Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-13 / 156. szám

Szeged, 1923 julius 13 SZEGED Ezután áttér az indemnitási javaslatra. A kormány politikáját birálja. A kormányt teszi felelőssé azért, hogy az Alföld földmunkásainak nyomora egyre nö. A kormány nem törődik a tisztviselőkkel sem, ezzel az értékes elemmel. Szünet után Dínes István folytatja beszédét: A birtoknovella tervezete azt bizonyltja, hogy az alaptörvény nem jó. Nagy hibája az alaptörvénynek, hogy mindenkinek igér földet. A földbirtokreform végrehajtása rendkivüi lassan halad előre. Az intenziv termelés módozatairól beszél. A novellatervezet hibája, hogy nem mondja meg, mennyi földet vesznek el a birtokostól. Az indemnitást nem szavazza meg. Gaál Gaszton személyes kérdésben szólal fel. Felolvassa dr. Tóth Endre kir. közjegyzőnek a budapesti kir. ügyészségen fekvő vallomását, amely szerint Dénes István 1918 ban Tordán egy népgyűlés alkalmával kijelentette, hogy „a fene ette volna meg azt is, aki a háromszínű zászlót kitalálta\ Dénes István: Tóth Endre, aki egyébként is a szászvárosi szociáldemokrata párt választmányi tagja volt, hazudott, amikor róla ezt vallotta, mert Tóth Endre sohasem volt Tordán. Kijelenti végül, hogy a románok nem bűncselekmény miatt, hanem politikai okokból üldözték és körözték őt. Gaál Gaszton: Amig Dénes nem tisztázza magát a vád alól, addig joga volt ezzel a váddal előállni. Dénes István azt kérdezi Gaál Gasztontól, mit szólna hozzá, ha ő meg azzal vádolná meg, hegy mint hallomásból tudj*, ő izgatott legjobban Tisza István meggyilkolására. Gaál Gaszton: Ezen csak nevetek. Az elnök napirendi indítványa szerint a legközelebbi ülés, helnap julius hó 13-án délelőtt 10 órakor lesz. A mai ülés este 8 érakor ért véget. Rekvirálás! helyez kilátásba Bud János. A közélelmezési miniszter hetek óta állandó harcot viv a malmosokkal. A minisztérium fenntartva tavalyi á'láspon'ját a kis- és középmalmoktól 4000 vagon gabonát kér, a nagymalmoktól pedig az eredmény 10 százalékát. A malomtulajdonosok a rendelet megjelenése után különféle lépésekkel léptek elő. A miniszter természetesen nem engedhet álláspontjából és mcst az indemnitási vita keretében törvényjavaslatban mint uj § szerepel az élelmiszerekkel való uzsoráskodásról és az élelmiszerek feldolgozásának ellenérzéséről szóló törvényjavaslat. A javaslat felhatalmazza a minisztert, hogy A lausannei béke határozatai. a gabonanemüek feldolgozásával foglalkozó iparosokat készletük bejelen ésére kötelezheti, valamint arra is, hogy a lakkosság közszükségleti cikkekkel való ellátása érdekében eien cikkek raktározására és feldolgozására szolgáló helyiségeket szükség esetén a bérlőktől, vagy tulajdonostól használatra átvehesse. A törvényjavaslat legvégső szűkség esetén lehetővé teszi a rekvirálást is, természetesen megfe'elő intézkedések melleit. A rekvirálás iái a minisztérium által megszíbolt kényszeregyezségi árak az irányadók. A lausannei értekezleten kidolgozott békeszerződés helyreállítja a végleges békeállapotot egyrészről Törökország, másrészről Nagybritannia, Franciaország, Olaszország, japán, Görögország, Románia és Jugoszlávia közt. Az Egyesült Államok és Törökország közt, melyek nem voltak egymással hadiállapotban, hanem csak a diplomáciai összeköttetéseik szakadtak meg, tárgyalásik kezdődtek a diplomáciai és kereskedelmi viszcny helyreállítása érdekében. Hat héttel azután, hogy azujangorai nemzetgyűlés ratifikálja a szerződést, u britt, olasz és francia csapatokaak Konstantipápolyt, Csanakot és a Qallipoli félszigetet ki kell üríteni. Törökország uj határai a következő: Európában: Bulgáriával szemben az uj határ a Retvaja torkolatától a Maricának addig a pontjáig terjed, ahol a török-bolgár-görög határ találkozik és megegyezik az eddigi határvonallal. Görögországgal szemben a határ a Marica főágának völgyét követi, KaraS

