Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-04 / 148. szám

SZEGED ménye, aki öt a kormánynak tagjává kívánta tenni és Bethlen István gróf egész politikai szereplése mind garanciát képeznek arra, hogy annak a törekvésnek, meynek célja Magyar­ország megteremtése és újjáépítése, ő a hiva­tott megvalósítója, aki ezeket képes keresztül vinni tiszta intenciótól, hazafiságtól, becsületes­ségtől tisztán csak hazaszeretettől vezéreltetve. Meg vagyok győződve, hogy ebben a kérdés­ben mindnyájan egyesülünk. Pesthy Pál köszönetet mond azért a kedves baráti meleg üdvözletért, melyben Karaffiáth Jenő a párt nevében őt részesítette. Patacsi Dénes Platthy Györgyöt köszöntötte fel, mint a párt egyik újonnan megválasztott alelnökét. Kuna P. András felszólalása után Erdélyi Aladár köszöntötle fel Gömbös Gyulát, majd Gömbös Gyula válaszolt a felköszöntésre. — Arról akarom biztosítani a pártol, — mondotta — hogy dacára azoknak a diferenciák­nak, melyek fönnállanik, lesznek még pillana­Sieged, 1923 juliu« 4 tok, amikor még szorosabban olt állok azok melleit, akikkel látszólag szemben állok. Csontos Imre beszéde után Nagy Emil igaz­ságügyminiszter szólalt fel: — Tizenkét nap múlva ba fogom terjeszteni az egész igazságügy reformját. Nem paragrafu­sokat akarok beterjeszteni, hanem az élettel kí­vánok összhangba jutni és igv történhetett meg az, hogy egy elitéltet az én miniszterségem alatt a minisztertanács végső döntése alapján aratási szabadságra engedtem haza. Utána Rakovszky Iván belügyminiszter emel­kedett szólásri. Ezután Mayer János a párt elnöke szólali fel: — Nagyon szerelem úgymond a távozó ügy­vezető alelnök társamat, akinek rendkívül sok és nagy érdeme van, akit nem akarok szemtől­szembe dicsérni. Nagyon sajnálom azokat az árnyalatbeli különbségeket, melyek azt okozták, hogy önként távozzék ebből a tisztségből. A társaság a késő esti órákig maradt együtt. Viharok Farkas István mentelmi ügye körül. (A Szeged budapesti tudósítójától) A nemzet­gyűlés mai ülését fél tizenegy óra után nyi­totta meg Scitovszky Béla elnök. Bemutatja a miniszterelnök átiratát, amelyben a kormányzó Belitska Sándor honvédelmi minisztert állásától felmenti és uj honvédelmi miniszterré Csáky Károly grófot nevezi ki. Ezután a nemzetgyűlés uj alelnökévé Pesthy Pált s az igy megüresedett közjogi bizottsági tagságra Rubinek Istvánt választja meg. „Meg van mentve a haza*. Endre Zsjgmond, a mentelmi bizottság elő­adója jelenti, hogy Peidl Qyula minapi beszéde közben Farkas István többször közbeszólt. Az elnök többszöri figyelmeztetése után háromszor rendreutasította. (Egy hang a szociáldemokrata párton: De nem hallotta!) Endre Zsigmond: Miután a háromszori rendreutasitás megtörtént és Farkas István továbbra is megzavarta a ta­nácskozás rendjét, szünet után az elnök meg­kérdezte a Háztól, kivánja-e, hogy Farkas Ist­ván képviselőt a mentelmi bizottság elé utasít­sák. A Ház a mentelmi bizottság elé utasította Farkas Istvánt. E határozat falyamányaképen tegnap délután összeült a mentelmi bizottság, amely tárgyalás alá vette az ügyet és a követ­kező javaslatot teszi: Farkas István képviselő a nemzetgyűlés ju­nius 21 iki ülésén a tanácskozás rendjét több­szöri közbeszólásával az elnöki figyelmeztetés és háromszori rendreutasitás dacára is zavarta, amely ténykedése a házszabályok 250. paragra­fusába ütközik és ezért öt a nemzetgyűlés jegyző­zönyvileg megrój ja. (Propper Sándor: Meg van mentve a haza l) Az elnik: Miután a mentelmi bizottság ja­vaslata közvetlenül tárgyaltatik, felkérem a ki­sebbség véleményének képviselőjét, Györki Imre képviselő urat, ismertesse álláspontját. Györki Imre: Mint a kisebbségi vélemény előadója, röviden ismertetni kívánom álláspon­tunkat. Felolvassa a naplóbiráló bizottság által jóvá nem hagyott naplót, majd igy folytatja: Amint méltóztatik látni, a rendreutositások oly gyors egymásutánban következtek be . . . (Nagy zaj a Ház minden oldalán) Propper Sándor, Rupert Rezső, és