Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-08 / 152. szám

Szeged, 1923 julius 8 Készül a hivatalpalota tervrajza. (A Szeged tudósítójától.) Hosszú ideig tartó, de meddő elfcsatározás után a város törvény­hatósági bizottsága, mint ismeretes, Wimmer Fülöp indítványára elvileg kimondotta, hogy a Rákóczi-tér Mérei-utca fe'é esé ré»zét átengedi bizonyos föltételek melleit az állam által épí­tendő hivatalpalota céljaira. Azóta jó néhány hét tilt el, de semmi ujabb lépés nem történt a szép terv megvalósítása felé. Azok, akik a tanácsban leghevesebben ellenezték a fér áten­gedését, már-már büszkén örvendeztek pesszi­misti jóslataik be'eljesedésén. A kérdés azon­ban még sem feneklett meg. A kereskedelmi minisztérium illetékes osztályában csendben készültek a nagyarányú épitkezés tervei és költségvetése. Regdon Gej a műszaki főtanácsos, az állam­épi észeti hivatal vezetője most levelet kapott Vá­sárhelyi D:zső műszaki főtanácsostól, aki a keres­kedelmi miniszter megbízásából vezeti az állairi hivatalpalota építésének előkészíti munkálatait. Vásárhelyi Dezső levelében arról értesiti Regdon Gejzát, hogy a hivatalpalota vonalrajzával már majdnem elkészült. A vonilrajz elkészitéie nem íd sokkal kevesebb dolgof, mint a végleges terv elkészítése, mert minden elhelyezendő hivatal­nak és intézménynek pontosan ki kell jelölni a helyét. Az egész komplexum háromnegyed részét, vagy talán még ennél is többet, a rend­őrség foglalja el. A Kossuth Lajos-sugáruti oldal földszintjén üzle ek és étkező nelyiségek volná­rak. A palo'a balszárnyán levő udvar a rend­őrségé volna, a Kossuth Lajos-sugárutról széles átjáró nyilna az épület közepén keresztül a belső udvaron át. Az építkezési költségek a jelenlegi viszonyok között több milliírd koronéra rugna­nak. Vásárhelyi Dezső egy kis vázlatrajzot is mellékelt leveléhfz, amely a legelsé tervezgeté­sek alapján készült. Eleinte ugyanis arról volt szó, hogy a tér sugárut felé eső részét engedi át a város. A közgyűlés azonban ugy határo­zott, hogy a Méret-utca felé eső részét engedi át. Ez a változás természetesen nem okoz ne­hézséget, hiszen csak a tervrajzok megfordítá­sáról van szé. Vásárhelyi Dezső Regdon Gejza legutóbbi fölterjesztésébél ugy látja, hogy min­den valószínűség szerint ujabb helyszíni tárgya­lás szükségessége merült fel, ami julius husza­dika körül történik meg. A levélhez mellékelt vázlatrajz alapján meg­áliapi ható, hogy a hivatalpalota hármas tago­zásu kétemeletes épület lesz, csupán a középső kiugrás lesz háromemletes. A balszárny udvara, mint már említettük, a rendőrségé, a jobbszárny udvara a lakások közötti udvar, a középső S,Z E G.E D írnr télen át a szegedi sz- 'migyárakban talál mun­kát. Most, h.gy megint fellendül kissé az épit­kezés, ezek a voit kőművesek, utóbb szalámi­gyártók visszatérlek régi mesterségükhez. Ugy látszik azonban, uj ízlést is hoztak magukkal. A jövő mü'örténésze majd meg fogja állapítani, hogy Pick-szalámi, vagy Czinner-szalámi-stílus legyen-e a neve, vagy pedig mind a két irány létezését fogja kimutatni a fennmaradt .műemlé­keken". Olyan rohamosan tejed ez a kór városunk­ban, olyan gyors iramban változik meg a régi utcák képe, hogy szorongva nézzük hétről­hétre, mikor állványozzák már körülfezt vagy azt a kedves régi házat, mikor kerül már sor erre is, arra is. Várjuk, mikor szépítik meg már a Kálvária-utca elején álló régi kőoroszlánog, kerek erkélyes házat, mikor verik már le a Jókai utcai barokk kapu díszítéseit, mikor esnek már neki újból a Somogyi-utcai Fekete-ház gót stilü homlokzatának. Ezek merényletek a művészet ellen, ezek a:; ízléstelenségek lépten-nyor'on inzultálják az embert az utcn. Ezért tiltakozuul: a jóizlésü emberek ne.