ácson kivül halad el, azután ismét a folyó mentén alad az Égei-tengerig. Ázsiában: Szíriává1 szemben a határt az angorai francia-török egyezmény állapítja meg, amelyet a francia kormánynak a lausannei török delegációhoz intézett levele erősit meg. Törökország megtartja szuverénitását a Dardanellák bejáratánál lévő Inbross és Tenedoss szigetek fölött. Görögország megtartja Lennos, Számos, Mitiléne, Fios és Szamostrak szigeteket. Arai a kisebbségeket illeti, a kisebbségek Törökországban ugyanazt ;i védelmet fogják élvezni, amelyet például Lengyelországban és Csehországban a korábbi szerződések alapján biztosítottak a kisebbségeknek. A szerződés erre vonatkozó határozmányainak megsértése a népszövetségi tanács beavatkozását vonhatja maga után. Törökország kötelezi magát arra, hogy a Az angol kormánynyilatkozat. béke aláírása esetén kéri a Népszövetségbe való felvételét. Jóvátételi igényeket a szövetségesek Törökországgal szemben nem támasztanak. Törökország megszállási költségeket sem fizet. Nagybritannia azonban megtartja azt a két ötmillió font értékű hadihajót, amelyet 1914-ben az angol hajógyárakban lefoglaltak. A szövetségesek egymásközt osztják fel azokat az arany letéteket, amelyeket mintegy hatmillió török font összegben Berlinben és Bécsben a versaiilesi és saintgermaini szerződés értelmében le oglaltak. Mac Neill angol külügyi másodlitkár a lausannei konferencia eredményéről egy hozzá intézett kérdésben válaszolva ugy nyilatkozott, hogy a lausannei konferenciára meghívott hatalmak képviselői és a török delegáció között a főb} kérdésekben megegyezés jött létre. A békeszerződés tervezete most szakértő kezekben van, amig ezek a szerződés szövegében meg nem egyeztek s a konferencia ezt magáévá nem lette, addig nem lehet megállapítani, mikor kerül a szerződés aláírásra. Bizonytalan még az is, hogy a szövetséges hatalmak miker kezdik meg a török területek kiürítését. Harrington tábornoi hadseregptrancsot adott ki, melyben kijelenti, hogy Konstantinápolyból az angolok hat héttel a békeszerződés ratifikálása után kivonulnak. A tábornok felszólítja a csapatokat, hogy addig is őrizzék meg méltóságukat, hogy iiymódort Törökországban kedvező emléket hagyjanak. Baldwin miniszterelnök az alsóházban ma délután tartott beszédében kijelentette, hogy Nagybritannia elhatározta magát arra, hogy Németországot teljesítő képessége hitáráig fizetésre kényszeríti. A legutóbbi német jegyzék javaslatai nem kielégítők, azonban érdemesek arra, hogy behatóbban foglalkozzanak velük, A brit kormány kész magára vállalni a felelősséget azért, hogy tervezetet készit elő a németeknek közvetlen küldendő válaszra. — Ezt a választ azonban a szövetségesekhez is eljuttatja a legrövidebb időn belül. Ilyenformán az együttes akció lehetősége továbbra is fennmarad. Külénben az angol kormánynyilatkozatról éjjel háromnegyed 2 órakor Londonból a kivetkezőket jelentik: Baldwin fontos nyilatkozatának meghal'gatására az alsóház ülésterme és a karzatok színül ig megteltek. A diplomaták páholyában számos nagykövet és követ jelent meg, köztük Sthámer német nagykövet és Saint-Aulaire gróf francia nagykövet. A minisztereinak Ramsay Macdonald ellenzéki vezér kérdésére válaszolva olvasta fel nyilatkozatát. Bejelentette, hogy Nagybritánnia arról értesítette a szövetségeseket, hogy hajlandó a német jegyzékre adandó válasz tervének előkészítéséért a felelősséget vállalni. Választ kommentálás céljából a szövetségesek elé terjesztik. — Baldwin kifejezte azt a reményét, hogy a válasz megszövegezésében létrejön a megegyezés. A német jegyzékben foglalt javaslatokat akár megfelelőek, akár nem, nem szabad ignorálni. A Ruhr-vidék bizonytalan időre való megszállása igen súlyos jelenség, amit mihelyt lehet, tisztességgel be kell fejezni. Ilyen módszerek csak romlására vezetnek ugy Angliára, mint Európára. A Ruhr-vidék megszállása nem alkalmas arra, hogy a szövetségesek számára jóvátétel cimén az elérhető legnagyobb összeget eredményezze. (Tetszés) I1 Párisban újból ajánlatot tettünk, amelyet igen nagylelkűnek tartottunk. Ezt az ajánlatot