Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-19 / 136. szám

Szeged, 1913 junius 19 Romániában üldözik a rendőrség sikkasztóját. (A Szeged budapesti tudósítójától) A budapesti rendőrséget a sorozatos gyilkosságok ulán most egy ujabb nagyszabású bünügy tartja izgalomban. Mint vasárnapi számunkban jelentettük, Kopinics fenő orvostanhallgató száznégymillió koronát sikkasztott a Devizaközpont pénzéből, amit a rendőrségnek kölcsönadott. Kopinics napokkal ezelőtt jelentkezett a budapesti főkapitányság detektivtestületének Kállay csoportjánál, ahol előadta, hogy módjában van nagyszabású valutacsalásokat megakadályozni, illetve leleplezni. A rendőrségen először bizalmatlanul fogadták a fiatalembert,,később azonban, mikor egyre-másra lep'ezett le kisebb-nagyobb valutaszédelgéseket, megerősödött iránta a bizalom. Szombaton délelőtt azután azzal állitott be a Kállay-csoporthoz, hogy meg tudna akadályozni egy száznegyvenmillió: szokol csempészést. Előadása szerint a szokolokat repülőgépen csempészik be az országba és azokat a Magyar Általános Hitelbank két cégveze'ője veszi á\ Kopinics előadása után Andréka detektivfőnök Kállay detekivfelügyelönek át is adott száznegyvenmiliió koronát, hogy annak segétségével akadályozzák meg a szokolszédelgést. A detektivek el is indultak Kopiniccial a Hitelbankba, a kapunál két detektív marad', mig egyik mint Kopinics szolgája vitte az orvostanhallgató után a száznegyvenmilli-s koronát, két detektív azonban bizalmatlankodr i kezdett és titokban figyelni kezdték az orvottanhallgató-besúgót. Idáig minden rendben volt, azonban ahogy fölértek az emeletre, Kopinics kijelentette, hogy a cégvezetővel egyedül kell tárgyalnia, egyedül fogja átadni a pénzt és a detektivek akkor nyissanak hirtelen reájuk, amikor éppen leszámolja a cégvezető az ötszázezer szokolt. Kopinics ezután el is tünt az egyik szobában, a detektivek az ajtón keresztül figyeltek, azonban nem hallottak semmit. Néhány perc múlva gyanúsnak tünt fel a dolog, benyitottak, ekkor azonban Kopinics egy mellék tapétaajtón ál megugrott a tizennégymillióval együtt. Szokolszédelgésről nem is volt szó, sehol nem is tudtak semmit az ügyről Nagy hajsza kezdődött ezután, azonban a detektivek munkája teljesen eredménytelen maradt. Csak késő délután tudták meg, hogy Kopinics a Király-garage egyik autóján dr. Balázs álnéven a román határ felé vette az utjáf. A rendőrség emberei ezután repülőgépen akartak Kopinics után menni, azonban olyan vihar volt egész délután, hogy egyetlen pilóta sem vállalkozott a felszállásra. Ezután autói szereztek a detektivek és igy rohantak Békésgyula felé, ahol Kopinics ekkor már átlépte a román határt. Vasárnap déielött érkezeit vissza Budapestre az a soffőr, aki „dr. Balázs" urat Békésgyulára vitte. A soffőr elmondta, hogy dr. Balázs egy sárga kézi táskát vitt magával, igen nyu godtan viselkedett és meglehetősen bőkezűen jutalmazta meg fáradságát, mikor elváltak. Amikor az autó Oynlára érkezett, Kopinics egy rendőrt kérdezett meg, hogy merre van a román határ és ez a rendőr segédkezett a sikkasztó orvostanhallgatónak a szökésben, mivel elkísérte egészen a határvonalig, ahol Kopinics gyalog szökött át szakadó esőben. A nyomozás egyik jellemző része az is, hogy a budapesti főkapitányság körtáviratban értesítette az esetről az összes határrendőrséget. A gyulai rendőrség szombaton éjszaka kapta meg a táviratot és azonnal meg is tette a kellő intézkedéseket — csakhogy a pályaudvaron. Itt mindenkit igazoltattak és slaposan szemügyre vettek. Az országúton pedig a távirat megérkezése után őt perckor érkezett meg a sikkasztó autója, amelyet senkisem figyelt. Igy Kopinics — Ű rendőri távirat homályossága miatt — akadály nélkül szökhetett meg a rendőrség pénzével. A nyomozás tehát vasárnap délután holtpontra jutott, a rendőrségen már alig-alig reménykednek a száznegyven millió visszaszerzésében, amikor ma délután a román hatóságok váratlan előzékenysége folytán a rendőrség három detektivje megkapta a határátlépési engedélyt, ugy hogy ma már román területen a román hatóságokkal együtt folyik a hajsza Kopinics Jenő után. SZBQBD Kislakás helyett — bérpalota. (A Szeged tudósítójától.) Néhány nap elölt megírta a Szeged, hogy a belügyminiszter ujabb kislaká8épitö akció megindításáról értesítette a város hatóságát. Leiratot intézett a főispánhoz; akitől aziránt érdeklődött, hogy a város hatósága, a telken és a közmüveken kivül, mivel járulna hozzá a kislakásépités