Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-19 / 161. szám

. 1923 juiftrs 19. SZE OED elfogadták, természetesen egy ilyen kutatás nem oly könnyű. (Ösíör József: Mint a vád megkonstruálása.) •, Ulain Östör felé: Talán ón is érdekelve van? Fábián: Az egész képviselőház érdekelve van, Ulain: A nemzetgyűlés segédkezzen nekem ebben az ügyben, az igazság felderítése érdekében, ba állitásom nem bizonyul valónak, levonom a konzekvenciát, de egyes képviselők kipicézésével BZ ügy nincsen elintézve. Azt kell megállapítani, van-e itt lekötelezési rendszer, amit a bankok vezettek be abból a célból, hogy közéleti szerepiésü férfiakat lekötelezzenek. Ezért már most indítványozni fogom, küldjön ki a nemzetgyűlés parlamenti bizottságot az ügy megvizsgálására. (Rassay: Az ön szava nem elég súlyos arra, hogy ilyen bizottságot küldjenek ki.) öt perc szünet után Ulain Ferenc folytatja: Semmiféle olyan okot nem adtam, amelyből következnék, hogy nem vontam volna le a konzekvenciát, helytelen cselekedetem következtében. Parlamenti bizottságot kell kiküldeni azért is, hogy megállapítsák, hogy a bankok valami rendszeri követnek-e a lekö'elezés politikájában, mert tény, hogy tisztességes emberek felháborodnak azon az ajánlaton, hogy Magyarországon igy próbálják őket lekötelezni. A parlamenti bizottság kiküldése szükséges annak megállapítására, hogy kik állanak összeköttetésben a bankokkal, amellett, hogy vagy valamely mitmz'ériumban, vagy a nemzetgyűlésen is vannak, őt nem érdekli egyes hitvány emberek cselekedete, őt az ország érdekli. Azt kell megállapítani, ig&z e, amit minden bankfiu beszél, hogy a bankok vezetősége tartja kezében a magyar közéletet. Meg kell tudni, igaz-e, amit Pikler mondott, hogy nem Bethlen István parancsol Magyarországon, hanem Ullmann Adolf és Weisz Fülöp. Az elnök figyelmezteti Ulalnt, hogy maradjon a személyes felszólalás keretében. Uiain: Az indemnitási vita során majd elmondja, amit a kérdéssel kapcsolatban a nemzetgyűlés elé akar tárni, de felkéri a nemzetgyűlés tagjait, segítsenek neki, annak megállapításában, igaz-e, hogy itt lekötelezéri rendszer van é3 csakugyan vannak egyének, akiket a bankok leköteleznek. fiz IgazeágűgyminUzter Ulain vádjairól. Nagy Emil igazságügyminiszter: Ulain Ferenc Képviselő ur a minap Cegléden elmondta, hogy a kormány és a nemzetgyűlés egyes tagjú között egy előkelő pénzintézet részvényeket osztott szét, amelyek nagy nyereséget hoztak. Amikor ezt halló.tam, hivatalomból kifolyói-g azonnal meg akartam indítani a bűnvádi eljárást, a kormány és a nemzetgyűlés megrágalmazása miatt. Nem volt azonban a kezemben a hiteles szöveg, melyből megállapítottam volna, mit mondott szórói-szóra a képviselő ur. Már pedig ily dolgot ennek megállapítása nélkül birói eljárás tárgyává tenni nem lehet. Erre odamentem Ulain Ferenchez a folyóson, mondja el nekem, mit mondott Cegléden és tudni fogom a kötelességemet. A képviselő azt mondta, hogy most nem mondja meg, de a mai nap folyamán elmondja a Házban. Azt, amit itt elmondott, kénytelen vagyok annyira zavarosnak jelenteni ki, hogy ezen az alapon nem tadom megállapítani, mikép alkossak magamnak Ítéletet. Beszéde első részében az egész kérdést atcsusztatta a kormányról és a nemzetgyűlésről egye* megtévedt képviselők személyere. Beszéde végén azt a borzasztó álliiást kockáztatta meg, hogy a kormány egész politikája azon alapszik, hogy a bankok lekötelezik a közéleti tényezőket. En tehát tudomásul veszem, hogy Ulain azt mondotta, hogy a kormánynak és nemzetgyűlésnek nyilván a többségnek a politikája azon sarkailik, hogy a bankok közéleli tényezőkkel szemben ilyen lekötelezést gyakorolnak. Amennyiben nem hajlandó e borzasztó gyanusitá3 vádját még ma este leemelni a nemzetgyűlés összességéről és nem hajlandó megnevezni az illető képviselőket, akikről tudomása van, kénytelen vagyok arra kérni a nemzetgyűlés elnökségét, eszközöljön ki számomra felhatalmazást, melynek alapján a nemzetgyűlés