szövetségeseink elvetették, azóta félreálltunk. Az akkor előre látott következmények most kezdenek mutatkozni. A szövetségesek a jóvátételfejében kevesebbet kapnak most, mint a megszállás előtt s amit megkapnak, azt azon az áron hajtják be, hogy a német gazdasági rendszer szétrombolása fokozódik és kilátás van arra, hogy a jövőben teljesen össze is omlik. A dolgok ilyetén állásáért Európa valamennyi országa megfizet, az egyik ország váltóárfolyamának csökkentésével, a másik kereskedelmének csökkentésével, a hermadik fokozott munkanélküliséggel. Nincs benne túlzás, ha azt mondjuk, hogy a világ helyreállítása van veszedelemben és hogy a béke, amelyért nagy áldozatokat hoztak, kockán forog. Befejező szavai, melyek szerint az angol javaslatoknak nem volt más céljuk, mint Európa békéje é3 a kimerült világ helyreállítása, nagy tetszéssel találkozott. Londoni politikai körökben nagy feltűnést keltett, hogy a francia nagykövet Curzont az angol döntés utolsó óráiban még egyszer fölkereste. Saint Aulaire kijelentését röviden igy lehet összefoglalni: A franci kormány szándéka, kitariani ama meggyőződés mellett, hogy az Angolországgal való egyetértés feltétlenül s/ükséges és Európa újjáépítése csak Anglia és Franciaország közös eljárásával lehetséges. Frarciaország azonban még az ánlántnál is szorosabb viszonyt óhajt Angliával a jóvátétel és biztonság kérdésében. A két ország között a nézeteltérés abban áll, hogy Anglia Németországot tönkrementnek és jiietésképtelennek tartja, mig Franciaország szerint ez csak látszat, mert Németország reális vagyona még ma is érintetlen. A franciák azért masíroztak be a Ruhr vidékre, hogy fizetésre kényszerítsék azokat a német köröket, melyek a német kormány eddigi fizetési szándékait meghiúsították. Franciaországnak nem szándéka, hogy a Rajna jobb-, vagy balpartján német területeket hódítson, vagy a Rajna balpartjái a békeszerződésben megszabott határidőn tul is megszállva tartsa. Franciaország kész arra, hogy minden olyan javaslatot megvizsgáljon, melyet a német kormány hivatalos formában hozzájuttat, ez azonban csak akkor történhetik meg, ha a német kormány visszavonta azokat a rendeleteket, melyek a pozitív ellenállást hadiállapottá változtatták és a Ruhr-vidék mostani atmoszféráját megteremtették. A francia kamara pénzügyi bizottságában de Lasteyrie kijelentette, hogy a gazdasági helyzet kielégítő. Azonban, hogy Németország nem teljesiti kötelezettségeit és késlelteti a jóvátételi kérdés megoldását, a váliópiacon hausset idézett elő. Mint a Morning Post Washingtonból értesül, s külügyminiszter vonakodik jelezni az Egyesült Államok magatartását arra az esetre ha felhívnák, hagy részt vegyen Németország fizetőképességének megállapítása végeit egy nemzetközi bizottságban. Benes cseh külügyminiszter a Newyork Harald tudósítójának kijejentette, hogy a francia kormány Ruhr politikája nem jelenti a jóvátételi probléma megoldását. — A jóvátételi probléma megoldása csakis Amerika segítségé' vei történhetik meg, amelynek miként a háborút eldöntötte, ugy a békét is el kell döntenie — Benes nem hisz egy küszöbön álló hábotuban, mert a népek kimerültek, Németostágés Oroszország harcképtelen, a kisálltámnak pedig elég dolga van azzal, hogy a bikét Közép Európában és a Balkánon fenntartja. Elmarad a jóvátételi bizottság döntése. A jóvátételi bizottság péntekre kitűzött döntése a Magyarországba küldendő bizottságról elmarad. Az ujabb ülés idejét egyelőre még nem állapították meg. Egyébként a cseh félhivatatos sajtó ma kiegészíti jelentéseit azokról a tárgyalásokról, me'yeket Benes külügyminis ter Párisban folytatott Peincaréval. Az ujabb jelentés szerint Benes időszerű politikai ügyekről is említést tett Poinc^rének, igy beszélt többek között a jóvátétel kérdéséről, a kisántánt ujabb törekvéseiről és a mag ar kérdésekről is. A keddi nap folyamán ezeket a kérdéseket egyenkint tárgyalta meg a miniszter a különböző minisztériumok illetékes referenseivel.