Peyer Ká­roly állandóan közbeszólnak, de nem lehet hal­lani, hogy mit. Az elnök folyton csenget. (Hedry Lőrinc a szélsőbalfelé: Ne ordítsanak I) Gyirki Imre: Hedry képviselő ur közbeszó­lására ceak annyit kell megjegyeznem, hogy innen legfeljebb csak közbeszólnak. Ordítani ön szokott, képvisélő ur! (Nagy zaj, az elnök csenget.) Nyilvánvaló, hogy olyan gyorsan kö­vetkezett be a három rendreutasitás, hagy a képviselő észre sem vehette. Egyébként Farkas képviselő ur olyan közbeszólásokat tett, amelyek a tanácskozás rendjét egyáltalán nem zavarták. (Kuna P. András: Birót sértegetett.) GySrki Imre: Ha itt egy biró nevét hango­san mondja egy képviselő, azzal még semmi sértést sem követ el. Ilyen körülmények között ítéletet hozni ebben az ügyben igazán nem lehet 1 Várnai Dániel: Azért utasították rendre Farkas Istvánt, mert tótul beszélt* a nemzet­gyűlésen, azt mondta, hogy Seszták. Györki Imre: A házszabályok 258. szakasza fokozatokat állapit meg. Az első a Ház ünne­pélyes megkövetése, második a megrovás, a harmadik a kitiltás. Annak ellenére, hogy Farkas eddig még nem köretett el semmi olyat, amiért a mentelmi bizettsághoz került volna, mégis az eliö esetben már a második foko­zatot állapították meg vele szemben. Ez leg­alább is illojális. (Propper Sándor: Bizonyára ébredőparancs érkezeti I Nagyatádi Szabó István: Ezt maga se hiszi el! Rupert Rezső: Dehogy nemi) Gyirki Imre indítványozza, hogy a Ház tér­jen át az ügy felett napirendre. Az elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát fogadja el. Szavazás alatt a baloldalról ilyen kiáltások hangzanak feh Leltározott többség! Seszták! Seszták 1 fó kis biró! Propper Sándor: Most már meg van mentve a haza! Szeder Ferenc: Sesztákot megmentették! Klárik Ferenc: Üd­vözlöm Sesztátot. Hermann Miksa a pénzügyi és közgazdasági bizottság előadója a bizottság jelentését terjeszti elő a bányabérek szabályozásáról szóló törvény­javaslatról. Nagybirtokak és hazaárulás. Az indemnitás vitája következik ezután, mely­nek első szónoka Szakács Andor. Nagy élvezettel hallgatta — mondotta — Gaál Gaszton tegnapi beszédét, amelynek csak kisebbik részével ért egyet, a nagyobbikkal nem. Gaál szerint a kormánynak két kötelessége van: az élet- és a vagyonbiztonság megőrzése. Azon­ban ez nem elég. Az ázsiai bölcs, Confucius szerint a kormánynak az a feladata, hogy ne éheztesse a népet. A kormánynak még inkább kötelessége ez olyan országban, amelyhez a természet nem volt mostoha. Senki sem vádol­hat meg bennünket azzal, hogy olyan földre­formot akarunk, amely kommunizmust je'entene vagy a tulajdon elvetését. Mi csak azt akarjuk, hogy a magyar ember Magyarországon meg tudjon élni. (Gaál Gaszton: Legfeljebb azok nem akarják ezt, akik itt a nagybirtokot támad­ják és künn a nagybirtokot képviselik. Horváth Zoltán: Ki kell őket pellengérezni. Gaál Gaszton: Majd meg fog történni 1) Szakács Andor: Azt hiszem, ez nem rám vonatkozik (Gaál Gaszton: Nem.) Szakács Andor: Nem akarom köven fejte­getni, hogy mi a nagy történeti birtokok ere­dete, csupán azt kérdezem, hogy meddig fogják még bitorolni e fildeket azok a családok, akik ezt legnagyobb!észben hazaárulás révén szerez­ték meg. Miért van egy fiatal hercegnek négy­százezer holdja, holott negyvenezer elegendő volna? (Griger Miklós: Az Esterházyakról van szó. Esterházy elhagyta a királyt, mihelyt nem tudott adni! Nagy Ernő: Mágnástempó. And­rássy Gyula hátrafordul, tréfásan a padra üt: Engem meg bezártak a királyért! Nagy Ernő: Nem is önre értettem.) Szakács Andor a kisgazdapárt programjával foglalkozik. Hol van e programpontok meg­valósítása. Ha visszaemlékszem azokra az időkre, amikor a koalíciós kormány volt uralmon, örökre felejthetetlen marad előttem, amikor fent az ujságirói karzatról hallgattam a kvótajavasiat ' tárgyalását. A kvóta fölemelését egyenesen bécsi császári parancsra akarta az országgyűlés ke­resztülvinni és akkor akadt a függetlenségi pártban egy férfiú, aki felállott és