Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-01 / 146. szám

S Z tí Ü B SJ veszély nagyságái, amikor már tömeggé szapo­rodott a sáskaraj, amikor az apró, hamuszürke, sá-ga potrohú férgek elleptek teljesen egy-egy lucernást. A rovartani intézet — amikor hire ment a sáskajárásnak — közölte a község elöl­járóságával a sáskairtás hivatalos módját. Ez a hivatalos sáskairtás azonban kudarccal végződött, mert ellenkezett a sáska természetrajzával. A módszer a kővetkező volt: A sáskalepte területre hatalmas, külön erre a célra sdjusztált ponyvát terítettek. A po yva két szemközti szél közepén hajlítható fikeret volt. A ponyva közepén nyílás Van, amelyre alul egy z.ák van varrva. A ponyvát élével a sáskaraj felé fordították és egy sereg gyerek tttprüvel, leveles ággal ráhajtotta a táskák it. Amikor a ponyván már tekintélyes mennyiségű féreg gyűlt össze, a ponyvát össze­hajtották és a rajta ievó sáskák a nyílásra varrt zsákba hullatlak. A módszer kitalálói azonban megfeledkeztek arról, hogy a sáska, az olasz sáska természetrajza kissé hasonlít a szamár természetrajzához, ha soká kergetik, megcaökö­nyösödik és inkább agyonvereti magát, de nem mozdul meg a helyéről. A hivatalos módszer igy kudarccal végzfidött, a községi irtás egynapi eredménye alig érte el a tizenöt kilót. — Ne tessék nevetni, a sáskát is kilóra mérjük, mert nem igen számolhatnánk meg az elfogottakat darabonkint, hogy az eredményt pontosan meg­tudjuk. — Mi más módszert találtunk ki, a hivatalom eljárást nem is alkalmaztuk és saját külön módszerünk annyira bevált, hogy ma már a község is ezt a módszert használta. — Hanem meg is érkeztünk már a tettek mezejére. Az ut baloldalán kisebb, négyszögletű lucer­nás terült el. Városi szemünk semmi különöset sem vett észre rajta, csak késCbb, amikor job­ban figyeltük, akkor láttunk valami különös nyüzsgést a lucernás egyik sarkában. Itt a here szine sem volt olyan eleven zöld, mint a többi részeken, valami letompította, az a megszámlál­hatatlan mennyiségű szürke sáska, ami ott nyüzsgött, fzökdéctelt a csipkésre rágott here­leveleken. — Ezek még fiatalok — mondotta vezetőnk —, a szárnyuk még csak ezután nőne ki, ha megengednők. Hirtelen lehajo l és kezével elcsípett egyet a veszedelmes rablóbandából. — Ez is fiatal, két három napja kelhetett ki. Tetszik látni, itt a potrohán ezt a barnássárga foltot, errCI lehet megismerni, hogy a sáskafaj olasz nemzetségéhez tartozik. A harmincfőnyi szakasz közben ketté vált, az egyik croport tovább folytatta az utat — más sáskalepte területek felé, a többiek pedig azon­nal munkához láttak. Mindegyiknél lepkefogó volt, valamivel nagyobb, mint a közismert bo­garászháló. Az első közvetlenül az ut mentén megindult, a hálóval jobbra-balra csapott, mintha két oldalra kaszált volna. Két iépéssel mögötte, kissé beljebb megindult a másik, majd a harmadik, negyedik, tizedik, tizenötödik. Utánuk néhány nyitott szájú zsákot vittek. Mindegyik gyerek egy-két csapás után zsá­kokba ürítette a bogárhálót. Mire egyszer végig­mentek, valami nyolc zsák telt meg az elfogott férgekkel. Aztán elölről kezdték ismét az .aratást", hogy a megszökötteket is elcsípjék. — A sáska között másfajta rovar is van, kü­lönösen fekete tücsök. Ez is szokatlan nagy számban jelentkezett az idén. Elmondotta vezetőnk, hogy ezzel a módszer­rel első nap 86 küót foguk össze, második nap pedig már rrásfíl mázsát. A zsákokba gyűj­tőit 8át-2lömeget "Ezután lemérik és elásnák, vagy pedig ptíróleumos vizbe szórják. Mindkét módszerrel biztosan elpusztítható. — Az iríáa legjobb mójja azonban még sem ez ci rendszer. A sáska legnagyobb ellensége a puiyka. Ha egy falka pulykát rábocsáiunk egy sáskalepte területre, ott még írmagja sem ma­rad. A pulykák mind fölfalják. Ezért nsgy pulykakereslet