Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-10 / 153. szám

Egyes siám ára 50 korona •ccrkesztfeég és kiadóhivatal: Kölcsey-utca 6. (Prótttaíxálló, I. emelet 6.) Telefon < J-83. A ,Szeged" megjelenik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára íO korona. Előfizetési árak: Egy Sósapra Szegeden tOOO,Budapesten és vidéken 1050 kor. Hirdetési árak: Féíhasábon 1 mm. 14, egy hasábon 2-1,másfél hasábon 36 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 12, kövér betlikkel 24 K. Szövegközti közlemények soronként '<50 K. Ny ilttér, családi értesítés 2 Ö K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 julius 10, KEDD. 153-ik szám. Akik gyűjtenek. Még nem simultak el teljesen az ekrazit ügy hullámai, mikor egy nagyon tekintélyes szegedi kereskedővel beszélgetést folytattunk gazdasági, politikai és társadalmi kérdésekről. Nevének közzétételére nem kértünk felhatalmazást, azért cshk azt irjuk meg réla, hogy már negyven esztendeje vezeti üzletét, a legpedánsabb emberek közé tartozik, aki feljtgyzést vezet mindenről, ami a boltjában, vagy a boltjával kapcsolatosan történik. A beszélgetés során szóba került a Nemzeti Multunk cimü közkereseti társaság, melynek belügyminiszteri engedélye volt a gyűjtésre és össze is gyűjtött szép egynéhány milliót, hogy a vezetőknek legyen miből megélni és — ekrazitot vásárolni. Ha nem vásárolnak ekrazitot, amire nem volt belügyminiszteri engedélyük, talán még ma is gyOjtenének és sarcolnák a közönséget a nemzeti mult szent nevében. Az 6 esetükből kifolyólag a mi kereskedő ismerősünk mutatott egy listát azokról a gyűjtési hadjáratokról, melyeket az utolsó két esztendő alatt intéztek különböző szervezetek, társadalmi és egyéb egyesületek Szeged vállalatai, kersskedöi és iparasai tllen. Ugy látszik, ezek a gyűjtésre alakult szerkezetek több pszichológiával dolgoznak, mint a polgármester, mert a tanyát már eleve kihagyják a kombinációjukból. Mondhatjuk, nagyon szép lista volt. Huszonkét különböző gyűjtés, a kisebb kéregetőknek adott adományokat, apróbb segélyeket nem is számitva. Valamennyit csak azért nem soroljak fel, mert voltak közöttük tényleg igen tiszteletreméltó emberbaráti és hazafias célokra történt gyűjtések is, amelyeket ne* akarunk egyszerű zsebelésekkel egy sorban említeni. A huszonhét cim között ugyanis ismerés firmákkal is találkoztunk. Szerepelt közöltük például a Magyar Királyság pártjának a gyűjtése, melynek igazgatóját sikkasztásért letartéztattik. Szerepelt a Szegeden jól ismert A. B. C. név alatt egy másik, budapesti egyesület, mely a bolsevizmuitól akarta megmenteni Magyarországot, de nem sikerűit neki, mert a vezetők tévedésből má*ra fordították a begyült összegeket. Szercpslt egy gyűjtés a vitézi telkek felszerelésének beszerzése óimén. Ennek az ügynöke aznip tűnt el Szegedről, mikor „Fehér Magyarország" cimen egy másik gyűjtés indult meg a bolsevizmus letörésére és egyesek méltatlankodni találtak, hogy agyanegy napon két gyűjtés talán mégis sok egy kissé. Riportot is lehetne írni, kogy mi történt a gyűjtések terén Szegeden két esztendő a'att, de nem az a célunk. Mást akarunk leszögezni. Azt, kogy mindezek a gyűjtögető urak a legszabályszerübben kiállított igazolványokkal és engedélyekkel szoktak megjelenni és a legjobb nevekre való hivatkozással rohamozzák meg kiszemelt áldozataikat. Másként ez nem történhetik, minthogy azok az urak, kiknek neve a gyüjtöivek fején szerepel, a hazafias vagy emberbaráti célra való tekintettel jóhiszeműen, de kissé könnyelműn adják oda a nevüket, sőt adnak esetleg még pénzt is hozzá s az ő nevük lesz a cégér, melyre a gyűjtési engedélyt