Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-04 / 148. szám

SZEGED ménye, aki öt a kormánynak tagjává kívánta tenni és Bethlen István gróf egész politikai szereplése mind garanciát képeznek arra, hogy annak a törekvésnek, meynek célja Magyarország megteremtése és újjáépítése, ő a hivatott megvalósítója, aki ezeket képes keresztül vinni tiszta intenciótól, hazafiságtól, becsületességtől tisztán csak hazaszeretettől vezéreltetve. Meg vagyok győződve, hogy ebben a kérdésben mindnyájan egyesülünk. Pesthy Pál köszönetet mond azért a kedves baráti meleg üdvözletért, melyben Karaffiáth Jenő a párt nevében őt részesítette. Patacsi Dénes Platthy Györgyöt köszöntötte fel, mint a párt egyik újonnan megválasztott alelnökét. Kuna P. András felszólalása után Erdélyi Aladár köszöntötle fel Gömbös Gyulát, majd Gömbös Gyula válaszolt a felköszöntésre. — Arról akarom biztosítani a pártol, — mondotta — hogy dacára azoknak a diferenciáknak, melyek fönnállanik, lesznek még pillanaSieged, 1923 juliu« 4 tok, amikor még szorosabban olt állok azok melleit, akikkel látszólag szemben állok. Csontos Imre beszéde után Nagy Emil igazságügyminiszter szólalt fel: — Tizenkét nap múlva ba fogom terjeszteni az egész igazságügy reformját. Nem paragrafusokat akarok beterjeszteni, hanem az élettel kívánok összhangba jutni és igv történhetett meg az, hogy egy elitéltet az én miniszterségem alatt a minisztertanács végső döntése alapján aratási szabadságra engedtem haza. Utána Rakovszky Iván belügyminiszter emelkedett szólásri. Ezután Mayer János a párt elnöke szólali fel: — Nagyon szerelem úgymond a távozó ügyvezető alelnök társamat, akinek rendkívül sok és nagy érdeme van, akit nem akarok szemtőlszembe dicsérni. Nagyon sajnálom azokat az árnyalatbeli különbségeket, melyek azt okozták, hogy önként távozzék ebből a tisztségből. A társaság a késő esti órákig maradt együtt. Viharok Farkas István mentelmi ügye körül. (A Szeged budapesti tudósítójától) A nemzetgyűlés mai ülését fél tizenegy óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bemutatja a miniszterelnök átiratát, amelyben a kormányzó Belitska Sándor honvédelmi minisztert állásától felmenti és uj honvédelmi miniszterré Csáky Károly grófot nevezi ki. Ezután a nemzetgyűlés uj alelnökévé Pesthy Pált s az igy megüresedett közjogi bizottsági tagságra Rubinek Istvánt választja meg. „Meg van mentve a haza*. Endre Zsjgmond, a mentelmi bizottság előadója jelenti, hogy Peidl Qyula minapi beszéde közben Farkas István többször közbeszólt. Az elnök többszöri figyelmeztetése után háromszor rendreutasította. (Egy hang a szociáldemokrata párton: De nem hallotta!) Endre Zsigmond: Miután a háromszori rendreutasitás megtörtént és Farkas István továbbra is megzavarta a tanácskozás rendjét, szünet után az elnök megkérdezte a Háztól, kivánja-e, hogy Farkas István képviselőt a mentelmi bizottság elé utasítsák. A Ház a mentelmi bizottság elé utasította Farkas Istvánt. E határozat falyamányaképen tegnap délután összeült a mentelmi bizottság, amely tárgyalás alá vette az ügyet és a következő javaslatot teszi: Farkas István képviselő a nemzetgyűlés junius 21 iki ülésén a tanácskozás rendjét többszöri közbeszólásával az elnöki figyelmeztetés és háromszori rendreutasitás dacára is zavarta, amely ténykedése a házszabályok 250. paragrafusába ütközik és ezért öt a nemzetgyűlés jegyzőzönyvileg megrój ja. (Propper Sándor: Meg van mentve a haza l) Az elnik: Miután a mentelmi bizottság javaslata közvetlenül tárgyaltatik, felkérem a kisebbség véleményének képviselőjét, Györki Imre képviselő urat, ismertesse álláspontját. Györki Imre: Mint a kisebbségi vélemény előadója, röviden ismertetni kívánom álláspontunkat. Felolvassa a naplóbiráló bizottság által jóvá nem hagyott naplót, majd igy folytatja: Amint méltóztatik látni, a rendreutositások oly gyors egymásutánban következtek be . . . (Nagy zaj a Ház minden oldalán) Propper Sándor, Rupert