Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-20 / 137. szám

előmunkálatokat is végezte, kérdésünkre ki­jelentette, hogy mintegy kétheti időre van szük­ség, hogy a mezőgazdasági hitelkérdés anyagát alaposan előkészítsék és a javaslatnak olyan formát adhassanak, amelyet a minisztertanács is tárgyalás alá vehet. Amennyiben két hét alatt ezzel elkészülnek, a miniszterelnök nyom­ban minisztertanácsba viszi ezt a nagyfontos­ságú hitelkérdést. Ankét a szabadoktatásról. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter már régóta tervezi, hogy az iskolánkivüli nép nüve­tés ügyét előbbre vigye. A legutolsó 1907 ben Pécsett tartott szabsdoktatási kongresszus óta ennek a nagyjelentőségű és a nemzet igen szé­les rétegét érintő kérdésnek továbbfejlesztésére nem sok intézkedés történt a mai napig. A kultuszminiszter most nagyszabású ankét kere­tében újból le akarja vitatni az iskolánkivüli szabadoktatás problémáját. Az ankét ma dél­után 4 órakor kezdődött a Magyar Tudomá­nyos Akadémia üléstermében és azon a kul­tuszminiszteren kivül körülbelül 200 an vesznek részt egyetemi tanárok, tanfelügyelők, a minisz­térium népmüvelődési szakosztályának vezetői, azonkívül mindazok, akik a népművelés Ugye iránt érdeklődnek és e téren eddig is gyakor­lati működést folytattak. Az ankéten megvitatás alá került az oktató személyzet Ugye is, hogy kiknek lesz joguk az ifjúságot oktatni, illetőleg előadásokat tartani. Egyik legfontosabb kérdése az ankétnek, hogy szükségesnek tartják-e a szak­férfiak egy iskolánkivüli népoktatási törvény megalkotását. Az ankét végül véleményt mond abban a tekintetben is, hogy a népoktatási akció végrehajtása miként történjék. Az ankéten először Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter beszélt, aki többek között a következőket mondotta: — A népnevelés mellett a magam részéről különös súlyt helyezek az inlelligencia müvMő­dési igényeinek kielégítéséie, mely értékes nép­osztály van a legsúlyosabb helyzetben. A mo­dern nyelveknek iskolán kívüli tanítását nem ajánlhatom eléggé figyelmükbe. Az iskolán kívüli oktatásnak az előadással egyenértékű eszköze a könyv. A nagy drágaság kétségtelenül rászo­rít bennünket arra, hogy a háború előtti akció extenzi'ását megszorítsuk, de pár igazán jő és népies szépirodalmi és szakkönyvet évenként ki kell adnunk. Ezért különös figyelmükbe ajánlom a népies irodalom fej'esztésének és támogatásának kérdését, továbbá nagy költöink népies kiadását. Ha ismeretterjesztő irodalom­ról beszélek, soha sem mulasztom el, hogy óvást ne emeljek a műszavakkal dobálózó, adatha'nmokban turkáló, szakszerüsködő tudá­lékossággal szemben. Az intelligencia tovább­képzésére p jdig a legalkalmasabb formának tartom a? essayt, mely az ismereteket művészie­sen kikerekítve, szellemesen és kapcsolatokat és összefüggéseket keresve a tudás nagy egé­szébe szinte beállítva adja. Politikai fellendülésünk a tizenkilencedik szá­zad elején irodalmi megújhodással párotult. Az uj Magyarország ujabb politikai megerősödését a kultura reneszánszának kell bevezetnie. Akkor az uj magyar művelődés megteremtése volt a feladat, most ez a művelődés megvan és a mi problémánk most kettős: egyfelől fenn kell tar­tanunk és gyarapitanunk, másfelöl be kell vin­vinnünk a magyar nemzet minél szélesebb ré­tegeibe. Ez u'óbbi feladatot szolgálja az iskolán kívüli népmüvelés. Midőn Isten áldását kérem tanácskozásaikra, az ankét alakuló ülését ezen­nel megnyitom. A miniszter után Crakó Elemér helyettes államtitkár beszélt. Ismertette a szabadoktatás külföldi három példáját. Bihó István miniszteri osztálytanácsos ismertette az iskolánkivüli okta­tás egész történetét ötven éven át, kezdve Türr Istvántól. Megemlékezett Eötvös Józsefről, Irányi Dánieltől egészen Trefortig, aki azután az egész szabadoktatást betiltotta. A szabadoktatás újra való fellíndülésében tekintélyes érdemei vannak WlasBÍcs Gyula báró, volt miniszternek. A szakértekezlet három szakosztályt ala­kiiott: pedagógiai, szervezeti és jogi szakosz­tályt. A szakértekezlet