kiállítják. Maguk a gyűjtések pedig kétfélék. Az egyik, amelyik már azzal a megfontolt szándékkal indul meg, hogy egy fillért se fordítanak belőle a kimondott célra, a másik pedig, amelyet kilenctizedrészben elszetveznek és eladminisztrálnak. Történt itt Szegeden gyűjtés igen szép célra is, de ugy, hogy a két megbízott a Kascszállodából n-ié-.; a szomszédos utcába se ment másként, mint szürkelovas fiakkeren. Az előkelőség biztonságot kö'csönzött a fellépésüknek és báromezer koronánál kisebb adományt el se fogadtak. Történt pedig ez egy esztendővel ezelőtt, mikor a háromezer korona vagy tízszer annyit ért, mint manapság. Aki alkudni próbáit, azt letorkolták, hogy úgyis hiábavaló a smucigeág, mert már megbeszélték a belügymiihzterrel, hogy meg kell csinálni a közjótékonysági adót és ott úgyis le kell adni mindenkinek, amije van. A gyűjtés ma élethivatás lett, amint élethivatás volt régebben az álhirlapiró&kodás. Még jó, ha csak megél néhány kétes exiszlencia a gyűjtésből, de nem ekrazitot megy vásárolni az összegyűjtött pénzbö'. Nem csoda, ha a közönség kiábrándul a hazafias gyűjtések szólamaiból és nem bízik az Ígéretekben. A mi kereskedőnk píldául még ma is várja, hogy megkapja a Magyar vitézség aranykönyve, Fehér Magyaror&zág, Kultura és nemzetvédelem cimü diszmüveket, az irredenta folyóiratokat, a különböző plaketteket és arcképeket, melyekre eleinte jóhiszeműen, később látva az ivek élén szereplő neveket, kénytelen-kelletlen ezreket áldozott. Fogadást ajánlottunk neki egy fületlen gombba, hogy nem fogja megkapni. Megkötötték a Kolet A lausannei konferencia tegnap éjszakai ülése, amely Izmed basa részvételével éjjel 11 órakor kezdődött, fél 2 órakor ért véget. Az ülésről a következő hivatalos kommünikét adták ki: A szombat óta folytatott megbeszélések befejezést nyertek. A tárgyalás alapján megegyzés j'étt létre a meghívó hatalmak és a tirök delegáció között három kérdésben, nevezetesen a couponok és az ottomán adósságok, u koncessziók is végül az evakuáciő kérdésében. Nem várható, hogy a békeszerződés aláírása a részletes tanácskozások befejezése előtt megtörténjék. A békeszerződés aláírására valószinileg julius 17ike körit kerül sor. Az erededi békére nézve az alapelvekben már megsgyeztek. Ugy látszik, hogy a törökök sikereket értek el. A tárgyalások lezajlása után hivatalos kommünikét fognak kiadni. A szerződés szerint a szövetségesek lemondanak arról a követelésükről, hogy a törökök ismerjék el a Muharem-egyezményt. Más forrásból az ülésről a következőket jelentik : A szombat óta folytatott félhivatalos eszmecsere a meghívó hatalmak delefációi és a török delegáció közölt elvi megegyezesre engednek következtetni, mely a még megoldandó kér- J désekre vonatkozik. A szakérteket megbízták, hogy az elkészítendő szövegeket ezeknek az eszmecseréknek értelmében változtassák meg. A megváltoztatott szövegeket a konferencia illetékes bizottságai elé fogják terjeszteni. Mint a svájci Távirati Iroda értesül, a szövetségesek lemondanak arról a követelésükről, hogy Törökország nyilatkozzék az általa teljesítendő fizetések módozatairól. A szövetségesek delegációi és a török delegáció annak a meggyözödésiknek adott kifejezést, hogy a Kelet békéjét most már megkötötték. Izmed basa a hirlapiróknak ezt mondta: Közölhetik a nagyvilággal, hogy a béke biztosítva van. A hétfő ájszaka létrejött megegyezésről a svájci távirati iroda közli, hogy a békeszerződés csak három parlamentben történt elfogadása után lép törvényerire. Oroszországot meghívják, hogy a tengerszorosokra vonatkozó egyezmény aláírásánál képviseltesse magát. Oroszország válaszát csak néhány nap múlva várják. A békeszerződés ünnepélyes aláírása julius 17., vagy 18 ika előtt aligha történhetik meg. A konstantinápolyi katonai biróság 17 embert, akik azalatt a vád alatl állanak, hogy a görögöknek Bejkoszkanban a törökök üldözésében segítséget nyújtott, — halálra ítélt. A halálos ítéletet julius 12-én hajtják végre. A miniszterelnök nyíregyházai beszéde. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Rakovszky Iván belügyminiszter tegnap tartotta meg beszámolóját Nyíregyházán, ahová elkísérték Bethlen István miniszterelnök, Kállay pénzügyminiszter, Valkó kereskedelmi miniszter, Almássy László az egységes párt alelnöke, Ángyán Béla sajtófőnök és még sokan. A népgyűlés 11 órakor kezdődött Rakovszky belügyminiszter beszámolójával. Először az ország helyzetét vázolta, melybe a vesztett háború által jutott. Megállapította, hogy az országból több hadisarcot nem lehet kipréselni. A" külföldi kölcsönt még nsai kaptuk meg, de kéréstaket előadhattuk s már az is eredmény, hogy Benes után Bethlent is meghallgatták Párisban. Sokat beszélnek a középút politikájáról s szinte már le is járatták. £n erre más szót használok: a rend politikája. Akár kommunista szándékkal, akár pedig a hazofiság köpenyébe burkolózva követnek el atrocitásokat, az nekem mellékes. A sajtóról szólva megállapítja, 'hogy ujabban ismét kezd felbukkani olyan hang, mely ráfogásokkal van telítve, az igazságügyminiszter azonban már dolgozik a javaslaton, melynek alapján a társ?dalom elleni törekvések, továbbá a sajtó terén vslé kilengések megbüntelhetők a független biróság utján. A közigazgatási hatóságok rendkívüli hatalma azonnal megszűnik, amikor elkészül a törvény, mely mindezeket a teendőket a független kiró;ág hatáskörébe utalja. A belügyminiszter után Bethlen miniszterelnök emelkedett szólásra. — Vannak, akik a kormányt okolják, mert nem támogatja a termelést, mások a korona zuhanását, a spekulációt, a zsidóságot okolják, vannak olyanok is, akik azt mondják, hogy nincs szabadság az országban s ez a főbaj. Szerintem a bajok okát az ország megcsonkításában kell keresni. Stabil kormányzatot létesítsünk munkaképes parlamenttel, akkor helyre fog állani a nemzet gazdasági egyensúlya is. A helyes belpolitika feltétele a helyes külpolitikának is, áll azonban ez fordítva is. A békekötés óta mást mint paranciot, nem hallottunk, mást mint lealázást nem láttunk. Gyűlöletet szítottak ellenünk s ha egyszer ökölbe szorult egy kéz, akkor arcunkba korbácsoltak azzal, kogy ez az ország fenyegeti Európi békéjét. A nagyhatalmak elismertek, hogy talpra kell állítani benninket, de szomszédaink még mindig vádaskodnak. Megcináljuk a demokratikus földreformot, de ez nem lesz olyan, amely tönkre tegye a birtokos osztályt. Szó sinc* titkos fegyverkezésről, ellenben szomszédaink fegyverkezése felülmúlja Németországnak a hábcrualatti hadikiadásait. Epp igy állunk az irredentizmus vádjával, amit én különben a gyengülő hazafisig injekciijának tartok. Minden meggondolatlan irredentizmussal csak azoknak a magyaroknak ártunk, akik a határon tul maradtak. Én semmi olyan mozgolódást nem tűrnék, mely Középeurópa békéjét fenyegetné. — A földbirtoknovellát meg fojjuk csinálni I Figyelmeztetem az igénylőket, gondolják meg magukat az igényléskor, nehogy 2—3 év múlva tönkrementen visszaadják a földet. A birtokos osztályhoz pedig azt a figyelmeztetést intézem, mozdítsák elő a többtermelést saját birtokukon. Veres Ferenc nem^etgyülé i képviselő beszéde után Kállay pénzügyminiszter szólalt fe?. — Most, amikor a magyar földön érik az u derizaközpont, mely a külföld számára való fizetési lehetőségeket is megadja nekünk, hite-