élen cr. ellen az újkori barbariz­mus ellen. Tudjuk, hogy r m lesz sok f«ga­nctja 2nnek, a hatóságnak nincs se hatalma, se íkarata a vandalizmust ...egak iílyozm, de legalább nyomtatásban maradjon meg liltskozó szavunk Ne mondhassa egy ! ésőbbi kor rólunn, hogy a XX. század hus:a? éveiben éne el a niüvészi izlésvál'ozás legmélyebb hullámpon'­ját. Nem, ez csak egynehány embernek ízlés­beli kisiklása, lecsúszása és semmi egyéb. K'mives Kek.nen. pedig kertudvar lesz, amely esetleg télikertté is átalakítható. Az állami tiivata'ok a középső szakasz hátulsó pontján kapnának helyet, a jobb szárnyon harminc magánlakás épülne, a palota 1 íugáruti frontjának földszintjén üzlethelyiségek, vendéglő és kávéház számára alkalmas helyi­ségek készülnének, az emeleteken a kerületi kapitányság, az épület kai szárnyán pedig a szegedi kapitányság és a rendőrségi fogház kapna helyet. Ez a beosztás természetesen a tervek megfordításával is ugyanilyen maradna. Regd n Gejza Vásárhelyi Dez-Ő levelét és a tervvázlatot szombaton megmutatta a polgár­mesternek is. Létszámcsökkentés a torony alatt. (A Szeged tudósítójától.) Kállay Tibor pénz­ügyminister a nemzetgyűlés junius 28-iki ülé­sén terjesztette be a közszolgálatban álló tiszt­viselők és egyék alkalmazottak létszámának csökkentéséről szóié törvényjavaslatot. A javas­lat, mint ismeretes, öt fejezetből áll, amelyek kézül az első az állami alkalmazottak létszám­csökkentéséről, a második a szervezeti változá­sokról, a harmadik az önkormányzati alkalma­zottak létszámcsökkentéséről, a negyedik a lét­számcsökkentéssel szükségessé váló intézkedé­sekről szól, az ötödik pedig a záróintézkedé­seket tartalmazza. A törvényjavaslat szerint a tisztviselői létszámot ugy kell apasztani, hogy a csökkentés nagysága legalább husz százalék legyen, a létszámcsökkentés pedig december 31-ig végrehajtandó. Ha a javaslat törvén.-rőre emelkedik k végrehajtása minden víiószinüség szerit., lyos gondot okoz mu\.' minden vonalon, de a *­súlyosabb következménye az önkormányzati ül kolmazoltak létszámcsökkentése körül L*z, mert például a városoknál a háború, illetve a béke­szerződés következtében egészen más változá­sok történtek, mint az állami hatóságoknál. A városi tisztviselők létszámának csökkenté­sére vonatkozólag kérdést intéztünk Taschlet Endre főjegyzőhöz, aki a következőket mon­dotta. — A létszámcsökkentés, véleményem szerint, csak ott vihető keresztül, ahol a békeszerződés területcsonkitásai miatt redukálódott a közigaz­gatás hatásköre. Szegeden felesleges városi j tisztviselő nem volt a háború előtt sem, sőt ' a háború óta az uj közigazgatási faladatok zá­porként hullanak a városra, ugy hogy szép lesz, ha a felszoporodot munkával uj 'állások szervezése nélkül megbirkózhatunk. Szegeden egyébként nem uj gondolat a városi alkalma­zottak létszámának csökkentése. Évekkel a há­ború előtt szintén felvetették a tervet a közgyű­lésen. Hiába érvelt a tanács a terv lehetetlen­sége melleit, a létszámcsökkentés gondolata a városatyák többsége előtt nagyon népszerű volt. A közgyűlés bizottságot küidött ki és a bizott­ságba a leghangosabb létszámcsökkentőket vá­lasztották be. Ez az apasztó bizottság, amit annak idején nagyon találóan ,akasztó bizott­ság"- nak tituláltak, nagy szigorúin végigvizi­tálta az összes városi hivatalokat, de nem sok eredményt ért el. Minden ügyosztályból a jegyző mellé beosztott dijnokra sütötte rá a .felesle­ges" bélyegzőt. Ezeket a közgyűlés el is bo­csátotta, de kevéssel azután kiderült, hogy az elbocsátottak még sem fölöslegesek és kivétel nélkül valamennyit visszavették, mint írnokot. Az „akasztó bizottság" rostáján végérvényesen egyetlenegy városi alkalmazott — ez it haran­gozó volt — esett keresztül. Pedig abban az időben sokkal kevesebb volt a teendő a vároii hivatalokban, mint manapság. Dr. Somogyi Szilveszter polgármestert is meg­kérdeztük. A létszámcsökkentés keresztülvitelét ő sem tsrtja könnyűnek, de azérl — úgymond — meg kell várni a javaslat törvényerőre való emelkedését és a kormány végrehajtási u'asitá­sát. A törvény ellen nem (ehet a város semmit, annak rendelkezéseit végre kell hajtani — még ha fájdalmasak is azok a rendelkezések. Mivel azonban a városi közigazgatás munka­mennyisége nem csökken, a létszámcsökkentés csak ugy lenne megoldható, ha a