van erre mifelénk, a sáskás gaz­dák minden pulykái összevásárolnak. — A veszedelem nagyjűn '.ulajdonképen már tul vagyunk. Az irtást, legalább is az irtásnak ezt a módját ma-holnap befejezzük és mi is átengedjük a terepet a pulykáknak. Az emberi erő kell az aratásra. A sáskajárás egyébként nem fett nagy kSrt, mert idejekorán megaka­dályoztuk az elterjedését. Sokáig beszélgettünk mig ott az ut szélén, egy terebélyes epsrfa árnyékában mir.denfélé­1 -HA iuáu-s 1. ről. ügy tiz óra felé odajött az egyik sásksiríó kislány é3 jelentette, hogy: „Tiszta mán a lu­cerna, möhetünk-e tovább." A félig telt cfákok ott heverlek az uton és váriák a vesztőhelyre szállító kccait. Délután megindultunk hazafelé. Miska bácsi sokáig hallgatott a bakon, de egyszer csak nagy csendesen megszólalt. — Most mán tudom, mié drága a buza. Kérdőjelként meredtünk a felénk forduló öreg kocsisra. — Hát azé drága, mer az a talián sáska mögrágta egy kicsit a lucerna levelinek a leg­szélső karimájának a szélit (m. L) Aflegállapitották az adógabona váltságárát. (4 Szeged tudósítójától) Az sdógabona kon­tingentálásáról szóló közéi :lmczési miniszteri rendelet szombaton megérkezelt a QOK sre­gedi kirendeltségébe; és s kerületi malomszö­vetség vezetőségéhez. A rendelet értelmében kedden délelőtt már össze is Cl az n vegyes bizottság, amely a csongrádmegyei gabona kontingenst felosztja az érdekeit vámmalmok között. A közélelmezési miniszter — mint ismerer tes — kétszázharminc vagon adógabonát ve­teit ki a csongrádmegyei maiomszövetségbe tö­mörült vámmalmokra. A gabonagyüjtés kor­mánybiztosságának szegedi kirendeltsége és a malomszövetség delegáltjai alakítják meg azt a vegyes bizottságot, amely kedden délelőtt szét­osztja a kontingenst, csütörtökön összehívják a maiomszövetség közgyűlését és abban az eset­ben, ha az érdekelt vámmalmok elfogadják a vegyes bizottság kirovásait, a határozatot azon­nal közli a szövetség vezetősége a közélelme­zési miniszterrel és kéri annak alapján a ma­lomzár feloldását. A közélelmezési miniszter rendelete egyéb­ként az adó- és vámgabona beváltási árát is megállapítja. A rendelet szerint a kereskedelmi őrlésnél ez az ár a mindenkori piaci ár ötven­százaiéira, a vámőrlésnél p:dig hatvan százaléka. Kérdést intéztünk a kontingentálás ügyében a malomszövetség vezeiőjének egyik tagjához, aki elmondotta, hogy minden remény megvan a békés megegyezésre. A malmok valószínűleg hozzájárulnak a vegyesbizott<ág javaslatához é« igy a kellemetlen malomzárlat is rövidesen megszűnik. Witos, a lengyel köztársaság miniszterelnöke, mint is­meretes, soha sem volt rávehető, hogy gallért hordjon, hanem nyaka állandóan szabadon volt. Nemrégiben az egyik ellenzéki lap gyűjtést in­dított azzal a céllal, hogy az elnöknek egy di­vatos gallért éi egy szép selyemnyakkendőt ve­gyenek. Elég tekintélyes összeg gyűlt össze igy, melyet az ironikus ellenzéki lap szerkesztősége elküldött Witosnak, aki azonban nem óhajtván változtatni szokásán, az összeget a Varsó egyik kórházának adományozta. — Apponyi Genfben. A népszövetségi tanács julius 2 án kezdődő ülésszakára Magyarország képviseletében Apponyi Albert gróf utazott Genfbe Gajzágó László követségi tanácsos kíséretében. A fariács napirendjén az erdélyi magyar optálók kisajátított birtokainak ügye szerepel, melyet a népszövetség április, üiésén a következő ülésszakra hslasztott el. Ebben a kérdésben a tanács felszólítására tudvalevően május havában Adashi japán követ vezetésével Brüsszelben tárgyalások folytak, melyek azon­ban nem vezettek eredményre. — Neevven év után... A szegedi főreál­iskola 1883 ban érettségizett diákjai gyűltek Ö6sze Péter Pál napján délelőtt H«mor István egyktri számtantanáruk lakásán negyvenéves találkozóra. Az öreg diákok közül mindössze Van jelentek meg a késői névsorolvasásra, Csikós Mihály uradalmi főtiszt, Kiss Dávid műszaki főtanácsos, Magyar Endre iparoktatási főigazgató, Szander Ferenc gazdiüszt és Weisz Mihá'y mérnök. A taná i karból Homor Istvá­non kivül még ketten ve.tek résit a találkozón, Csonka Ferenc és Vánky József. A negyvenéves találkozó emlékét hetvenezer koronás alapít­vánnyal örökítették meg. Az alapítvány k tna­taiból mirden évben ejiy-egy nyolcadik osztály­ból kikerü ö diák kap julalomdijat, aki vala­melyik dolgozatával tűnik ki. —• tiaiálozái. A szegedi gyufagyár alapitóji, Pálji Lipót Budapesten 81 éves korában el­hunyj. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja. — özvegy Perjéssy Lászlóné rövid szenvedés után tegnap elhalálozott. Vasárnap délután 4 órakor temetik a belvárosi katolikus temető halottas­házából. — Az általános lefegyvarzés. A népszö­vetségi l'gák bécsi konferenciáján Berzeviczy Albert terjesztette e'ő a 'e'egyverzés kölcsönös­ségi általánosságára vonatkozó javaslatát. A ja­vaslatot az unió te jes ülése egyhangúlag el­fogadta. — Ujabb veszélyekkel fenyeget az Etna. A Corriere delta Sera római jelentése szerint Lingua G ossát az E'.na ujtbö lávafolyama fenyegeti. — A beköltözés! tilalmat december végéig meghosszabbították. Az 1920 ban szabályozott beköltözés ideiglenes megtiltásáról kijid itt kor­mányrendeletek hatályát a kormány most ez ívi december 31-ig bezárólag meghosszabbí­totta. A meghosszabbított határidőben ha'ár­széi beköltözést ellenőrző kirendeltségek nem adhatnak ki beköltözési engedélyeket, magyar határállomások va<u<i állomásain a szomszédos határállomástól nem vehetnek át beköltözési ingóságokat tartalmazó vasúti kocsikat. — Ismét Igló ... A cseh belügyminisz­térium a Lidove Noviny jelentése szerint azzal a kéréssel fordult Igló város képviselő testüle­téhez, hogy a várost az összeomlás óta hasz­nált hivatalos cs:h elnevezéi helyett újból Igló­nak nevezzék el. A visszakereszfelés oka az a körülmény, hogy a Felvidéken több ugyanolyan nevü község van, ami nagy zavarokat idéz elő, különösen a poslai forgalomban. A hir a lakos­ság körébín nagy örömet keltett. — Lóexportvásárt kér Ismét a város. Isme­retes, hogy a szegedi mezőgazdasági érdekeit­sétek kívánságára a város hatósága már f>bb izben megkísérel e, hogy a földmivelésügyi minisztertől engedélyt szerezzen lóexporlvásár tartására. A kísérletek azonban kudarcai vég­ződtek, a földmivelésügyi miniszter megtagadta a vásár engedélyezését. Értesülésünk szerint az érdeke'tségek körében most ujabb mozgalom indult az engedély megszerzése érdekében. A 1 polgármes'er ismét föliratot intéz a földmivelés­ügyi miniszterhez és szeptember 15, 16. és 17-ére kér léexport vásári a engedélyt. Hivat­kozik arra, hogy Szeged határváros és igy az exportvásár szép eredményeket ígérne. A pol­gármes'er bízik abban, ho"'» a földmivelésügyi miniszter nem tagadja nn ^t meg a kérelem teljesítését, hiszen időközben több vidéki város is kapott engedé'yt és kiseob nagyobb sikerrel tartott lóexportvásárt. ! — Orvosi hir. Dr. Bedő Imre orvosi rendelő­jét a msi napon Diák Ferenc U'CÍ 4 szóm alá heiyezte át. — Az ékszerészt!eletek zá órája. A Nemes­fémiprosok, Kereskedők és Órások Országos Szövetsége detaiiista szakosztályának halározata értelmében ÍZ órás- és éksz:részüzleíeket juh .3 elsejétől augusztus 20-áig délután 4 órakor zárják. — E'ífllytdt óc^án^iró Mdbourneből jelentik, nogy a Sumatra angol gőzös, az uj dé'wleu part köztlében egész legénységével együtt eb'Hyedt. A legénység 11 fehér és 35 Fzinesbőrü emberből állóit. ta'nt ér'.esÜHktk, az ezüst- és arínybevái­táson kivü!ékszer- és briiiánsbevá'tás isejzközöl­he'ő,Budapest, IV.,Vármegye-u.hét.Brilliánsbevll« tás 10 12-ig.Pénzt. órák aranyra és ezüstre 9-5 ig

Next

/
Thumbnails
Contents