Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-25 / 166. szám

Szeged, 1923 julius 22. SZEGED 5 Friedrich Törökországról. Szünet után Friedrich István szólal fel. Külpolitikai kérdésekkel, elsősorban a törökországi helyzettel kiván foglalkozni. Két izben járt kint és igy ismeri az otttani viszonyokat. Csodálja a törökök adminisztrációján ük egyszerűségét. A külügyminisztériumban mindössze huszonhat tisztviselő van. Egyetlen rendkívüli meghatalmazott miniszter sincs és mégis órási sikereket értek el Ma mindenkinek Angóra felé .kell tekinteni. Nekünk követünk és konzulunk sincs Törökországban. Pedig Tőrökországban szeretettel várják azokat a magyarokat, akik komoly munkát akarnak ott végezni. Atsdja a nemzetgyűlésnek Kemal pasa üdvözleté*, amelyet felolvas. Törökországban nem ismernek belső ellenséget, csak egy ellenség van, melyet rögtön kiirtanának és ez a bürokrácia. Olyan törököt, aki nem nacionalista, el sem lehet képzelni, de olyan sem, aki saját hazájáról bent vagy kint rosszat mondana. Mikor Nyugat felöl ezt halljuk, hogy a Ruhr vidéken a müveit franciák feketékkel kínoztatják a német testvéreket, miért csak a Nyugattól kivánunk kuliurát elfogadni, miért nem nézünk Keletre is, hol török testvéreink elérték azt, amiért mindnyájan imádkozunk. A nugyar nemzetnek jól felfogott érdeke, hogy a Balkánon erős bulgár nemzet élhesse napjait, érdeke, hogy a bolgár nép, rnely a világháborúban velünk együtt harcolt, mielőbb talpra tud|on állni és azok a bolgár testvérek, akik ma Macedóniában az emberiség szégyenére a legnagyobb elnyomatás alatt élnek, mielőbb megkapják szabadságukat. Ami a Balkánon történik, az egyenesen leírhatatlan. Méltóztassanak tudomásul venni, hogy a Balkánon minden nép aláirja a béke revizióját és ha nem következik be sima eredmény, akkor KözépEurópa lesz Balkán és Balkánból lesz Mscedonia, de ahogyan most van, 8z nem maradhat tovább. A világhábotuban szövetségeseink voltak a törökök, a németek és a bolgárok. Közülük két nemzet már talpraállott és a harmadik joggal elvárhatja, egy kis magyar szimpátia megnyilvánulását. Vigyázzunk, nehogy elkéssen a hivatalos politika a német szimpátia keresésével. ' Fanatikus hive annak, hogy Európa ismét talpra- t áll, mert a francia imperialista politika nem < tar/ható soká. Az indemnitást elfogadja. Csik József: Mindenben egyetért Friedrich politikájává!, a kormány iránt azonban nincs bizalma és az indemnitást nem szavazza meg. Ezután a demokráciáról beszél. Uiasitsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy mindazokat a mezőgazdasági munkásokat, akik a nyáron arató és cséplő munka nélkül maradtak, részea'sék hatósági ellátásban. Foglalkozik a mezőgazdasági szervezkedés szabadságával. Elnök ezután az ütést felfüggeszti délután 4 óráig, amikor is Csik József folytatni fogja beszédét. A délutáni ülés. A délutáni ülést Huszár Károly alelnök nyitja meg fél 5 órakor. Csik Józ ef folytatja beszédét: A földbirlokreformmal kapcsolatosan kijelenti, hogy feltétlenül rendezni kell a hitel kérdését, mely a földbirlokreform kezdetétől fogva égető kérdésnek nyilvánult. Beszél a bankok prepotenciájáról és a gazdasági életre való k^ros befolyásáról. A bankokrácia ellentétben áli a nép érdekeivel. Beszél ezután a keresztényszocialisták és a szociáldemokraták arányszámáról. Az indemnitást nem szavazza meg. Csizmadia András: A tisztvi elők helyzetével foglalkozik, a polgári iskolai tanitók nagy része sokkal rosszabb helyzetben van, mint a tanitók. Helyzetük javilására határozati javaslatot nyújt be. Foglalkozik a B-listával töriént visszaélésekkel. Kivánja, hogy a kormány a gazdasági munkálatok szünete alatt rendelje el a gazdasági ingyenes szakoktatást. Az indemnitást megszavazza. Zalaegerszeg — viharral Hébelt Ede szólai fel ezután. A parlamentárizmus fejlődéséről beszél. A zalaegerszegi internálótáborban brutálisan bánnak a foglyokkal. Felügyeletetet