Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-20 / 137. szám

előmunkálatokat is végezte, kérdésünkre kijelentette, hogy mintegy kétheti időre van szükség, hogy a mezőgazdasági hitelkérdés anyagát alaposan előkészítsék és a javaslatnak olyan formát adhassanak, amelyet a minisztertanács is tárgyalás alá vehet. Amennyiben két hét alatt ezzel elkészülnek, a miniszterelnök nyomban minisztertanácsba viszi ezt a nagyfontosságú hitelkérdést. Ankét a szabadoktatásról. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter már régóta tervezi, hogy az iskolánkivüli nép nüvetés ügyét előbbre vigye. A legutolsó 1907 ben Pécsett tartott szabsdoktatási kongresszus óta ennek a nagyjelentőségű és a nemzet igen széles rétegét érintő kérdésnek továbbfejlesztésére nem sok intézkedés történt a mai napig. A kultuszminiszter most nagyszabású ankét keretében újból le akarja vitatni az iskolánkivüli szabadoktatás problémáját. Az ankét ma délután 4 órakor kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében és azon a kultuszminiszteren kivül körülbelül 200 an vesznek részt egyetemi tanárok, tanfelügyelők, a minisztérium népmüvelődési szakosztályának vezetői, azonkívül mindazok, akik a népművelés Ugye iránt érdeklődnek és e téren eddig is gyakorlati működést folytattak. Az ankéten megvitatás alá került az oktató személyzet Ugye is, hogy kiknek lesz joguk az ifjúságot oktatni, illetőleg előadásokat tartani. Egyik legfontosabb kérdése az ankétnek, hogy szükségesnek tartják-e a szakférfiak egy iskolánkivüli népoktatási törvény megalkotását. Az ankét végül véleményt mond abban a tekintetben is, hogy a népoktatási akció végrehajtása miként történjék. Az ankéten először Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter beszélt, aki többek között a következőket mondotta: — A népnevelés mellett a magam részéről különös súlyt helyezek az inlelligencia müvMődési igényeinek kielégítéséie, mely értékes néposztály van a legsúlyosabb helyzetben. A modern nyelveknek iskolán kívüli tanítását nem ajánlhatom eléggé figyelmükbe. Az iskolán kívüli oktatásnak az előadással egyenértékű eszköze a könyv. A nagy drágaság kétségtelenül rászorít bennünket arra, hogy a háború előtti akció extenzi'ását megszorítsuk, de pár igazán jő és népies szépirodalmi és szakkönyvet évenként ki kell adnunk. Ezért különös figyelmükbe ajánlom a népies irodalom fej'esztésének és támogatásának kérdését, továbbá nagy költöink népies kiadását. Ha ismeretterjesztő irodalomról beszélek, soha sem mulasztom el, hogy óvást ne emeljek a műszavakkal dobálózó, adatha'nmokban turkáló, szakszerüsködő tudálékossággal szemben. Az intelligencia továbbképzésére p jdig a legalkalmasabb formának tartom a? essayt, mely az ismereteket művésziesen kikerekítve, szellemesen és kapcsolatokat és összefüggéseket keresve a tudás nagy egészébe szinte beállítva adja. Politikai fellendülésünk a tizenkilencedik század elején irodalmi megújhodással párotult. Az uj Magyarország ujabb politikai megerősödését a kultura reneszánszának kell bevezetnie. Akkor az uj magyar művelődés megteremtése volt a feladat, most ez a művelődés megvan és a mi problémánk most kettős: egyfelől fenn kell tartanunk és gyarapitanunk, másfelöl be kell vinvinnünk a magyar nemzet minél szélesebb rétegeibe. Ez u'óbbi feladatot szolgálja az iskolán kívüli népmüvelés. Midőn Isten áldását kérem tanácskozásaikra, az ankét alakuló ülését ezennel megnyitom. A miniszter után Crakó Elemér helyettes államtitkár beszélt. Ismertette a szabadoktatás külföldi három példáját. Bihó István miniszteri osztálytanácsos ismertette az iskolánkivüli oktatás egész történetét ötven éven át, kezdve Türr Istvántól. Megemlékezett Eötvös Józsefről, Irányi Dánieltől egészen Trefortig, aki azután az egész szabadoktatást betiltotta. A szabadoktatás újra való fellíndülésében tekintélyes érdemei vannak WlasBÍcs Gyula báró, volt miniszternek. A szakértekezlet három szakosztályt alakiiott: pedagógiai, szervezeti és jogi szakosztályt. A szakértekezlet helyettes elnökéül a miniszter Petry Pál államtitkári kérte fel, főtitkárul pedig Bihó Islván miniszteri osztálytanácsost. S Z B 0 E C Szeged, 1923 junius 20 Pénteken összeül a pénzügyi bizottság. (A Szeged tudósítójától.) A pénzügyi bizottságot péntek délután öt órára összehívta a polgármester. Az ülés tárgysorozatát még nem állították véglegesen össze, mert a közgyűlés letárgyalására szoruló ügyek nagyrésze még nem érkezeit meg a pénzügyi osztályhoz. A fontosabbak azonban már beérkeztek. Az első tárgy természetesen a városháztartás mult évi zárszámadása, amelyről annak idején részletesen beszámoltunk. A pénzügyi bizottság most letárgyalja a számvevőség előterjesztését és azt a bizottság javaslatával együtt a tanács a juniusi közgyűlés elé terjeszti. A második tárgy, amely talán még ai elsőnél is fontosabb, htezen a zárszámadás csak előirt formaság, az inségadó szabályrendelet módosítása. A közgyűlés ezt a Siabá'yrendeletet a mult évben alkotta meg a Horthy-akció javára. A belügyminiszter azonban nem hagyta jóvá a szab ily rendelet néhány részét és most módosítás végett visszaküldte a törvényhatósági bizottsághoz. A közgyűlés ugyanis ugy határozott, hogy a föld- és jövedelemadónak és a nyilvános elszámolásra kötelezett vállalatok adójának husz százalékát fizessék a város érdekelt polgárai az inségalap javára. Az akkori adóviszonyok mellett ebből a póíadóbál harminchatmillió koro ia folyt volna be. A közgyűlés, tekintettel az ügy sürgős jellegére, kimondotta a szabályrendelet azonnali végrehajtását is. Az adóhivatal meg is kezdte az adóbehajtást, de nem valami szép eredményt ért el. A harminchitmillióból, értesülésünk szerint, mindössze hárommillió korona folyt be, m;rt hit a magyar ember nem igen kedveli az önkéu'es, felszólítás nélküli adófizetést, azonkívül az adóhivatal sem nyúlt radikálisabb eszközökhöz. A belügyminiszter döntése igy nem okoz nagyobb kavarodást. , A belügyminiszter egyébként a szabályrendeletnek azt a részét nem hagyta jóvá, amely a jövedelmi adót jelöli meg az inségadó alapjául. A jövedelmi adé ugyanis a törvény értelmében nem lehet semmiféle községi pótadó alapja. Az ellen azoiban semmi kifogása sincs a belügyminiszternek, hi a város közönsége ugy módosítja az inségadó szabályrendeletét, heg/ a jövedelemadó hetyett magát a jövedelmet jelöli ki az inségadó alapjául. Lényegileg tehát ez a módosítás nem jelent semmit, mert az adózóknak teljesen mindegy, hogy a jövedelmük, vagy a jövedelmi adójuk alapján fizetik az adót, — de hát a rendszer is valami. A pénzügyi bizottság foglalkozik még a^zal a huszonegymillió koronás kölctönnel is, amit a közgyűlés mág az év elején szavazott meg a tápéi réti gazdaság beruházásának költségeire a gyámpénztárból. A pénzt a város pínziára előlegezte, most pedig a gyámpénztár kifizeti a városnak — a tápéi gazdasági üzem jövedelmének a terhére. Ei a három tárgy szerepel eddig a pénzügyi bizottság pénteki ülésének a pregramján, de valószínű, hogy péntekig még néhány foltosabb tárggyal kibővül a tárgysorozat. Nevezetesen a városi tisztviselők fizetését is emelni kell, erre ujabb p5'hitel szükséges, amelynek egyelőre nem igen van fedezete. — De azért rendületlenül bíznak abban a régi el/ben a toronyalattiak, lngy majd csak lesz valahogy, mert ugy még sohasem volt, hogy sehogyan se lett volna .. . Nagyatádi Szabó és Sztambulinszky. (A Szeged budapesti tudósítójától) A nemzetgyűlés mai ülését fél 2 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések után bejelenti, hogy Meskó Zoltán napirendelötti felszólalásra, Létay Ernő pedig sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Örfy Imre előadó beterjeszti a pénzügyi bizottság előterjesztését, mely után Meskó napirendelőtti felszólalására kerül a sor. Meskó ZoltAn: Mindenekelőtt kijelenti, hogy ő a sajtószabadságnak Abszolút hive, de mégis lehetetlennek tartja, hogy egy társadalmi lapban, amilyen a Képes Krónika, tehát nem politikai lapban, olyan cikk jelenhessen