Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-20 / 162. szám

Szeged, 1923 julius 22. SZEGED 5 Elkészült az angol választei*vezet. Mint hire jár, az angol kormány ma este fejfczi be a jóvátétel ügyében Németorsíágnak adandó választervezefet. Diplomáciai körök vé­leménye szerint az angol jegyzik rá fog mu­tatni a ruhrvidéki passziv ellenállás káros követ­kezményeire. Londonban azt tartják, hogy Fran­ciaország, miután maga is a szövetségi szoli­daritás fenntartására törekszik, alá fogja irni a jegyzéket, a washingtoni felelős tényezők viszont valószínűleg vissza uiasitjík az angol tervezethez való csatlakozást. Az angol kabinetnek mára jelzett tanácsko­zását az utolsó órában holnapra halasztották, hogv a minisztereknek igy albumuk legyen a Curzon lord által készített jegyzék és kísérő levél tanulmányozására. Hír szerint abbín az esetben, hü a kormány megegyezésre jut a Németországnak szóíó jegyzék, továbbá a szö­vetségesekhez és az Egyesült Államokhoz inté­zendő kísérő irat szövege tekintetében, akkor azt estére már el is küldik a különböző kor­mányokhoz. A kiöérőirai »t egyelőre nem hoz­zák nyilvánosságra, a jegyzéket pedig csak akkor, ha azt Németországnak már elküldték. A Maiin nyilván sugalmazott információt kö­zöl, mely szerint s szövetségesek általános meg­egyeznél háromféle véleményeltérés akadályozza. A net ézségek egy része a jóvátételi összeg meg­áll pilására, másrésze a s akérői bizottság ki­küldésére és végűi a követtlések garanciájára vonatkozik. Ami a jóvátételi összeg meg'llipitását illeti, Né oetországnak eibösorrnn a franci*, belga, olasz és jugoszláv elpusztított terüielek ujj épí­téséi kelt fedeznie, m jd az Amerikával steTi­ben fennálló adósságon fize ését kell váltatnia. A jóvátételi összeget véglegesen csak mintegy tizenöt év múlva lehet megállapítani es csak akkor lehetne meghatározni valamilyen forrná ban Németországnak az Egyesült Államokkal szemben fennálló tartozásainak törlesztését. A szakértői bizoitbág leghelyesebben a jóvátéeti bi­zottság tanácskozó testülete tehe tne azzal a fel­adattal, hogy megállapítsa a fizetések módoza­tait. A garancia kérdésében Angliának csatla­koznia kellene a többi szövetségeshez és ki kel­lene jelentenie Németországnak, hogy ameddig a passziv ellenállást folytatja, addig szó ?em lehet a megszállás megszüntetéséről. A mostani időpont még nem célszerű a rajnai tartományi kormányzatról és Franciaország biztonsagáról való határozathozatalra. Ha ezeket a szempon­tokat a Németországhoz intézendő választerve­zetbe beleveszik az angolok, akkor szó lehetne esetleg arról, hogy »l?pos megbeszélések után létrejöjjön a megegyezés. A Westminster Gazette szerint a helyzet a Ruhr-vidéken egyre komolyabbá válik. A fran­ciák ezrével küldik a munkásokat az u cára, lefoglalják a gyárak szén- és kokszkéK/le«eit, elveszik a bérfizetésre'szánt összegeket és dez­organizálják az élelmiszerszállítást. A franciák nyilván kapitulációra törekszenek,*még mielőtt választ kapna Németország. A Daily Chronicle kiküldőit munkatársa a Ruhr-vidékről lapjának hosszabb jelentést küld a Rajna tartomány fogházainak borz Ima ? álla­potáról, melyet összehasonlít az ördflg-szigetével. A rónai Idea Nacionale, amely áliandóan lelkes cikkeket ir az olasz fegyverkezés érd-ké­ben, m«i vezércikkében többek kőzött a kővet­kezőket irj*: Nekünk olaszoknak csak három kötelességünk lehet: vizén és szárazon felfegy verezni ezt az országot, szomszédaival politikai és katonai megegyezéseket kötni a szlávok meg­kerülésével és megakadályozni azt, hogy Fran­ciaország a Ruhr- politika utján és a németek törekvéseinek tönkretételével oly hatalom'a jus son, hogy jogosan gravitáljon a Földközi-tenger felé, vaiamini a f^a ctaknak mOdot butositBni, hogy aktratAt kivitiease. A mi fc fegyverkeze­sünk sem ükirna fenyegetés lenni, csak arra szolgál, hogy egv esetleges ránk kényszeritett francia politikát elutasíth assunk magunktól. Kirlsruhenól jelentik, hogy augusztus hó 12 en az evangélikus egyház egé*z N'metor­száüban könyörgő napot rendez a Rajna- és a [ Ruhr-vidékért. Katasztrofális vízhiány dühöng a városban. (A Szeged tudósítójától.) A juliusi kánikula sok mirden más bajjal, hőgutával együtt olyan vízhiányt zuditott a városra, amilyenhez ha­sonló még eddig nem fordult elő ennek a tisza parti porvárosnak annaleseiben. A régebbi ká nikulás nyarakon is sokat szenvedett a lakos­ság a vizmizériák miatt, de ezeiött ritkán esett meg, hogy az első emeleti lakások is vis nél­kül maradtak, most azonban még a félemelete­ken sincs viz a nap egyes óráiban, az első emeleteken pedig kora reggeltől késő estig hiába lesik az eltűnt vizet. A vízhiány miatt napról­napra nő az elkeseredés, mert viz nélkül még elviselhetetlenebb a harminchat fokos hőség. Illetékes helyen mindig azzal érvelnek, hogy a vizmütelep nyáron is termel annyi vizet, amennyi a lakosság vízszükségletét bőven fe­dezi, mert hiszen minden lakosra több mint kétszáz liter jut nsponia, de a dolog valóság­ban ugy áll, hogy csak papíron jut mindenkire ennyi. Azokban a lakásokban ugyanis, amelyek­ben a legveszekedettebb kánikula idején is bőven ontják a csapok, hihetetlenül tfSgy víz­pazarlás folyik. A fürdőszobák állandóan mű­ködtetett zuhanyával hűtik a lakásokat, az ud­varokat és a ház elejét naponta többször el­árasztják, kerteket, fákat öntöznek a vizmüielep drága vizével. A földszint szóval ö iző módon megfosztja az emeleteket és hiába tízszeresnek meg a vizmütelep napi víztermelését, minden viz akkor is az alacsonyan lévő csapokon folyna el. Ennek a lehetetlen rablógazdálkodásnak azon­ban van orvcssága, még pedig nagyon olcsó orvossága, amivel a város hatósága máról­holnapra rendet teremthetne a vízfogyasztás körül. Állítsanak fel minden lakásban vízórát, — egy-egy vízóra még ma sem drágább öt­hatezer koronánál, — szabják meg a maximá­lis vízfogyasztást és minden túlfogyasztást progresszív kulcs szerint, magasabb vízdíjjal büntessen meg a hatóság. Bizonyosra vesszük, hogy a vízhiány egyszersmindenkorra eltűnne, ba igy segítenének a bajon. A vizórák felállí­tásának költségeit is megtakaríthatná a város, hiszen egyszerű közgyűlési határozattal köte­lezhetné a háztulajdonosokat a vizórák fel­* állítására. Ettől a radikális, de egyedül célravezető or­vosságtól azonban, nem tudni, miért idegenke­; dik a város hatósága és minden valószínűség szerint idegenkedni fog mindaddig, amig a vizmizériák miatt elkeseredett lakosság valami radikálisabb eszközhöz nem nyul. A városban már is sokan beszélnek arról, hogy megtagad­ják a nemrégen emelt negyedévi vízdíjak fize­tését, mett hiszen azt minden ellenszo'gáltatás nélkül követeli a váró? hatósága. „Fizessen az vízdíjat, aki kap vizet", mondogatják elke­seredve és tagadhatatlanul vin némi igazság ebben a felfogásban. Egyébként a város tanácsa is érzi már, hogy kéne tenni valamit. A csütöröki tanácsülésen h úszásán foglalkoztak a katasztrófális vízhiány kérdésével. Berzenczey Domokos műszaki fő­tanácsos ismertette a nyolcadik ártézikut készí­tőjének, Kenéz Tamás vállalkozónak legújabb ajánlatait. A nyolcadik ártézikut ugyanis — mint azt a Szeged nem régen megirta — nem sikerült, jobban mondva a szürőcső elgörbülése j következtében eldugult és igy szükségessé váit újbóli kifurása. A vállalkozó ezzel a munkával most elkészült és jelenléce szerint a kut huszon­négy óra alatt több mint ezerkétszáz köbméter vizet ad. Az uj kut mélysége 224 méter. A vállalkozó a tanács hozzájárulását kéri annak a tervének a megvalósításához, hogy 275 mé­terig kimélyit-e a kutat, mert igy a teljesítő­képesség legalább napi 1800 köbméterig foko­zódik. A 224 és a 275 méteres mélységek kö­zött ugyanis több vizbő réteg van, megyek megfelelő csőközi szűrőkészülékekkel kihasznál­hatók. Ez a továbbfurás 4 617.000 koronába kerülne és a vállalkozó garantálj 1 a kimélyített kut 1800 köbméteres napi teljesitőképess >gét Ahány köbméterrel kisebb ered nényt ér el, annyi 3000 koronát térit vissza a városnak, viszont minden többlet köbméter után a város j fizet 3000 koronát. I Abban az esetben, ha a tanács elfogadja ezt az ajánlatát, egy másik ajánlatot is tesz, még pedig a vizmütelep udvarán lévő teljesen el­dugult Zsigmond féle ártziékut rendbehozására. Eltávoli'ja a szűrőkészüléket elzátó elhomokoso­dott kavicsréteget, szükség esetén öt ^en-hatvan méterrel tovább fur az eredeti mély égen és minimálisan napi ezer köbméter vizet biztosit. Ha nem sikerül a munka, nem kiván érte semmit, ellenkező esetben minden köbméter viz után husz kiló buza értékét, ami ezer köb­méternél a jelenlegi búzaárak mellett körűi­be ül nyolcmillió koronát je ent. Az ajánlatokat Berzenczey Domokos elfogad­hatónak taláta. A tanács néhány tagja jelen­téktelen kifogásokat tett ellene, a polgármester hozzászólása után azonban a többség elfogadta. — A vízvezetékünket — mondotta a polgár­mes'er — feltétlenül bővíteni kell, ezrei tartozunk a város közönségének. A viz egyik legfontosabb szükséglete a város lakosságának, ha ezt sem tudtuk számára biztosítani, akkor menjünk el erről a helyről. Ha bevátik a vállalkozó számítása, napi háromezer köbméterrel szaporodik a város víz­termelése, arni fogyasztónkent nyolcvan-kilenc­ven liter víztöbbletet jeíent. Ez a többlet ará­nyos vízfogyasztás eseién jelentékenyen enyhí­tené a vízhiányt, azonbm a mai rab cgazdaság mell tt ebből a többié böl nem jut az emeletek lakfinak egy deciliter viz sem. Radikálisan csak akkor bizto ith má a tanács a város lakossá­g-n^k a vízszükségletét, ha az elfogadott ajan­latokon kivai a vizórák beállítását is elren­delné. A tanács kö elessége, hogy ezt a kérdést végre megoldja es mi cs :k helyeselhetjüs a pilgTnts'er szavait. Az Anglia és Csehország között megkötendő kereskedelmi szerződés életbe­léptetése után hamarosan megindul a légiforga­lom London és Prága között. Az angol és a cseh komány egyelőre csupán egy évre szóló ideiglenes szerződést köt, de később állandósí­tani akarják a szerződést. Sir Ottó Brankner tábornok, az angol polgári l'giforgalom igaz­gatója már a mult év novemberében Prágába repül, hogy tanulmányozza a repülés időtarta­mának kérdését. Becslése szerint az ut néhány óra alatt megtehető, legrövidebb irány az, amely Antwerpenen, Kölnön át, mintegy 1,040.000 kilométert tisz ki. Az angol kormány tegnap reggelit adott a nemzetközi sebészeti kongresszus tagjainak tiszteletére. Neville Cham­berlain közegészségügyi miniszter beszédet mon­dott, amelyben kijelentette, hogy a sebészet az utóbbi néhány esztendőben érte el a legnagyobb haladást, amely annak köszönhető, hogy az egyes országokban elért eredményeket másutt is felhasználták és az egyéb tudományos ágak is nagy lépéssel haladtak előre. Angolországban az utolsó 10 év alatt a halálozás aránya 17 ezrelékről 13 ezrelékre csökkent. Az előrelátható emberi életkor pedig 10 évvel hosszabbodott. A gyermekhalandóság, 1000 születésre vonatkoz­tatva, 133-ról 77-re sülyedt. E számok nagy reményt nyújtanak a további haladásra, amely Angliára, mint ipiri államra, igen nagy jelen­tőségű. A kongresszus tegnapi ülésén főleg a mesterséges izületek kérdését tárgyalták. Putty bolognai tanár bemutatott négy rokkant kato­nát, akiknek térde a harctéren szerzett sebesü­lés folytán teljesen megmerevedett. Az általa alkalmazott kezelési módszer következtében azonban térdizületeik ismét hajlékonyakká váltak. a ^^ii^'y^^tt^wv^MSr^^vwvw^^MVM^ a Suambuon iky bolgár cár akart lenni. A Neues Wiener Zeitung a következő fantaszti­kus hiri jelen i Szófiából: Most folyik a vizs­gálat Sztambulinszky ügyében és olyafl ada­tokra bukkantak, amelyek azt bizonyítják, hogy a parasztpirti miniszterelnök meg akarta buk­tatni Borist és maga akarta Bulgária trónját elfoglalni Egy proklam íció szövegére bukkan­tak, amely Sztambulinszkyt II. Sándor cár né­ven okarta Bulgária uralkodójává kikiáltani. Ruszcsukban 300 narancsszínű uniformisra akadtak, amelyei II. Sándor cár tes örgárdáját ruházták volna fe'. Számos adat van e enkivül a bolgár kormány kezében, amelyek mind amel ett szóinak, hogy Sztambulinszky állam­csínyt tervezett a dinasztia elűzésére, hogy a bolgár trónt elfoglalhassa.

Next

/
Thumbnails
Contents