Rezső, és Peyer Károly állandóan közbeszólnak, de nem lehet hallani, hogy mit. Az elnök folyton csenget. (Hedry Lőrinc a szélsőbalfelé: Ne ordítsanak I) Gyirki Imre: Hedry képviselő ur közbeszólására ceak annyit kell megjegyeznem, hogy innen legfeljebb csak közbeszólnak. Ordítani ön szokott, képvisélő ur! (Nagy zaj, az elnök csenget.) Nyilvánvaló, hogy olyan gyorsan következett be a három rendreutasitás, hagy a képviselő észre sem vehette. Egyébként Farkas képviselő ur olyan közbeszólásokat tett, amelyek a tanácskozás rendjét egyáltalán nem zavarták. (Kuna P. András: Birót sértegetett.) GySrki Imre: Ha itt egy biró nevét hangosan mondja egy képviselő, azzal még semmi sértést sem követ el. Ilyen körülmények között ítéletet hozni ebben az ügyben igazán nem lehet 1 Várnai Dániel: Azért utasították rendre Farkas Istvánt, mert tótul beszélt* a nemzetgyűlésen, azt mondta, hogy Seszták. Györki Imre: A házszabályok 258. szakasza fokozatokat állapit meg. Az első a Ház ünnepélyes megkövetése, második a megrovás, a harmadik a kitiltás. Annak ellenére, hogy Farkas eddig még nem köretett el semmi olyat, amiért a mentelmi bizettsághoz került volna, mégis az eliö esetben már a második fokozatot állapították meg vele szemben. Ez legalább is illojális. (Propper Sándor: Bizonyára ébredőparancs érkezeti I Nagyatádi Szabó István: Ezt maga se hiszi el! Rupert Rezső: Dehogy nemi) Gyirki Imre indítványozza, hogy a Ház térjen át az ügy felett napirendre. Az elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát fogadja el. Szavazás alatt a baloldalról ilyen kiáltások hangzanak feh Leltározott többség! Seszták! Seszták 1 fó kis biró! Propper Sándor: Most már meg van mentve a haza! Szeder Ferenc: Sesztákot megmentették! Klárik Ferenc: Üdvözlöm Sesztátot. Hermann Miksa a pénzügyi és közgazdasági bizottság előadója a bizottság jelentését terjeszti elő a bányabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslatról. Nagybirtokak és hazaárulás. Az indemnitás vitája következik ezután, melynek első szónoka Szakács Andor. Nagy élvezettel hallgatta — mondotta — Gaál Gaszton tegnapi beszédét, amelynek csak kisebbik részével ért egyet, a nagyobbikkal nem. Gaál szerint a kormánynak két kötelessége van: az élet- és a vagyonbiztonság megőrzése. Azonban ez nem elég. Az ázsiai bölcs, Confucius szerint a kormánynak az a feladata, hogy ne éheztesse a népet. A kormánynak még inkább kötelessége ez olyan országban, amelyhez a természet nem volt mostoha. Senki sem vádolhat meg bennünket azzal, hogy olyan földreformot akarunk, amely kommunizmust je'entene vagy a tulajdon elvetését. Mi csak azt akarjuk, hogy a magyar ember Magyarországon meg tudjon élni. (Gaál Gaszton: Legfeljebb azok nem akarják ezt, akik itt a nagybirtokot támadják és künn a nagybirtokot képviselik. Horváth Zoltán: Ki kell őket pellengérezni. Gaál Gaszton: Majd meg fog történni 1) Szakács Andor: Azt hiszem, ez nem rám vonatkozik (Gaál Gaszton: Nem.) Szakács Andor: Nem akarom köven fejtegetni, hogy mi a nagy történeti birtokok eredete, csupán azt kérdezem, hogy meddig fogják még bitorolni e fildeket azok a családok, akik ezt legnagyobb!észben hazaárulás révén szerezték meg. Miért van egy fiatal hercegnek négyszázezer holdja, holott negyvenezer elegendő volna? (Griger Miklós: Az Esterházyakról van szó. Esterházy elhagyta a királyt, mihelyt nem tudott adni! Nagy Ernő: Mágnástempó. Andrássy Gyula hátrafordul, tréfásan a padra üt: Engem meg bezártak a királyért! Nagy Ernő: Nem is önre értettem.) Szakács Andor a kisgazdapárt programjával foglalkozik. Hol van e programpontok megvalósítása. Ha visszaemlékszem azokra az időkre, amikor a koalíciós kormány volt uralmon, örökre felejthetetlen marad előttem, amikor fent az ujságirói karzatról hallgattam a kvótajavasiat ' tárgyalását. A kvóta fölemelését egyenesen bécsi császári parancsra akarta az országgyűlés keresztülvinni és akkor akadt a függetlenségi pártban egy