kellene a rendőrség és a csendőrség fölé tenni. (Felkiáltások jobbról: Olt vannak a feljebbvalók.) A fejebevalók nem teljesitik kötelességeiket, mert osztályállam képviselői. A kormány egyenesen utmutalást ad a törvények megkerülésére. Elnök figyelmezteti, hogy tartózkodjék az ilyen kifejezésektől. Hébelt Ede: Az osztálybiráskodás esetei lépten nyomon előfordulnak. Elnök megkérdezi, hogy ezt a bíróságra ér'i e. Hébelt Ede: Igen egyes, osztálybiróságokra. Elnök ezért rendreutasítja. Nagy zaj a kormánypárton. Néhány képviselő a padot veri. Elnök folyton csenget. Bogya: Ezért a mentelmi bizottság elé kelfene utasitani. Meg kellene vonni tőle a szót. Szabó Imre Bogya felé: Nyavalyás. Erre éktelen lárma tör ki a Ház minden oldalán. Szabó Imre: Ki fogjuk egyszer pofozni. Szabót az elnök többször figyelmezteti, hogy ha tovább is zajong, a mentelmi bizottság elé fogja utasitani. Az elnök Bogya Jánost is rendreutasítja, mert azt kiáltotta Peyer felé: Butortolvajl Hébelt folytatja: Beszél a nemzetiségi nyelv szabad használatáról, a nemzetiségi iskolákról és a nemzetiségi kultura fejlődésiről. Arra tér át, vájjon birálható-e a kormányzó működése. Az elnök figyelmezteti, hogy a kormányzó személyét semmiképen sem engedi belevonni a vitába. Hébelt ennek ellenére is újból a kormányzó személyével foglalkozik, mire az elnök újra figyelmezteti, hogy ha továbbra is bevonja a kormányzó személyét a vitába, megvonja tőle a szót Hébelt nem is folytatja beszédét, hanem befejezi azzal, hogy az indemnitást nem szavazza meg. Az elnök napirendi indítványa szerint a legközelebbi ülés holnap, julius 25-én délelőtt 10 órakor lesz. Az ülés fél 8 órakor ért véget. Prónay sajnálkozását fejezte ki. eljárása teljesen korrekt volt, öt semmiféle mulasztás nem terheli, a fent kért lovagias elégtételt felajánlják Egyben felük nevében kijelentik, hogy oly ismeretlen tények nyertek a tárgyalás folyamán beigazolást, melyekről Prónay Pál tudomással nem bírhatott és amennyiben azokról tudomást lett volna, a sértést nem követte volna el. Ennélfogva felük a sértő kitételt visszavonja és kéri a dolgot meg nem történtnek tekinteni és a történtek felett sajnálkozását fejezi ki, Btthlen István gróf megbízottai e kijelentést tudomásul veszik és abból a megbízottak egyértelműen megáll ipi'jik, hogy az ügy a lovagiasság szabályai szerint e intézést nyert. K nft. Csáky Károly gróf s. k., Prónay Qyörgy báró 8. k., mint Bethlen István gróf. Jankovich Bésán Endre gróf s. k. és Láng Mihály báró 8. &., Prónay Pál megbízottai. Mint értesülünk, Prónoy Pál nem hajlandó belenyugodni Bethlen István grófjai felmerült lovagias ügyének jegyzőkönyvi elintézésébe Ma déiben saiát volt megbuoitait: Jankovich Bé án ! Endre grófot és Láng Mihály bírót provokáltatta. „Szeged nem gazdag város.. Bethlen István gróf miniszterelnök tudvalevőleg provokáltatta Prónay Pált egy legutóbbi ceglédi beszédében tett sértő nyilatkozata miatt. Ezt a lovagias ügyet ma a következő jegyzőkönyvvel intézték el: Jegyzőkönyv. Felvétetett Budapesten, 1923 julius 24-én délelőtt 10 órakor a gróf Be hien István—Prónay Pál urak közölt felmerült lovagias ügyben. Jdenvoltak az alulírottak. Bethlen István gróf megbízottai lovagias elégtételt kérnek Prónay Páltól a Cegléden egy nyilvános választ i gyűlésen tett azon kijelentésért, hogy Bethlen Istvért gtóf a neki átadott becsületszavát nem tartotta meg. Prónay Pál megbízottai kijelentik, hogy felük fenti kijelentését arra a megállapodásra alapította, mely annak idején közte és Bethlen István gróf között létesült és amennyiben bebizonyítást nyert, hoey ennek a megállapodásnak teljesitése Bethlen István grófon kivül átló okokból nem volt keresztülvihető, minden lovagias elégtételadást felajánlanak. A Bsitiiei Isiván gtóf megbízottai által előterjesztettek folytán Prónay Pál megbízottai tekintettel ma, hogy teljes beigazolást nyert, hogy Bethlen