Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-20 / 162. szám

Eggy^s s^éüi ás*a 50 korona Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kölcsey-utca 6. (Prófétaitól^, 1. emelet 6.) Telefon S3-33. A .Szeged" megjelenik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 50 korona. Előfizetési árak: Egy hónapra Szegeden 1000,Budapesten és vidéken 1050 kor. ZEG Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 14, egy hasábon 24,másfél hásábon 36 K. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 12, WJvér betűkkel 24 K. Szövegközti közlemények fotonként 250 K. Nyiljtér, családi értesítés 2)0 í?. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 juljus 20, PÉNTEK. 162-ik szám. Sebészkongresszus. Gyönyörű ceremóniák közepette nyitotta meg legn p Londonban a Royal College of Surgeons székházában a wilesi heiceg a VI. nemzetközi sebészeti kongresszust. Az 8ngol Irónörökös beszéde nem volt az a tipikus fejedelmi üdvözlés, amely ilyen alkalmakkor el szokott hangzani, hiszen az ifjú herceg sürün és súvesen adott in'erviewjMban mindig hangsúlyozni is szokta, hocv semmit sem vet meg jobban, mint az üres és banális közhelyeket. A walesi herceg beszédének minden mondatából a tudományok és természetesen különöten a sebészet hatalmas eredményeinek megbectülése csendült ki é« ez a megbecsülés az angol trón várományosánál nem magára kényizeritett tettetés, hanem valóban szivből jövő érzés, amiről különben nem is tegnap tett^lőször tanúbizonyságot. Lord Curzon, az angol külügyminiszter volt a második ünnepi szónok, ő viszont diplomatához illően a Iondoni sebészkongresszushoz hasonló nemzetközi kongresszusok külpolitikai jelenlőf ég^t méltatta, hangsúlyozva, hogy mindeu ilyen internacionális összejövetel közelebb és közelebb hozza egymáshoz a nrmzeteket, melyeket amúgy is a mély és áthidalhatatlan szakadékok ezrei választanak el egymástól. L^rd Curzon már a cambridgei egyetemi hallgató korában is ékesszólásával tünt ki kortársai közül, igy most sem esett tuhágosan nehezére olyan csillogó szavakat találnia, melyek magukkal ragadták a hallgatóságot és elfeledtették velük, ^ hogy bármilyen szépen is hangozzanak lord Curzon fejtegetései, nagyon kevés igazság van bennük. Soha annyi nemzetközi kiá litá*, kongresszus, konferencia és isten tudja még mi egyéb ilyesszerü összejövetel nem volt, mint a nagy világégést közvetlenül megelőző években és mint láthattuk az annyiszor hangoztatott és leszögezett egymáshoz-közelebb jutásnak semmi, de semmi nyoma sem látszott a döntő pillanatban. Mondásnak azért kétségtelenül szép marad továbbra is ez az alaposan megcáfolt közeledés és kiváltképen alkalmas nemzetközi kongresszusok megnyitó beszédének témájául. A londoni sebészeti kongresszus jelentősegét az angol kormány is teljes mértékben elismerte, mikor reggelit adott a kongresszus résztvevőinek tiszteletére és — dacára az éppen most krízise tetőpontján álló jóvátételi problémának — azon a kormány tagjai csaknem kivétel nélkül valamennyien meg jelenlek. A tudomány nevében a közegészségügyi miniszter, a nagy Chamberlain unokaöccse, sir Neville Chamberlain köszöntötte fel az egybegyűlt tudósokat és beszédében volt Béhány olyan mondat, amely megérdemli, hogy feljegyezzük. Bajos volna például kétségbevonni Neville Chamberlainnak azt az állilását, hogy a sebészet az utolsó husz-huszonöt évben olyan nagy haladást tett, mint évtizedek alatt sem, hiszen ma az orvosi tudományok közül valóban a legfejlettebb a sebészet, mely szinte kivétel nélkül eléri a remélt eredményt ott, ahol még lehet egyáltalán reményről beszélni, mig társtudományai még ma is többé-kevésbé homályban