Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-19 / 136. szám

Szeged, 1913 junius 19 Romániában üldözik a rendőrség sikkasztóját. (A Szeged budapesti tudósítójától) A buda­pesti rendőrséget a sorozatos gyilkosságok ulán most egy ujabb nagyszabású bünügy tartja izgalomban. Mint vasárnapi számunkban jelentettük, Kopinics fenő orvostanhallgató száz­négymillió koronát sikkasztott a Devizaközpont pénzéből, amit a rendőrségnek kölcsönadott. Kopinics napokkal ezelőtt jelentkezett a buda­pesti főkapitányság detektivtestületének Kállay ­csoportjánál, ahol előadta, hogy módjában van nagyszabású valutacsalásokat megakadályozni, illetve leleplezni. A rendőrségen először bizalmatla­nul fogadták a fiatalembert,,később azonban, mikor egyre-másra lep'ezett le kisebb-nagyobb valuta­szédelgéseket, megerősödött iránta a bizalom. Szombaton délelőtt azután azzal állitott be a Kállay-csoporthoz, hogy meg tudna akadályozni egy száznegyvenmillió: szokol csempészést. Elő­adása szerint a szokolokat repülőgépen csem­pészik be az országba és azokat a Magyar Általános Hitelbank két cégveze'ője veszi á\ Kopinics előadása után Andréka detektivfőnök Kállay detekivfelügyelönek át is adott száz­negyvenmiliió koronát, hogy annak segétségé­vel akadályozzák meg a szokolszédelgést. A detektivek el is indultak Kopiniccial a Hitelbankba, a kapunál két detektív marad', mig egyik mint Kopinics szolgája vitte az orvostanhallgató után a száznegyvenmilli-s koronát, két detektív azonban bizalmatlankodr i kezdett és titokban figyelni kezdték az orvot­tanhallgató-besúgót. Idáig minden rendben volt, azonban ahogy fölértek az emeletre, Kopinics kijelentette, hogy a cégvezetővel egyedül kell tárgyalnia, egyedül fogja átadni a pénzt és a detektivek akkor nyissanak hirtelen reájuk, amikor éppen leszámolja a cégvezető az ötszáz­ezer szokolt. Kopinics ezután el is tünt az egyik szobában, a detektivek az ajtón keresztül figyeltek, azonban nem hallottak semmit. Néhány perc múlva gyanúsnak tünt fel a dolog, benyitottak, ekkor azonban Kopinics egy mellék tapétaajtón ál megugrott a tizennégymillióval együtt. Szokolszédelgésről nem is volt szó, sehol nem is tudtak semmit az ügyről Nagy hajsza kezdődött ezután, azonban a detektivek munkája teljesen eredménytelen ma­radt. Csak késő délután tudták meg, hogy Kopinics a Király-garage egyik autóján dr. Balázs álnéven a román határ felé vette az utjáf. A rendőrség emberei ezután repülőgépen akartak Kopinics után menni, azonban olyan vihar volt egész délután, hogy egyetlen pilóta sem vállalkozott a felszállásra. Ezután autói szereztek a detektivek és igy rohantak Békés­gyula felé, ahol Kopinics ekkor már átlépte a román határt. Vasárnap déielött érkezeit vissza Budapestre az a soffőr, aki „dr. Balázs" urat Békésgyu­lára vitte. A soffőr elmondta, hogy dr. Balázs egy sárga kézi táskát vitt magával, igen nyu godtan viselkedett és meglehetősen bőkezűen jutalmazta meg fáradságát, mikor elváltak. Ami­kor az autó Oynlára érkezett, Kopinics egy ren­dőrt kérdezett meg, hogy merre van a román határ és ez a rendőr segédkezett a sikkasztó orvostanhallgatónak a szökésben, mivel elkísérte egészen a határvonalig, ahol Kopinics gyalog szökött át szakadó esőben. A nyomozás egyik jellemző része az is, hogy a budapesti főkapitányság körtáviratban értesí­tette az esetről az összes határrendőrséget. A gyulai rendőrség szombaton éjszaka kapta meg a táviratot és azonnal meg is tette a kellő intézkedéseket — csakhogy a pályaudvaron. Itt mindenkit igazoltattak és slaposan szemügyre vettek. Az országúton pedig a távirat meg­érkezése után őt perckor érkezett meg a sik­kasztó autója, amelyet senkisem figyelt. Igy Kopinics — Ű rendőri távirat homályossága miatt — akadály nélkül szökhetett meg a rendőrség pénzével. A nyomozás tehát vasárnap délután holt­pontra jutott, a rendőrségen már alig-alig re­ménykednek a száznegyven millió visszaszer­zésében, amikor ma délután a román hatósá­gok váratlan előzékenysége folytán a rendőrség három detektivje megkapta a határátlépési en­gedélyt, ugy hogy ma már román területen a román hatóságokkal együtt folyik a hajsza Kopinics Jenő után. SZBQBD Kislakás helyett — bérpalota. (A Szeged tudósítójától.) Néhány nap elölt megírta a Szeged, hogy a belügyminiszter ujabb kislaká8épitö akció megindításáról értesítette a város hatóságát. Leiratot intézett a főispánhoz; akitől aziránt érdeklődött, hogy a város ható­sága, a telken és a közmüveken kivül, mivel járulna hozzá a kislakásépités költségeihez. A válaszadás határidejéül junius huszadikát tűzte ki. A főispán azonnal áttette a leiratot a város tanácsához és a tanács a hétfői tanácsülés vé­gén foglalkozott a kérdéssel a mérnöki hivatal szakvéleménye alapján. A tanácsülésen hosszabb megbeszélés után az az álláspont alakult ki, hogy kislakások épí­tése helyett sokkal célszerűbb és takarékosabb egy nagyobb bérpalota építése. A kormány bi­zonyos okokból ugyan kimondott, kertes kis­lakások építését forszírozza, de ma, amikor a lakáskérdés egyik legégetőbb problémája az országnak, mert a magántőke nem tartja ren­tábilis befektetésnek a lakásépítést, a cél mégis csak az, hogy minél kevesebb költséggel, mi­nél több lakást építhessen az állam, illetve a város. Ebből a szempontból tehát a tanács álláspontja teljesen helytálló, azonban van egy másik körülmény is, nnely komolyabb megfon­tolást kiván. Az első ^lakásépítő akció alkal­mával a tanácsnak u ;> nez volt az álláspontja és mégis kislakások kezűitek, nem pedig na­gyobb, emeletes bérházak. A kormány ugyanis mereven ragaszkodot eredeti programjához, a kislakásépités elvéhez és igy, csak hajszálon mult, hogy Szegeden el nem maradt az egész akció. A tanács csak ugy menthette meg a kritikus helyzetet, hogy az utolsó pillanatban deferált a kormány kivánsága előtt és minden feltételt elfogadott. Az alkudozás azonban hó­napokig tartott és ez volt az oka annak, hogy Szegeden csak akkor kezdték meg a kislakások építését, amikor másutt már régen befejezték. Félős tehát, hogy most, a második akcióval is hasonló baj történik, de nem lehetetlen, hogy a kormány már nem ragaszkodik annyira azok-* hoz az érzelmi okokhoz, amelyeket a kislakás­épités elvéhez fűzött, hanem akceptálja a nyo­mósabb és reálisabb érveket is. A tanács egyébkén! pontosan meghatározta, hogy mit ad az építéshez és mit kér hozzá az államtól. A mérnöki hivatal előterjesztésére a Mérey-utca és a Tábor-utca sarkán levő üres telket ajánlja fel egy háromemeletes bérpalolt építésére. Az építési költségek 25 százalékát kéri hozzájárulás cimén az államtól, 50 száza­lékát pedig hosszabb lejáratú amortizációs köl­csön formájában. A fennmaradó 25 százalékot a város adja készpénzben. A város tehát a tel­ken és a közmüveken kivül az építési költség 75 százalékát is magára vállalná, de kiköti, hogy a kölcsön utolsó részletének törlesztésével a bérpalota lulajdonjoga a városra száll. Hozzá­vetőleges számítás szerint a háromemeletes bér­palota két-háromszáz millióba kerülne. Miipék: Ankét a mezőgazdasági hitel Ügyében. A földmivelésügyi minisztériumban Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklete alatt ma folytatták a mezőgazdasági hitel ügyében meg­kezdett ankétot. Étsőnek Koós Mihály, az országos mezőgaz­dasági kamara igazgatója szólali fel, aki rámu­tatott arra, hogy a kisgazdák mellett különösen a nagyüzemek szorulnak üzemi hitelre. Fenyő Mikca javasolja, hogy a mezőgazdaság és a középipar kiszolgálására, miután ezek nem tudnak közvetlenül a jegyintézettől hitelhez jutni, a Pénzintézeti Központ iktattas3ék közbe és ez bírálja el a benyújtott váltók, illetve el­fog idványok bonitását. Horánszky Dezső után Popovics fejtegeti, hogy az előadói tervezetben felsorolt feladatok nagyrészt állami feladatok, ame­lyek a földmivelésügyi tárca körébe tartoznak. Mikor a Jegyintézet a vidéki pénúntézetek hitelkereteit emelíe, ezeknek nagyobb percentjét a mezőgazdasághoz juttatta. A