Intván gróf (A Szeged tudósítójától) Szeged szép városáról országszerte ugy vélekednek, hogy az ország legmódosabb várorai között foglal helyet. Ennek a kedvező véleménynek feltétlenül van valami alapja, ht látsz lagos is, mert hiszen ez a hetven egynéhány ezer hold föld, amely a telekkönyv tanúsága szerint a város tulajdona, egészen csinos és főleg megfogható gazdjgsdg, testvérek közölt is megér százmilliárdot, arról azonban a vélekedők nem tehetnek, hogy a város hatósága nemigen figja meg ezt a megfoghatóságot. A szegedi lörvéoyízék, mint felebbviteli biróság most az általános véieménynyel homlokegyenest elienkerő véleményt alkotott magának Szeged város vagyoni helyzetéről, illetve gazdagságának mértékéről. Egy bonyadalmss lakbérpörben hozott ítéletével kimondol'a, hogy Szeged városát nem tekintheti kedvező anyagi helyzetben levőnek. Az érdekes pör azóta húzódik, amióta a nép jóléti miniszter uj lakásrendelete megjelent. A rendeletben biztosított lakbéremelési jogokat a város, mint háziúr is kihasználta a lehető legnagyobb mértékben, de a várossal szemben kihasználták azok is, akik a várossal voltak háziuri viszonyban. Papp Mihály uram szintén házigazdája a városnak, mert tulajdonosa annak az ép'lletnek, amelyben az alsóvárosi ovoda működik. Amikor megjelent a lakbérek felemelésétől szóló rendelet, az érdemes házigazda arra az álláspontra helyezkedett, hogy a váro3, mint lakó és mint fényes anyagi viszonyoknak örvendő lakó az 1917-es lakbérek harmincszorosa helyett bátran fizetheti a magasabb kulcs szerinti lakbéreket is. A város tanácsa azonban nem akceptálta házigazdijának álláspontját és igy pörre került a dolog. A járásbíróság tárgyalta először az érdekes lakbérpürt és olyan ítéletet hozott, amely a házigazda álláspontját honorálta. Az itélet indokolásában kimondta a járásbíróság, hogy Szeged nagy vagyonú város, tekintélyes értékű ingatlanokból áll a gazdagsága, elég jó kereseti viszonyoknak örvend és igy könnyen megfizetheti a legmagasabb lakbért is házigjzddjdnuk. A varos kfp viseletében a tiszti ügyészség azonban megfellebbezte a járásbíróság ítéletét a töríényszekiez, mint fellebbviteli bírósághoz. A törvényszék a napokban tartotta meg a fellebbviteli tárgyalást és ítéletében megváltoztatta a járásbíróság ítéletét, Papp Mihályt elutasította keresetével és kimondotta, hogy a városnak legfeljebb az 1917 es lakbérek harmincszorosát kell fizetnie. Az iiélet indokolása szerint a város nem tekinthető olyan kedvező anyagi helyzetűnek, hogy a hazigazda a magasabo kulcs szerint megállapított lakbért követelhetné, mert ha ig3z is, hogy a város nagy értékű ingatlanok tulajdonosa, az ingatlanok jövedelme azonban közcélok U szolgai, a szociális feladatok megoldása tetemes anyagi megterhelést jelent, tehát a városi v igyon nem mérhető ugyanazzal a mértékkel, mint a magánvagyon. A törvényszék Ítélete szóval megcáfolta a közvéleményt. Szeged nem gazdag város, minden gazdagsága mellett sem gazdag, mert hiszen jövedelmei nem állnak arányban gazdagságával, kiadásai pedig felülmúlnák, ha tehetnék gazdagságát. Itt említjük meg egyébként azt is, hogy Papp Mihály nem az egyeden házigazda, aki ilyen irányú keresetet indított a város ellen, vannak még többen, csak az ő pSrében itélt először a birósáe. •AWWAAWAWWWVWWWWWWWWWWe — Erhardt kapitány axfikéaénck hullámai. A Dessauer Zeitung szerint a berlini bünügyi rendőrség tegnap délután letartóztatta Busche Leó bárót és nejét. A báróéknál megtalálták Erhardt szökésérek teljesen kidolgozott tervét. Egyúttal lefoglaltak náluk egy könyvecskét is, amelyben a szökés tervezőjének vala, mennyi neve szerepel. A bárónő kutatás közben egy iratot lenyelt. A házaspárt Lipcsébe szállitatták. Hohenlohe Oehrigen hercegnőt különben, aki Erhardt szökésével kapcsolatban került a törvényszék elé, hazaárulás pártolása és ezzel egybekötött hamis eskü miatt hathavi börtönre ítélték.