Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-24 / 165. szám

Szeged,* 1923 julius 24 SZEGED pMl Belvárosi Mozi JJfSk Kedden, Julius 24-én Délután 5 órai kezdettel 1 Göre Martsa lakodalma Énekes-táncos moziszkeccs 3 film és 3 fzinpadi részben. 7 és 9 órai kezdettel!!! —— CSUK I* ÉVEM rEEiÜblEKHCK ' — LIANE HAID legújabb pompázatos alakítása : A szerelem himnusza Dráma 5 felvonásban. Főszereplő: LIANE HAID és MAX NEUFELD. - Azonkívül Exklusiv Legrand-film: MEDIKA Dráma 5 felvonásban. Főszerepben: DENISE LORRYS és ANDRE NOX. A kamara évi jelentése. Iaoza. 455. Korzó Mozi Pénztár 1185. Julius 24-én, kedden Délután 5 órai kezdettel! — csuk is Éven fecOcíIekhek i —— LIANE HAID legújabb pompázatos alakítása: A szerelem himnusza Dráma 5 felvonásban A főszerepben: LIANE HAID és MAX NEUFELD. — Azonkívül: Exklusiv Legrand film: MEDIKA Dráma 5 felvonásban. A főszerepben: DENYSE LORYS és és fél 10 órai .kezdettel a Korzó Mozi nyári helyiségében! Göre Martsa lakodalma Énekes-táncos moziszkeccs 3 film és 3 színpadi részben. Műszaki Részvénytársaság Fióktelepe Szeged, Tisza Lajos-körűt 52. Teleion 7-54. Raktárról szállít: Armatúrákat, szivattyúkat, csőveket, fittingeket, gatter- és körfürészlapokat, szalagfürészeket. Motoros cséplőkészleteket és mindenfajta gazdasági gépet, golyós csapágyakat. Benzint, petróleumot és amerikai kenőolajokat. m A budapesti áru- és értéktőzsde, a zürichi, berlini, bécsi, newyorkl, prágai tőzsdék jegyzéseit, mindennemű tőzsdei kötéseket, 2CT a budapesti tőzsdetanács rendeletét, a magánforgalom áralakulásait, még az nap délután 4 óra előtt megtudhatja a..Magyar Távirati Iroda Jffleai Közgazdasági Kiadásából. Szerkesztőségi kiadőhivaral: Szeged" Somogyi-u. 11. Teleton 17-60. Férfi, női és gyermekharisnyák, Síiatókke^ fürdőruhák és trikók a legolcsóbb szabott árakon Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér és Csekonics-utca. m (A Szeged tudósítójától.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara most tette közzé az 1922. évről szóló összefoglaló jelentését, melyet a kamarai törvény értelmében tartozik a kereskedelemügyi miniszternek bemutatni. Az ilyen évi jelentésekkel a dolog természetéből folyólag vele jár, hogy nélkülözik a napi aktualitást, mégis, ha jól vannak csoportosítva, mintegy tükörképét nyújtják a kerületük közgazdasági viszonyainak, egyben pedig sok becses adatot és utmutatást tartalmaznak a jövö számára. A szegedi kamara jelentése, melyet dr. Tonelli Sándor főtitkár állított össze, négy részre tagozódik. Az első rész a lefolyt év általános közgazdasági helyzetét ismerteti, a második a kamara tevékenységével foglalkozik, a harmadik a kerület közgazdasági viszonyait tárja elénk dióhéjban, a negyedik pedig a kamaránál történt személyi változásokat foglalja össze. A beszámoló igy általános jellegűvé szélesedik ki és bizonyos vonatkozásokban képet nyújt az egész 1922. év közgazdaságáról. Sajnos, az igy megrajzolt kép nem valami örvendetes, mert a korona leromlásának, az élet megdrágulásának s az ipari és kereskedelmi viszonyok meg nehezedésének a jegyében állott. A gyors leromlást legjobban mutatja, hogy a korona az év elején meg 085 centime volt Zürichben, az év végén pedig 0 21 és fél; az államjegyforgalom ugyanezen idő alatt 25 17 milliárdról 75 milliárdra emelkedett, az utolsó békeévhez viszonyított drágasági indexszám pedig 80 szorosról 330-szorosra szökött. Az államjegyek háromszoros szaporodásával tehát négyszeres drágulás áll szemben. Ezeket a jelenségeket egy céltudatos, a termelési energiákat fejlesztő közgazdasági politika lett volna hivatva ellensúlyozni, aminek azonban csak nagyon szorványos jeleit lehe'ett t pw'alni. Az ipart és kereskedelmet nyomta a különböző közpénzekkel támogatott hatósági jellegű üzemek és szövetkezetek versenye, a kiviteli és behozatali engedélyek megszerzése körül nagy bajok jelentkeztek, a Devizaközpont nem volt képes az igényeket kielégíteni s a gazdasági életben minduntalan uj meg uj zökkméseket idéztek elő a különböző adók, vasúti és ptstai tarifaemelések, melyek rendszerint teljesen meglepetésszerűig léptek életbe. Ebbe az általános képbe illeszkednek bele a részletek. Különösen szomorú az a kép, melyet a jelentés a kamarai kerület két szélső pontjáról Bajáról és Szegedről rajzol meg. Kimutatja a jelentés, hogy Szeged ipara és