helyettes elnökéül a mi­niszter Petry Pál államtitkári kérte fel, főtitká­rul pedig Bihó Islván miniszteri osztálytanácsost. S Z B 0 E C Szeged, 1923 junius 20 Pénteken összeül a pénzügyi bizottság. (A Szeged tudósítójától.) A pénzügyi bizott­ságot péntek délután öt órára összehívta a pol­gármester. Az ülés tárgysorozatát még nem állí­tották véglegesen össze, mert a közgyűlés letár­gyalására szoruló ügyek nagyrésze még nem érkezeit meg a pénzügyi osztályhoz. A fonto­sabbak azonban már beérkeztek. Az első tárgy természetesen a városháztartás mult évi zárszámadása, amelyről annak idején részletesen beszámoltunk. A pénzügyi bizottság most letárgyalja a számvevőség előterjesztését és azt a bizottság javaslatával együtt a tanács a juniusi közgyűlés elé terjeszti. A második tárgy, amely talán még ai első­nél is fontosabb, htezen a zárszámadás csak előirt formaság, az inségadó szabályrendelet módosítása. A közgyűlés ezt a Siabá'yrendeletet a mult évben alkotta meg a Horthy-akció javára. A belügyminiszter azonban nem hagyta jóvá a szab ily rendelet néhány részét és most módosí­tás végett visszaküldte a törvényhatósági bizott­sághoz. A közgyűlés ugyanis ugy határozott, hogy a föld- és jövedelemadónak és a nyilvá­nos elszámolásra kötelezett vállalatok adójának husz százalékát fizessék a város érdekelt pol­gárai az inségalap javára. Az akkori adóviszo­nyok mellett ebből a póíadóbál harminchat­millió koro ia folyt volna be. A közgyűlés, tekin­tettel az ügy sürgős jellegére, kimondotta a szabályrendelet azonnali végrehajtását is. Az adóhivatal meg is kezdte az adóbehajtást, de nem valami szép eredményt ért el. A harminc­hitmillióból, értesülésünk szerint, mindössze hárommillió korona folyt be, m;rt hit a ma­gyar ember nem igen kedveli az önkéu'es, fel­szólítás nélküli adófizetést, azonkívül az adó­hivatal sem nyúlt radikálisabb eszközökhöz. A belügyminiszter döntése igy nem okoz nagyobb kavarodást. , A belügyminiszter egyébként a szabályrende­letnek azt a részét nem hagyta jóvá, amely a jövedelmi adót jelöli meg az inségadó alapjául. A jövedelmi adé ugyanis a törvény értelmében nem lehet semmiféle községi pótadó alapja. Az ellen azoiban semmi kifogása sincs a belügy­miniszternek, hi a város közönsége ugy módo­sítja az inségadó szabályrendeletét, heg/ a jövedelemadó hetyett magát a jövedelmet jelöli ki az inségadó alapjául. Lényegileg tehát ez a módosítás nem jelent semmit, mert az adózók­nak teljesen mindegy, hogy a jövedelmük, vagy a jövedelmi adójuk alapján fizetik az adót, — de hát a rendszer is valami. A pénzügyi bizottság foglalkozik még a^zal a huszonegymillió koronás kölctönnel is, amit a közgyűlés mág az év elején szavazott meg a tápéi réti gazdaság beruházásának költségeire a gyámpénztárból. A pénzt a város pínziára előlegezte, most pedig a gyámpénztár kifizeti a városnak — a tápéi gazdasági üzem jövedelmé­nek a terhére. Ei a három tárgy szerepel eddig a pénz­ügyi bizottság pénteki ülésének a pregramján, de valószínű, hogy péntekig még néhány fol­tosabb tárggyal kibővül a tárgysorozat. Neve­zetesen a városi tisztviselők fizetését is emelni kell, erre ujabb p5'hitel szükséges, amelynek egyelőre nem igen van fedezete. — De azért rendületlenül bíznak abban a régi el/ben a toronyalattiak, lngy majd csak lesz valahogy, mert ugy még sohasem volt, hogy sehogyan se lett volna .. . Nagyatádi Szabó és Sztambulinszky. (A Szeged budapesti tudósítójától) A nem­zetgyűlés mai ülését fél 2 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések után bejelenti, hogy Meskó Zoltán napirendelötti felszólalásra, Létay Ernő pedig sürgős interpellációra kért és ka­pott engedélyt. Örfy Imre előadó beterjeszti a pénzügyi bi­zottság előterjesztését, mely után Meskó napi­rendelőtti felszólalására kerül a sor. Meskó ZoltAn: Mindenekelőtt kijelenti, hogy ő a sajtószabadságnak Abszolút hive, de mégis lehetetlennek tartja, hogy egy társadalmi lap­ban, amilyen a Képes Krónika, tehát nem poli­tikai lapban, olyan cikk jelenhessen ineg, amelyben a magyar kormánynak