megmaradó alkalmazottak munkaidejét meghosszabbítják, illetve mindenkinek nagyobb adagot utalnak ki a munkából. Elfogták a bosz (A Szeged tudósitijától.) Részletes tudósítás ban számoltunk be tegnap a boszorkányszigeti gyilkosság nyomozási fázisairól és megírtuk, hogy az éjszakai órákban még jlig volt valami pozitiv adat a detektívek rendelkezésére, ame­lyeknek alapján elindulhattak volna a vikmerő gyilkos felkutatására. Ma a késő délutáni órák­ban azonoan a rendőrségnek sikerült elfogni Vér /izsejné gyilkosát. Mint a Szeged, az egész város sajtójában egyedül, annak a gyanújának adott kifejezést, hogy a gyilkosságot csak is az az ember követ­hette el. akivel utoljára látták beszélni tegnap előtt reggel Vér Józsefnét a Rudolf-téren, igy a detektívek minden más api_bb nyomot félre dobva, ma egész nap ezutáh f% ember után kezdték meg a legerélyefebb kuta'ást. A Rujolf­téri ácsorgók, á.usok járékelők mir a rend­őrségi munka első perceiben adták ugyan egy­két ingadozó személyleírás! erröí ar emberről, azonban ezek még nem voltak elegendők ahi.oz, hogy a tettest felkutathatták volna. Kit nsp óta a kapitányság egeez rzemé'yzcíe icljes p».rmanenciában volt, számos deteküvesoport c ílgczolt ez ügjben és dacára annak, begy kihaügattak iíiindenkit, cki vslamít is tudott mondani e Rudolf-téri beszélgetésié vonatnoió !ag, — minden kuialás ma délutánig eredmény ­telen maradt. A detektívek ntér más szálakun akaitak cündniui, azonban a bűnügyi osztály vezetősége nem tágított ettől a gyanútól. A • yomozásí végz^ detektívek mun&ájáí rendkívül niegnehe'iteíte, ho^y Vér Jó^sefni állandóan eszméletlen állapotban volt és kihallgatni általán ne-n lehetett Még tegnap legfel kC.özé tevelel küldtek ki a környéke lévő összes őrszor-ákrí*, kjzül -e a cwndőröríökkel is a pyanus'tott Rudolt-tári emtar részletes szei/i :yleirasí>t. miután fe es­hető volt, ho;,/ es az einl'st már nem tartóz­kodik Szegeden. U^yanosa* láíehiivek men­tek td azokra a k .rnyékbeli hslyekre <s, 9'.iol gyilkost. régebbi rendőri nyomozások tapasztalatai alap­ján gondolni lehetett arra, hogv ott bujkál Vér Józsefné gyilkosa. Ma délután az algvöi csend­őrség tetefonoi érdeklődött a közpDnti ügye­leten, Kátay rendőrfogalmazónál, a személy­leírás pontos adatai után, miveí Algyő környé­kén a csendőrök már a déli órákban szemmel tartottak egy embert, aki egyrészt gyanúsa i vi­selkedett, másrészt kisebb hibákicai teljesen reá illett a köröző levél személyleírás" Mikor a telefenfelvilágositást megadták a központi ügyeleten, Bokor rendőrfogalmazó azonnal de­tektiveket küldött ki Algyőre, hogy hozzak be azt az embert * szegedi kapitányságra. Az algyői cit-ndő'örs, amikor a detektívek a leg­rövidebb idő alatt kiértek, már fogva tartotta c.t az embert. Ezután alig telt el egy félóra, mikor r detektívek vonator megérkeztek a gya­núsítottal S jegedre és jelentettél;, hogy föltevé­bük szerint föltétlenül ez az ei ber követte d a gyilkosrdgi kísérletet. Dr. Bokor rendőrfogai­nazó < oncal megkezdte kihallgatását és ez a Isihallgft-is meglepő eredménnyel járt. Az elő­á'Ltot* tí'mcndottd, ho$y Bársony Istvá'nak hijjik, 24 éves, cipészseqíd. rfokor fogalmazó ezu'i'n fa&gaüi feerl'í Bársonyt, aki rövid magadás után (mondotta, hngy C akarta meggyilkolni Vér­nél, anélkül azonban, hogy rablást szándtaai let­tek vo'na. E'.ut. n teíjcs síótalanság^a eseti, ejvál­taláix nem ?saríítelni Bokor íogaimazó kéraése-re. csak nanysvkúra tört meg, mely utó állandóan h nicztatta, nogy ő qyiWn r, ~g íéruti. Csak az esti órákbar nyűgöd- it írig tejesei: tlső felindulásában a gyUkos, rj hc«gy hét óra ciőií a^utíir. részíe!* < 2s i ??;tfüggő vallomást t i4 a rendőrrtjgulmmó előtt fctmondoiía, hn^y két nappil v :lö1t C /ojt a/, aki .árgya'tsba oo­csátko'.olt a KuiofMrer V(r Jf/iefrév-l. Azí l ruoniioíta tieid, hogv Bos/orxányingeién na­g;obb f .idbírteíe v. , ahoí a^onb^n rengeteg tapilni való maradt, uire'ye ö nem IUÁ r«ye­e»il! eiv^ezri. fczutánt megl^podclt Vérnt.eí,

Next

/
Thumbnails
Contents