kereskedelme a határforgalom teljes megszűnése és déli vonzási körének elveszte óta mennyire visszafejlődött. Mig Bajának maradt némi környéke, Szeged úgyszólván egy csonka vágánynak lett a végállomása. Más helyek, például Békéscsaba és Orosháza, melyeknek megvan a természetes körzetük, aránylag kedvezőbb helyzetben vannak, ami az ipari és kereskedelmi tevékenység fokózódó élénkségében is kifejezésre jut. Nagy baja volt a gazdasági életnek, hogy az építkezési tevékenység a mult évben a városokban igen szűk körre szorítkozott s a közönség vásárló erejének csökkenése ugy a kereskedelemben, mint az iparban kedvezőtlenül éreztette hatását. Részletesen foglalkozik a jelentés a kerület két fontos mezőgazdasági terményének: a szegedi paprikának és makói hagymának ügyével s a nagyipari vállalatok közül a kender- és szalámi gyárakkal. Említésre Méltó, hogy a vas- és fémipari vállalatok a nehéz viszonyok között is szépen fejlődlek, a közös vámterület felbomlásának következése gyanánt pedig a kerületben is több textilipari vállalat keletkezett, a meglevők pedig bővítették üzemüket. A kereskedelemnél a termény-, fűszer- és fakereskedelnü szakmának van behatóbb ismertetés szentelve. Nagy helyet foglal el a jelentésben a kamarának a különböző törvények és rendeletek előkészítése körül kifejtett munkássága. Véleményt mondott a kamara az ipartörvény-novella végrehajtási utasítása, a kereskedelmi törvénytervezet reformja, a sütőipari munka szabályozása, a biztosító magánvállalatok állami felügyelete, a nők, gyermekek és fiatalkorúak éjjeli munkája, valamint még számos más törvény és rendelettervezet ügyében. Az uj törvények és rendeletek, valamint az adóügyi utasítások ismertetése érdekében a kamarai tisztviselők számos előadást tartottak a vidéken. Magának a kamarának a helyzetével is foglalkozik a jelentés, még pedig a bevezető részében. Mi azonban ismertetésünk végére hagytuk nyomaték kedvéért, mert ez a rész mutatja legjobban az intézmények összezsugorodását Magyarországon. Svájcban frankban az 1913-ban 70000 frank volt a kamara költségvetése, 1922-ben mindössze 8000 frank, buzavalutában pedig tíz év előtt 2600 mm., ma pedig 380 mm. buza. Szokatlanul nyíltan mondja meg a jelentés, h'ogyha segítség nem történik, a magyar kamarai intézmény összeroppanására kell számítani. Pedig ha volt szükség a kamarákra, ma leginkább van meg, hogy a kereskedelmet és ipart a válságos időkön átsegítsék és a gazdasági regenerálódás munkájában közreműködjenek. A gabonaexport kérdése. Nemrégiben vált ismeretessé a föidmivelésűgyi minisztérium közlése alapján az idei termés számszerű összege. Ma már tudjuk, hogy az ország gabonatermése jobb a tavalyinál, annál csodálatosabb tehát, hogy a mostani kedvező időpontban sem mulat a külföld nagyobb bizalmat a magyar korona iránt. Az uj gaoona teljes egészében még csak itt-ott került be a hímbárokba és már is megindult az érdekeltségek küzdelme, hogy a kormány részéről monopóliumot biztosítanak maguknak az uj termés külföldi értékesítésére. Ezzel szemben Hadik János gróf a közélelmezési tanács legutóbbi ülésén a gabonaexport ellen nyilatkozott és amennyiben ily értelemben történne döntés, akkor az idei kampányban is esek lisztexportról lehetne szó, amint az tavaly történt. A gabona- és magkereskedelmi érdekeltségek, mint értesülünk, már is lépéseket tettek abban az irányban, hogy a szakminisztériumok függesszék fel a zsákbehozatali tilalmat azokra a zsákokra vonatkozólag, melyek az exportkampány idején külföldre kerülnek. Jelenleg ugyanis az uj zsákok behozatalát teljesen eltiltották és a vámigazgatóság ezt a tilalmat azokra a zsákokra is alkalmazza, melyek az exportált gabonával, vagy Ifszttel kerültek a külföldre. A belföldön vásárolt zsákok sokkal drágábbak, mint a külföldiek, a használt zsákok lassankint kikerülnek a forgalomból, a belföldön beszerzett uj zsákokba való zsákolá* pedig a mai árak szerint szintén az exportnak tizenöt százalékos megdrágulását jelenti. Az exportőrök kérték *ehát, hogy a vámigazgatóság kéthónapos időponton belül engedje meg a külföldre kivitt zsákoknak »7 orsrAcb* vtló viss'aíTáílilását. Cipőkrémet, fémtisztitót I 29? legolcsóbban saját edégyeibe szerezheti be MIKSZÁTH KALMÁN-Ü. 24, 25. (LABORATÓRIUM) | elismert legjobb búza őrleménye. Szép időbeit az ujszegedi ma és minden nap délután fél 6-tól a