e.jyik tagját, \ a földmivelésügyi minisztert kikezdik és Sztam- j bulinszkyvel hasonlítják össze. Felolvassa a Képes Krónika általa kifogásolt cikkét. (Közbe­kiáltások : El kell taposni az ilyen újságírót l Ez a keresztény újságírás ? Hallatlan l Sz. Szabó Géza: Nem érdemes felolvasni, ne n ér­demes arra, hogy a naplóba kerüljön, A szo­ciáldemokraták a padot vetik és kiabálják: A novella fáj nekik I) Meskó: Tisztességes magyar embert és még hozzá minisztert igy rágalmazni, tűrhetetlen állapot. De nemcsak a keresztény lap teszi ezt, hanem itt vin a Pester Lloyd, amely vezér­cikkben hasonlítja össze Nagyatádit Sztambu­linszkyval, azzal a Sztambulinszkyval, akiről hivatalosan megállapito ták, hogy nagy pénze­ket sikkasztott. Olvasni kezdi a Pester Lloyd ot. (Felkiáltások: Nem érdemes felolvasni 1) Meskó: Mint ellenzéki képviselő is tiltakozik az ellen, hogy a magyar kormány egyik tagját, a földművelésügyi minisztert ilyen módon meg­lehessen rágalmazni. Nem lehet minden táma­dást idehozni, de ezek a sorozatos támadások és ez a két eset azt mutatja, hogy titkos köz­ponti kéz működik. Hallottunk olyan hírekről, hogy 100 milliót adtak volna össze a földre­formnovella elgáncsolísára. Nem tudja, mi igaz ezetből a hírekből, de hogy van alapjuk, azt mulatja, hogy ime igy összetalálkozik egy mi­niszter megtámadásában egy keresztény lap és a Pester Lloyd a zsidó lap, a keresztény irány­zat nagyobb dicsőségére. Kéri a kormányt, has­son óda, hogy ilyen cikkek a jövőben ne jelen­hessenek meg. (Óriási zaj a szélső baloldalon, a szociáldemokraták és a radikálisok a p;dot verik és kiabálják: Miért ne jelenhessenek meg, hogy lehet ilyet mondani, hol itt a sajtószabadság ?! Bethlen István gróf: Azokat a vádakat, ame­lyeket tisztelt képviselőtársam felhozott, a magam részéről is a le^httározotiabban visszautasítom és ízléstelenségnek minősítem, hogy a magyar lapok a magyar földmivelésügyi minisztert Sztam­bulinszkyval hasonlítsák össze. Az ilyen táma­dásokhoz hozzá vagyunk szokva és vértezve vagyunk ellenük, nem fogjuk fel tragikusan, járunk a magunk utján, a magunk meggyőződése szerint. Az egyik lap, amit képviselőtársam fel­hozott, politikai napilap, ezzel szentben tehát eljárásnak helye nincsen. A másik társadalmi folyóirat, nem napilap és amennyiben politikai tartalmú cikkeket közölt, a kormány meg is indítja ellene az eljárást. Lehetetlenné kell tenni, hogy ilyen lapok a jövőben politikai cikket közölhessenek. Az elnök javasolja, hogy a legközelebbi Uléa holnap, junius 20 án délelőtt 10 órakor legyen és napirenden az indemnitási törvényjavaslat tárgyalása szerepeljen. Ezenkivül felolvassák az indítvány és interpellációkat. A Ház a napirendi indítványt elfogadja. Következik az összeférhetetlenségi itélöbizott­ság 12 rendes és 3 póttagjának kisorsolása Z chy János gróf összeférhetetlenségi ügyében. Az összeférhetetlenségi itélőbizottságrendes tagjai lettek: Patai Tibor, Wolff Károly, Könyves Lajos, Hegyeshalmy Líjos, Berki Gyula, Kenéz Bila, Huszár Dezső, Nemes Bertalan, Fábián Béla, Barla Szabó József, Meskó Zoltán, Sigray Antal gróf és Hermann Miksa. A három póttag: Pallavicini György őrgróf, Kovács Nagy Sándor és Hoyos Miksa gróf. Ezután Létan Ernő sürgős interpellációja kö­vetkezik. Létay Ernő hivatkozik Bethlen Islván gróf miniszterelnöknek április 28 án tartott beszé­dére, amelyben kijelentette, hogy junius 30 ig közli a nemzetgyűléssel azokat az irányelveket, amelyek a kormányt vezetni fogják a tisztviselők elbocsátásánál. Junius 30 tói már csak 11 nap választ el és a kormány még nem nyújtott be rendelettervezetei vagy javaslatot, pedig arra szükség volna. Kállay Tibor pénzügyminiszter kijelenti, hogy a létszámapasztásra vonatkozó javaslatot, amely­ben egyúttal a közigazgatás egyszerűsítésére vonatkozó egyes rendelkezéseket is felvette, a jövő hét folyamán terjeszti a nemzetgyűlés elé és igy a képviselőknek módjukban lesz ezzel a kérdéssel alaposan foglalkozni. Az ülés 2 óra után ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents