Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-31 / 171. szám

Egyes mxém ára 50 korona Ixerkeszlöség és kladóhiva­fel: KOlcaey-itfca 6- (Próféla­fzállö, L emefet 6,) "telefon íl-®. A .Szeged" megjele­otk hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 50 ko­rona. Előfizetési árak: Egy hónapra Szegeden 1000,Buda­pesten és vidéken 1050 kot. Hirdetési árak: Féihasabon 1 mm. 14, egy hasábon 24,más­fél hasábon 3fi K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 12, kövér betűkkel 24 K. Szüve^özti küzkuiények soronként 25Q K. NyiUtér, csa­ládi értesítés 2i0 K. Tübb­«4i)ri (eladásnál árengedmény ÍV. évfolyam. Szeged, 1923 julius 31, KEDD. 171-ik szám. Cegléd választott. Cegléden, ahonnét Kossuth Lajos 1848-ban elindult nemzetmenő útjára, tegn»p választot­tak. Cfgléd, amely évtizedeken keresztül a meg­alkuvást nem itmerö függetlenségi politikának volt őráliomása, de e|yizben Verhevty Gvulát is megajándékozta mandátumával, a szélsőséges politikának egyik stj'ób»jnokát, Lendvai Istvánt küldötte a nemzetgyűlésbe. Az igazságügy­miniszter ugyan nem jellemezte ilyen mérsé­kelt szavakkal Lendvaif. Olyasvalamit mondott róla, hogy exaitált féleszlek nem alkalmasak az ország somának az intézésére. Cegléd mégis Lendvai mellé állt. Hiába volt a miniszterjárás és nagy egységespáni felvonulás, Lendvai be­jött, még pedig mindjárt az első nekirohanás­ban abszo'ut szótöbbséggel. Angliában az időktai választásoknak talán még az általános vá asztásoknái is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mert azokból szok­ták megítélni, ho#y az ország hangulatában milyen eltolódást k történtek és a közvélemény miként vélekedik a kormány politikájáról. A mi politikai viszonyaink mellett az időközi válasz­tásoknak í'yen jelentőséget tula;doni'ani nem lehet. A cegiédi vál sztás eredményiből, még ha kéi-három hasonló eset követné is, bizonyára nem lehetne azt a követelményt felállítani, hogy a Be hlen-koimány hagyja ott a helyét, de még kevésbé lehetne beléle azt a következtetést le­vonni, ho>;y az orszfg a Lendvai által követett szélsőséges poii ikánatt adott iga/af. Országos ielen őségé igy a ceg'édi választás­nak ninc*. önmagában azonban, ami Cegléden történt, rendkívül érdekes. Adva v-n egy meg­lelte ösen nany választókerület, 10.475 'szava­lásra jogosult polgárril — természetesen a nő­ket JS beleértve. ö» jelölt veszi fel a küzdelmet a mandátumért és mindegyik megkapja a vá lasziáfi aktusban való részvételhez szükséges ezer a;ánó aláírást. Az öt jelölt ajánlási iveit aláírják hétezer ötszázan, szóval biztosra lehet venni a pótválasztást. A valóságban azonbsn leszavaznak összevissza — négyezerhétszáznegy­venhatan és az egyik jelölt az összes szavaza­tok egyharmadával megkapja az sbszolut több­séget. Ha ebből egyáltalán lehet valamire kö­vetkeztetni, az nem lehet más, minthogy a mandá umot elnyert jelölt táborát kivéve szó sem volt az ugvnevezett választási lázról, ha­nem a ceglédi közönség mélvtéges közönyössé­get mutatott valamennyi jelölttel szemben és a nyilt sz*va/á8 rendszere mellett nem volt haj­landó magát a jobboldali szélsők esetleges indulat kitöréseinek kitenni. Tatán még nem volt választás, ameh nél a elölteket oly-n mér­tékben h<*fy'£k volna c erben pá'tj-ik, mint Cegléden. Pálfy Dániel, aki az iparos szavaza­tokra számított, kevis bö szavazatot kapott, mint ahányan ajánlották, a többitk el enben még az ajanlások számottevő töredékét sem kap ák meg. Nagy noszogatásra a ceglédi magyarok aláírták az iveket, de ezzel egyben btfejezettnek is te­kintették blko'manyos kötelezettségüket. Ahogy az egyszeri egyetemi tanár mondotta, a válasz­tásnál nagyon sokakat lehetett látni, akik nem voltak jelen. A politikától való elfordulásnak ez a jelensége szorosan összefügg azzal, *mit az utolsó két­három