azt mondotta: engem a választóim azzal a programmal kül­döttek az országgyűlésbe, hogy a ktfótiföleme­lést nem fogom megszavazni, én tehát a kvótát ne» szavazhatom meg. Gaál Gaszton felugrik a helyérfil és kimegy a teremből. Szakács Andor: Az illető képviselő nem is szavazta meg a kvótát, levonla a konzekven­ciát, hazament, beszámolt választóinak és le­mondott mandátumáról. Azután újra megválasz­tották Gaál Gasztont, de mindenesetre helyesen, becsületes konzekvenciával járt el. Engem ugy választottak meg, hogy mindig hü leszek akis­gazdapárt programjához, ezért ülök itt az ellen­zéken és nem odaát. Én csak Gaál Gaszton példáját követem és engedjék meg, hogy to­vábbra is megmaradjak ezen az uton Gaál Giszton példáját követve. Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el. Szakács Andor: Most, amikor végre a föld­mivelésügyi miniszter meg akarja valósítani a földbirtokreformot és novellával kiegészíteni a törvényt, irdatlan harcot indít ellene az arisz­tokrácia és a nagybirtokosság. Az a harc, amit a novella ellen az arisztokrácia és a nagybir­tokos osztály indít, egyenesen nemzetgyilkos politika, amilyen aligha van a magyar történe­lemben. Ezután szünetet kér, mire az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után sürgeti az általános titkos vá­lasztójog megalkotását. A következő határozati javaslatot nyújtja be: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az általános egyenlő és tit­kos választójogról még ez év őszén terjesszen törvényjavaslatot a Ház elé. Az indemnitást nem fogadja el. Dénes István személyes kérdésben szólal fel. Szakács beszéde alatt Csontos azt kiáltotta fe­léje, hogy Kisújszálláson zsidó nagytőkét védel­mezett a kisemberekkel szemben. Kijelenti, hogy mindig a kisemberek érdekeit védte. Sohasem képviselte a nagybirtokosok érdekeit és nem is fogja. Amennyiben bebizonyosodik róla, hogy nagybirtokost védelmezett, lemond mandátumáról. Csontos: Fenntartja állításait. Kijelenti, hogy Dénes állandóan a kisgazdákat támadja, mint akik nem védik a nincstelenek érdekeit. Dénes István újból személyes kérdésben szó­lal fel. . Elnik félbeszakítja a vitát. Urbanics Kálmán, a gazdasági bizottság elő­adója beterjeszti a bizottság jelentését a nem­zetgyűlés dologi és átmeneti kiadásairól. Elnik napirendi javaslatot tesz, mely Bzerint a legközelebbi ülés holnap délelölt 10 órakor lesz, meiyen folytatják az indemnitás tárgya­lását. Az ülés vége délután két órakor. Batthyány Tivadar szenzációs adatai Károly király tervezett lemondásáréi. Batihyány Tivadar gróf a Neues Wiener Jour­nal munkatársával folytatott beszélgetés közben eddig még nyilvánosságra nem került részletet közöl a forradalom történetéből. — Az 1918. év novemberének első napjai­ban egy estén felhatalmazást kértem és kaptam — mondotta Batthyány — minisztertársaimtól, hogy József főherceg utján a királynak Ottó trónörökös javára való lemondását kikérjem. József főherceg, amikor evégből meglátogattam, nyomban felhívta telefonon Sciönbrunnt, hogy a királlyal közölje ezt. A király és a főherceg között hosszabb beszé'getés keletkezett azután pedig az uralkodó átadta a hallgatót a mellette levő Andrássy grófnak. A telefonbeszélgetés a főherceg és Andrássy között egyre élénkebbé vált és észrevettem, hogy a főherceg egyre iz­gatottabb lesz. A főherceg azután nekem adta át a hallgatót. Láttam azt, hogy Andrássy igye • kezett a királyt a lemondásról lebeszélni. Ma­kacsságával igy lerontotta a Habsburgok utolsó ' sáncait. Az én tervem a következő volt: Ha az uralkodó nem reuzált volna, akkor autón azon­nal Schönbrunnba siettem volna, hogy a le­mondási nyilatkozatot Budapestre hozzam és azt itt Károlyi publikálja. Másnap összehívtuk volna a régi országgyűlést, kikiáltottuk volna Károly lemondását és Ottó trónralépését, vala­mint egy régensséget Károlyival, mint telj­ha'almu nádorral. Természetesen a trónörökös­nek azonnal Budapestre kellett volna jönnie. 1

Next

/
Thumbnails
Contents