pénzforgalom egészénél és a mezőgazdasági ágak összefüggé­sénél fogva mindenik gazdasági ág részesült a nyujíott hitel előnyeiben. A Jegyintézet és a mezőgazdasági intézmények között összefüggés mindig laza volt, mert a mezőgazdaságnak hosszabb lejáratú kölcsönök kel'ettek, másrészt a mezőgazdaság épp^n a hitelképesség nyilván­laríása szempontjából szervezetlen volt. — A Dugonics-Társaság Felsőközponton. A Dugonics-Társasig már a háború alatt kí­sérletet tett arra, hogy a nyári hónapokban a szegedi tanyavilággal kedveltesíe meg az iro­dalmi felo'vasásokat. Ezt a jM indult, de az elmúlt évek összevisszasága miatt abbahagyott próbálkozást most újra felelev.niti a Dugonics­Társasig. Az első tanyai felolvasóülést tegnap délután tartották Felsőközponton, ahol búcsú­nap lévén, sok ezrével sereglett össze a tanyák népe és a város intelligenciájából is sokan je­lentek meg. A Dugonics-Társaságot a tanyák világában rendkivüi népszerű dr. Aigner Kárely mutatta be lelkes beszédben a közönségnek, aztán dr. Szalay József mondott elnöki meg­nyitót, majd Aídra Ferenc olvasott fel költe­ményeket, dr. Dobay Gyula pedig Dráma a tarlón cimmel hadifogoly-történetet olvasott fel. Befejezésül dr. Szalay József olvas'a fel frene­tikus hatással Mórán ik egy költeményét. A ta­nyai előadásokat a Dugonics-Társaság a lehe tőséghez képest folytatni fogja. — A Meteorologiai Intézet időprognózisa: Továbbra is változékony idő várható, lényeges höváltozás nélkül, helyenkint esővel. — Emléktáblával örökítették meg azt a házat Sopronban, ahol Petőfi lakott. Sop­ronban szombaton délután leplezték le azt az emléktáblát, amellyel a soproni lyceumi diák­szövetség megjelölte az egykori Hosszu-surnak, a mostani II. Rákóczi Ferenc-utcának 9. számú házát, ahol Petőfi katonakorában barátaival töltötte el szabadidejét. A márványtáblára arany­betűkkel a következőket vésték be: Ennek a háznak régi diáktanyáján talált enyhülést katona­korában Petőfi Sándor lyceumi tanuló barátai körében 1839/1843-ban. — A Tisza-pör a Táblán. Több mint há­rom hónapi tárgyalás után 1921 október 5-én hirdette ki ítéletét a budapesti törvényszéken Oadó István kúriai biró tanácsa a Tisza-bün­pör -idloltai ügyében. A biróság itéle'ében KérfPált halálra itélte, Gártaer Marcellt 14 évi rcgyházzal sújtotta, Fényes Lászlót és Vágó Jen5t pedig a vád alól felmentette. A buda­pesti ítélőtáblán Degré Miklós kúriai biró ta­nácsa ma délelőtt 10 órakor kezdte meg « Tisza-gyilkosság bünpörének felebbezési tár­gyalását. A tárgyalás megnyitása után az elnök Gartner Marcellt hallgatta ki személyi adatai felől. Amikor Fényes László személyi adatait veszik fel, az elnök kérdésére, hogy mi a val­lása, Fényes László a következőképen válaszolt: „ Zavarban vagyok, hogy mit feleljek. Engem reformátusnak kereszteltek meg, de a Tisza­pör vizsgálata alatt a református egyház ki­közösített. Nem tudom, hogy felelhetem e azt, hogy református vagyok. En hitemet soha el nem hagytam * Ezután dr. Gd/Jinő véd 5 állott fel. Elmondta, hogy ő a Tisza-pör tárgyalásán mint Kéri Pál védője szerepelt. Ebben a minő­ségben a tárgyalás során és az itélet ellen p»r­orvoslással élt. Ezt mo3t is fenntartja. Kivánia, hogy a királyi tábla Kéri Pálra vonatkozóan is tartsa meg a felebbezési tárgyalást. A tábla elutasítja a védő indítványát és Kéri Pálra vo­natkozólag nem tartja meg a felebbezési tár­gyalást. A végzés kihirdetése után Degré elnök felolvassa az elsőfokú biróság Ítéletét és annak több száz oldalra terjedő indokolását. — Az első kivándorló csapat. Szombaton és vasárnap indult el az első magyar kiván­dorló csapat Amerikába. A pályaudvaron kü­lönféle hatósági és társadalmi kiküldötteken kí­vül megjelent a magyar kivándorlókat és be­vándorlókat védő iroda vezetője, aki formás beszédben búcsúztatta el a magyar kivádorlókert. Mától kezdve kedvező időben délutánon­ként a m. kir. honvédzenekai hangversenyez az ujszegedi Suhajda-kiotzkbaa.

Next

/
Thumbnails
Contents