tapogatódznek. Az is igaz, hogy a sebésztudománynak ezt a nagy előrehaladását főleg annak köszönhetjük, hogy az egyes országokban megkezdett kísérletek nem maradtak elszigetelve, hanem a kísérleteket világszerte folytatták s a különböző nemzetiségű orvosok azután meg is ' találták a befejező láncszemét annak a kisérlet- \ nék, melyet ezer meg ezer mértföldnyire tőlük egy kollégájuk megkezdett. Nemzetiségre való tekintet nélkül örülni kell Chamberlainnek azon a bejelentésén is, hogy sz utolsó tiz évben Angliában a halálozási • arány tizenhét ezrelékről tizenhárom ezrelékre csökkent, hiszen ez a jelentéktelennek látszó szám nem jelent kevesebbet, niinthoty a szigetország 47 263 530 lakosából az eddigi 803 480 helyeit cs.k 614 425 ember hal mt-g évente, vagyis 188 985 tel kevesebb, mint husz év előtt és ezt a közei százkiltncvenezer embert nagyon meg kell becsülnie Angliának, fiiszen mint ipari Államnak, ennek szinte felbecsülhetetlen értéke van tája réz ve. Beszélt Nfviíle Chamberlain arr<M ig, hogy a gyermekhalandóság arányszáma 133 ezreiéiről közel a felére: 77 ezrelékre c*ökk»nt és beszélt arról is, hogy remény van ma, hogy ezek a sokatmondó számok a jövőben még kedvezőbben fognak alakulni, mert a tudományok haladásával mindenkor lépést tart az angol viiágbi oddlom egészségügyi berendezkedése. És beszélt végül az oivosi tudományoknak arról az óriási adományáról, mely az átlagos emberi életkort teljes tiz évvel ho**zabbitotta meg. De nem beszélt sem Neville Chamberlain, sem senki más a tudósok gyülekeze'éb n arról, amiiől bizonnyal sok szó esett volna némely ország hasonló összejövetelén, nem beszélt senki a faji kérdésről és nem hangzott a fajvédelem szó egyetlenegyszer sem Pedig talán a londoni orvoskongresszus inkább beszélhetne és ptdig hingos szóval beszélhetne a favédelemről, mert az igazi fajvédelem az, amit ők végeznek és ne n az, amiről egyes „f jvédelmi tu ió«ok" szónokolnak némely országoan. Ulain vádaskodásának hullámai. (i4 Szeged budapesti tudósítójától.) A n a délelőtt folyamán egjségespaiti képviselők a folyosón tárgyal ák az Uiajn-féjje ügyet. Pa egyik nagytekintélyű képyse'ő tz« az átláspon'ot fejtette ki, hogy ha Ulain ügyében a bünvódi eljárás azzal végződik, hegy Uaint felmentik, akkor nem érdemes a bűnvádi eljárást meginditlatni. UN in beszédét először ki kell adm az igazságügyminiszternek. Jogászok vizsgálják meg, van-e benne inkriminálható rész és ha nincs, ne Indítsanak ellene eliársst, mert ez az ügynek további kavaredását jelentené. A nemzetgyűlés valamennyi pártja is to»ábh tárgyalja Ulain vádaskodásait. Ma délelő t Nagy Emil ívaztáfcügyminiszter a kormány állásfoglalásáról a kővetkezőket mondotta: — Bűnvádi útra kell terelni ezt ozi ügyei, mert tűrhetetlen, hogy általánosságban minden alap nélkül a kormányt és a nemzetgyűlést ily súlyos vádakkal illessék. A n; rme'gvfilésnek it é deke, hogy saját becsületének megóvása Szempontjából ezt a kérdést minél gyorsabban elintézze. Ami a kormány in'é kedéseit illeti, a pénteki minisztertanácson fogok felhatalmazást kérni arra, hogy a főügyész a bűnvádi eljárást ne a parlamenti beszéd miatt, hanem a Cegléden tartott beszéd miatt indíthassa meg Ulain ellen. Nem lthet megengtdni a2t, hogy a rossz gazdasági helyzet miatt a kormányt tegyék felelőssé oly módon, mint ahogyan azt Uiain tette. A Ház mai ülésének véi<e felé Nagy Emil felkereste Scitovszky Bé a házdnökö , akivel hosszan tanácskozott az Ulain ceglédi beszédé- . vei kapcsolatos eljárásról. A mai reggeli lapokban megjelent az Ébredő Magyarok Egyesületének többek között Hegedűs Györey által is aláirt nyilatkozata, mely parlamenti szereplése után Ulain Ferencet melegen üdvözölte és vele szolidaritást vállalt. Ma délelőtt n parlamentben elteijtdt annak hire, hogy az ÉME nevében kiadott üdvöz'et apokrif. Egyik reggeli Ispbsn oly hir j lent meg, hogy Ulain Ferenc a parlament ülésének befejezése után a késő esti órákban Nagyatádi Szabó István lakására ment és ott hosszasan tárgyalt a földművelésügyi miniszterrel. Hitel s helyről vett értesülés szerint ez a közlés egyáltalán nem felel meg a valóságnak, mert a jöldmüvelésügyi miniszternek három hét óta nem is volt alkalma Ulain Ferencet látni. Barátságos fordulat a magyar-szerb viszonyban. A magyar közönségnek még élénk emléke/etében van Nincsics szerb kfliíjgyminis?ter'i',k a belgrádi parlamentben elmond üt juniusi expozéja, melyben tudvalevői g a/t mt ndolta, h ugy a magyar kormány sajrálato>képe t nem mu at jő akaratot a jó fzoms.édi vi /o y tieyre-lj tájára és a trianoni békes;tr,őd s h-'árrvatínak lojális végrehajtására a szerb átiai; polgárokat üldözi, internálja, sői halaira is ítéli. Magyarországon múlik, hogy közötte és az SHS királyság között nincs meg a jóviszony és az összhang. Ismeretes, hogy az expozéra Daruváry Géza külügyminiszter annak idején válaszolt a magyar nemzetgyűlésen, rámutatva arra, hogy a magyar kormány már többször felajánlotta a politikai fogyok kicserélését, de a közeledési kísérleteket szerb részről mindeddig visizautasi'ot ák. Tegnapi beszédében azonban a külügyminisz er kijelentette, hogy az ügyben barátságos fordulat állott be. Az SHS állam követségén Milán M. Milojevics budapesti szerb kiráiyi követ ezeket mondotta az ügyre nézve: — A külügyminiszter nem mondott egy szót sem, mellyel szándéka lett volna a magyar kormányt és a magyar nemzeiet megsérteni. Mint felelős miniszter csupán konstatálni volt kénytelen és pedig nogy sajnálattal, hogy a magyar kormány börtönben és internáló táborban tart nagyszámú szerb alattvalót anélkül, hogy a szerb kormány megtudta volna tudni, hogy e szerencsétlen emberek mely okból szenvednek. Az utóbbi időben a magyar kormány annak a j-akaratának adta tanújelét, hogy végét veti ennek az állapotnak, sőt most már ki is jelenthe em, hogy a napokban a budapesti szetb követség egv tagja a magyar kormány beleegyezésével Zalaegerszegre utazik le, hogy az ottani internáló táborban levő szerb alattvalókkal személyesen megbeszélhesse ügyüket. A tisztviselők természetbeni ellátása. A mult hónap 14-én a pénzügyminiszter elrendelte, hogy minden közalkalmazottnak le kell szavaznia, hogy a természetbeni ellátást, vagy pedig a pénzbeli megváltást óhajtják-e. A szavazás meg is tOrtént mindenütt, igaz, hogy kissé nehezen ment, mert a különböző befolyásod és agitációk hatása alatt, egyesek többször megváltoztatták szavazatukat. A szavazatok számolása még tart, az eddig összeszámolt szavazatokból kitűnt, hogy átlag 20 százalék foglalt állást a természetbeni ellátás mellett. Vidéken 13 százalék kívánta a természetbeni ellátás eltörlését. Végleges eredmény, amely megmutatja pontosan a szavazás eredményét, csak egy-két hét múlva lesz. A tisztviselők létszámcsökkentése. A nemzetgyü'és bizottsága szerda este tárgyalta a közalkalmazottak létszámának csökkentésiről szóló törvényjavaslatot. A vita során az eredeti javallaton több módosítást tettek, ezek között legfontosabb az, amely az elbocsátás határidejét kitolja. A javaslat szerint a tisztviselőkkel folyó évi szep'ember 30 án kellett közölni azt, hogy az állami szolgálatból elbocsátást k. Ezt a határidőt a bizottság olyképtn változtatta meg, hogy a tiszivisslők de* cember 30 án lesznek értesítve az 'bocsátásról, állásukat pedig nem oütób^r vé^én kell