megtámadott becsülete ériekében az eljárást megindíthassam. Ezután Rassay Károly szólalt fel: Ui&in Ferenc ahelyett, hogy kötelességét teljesítette volna és vádjait bizonyította volna, azzal állt elő, hogy szerenüik mi bizonyítékokat Ulain képviselő ur mondia meg, mit akar eszel mondani: .Hogy jó lesz Rassaynak óvakodíii." ÁUjon elő vád tikkal Ulain éstn bizonyítani nem tud, akkor nincs többé helye itt a nemzetgyűlésen. Ulain Ferenc: Cegléden a következőket mondottam : Csak olyan pénzügyi politika mellett történhetett meg az, hogy Magyarországon a Hitelbank, amikor két papirost bevezetett a tőzsdén, akkor közéleti férfiak és képviselők között, azonkívül kommitensei között háromszázmillió koronát osztott ki nyereségként. Tehát abszolúte nem igaz, Ingy azt mondottam volna, hogy a nemzeígyülé&nek osították ki, de azt mondottam, h » v kom^ snseknek, azonkívül képviselőknek js k* < szereplést betöltő egyéneknek 0 / "tták Nagy Emil igazságit y ínigfter újból felszólal: A parlamenti b!>o irág nem rendelkezik kényszerítő eszközöd . A perlamenü bizottság szenzációhajhászást é posványositást jelent. A nemzetgyűlési képviselőnek apostolnak kell iennie, aki védi az ország és nép érdekeit. Ezután az elnök napirendi indítványt tesz és a legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz. Interpellációk. Ezután Kabók Lajos terjeszti elő interpellációját egy titkos rendeletről, amely megtiltja a vörös zsebkendő és a vörös szegfű viselését. Baticz Gyula kérdi a belügyminisztertől, hogy kiadtak a rendeleiet, mely szerint a piros szegfű és a piros zsebkendő viselése megvan tiltva. Peyer Károly: Kérdi, van-e tudomása a belügyminiszternek arról, hogy 1923 junius hó 15-én Salgótarjánban az ottani csendőrfőhadn?gy parancsára súlyosan bántalmazták a salgótarjáni szociáldemokrata helyi csoport elnökét, pénztárosát és az egyik budapesti kiküldöttet. Hajlandó e sürgős vizsgálatot elrendelni és a bántalmazást elrendelő főhadnagyot megbüntetni. Horváth Zoltán Fólhi Vilmos ceglédi esetét teszi szóvá. A mai ülés éjjel háromnegyed 12 órakor ért véget. A Tábla helybenhagyta Égető Imre életfogytiglani büntetését (A Szeged tudósítójától ) Emlékezetes még az a n»gv port felvert bünügv, amelynek szereplői Égető Imre, Sándor és Jinos földmivesek még 1922 szephmber 24 érői 25 re virradó éjszakán vásárhelyi tanyáján meggyilkolták é; kirabolták Szőllősi Imre gazdálkodót. A bünügyben a szegedi törvényszék Wiid-íanácsa februárban megtartotta az első tárgy ast, melynek alkdmáhól a törvényszék Égető Imrétszándékos emberöléssel párosult rablás bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért őt életfogytiglan tartó fegyházra Ítélte. Égető Jánost tizenöt évi, Égető Sándort pedig öt évi fegyházra itelte a törvényszék, mivel a bünsegédi bünrészességben bűnösnek találta őket. A bűnügy felebbezés folytán a királyi Táblára került, ahol ma tá gyalta az ügyet dr. Ringhoffer Lajos Ítélőtáblai biró tanácsa. Égető Inre védelmét dr. Reich Zolián, Jánoséi dr. Darvas Károly, Sándoréi pedig dr. Marton József ügyvédek láttán el. A vádat dr. Boross Dezső főügyészhelyettes képviselte. A délelő ti tárgyaláson a vádlottak személyi adatainak felvétele után dr. Meszlényi Anial előadó részletesen ismertette a februári törvényszéki tárgyalás anyagát. Ismertette a gyilkosság elkövetését, mely szerint Égető Sándor néhány nappal előbb közölte testvé eivel, hrgy az alig husz percnyire levő S2ŐI ősi tanyán mintegy háromszázezer koronát tartogat a Szőllősi*házaspár, amelyet könnyű szerrel meglehetne szerezni. Ebből a célból a rablásra kiszemelt napon É^elő Sándor megvizsgálta a Szőllősitanyát és ebban állapodott meg testvéreivel, hogy amint a teljes sötétség beáll, oda lopódznak a tanyához és megszerzik a pénzt, amit háromuk közölt egyenlően felosztanak. Égető Imre és János a kérdéses estén meg is jelentek Sándor tanyáján, feszét és ásót szerezlek, majd 9 óra felé meg is indultak a Szöllősi-tanya irányába. Itt sokáig kellett