ineg, amelyben a magyar kormánynak e.jyik tagját, \ a földmivelésügyi minisztert kikezdik és Sztam- j bulinszkyvel hasonlítják össze. Felolvassa a Képes Krónika általa kifogásolt cikkét. (Közbekiáltások : El kell taposni az ilyen újságírót l Ez a keresztény újságírás ? Hallatlan l Sz. Szabó Géza: Nem érdemes felolvasni, ne n érdemes arra, hogy a naplóba kerüljön, A szociáldemokraták a padot vetik és kiabálják: A novella fáj nekik I) Meskó: Tisztességes magyar embert és még hozzá minisztert igy rágalmazni, tűrhetetlen állapot. De nemcsak a keresztény lap teszi ezt, hanem itt vin a Pester Lloyd, amely vezércikkben hasonlítja össze Nagyatádit Sztambulinszkyval, azzal a Sztambulinszkyval, akiről hivatalosan megállapito ták, hogy nagy pénzeket sikkasztott. Olvasni kezdi a Pester Lloyd ot. (Felkiáltások: Nem érdemes felolvasni 1) Meskó: Mint ellenzéki képviselő is tiltakozik az ellen, hogy a magyar kormány egyik tagját, a földművelésügyi minisztert ilyen módon meglehessen rágalmazni. Nem lehet minden támadást idehozni, de ezek a sorozatos támadások és ez a két eset azt mutatja, hogy titkos központi kéz működik. Hallottunk olyan hírekről, hogy 100 milliót adtak volna össze a földreformnovella elgáncsolísára. Nem tudja, mi igaz ezetből a hírekből, de hogy van alapjuk, azt mulatja, hogy ime igy összetalálkozik egy miniszter megtámadásában egy keresztény lap és a Pester Lloyd a zsidó lap, a keresztény irányzat nagyobb dicsőségére. Kéri a kormányt, hasson óda, hogy ilyen cikkek a jövőben ne jelenhessenek meg. (Óriási zaj a szélső baloldalon, a szociáldemokraták és a radikálisok a p;dot verik és kiabálják: Miért ne jelenhessenek meg, hogy lehet ilyet mondani, hol itt a sajtószabadság ?! Bethlen István gróf: Azokat a vádakat, amelyeket tisztelt képviselőtársam felhozott, a magam részéről is a le^httározotiabban visszautasítom és ízléstelenségnek minősítem, hogy a magyar lapok a magyar földmivelésügyi minisztert Sztambulinszkyval hasonlítsák össze. Az ilyen támadásokhoz hozzá vagyunk szokva és vértezve vagyunk ellenük, nem fogjuk fel tragikusan, járunk a magunk utján, a magunk meggyőződése szerint. Az egyik lap, amit képviselőtársam felhozott, politikai napilap, ezzel szentben tehát eljárásnak helye nincsen. A másik társadalmi folyóirat, nem napilap és amennyiben politikai tartalmú cikkeket közölt, a kormány meg is indítja ellene az eljárást. Lehetetlenné kell tenni, hogy ilyen lapok a jövőben politikai cikket közölhessenek. Az elnök javasolja, hogy a legközelebbi Uléa holnap, junius 20 án délelőtt 10 órakor legyen és napirenden az indemnitási törvényjavaslat tárgyalása szerepeljen. Ezenkivül felolvassák az indítvány és interpellációkat. A Ház a napirendi indítványt elfogadja. Következik az összeférhetetlenségi itélöbizottság 12 rendes és 3 póttagjának kisorsolása Z chy János gróf összeférhetetlenségi ügyében. Az összeférhetetlenségi itélőbizottságrendes tagjai lettek: Patai Tibor, Wolff Károly, Könyves Lajos, Hegyeshalmy Líjos, Berki Gyula, Kenéz Bila, Huszár Dezső, Nemes Bertalan, Fábián Béla, Barla Szabó József, Meskó Zoltán, Sigray Antal gróf és Hermann Miksa. A három póttag: Pallavicini György őrgróf, Kovács Nagy Sándor és Hoyos Miksa gróf. Ezután Létan Ernő sürgős interpellációja következik. Létay Ernő hivatkozik Bethlen Islván gróf miniszterelnöknek április 28 án tartott beszédére, amelyben kijelentette, hogy junius 30 ig közli a nemzetgyűléssel azokat az irányelveket, amelyek a kormányt vezetni fogják a tisztviselők elbocsátásánál. Junius 30 tói már csak 11 nap választ el és a kormány még nem nyújtott be rendelettervezetei vagy javaslatot, pedig arra szükség volna. Kállay Tibor pénzügyminiszter kijelenti, hogy a létszámapasztásra vonatkozó javaslatot, amelyben egyúttal a közigazgatás egyszerűsítésére vonatkozó egyes rendelkezéseket is felvette, a jövő hét folyamán terjeszti a nemzetgyűlés elé és igy a képviselőknek módjukban lesz ezzel a kérdéssel alaposan foglalkozni. Az ülés 2 óra után ért véget.