esztendő ota a közeietbtn tapasztalni lehet. Ctgléden tulajdonképen azok diadalmas­kod ak, tltik két választásnál a most ni irány­zatnak a szabadcs patait a'kották. Hí nem is személyileg, de lelkileg ök volt'k azok, akikkel mindig találkozni leheett, ha ellenzéki népgvü­léseket kellett megzavarni, ha a himnusz ének­lésével kellett progt-Bmbeszédeket elfojtani és c*atakiáltásokkel kellelt gvengébb idegzetű ellen­feleket me*félemlíteni. Mióta azonban a minisz­tere! rök néhányszor hargmiyozta a rend meg­teremtésének szükségességét és aláhúzta, hogy a jogrendet balra és jobbra egyaránt megvédi, ezek a támogató csapotok támadásba mentek át és Cigiéden a minisztereknek kellett tapasz­talni azokat a kellemetlenségedet, amelyekben eddig csak ellenzéki képviselőknek és képviselő­jelölteknek volt osztályrészük. Mint a vegyes öss eá litásu hadseregekben törté mi szokott, ha a vezér ntgyon emlegeti a fegyelmei, elégedet­lenkednek a szabad portyázáshoz kokott gueril­lák, sőt esetleg saját szakállukia külön háborút is kezdenek, Cegléden is a néhai szövetségesek fogtak önálló vállalkozásba a politikai fővezér nélkül, sőt egyenesen eüene. Leszögezni való jelenség ugyariR, hogy n-rocsak a Pálfy támo­gatására lejölt kppvselók vontk egytegespániak, hanem egvnek kivételével annak idején Lendvai segítőtársait is mind az egységespárt program­jával, Gömbös Gyula támogatásával, de Bethlen István égisze alatt választót** meg. Sőt hi nem csalódunk, az egységes párt szélső jobb­szárnya is, amely most a tájvédelem jelszavát hangoztatja, titkon örül, hogy Lendvai fogja a ceglédi választók képét viselni. Ez lehet a ma­gyarázata talán annak a „túlságos pártatlan­ság"nak is, melyei a kormánypárt Bmérsékeli" lapjai emlegetnek. A ceglédi választás tanulságait pedig legjob­ban a régi diáknótában lehet összefoglalni: O jerum, jerum, Quae mutatío veruml hajlandó teljesíteni kéréseinket. A Cseh Satóiroda jelenti: Ma délelőtt foly­tatták a ki'ántánt külügym niszterei tanácsko­zásaikat. A napirenden mindene előtt a magyar kérdések szerepel ek, főleg a magyar kölcsön kérdése, amelyet nemeik politikai, hanem pénzügyi, gazdasági sze' pontból tárgyaltak le, valamint a magyarok középeurópai puli ikájá­nak figy elem bevé elével. A tegnapi tárgyalások alkalmával kü öriős figyelmet fordítottak a jelen­legi németországi áliipotokra. Az általános hangulatból kitűnik, hogy a tárgyalások lefo­lyása igen sima volt és általában az a benyo­más uralkodik, hogy a program valamennyi kérdésében teljes megegyezésre jutnak és ennek keiesztülvitelére a lojális együttműködést bizto­sítjuk. A konferencia főmunkálatai a legnagyobb valószínűség szerint ma este általában befeje­ződnek. Pilz lengyel meghatalmazott mini zier jelenléte kérdésében kijelentik, hogy megérke­zése azzal függ össze, hogy néhány kéidést, amely lengyel vidékeket érint, még a Népszö­vetség ülésezése előtt megbeszélj n. A kisán ánt külügymii iszereinek értekezle­téről « köve kezö hivatalos kommünikét adták ki: Benes, Nincsics és Duca külügyminiszterek a vasárnap folyamán részletes tanácskozásokat folyattak. A három miniszter között teljes az egyetértés. Vizsgálat tárgyává telték a magyar kormánynak azt a kérését, hogy a jóvátételi bizo tság a zálogjogok felfüggesztése tárgyában hozott határozatát változtassa m<g Az Orient Radto értesü ése szerint a sinajai érttkezM tegn pi tanácskozá ának legfontosabb kérdése a magyar állami javakra bekebelezett zálcgjog feloldás-* volt, rrely a magyar pénz­ügyi hriyzet orvosi sa végett felveendő köcsön megkönnyítésére szükséges. A kiküldöttek egyet­értenek abban az óhajban, hogy Magyar­országnak megkönnyítse a kivezető utat a je­lenleg fennálló nehézségekből azzal a feltétellel, hegy Magyarország az igy kopott pénzt sem ujabb ftgyverkezésre, sem irredenta propagan­dára nem használja fel. E célból gyakorlati biztosítékokban állapodtak meg. A Bulgáriával s emben követendő magatar­tás kfrdésében egyetértenek abban, hogy semmi ok nem forog fenn, hogy ne fo'ytassák a jószomszédi viszonyt, ha az uj bo gár kor­mány megtarja békés igére eit. Benes külügy­minisz-er épp ugy, mint Duca már az »rtekez­letet megelőzően több interjúban kijelentette, hogy nii cs szó Görögországnak és Lengyel­országnak a kisántán ba való belépéséről. Pilz lengvel kiküldött tegnap Varsóból Sinajába ér­kezett. Nincs semmi megbiza ása az értekez­le'en, de Lengyeioiszág már kezdettől fogva kifejezte azt az óhajtását, hogy az értekezleten részt vesz. Az értekezlet pontról-pontra megvizsgálta a Népszövetség legközeletbí ülésszakán k pro­gramját és hamarosan, minden nehé ség nélkül ju ott az egyes kérdésekben megállapodásra. Mtgvizsgálták továbbá a Középturópát érintő bizonyos közgazdasági kérdéstket is és meg­vívták közös magatartásukat a reparáció és restitució kérdésében a békeszerződéseknek megfelelően. Az volt a benyomás az értekez­letről, hogy mindenben megvan a felfogás tökél'tes egysége és a szolidaritás fenntartásá­nak óhaja. A ma délelőtti ülésen Bratianu mi­niszterelnök is részt vett. A csth Venkov „Sinaja és Magyarország" címmel a következőket irja: — Kétségtelen, hogy a magyar kérdés a sinajai értekezlet legfontosabb pontjai között szerepel. Rámutatott erre már lord Curzon felső­házi beszéde is, hogy ma a kisántánton áll a magyar kölcsön és a magyar gazdasági felépí­tés sorsa. Azt mi is jól tudjuK, de tudjak a magyarok is. Hiszen még élénk emlékezetükben lthit Bethlen külföldi utjának kudarca. Beth­lennek a nagyántánt vezető államférfiéi nyíltan értésére adták, hogy Magyarország mindaddig nem rendezheti a nagyántánthoz való viszonyát és nem szabadulhat a zálogjogok alól, mig a kisántánttal meg nem egyez. A kisántánt bele­ekyezése nélkül Magyarország nem menthető fel a jóvátételi kötelezettségek alól. Ezek után a kérdés csak az, vájjon Magyarország tisztá­ban van-e a sinajai értekzlet jelentőségével? Erre a kérdésre közvetett válaszok már adód­tak. Daruváry külügyminiszter a szomszédok hiányos jóakaratával érvelt. Friedrich látván a törökök es Németország felé való orientálódást sürgette. Bethlen pedig legutóbb a kisántán­tot okolta, hogy modus vivendit nem lehetett találni. Ugysnesak ö ugy igyekezett beállítani a dolgot hogy a nagyhatalmak még is meg akar' ják kímélni Magyarországot attól a megaláz­tatástól, melyet a kisántánt részéről való ellenőriztetés jelentene számára. Meggyő­ződésünk, hogy a fascizmus, török barátság és más kábítószerekkel valé önmérgezés ellenére a kijózanodás eléri azt a fokot, hogy a magyar kormány szembenéz a tényekkel és megtalálja a szomszédokhoz vezető utat, mely nélkül újra felépítés nem lesz Magyarországon. A Republipue Francais vezércikkben foglal­kozik a sinajai tanácskozással, megállapítja, hogy Magyarországnak szüksége van a kül­földi kölcsönre, hogy mint az angol felei ház­nan is megállapították, kikerülje a a katasztró­fát, éppen ezért a kisántántnak is érdeke, hogy megakadályozza azt a pénzügyi katasztrófát és társadalmi felfordulást, amely abból származna, ha meghiusulna a kölcsön. A Matin értesülése szerint a sinajai konfe­rencia megegyezett abban, hogy Magyarország, Németország, Törökország és Bulgária egyesü­lését minden eszközzel meg fogja akadályozni. A magyar kérdés elintézésével kapcsolatosan sz "a hir járja, hogy hozzájárultak a magyar zálogjogok felfüggesztéséhez azzut a feltétellel* hogy a kisántánt, is külön megfigyelőt küldhet ki. A bulgár kérdésben a kisántánt érdeklődés­sel várja, meglesz-e az eredménye Bulgária ama kijelentésének, hogy a szerződéseket telje­' siteni kivánja. Tegnap esle nagy ünnepi wH

Next

/
Thumbnails
Contents