az országból és a kivándorlási ' vágy sojnos, napról-napra fokozódik a munkás­, ság körében. A »zakkep?ett muokásnág kiván­! dorla ánaK pedig az lesz a következménye, h >gyha egyszer mégis megindulna az építkezés, ez a körülmény fog súlyos akadályokat gördi­i teni az utjaba. Az épi kezé^k ügyében megkérdeztük Balogh Károly tanácsnokok, az épitési ügyosztály veietőjének a véleményét, aki a köveskezőképen i nyilatkozott: — Vlínriaddig szó sem lehet a ma^ánépit­kezás megindulásáról, amíg a tőke nelh találja meg számításait az ilyen fajta befektetéseknél, jobban mondva, amíg a töke más irányban aránytalanul kedvezőbó elhelyezkedést talál. A helyzet akkor változik meg, amikor a zálog­levelek és a községi kötvények iránt ismét mutatkozik majd valami erdekiődés, vagyis amikor megszűnik a jelenlegi mindent meg­bénító tökthiány. A mai viszonyok között a magánérdekeltségek csakis an a kivételes esetben építkeznek, ha az építkezésre üzleti siempoatbói szükségük van. Igy épített a közei­maliban néhány szegedi kereskedelmi és ipari érdekeltség üzlethelyiségeket ét munkáshkíso­kat, de ezeknek az épitketések-iek a lehetősége természetesen elenyészik az óriási szűk é»>et mellett. Hitei ma nincs vagy ha van is v la­mennyi, az olyan drága, no^y építkezésekre nem fordithstó. En^e« p-d <? az a konzekven­ciája ho y az államon kivül senki sem foglal­kozhat komoly tormában az épitkezés problé­májának megoldásával. — A legérdekesebb jelenség egyébként az, hogv a tanyavilág lakossága körében valóságos épitési láz dühöng A tanyai g«udá*nát utya-tis zsákízámrt h'ver a pénz, adóssá^aikat már régen kifizették, mindtin személyes igényüket már kielégítették, a tőzsde egyelőre még nem érdekli őket és igy épitkezésekoe fektetik szám­lálatlan pénzüket. Egyre- má«ra emelkednek az uj tanyaépületek, tataroznak, bővi'enek min­denütt. Könnyen tehetik, az Építkezés még mindig olcaóbb, mint a buza; két zsák almáért kapnak jéformén annyit, amennyiért kijutja egy uj disznóól ára. A tanyai építkezési láz azon­ban egy hajszállal tem könnyíti meg a város helyzetét, da azért mégis örvendetes je'enség, hiszen a tanyavilág kultarálódását jelenti. Földbirtokok, földbér­letek, házak és üzletek eladásit és vételét kizveflfl Dafrll/ Antal nyug.állpt.tanácsos,O.F.B. rclIlK nnidl által engedélyezett ingatlan­forgalmi irodája, törv. bej. cég, Szagaden Iroda: Attlla-atca 7. Telefon: 5-69 — Lakás: Stácl6­•tca 8/b. Telefon 13-36. ÁRGUS magánkutatö intézet szakértelemmel, szigorú disz­krécióval megbízhatóan nyo­moz, megfigyel, informál hely­ben és vidéken. 95) Irodai Széohenyi-tér 6, a kapu alatt. Telefon ; 10—.

Next

/
Thumbnails
Contents