férfiú, aki felállott és azt mondotta: engem a választóim azzal a programmal küldöttek az országgyűlésbe, hogy a ktfótifölemelést nem fogom megszavazni, én tehát a kvótát ne» szavazhatom meg. Gaál Gaszton felugrik a helyérfil és kimegy a teremből. Szakács Andor: Az illető képviselő nem is szavazta meg a kvótát, levonla a konzekvenciát, hazament, beszámolt választóinak és lemondott mandátumáról. Azután újra megválasztották Gaál Gasztont, de mindenesetre helyesen, becsületes konzekvenciával járt el. Engem ugy választottak meg, hogy mindig hü leszek akisgazdapárt programjához, ezért ülök itt az ellenzéken és nem odaát. Én csak Gaál Gaszton példáját követem és engedjék meg, hogy továbbra is megmaradjak ezen az uton Gaál Giszton példáját követve. Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el. Szakács Andor: Most, amikor végre a földmivelésügyi miniszter meg akarja valósítani a földbirtokreformot és novellával kiegészíteni a törvényt, irdatlan harcot indít ellene az arisztokrácia és a nagybirtokosság. Az a harc, amit a novella ellen az arisztokrácia és a nagybirtokos osztály indít, egyenesen nemzetgyilkos politika, amilyen aligha van a magyar történelemben. Ezután szünetet kér, mire az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után sürgeti az általános titkos választójog megalkotását. A következő határozati javaslatot nyújtja be: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az általános egyenlő és titkos választójogról még ez év őszén terjesszen törvényjavaslatot a Ház elé. Az indemnitást nem fogadja el. Dénes István személyes kérdésben szólal fel. Szakács beszéde alatt Csontos azt kiáltotta feléje, hogy Kisújszálláson zsidó nagytőkét védelmezett a kisemberekkel szemben. Kijelenti, hogy mindig a kisemberek érdekeit védte. Sohasem képviselte a nagybirtokosok érdekeit és nem is fogja. Amennyiben bebizonyosodik róla, hogy nagybirtokost védelmezett, lemond mandátumáról. Csontos: Fenntartja állításait. Kijelenti, hogy Dénes állandóan a kisgazdákat támadja, mint akik nem védik a nincstelenek érdekeit. Dénes István újból személyes kérdésben szólal fel. . Elnik félbeszakítja a vitát. Urbanics Kálmán, a gazdasági bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését a nemzetgyűlés dologi és átmeneti kiadásairól. Elnik napirendi javaslatot tesz, mely Bzerint a legközelebbi ülés holnap délelölt 10 órakor lesz, meiyen folytatják az indemnitás tárgyalását. Az ülés vége délután két órakor. Batthyány Tivadar szenzációs adatai Károly király tervezett lemondásáréi. Batihyány Tivadar gróf a Neues Wiener Journal munkatársával folytatott beszélgetés közben eddig még nyilvánosságra nem került részletet közöl a forradalom történetéből. — Az 1918. év novemberének első napjaiban egy estén felhatalmazást kértem és kaptam — mondotta Batthyány — minisztertársaimtól, hogy József főherceg utján a királynak Ottó trónörökös javára való lemondását kikérjem. József főherceg, amikor evégből meglátogattam, nyomban felhívta telefonon Sciönbrunnt, hogy a királlyal közölje ezt. A király és a főherceg között hosszabb beszé'getés keletkezett azután pedig az uralkodó átadta a hallgatót a mellette levő Andrássy grófnak. A telefonbeszélgetés a főherceg és Andrássy között egyre élénkebbé vált és észrevettem, hogy a főherceg egyre izgatottabb lesz. A főherceg azután nekem adta át a hallgatót. Láttam azt, hogy Andrássy igye • kezett a királyt a lemondásról lebeszélni. Makacsságával igy lerontotta a Habsburgok utolsó ' sáncait. Az én tervem a következő volt: Ha az uralkodó nem reuzált volna, akkor autón azonnal Schönbrunnba siettem volna, hogy a lemondási nyilatkozatot Budapestre hozzam és azt itt Károlyi publikálja. Másnap összehívtuk volna a régi országgyűlést, kikiáltottuk volna Károly lemondását és Ottó trónralépését, valamint egy régensséget Károlyival, mint teljha'almu nádorral. Természetesen a trónörökösnek azonnal Budapestre kellett volna jönnie. 1