várakoznia Ege ő Imrének és J mosnak, mert a tornácon fekvő Szöllősi Imre még sokáig hánykolódott fekhe yén. Csak éjfél felé látták elérkezettnek az időt, amikor leveiették csizmáikat és kabátjaikat, a legnagyobb csendben közeltették meg a tornácot és az ott mélyen alvó gazdát fejszével kétszer fejbeűtötlék. Mikor a zajra a helső szobából kijött Szö lősi Imréné, a két Égető testvér a fejszével és az ásóval ugyan csak többször fejbeütötte, ugy hogy az ass ony azonnal összeesett, nem sokára pedig meghalt. Ezután behatoltak a szobába, lázasan kutatni kezdte-k a pénz után, azonban d cira annak, hogy a házaspár tényleg tartogatott mintegy százhúszezer koronát, a nagy sötétségben nem találtak egybet, mint Szöllősi pénztárcáját, amelyben 6400 korona volt. A rablás után sietve elhagyiák a tanyát, az uton felosztották a pénzt, mely után gondtalanul éltek, míg néhány nap múlva csendőrkézre nem kerültek. Dr. Meszlényi Antal előadó ezután részi te«*n ismerteti azokat a lopásokat, amelyeket az Égelőteslvérek a vizsgálat folyamán részben bevallottak, részben a detektívek kinyomoztak. Ma|d a tanúvallomások következnek, végül a törvényszék ítéletét olvassák fel. Dr. Boross Deziő főügyész ezután elmondotta vádbeszédét, melyben a büntetés fölemelését kéri, mivel az Égető-testvérek előre megfontolt gyilkossággal párosult rablás bűnét követték el. Dr. Reich Zoltán, az elsőrendű vádlott, É^e ő Imre védője mondotta el azután nagyszabású védőbe <ződét. Nagy koncepciójú, gyönyörűen felépített beszédében bizonyítja, hogy védence nem követte el az előre megfontolt gyilkosság bűnét, mivel testvéreivel abo^n állipjdott meg, hogy csak kirab-.lják a Szöllösi-tanyát, a fejszéi és ásót csupán azért vitték magukkal, hogy ha talán verekedésre kerülne a sor, ne álljanak ké<zületlenül. őt nem akarták megölni a Szöltősi házaspárt, erre semmi okuk nem volt, csupán vagyonukat akarták megszerezni. Az emberölés csak azért következett be, mert Szöllősi Imre ellenszegült akkor, mikor Imre és János éjféikor megjelentek a tornácon. Szöllősi Imrénél is csak azért ölték mag, mert féltek attól, hogy föllármázza a környéket és akkor ők veszve vannak. Igazságos Ítéletet kér. Dr. Darvas Károly, dr. Mirton József, valamint dr. Szigeti Sándor védők csatlakoztak Reich Zoltán fölfogásához. A délutáni tárgviláson, — melyet hat óra után nyitott meg Ringhoffer Lajos elnök — a tanács kihirdette itéte ét, mely szerint a Tábla elfogadja a védelem álláspontját, mely szerint az Égető testvérek nem követték el a gyilkosságot előre megfontolt szándékkal és ezért a Tabla őket oünösnek mondja ki csupán az előre megf ntolt emberölés bűntettével párosult rablás bűnében és ezért Égető Imre életfogytiglani ítéletét helybenhagyja. Éíeiő János 15 évi büntetését ugyancsak helybenhagyja, mig Égető Sándor büntetését öt évről nyolc évre emeli fel, mivel bűne közel áll a jelbujtás bűnéhez éi befolyást tudott gyakorolni testvéreire. Viszmeg Pál és felesége bün'etését — akiket a törvényszék orgazdaságban mondott ki bűnösnek helybenhagyja, azonban büntetésüket felfüggeszti. Az Ítélet kihirdetését a vádlottak állva hallgatták véüig, sáp dtak és mozdulatlanok. Az ügyész felebbezést jelent be Égető Imre és János terhére, mert a bíróság a terhelő adatokat melőzte. Semmiségi panaszt jelent be a Viszmeg-házaspár terhére, az ítélet felfüggesztése miatt. Dr. Reich Zoltán ugyancsak semmiségi panaszt jelent be, mivel Égető I nre ügyében az alibi bizonyítást a Tábla mellőzte. Dr. Darvas és dr. Marton semmisééi panaszt jelentenek be a minősítés miatt. Dr. Marton ezután előterjesztéssel él. Nigyhatásu beszédében kéri Égető Sindor szabad ábra helyezését, miután BzöKésétől nem lehet tartani, mivel néey gvermeke van. Dr. Ringhoffer Lajos ezután kihirdeti a tanács h^ározatat, mely szerint nem helyezi szabadlábra Égető Sándort. Hét óra után kisérik ki a Tábla épületéből az összekötözött kezű Égető-test véreket Ezzel a bűnügy második fejezete bezáródott.