költségeihez. A válaszadás határidejéül junius huszadikát tűzte ki. A főispán azonnal áttette a leiratot a város tanácsához és a tanács a hétfői tanácsülés végén foglalkozott a kérdéssel a mérnöki hivatal szakvéleménye alapján. A tanácsülésen hosszabb megbeszélés után az az álláspont alakult ki, hogy kislakások építése helyett sokkal célszerűbb és takarékosabb egy nagyobb bérpalota építése. A kormány bizonyos okokból ugyan kimondott, kertes kislakások építését forszírozza, de ma, amikor a lakáskérdés egyik legégetőbb problémája az országnak, mert a magántőke nem tartja rentábilis befektetésnek a lakásépítést, a cél mégis csak az, hogy minél kevesebb költséggel, minél több lakást építhessen az állam, illetve a város. Ebből a szempontból tehát a tanács álláspontja teljesen helytálló, azonban van egy másik körülmény is, nnely komolyabb megfontolást kiván. Az első ^lakásépítő akció alkalmával a tanácsnak u ;> nez volt az álláspontja és mégis kislakások kezűitek, nem pedig nagyobb, emeletes bérházak. A kormány ugyanis mereven ragaszkodot eredeti programjához, a kislakásépités elvéhez és igy, csak hajszálon mult, hogy Szegeden el nem maradt az egész akció. A tanács csak ugy menthette meg a kritikus helyzetet, hogy az utolsó pillanatban deferált a kormány kivánsága előtt és minden feltételt elfogadott. Az alkudozás azonban hónapokig tartott és ez volt az oka annak, hogy Szegeden csak akkor kezdték meg a kislakások építését, amikor másutt már régen befejezték. Félős tehát, hogy most, a második akcióval is hasonló baj történik, de nem lehetetlen, hogy a kormány már nem ragaszkodik annyira azok-* hoz az érzelmi okokhoz, amelyeket a kislakásépités elvéhez fűzött, hanem akceptálja a nyomósabb és reálisabb érveket is. A tanács egyébkén! pontosan meghatározta, hogy mit ad az építéshez és mit kér hozzá az államtól. A mérnöki hivatal előterjesztésére a Mérey-utca és a Tábor-utca sarkán levő üres telket ajánlja fel egy háromemeletes bérpalolt építésére. Az építési költségek 25 százalékát kéri hozzájárulás cimén az államtól, 50 százalékát pedig hosszabb lejáratú amortizációs kölcsön formájában. A fennmaradó 25 százalékot a város adja készpénzben. A város tehát a telken és a közmüveken kivül az építési költség 75 százalékát is magára vállalná, de kiköti, hogy a kölcsön utolsó részletének törlesztésével a bérpalota lulajdonjoga a városra száll. Hozzávetőleges számítás szerint a háromemeletes bérpalota két-háromszáz millióba kerülne. Miipék: Ankét a mezőgazdasági hitel Ügyében. A földmivelésügyi minisztériumban Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklete alatt ma folytatták a mezőgazdasági hitel ügyében megkezdett ankétot. Étsőnek Koós Mihály, az országos mezőgazdasági kamara igazgatója szólali fel, aki rámutatott arra, hogy a kisgazdák mellett különösen a nagyüzemek szorulnak üzemi hitelre. Fenyő Mikca javasolja, hogy a mezőgazdaság és a középipar kiszolgálására, miután ezek nem tudnak közvetlenül a jegyintézettől hitelhez jutni, a Pénzintézeti Központ iktattas3ék közbe és ez bírálja el a benyújtott váltók, illetve elfog idványok bonitását. Horánszky Dezső után Popovics fejtegeti, hogy az előadói tervezetben felsorolt feladatok nagyrészt állami feladatok, amelyek a földmivelésügyi tárca körébe tartoznak. Mikor a Jegyintézet a vidéki pénúntézetek hitelkereteit emelíe, ezeknek nagyobb percentjét a mezőgazdasághoz juttatta. A pénzforgalom egészénél és a mezőgazdasági ágak összefüggésénél fogva mindenik gazdasági ág részesült a nyujíott hitel előnyeiben. A Jegyintézet és a mezőgazdasági intézmények között összefüggés mindig laza volt, mert a mezőgazdaságnak hosszabb lejáratú kölcsönök kel'ettek, másrészt a mezőgazdaság épp^n a hitelképesség nyilvánlaríása szempontjából szervezetlen volt. — A Dugonics-Társaság Felsőközponton. A Dugonics-Társasig már a háború alatt kísérletet tett arra, hogy a nyári hónapokban a szegedi tanyavilággal kedveltesíe meg az irodalmi felo'vasásokat. Ezt a jM indult, de az elmúlt évek összevisszasága miatt abbahagyott próbálkozást most újra felelev.niti a DugonicsTársasig. Az első tanyai felolvasóülést tegnap délután tartották Felsőközponton, ahol búcsúnap lévén, sok ezrével sereglett össze a tanyák népe és a város intelligenciájából is sokan jelentek meg. A Dugonics-Társaságot a tanyák világában rendkivüi népszerű dr. Aigner Kárely mutatta be lelkes beszédben a közönségnek, aztán dr. Szalay József mondott elnöki megnyitót, majd Aídra Ferenc olvasott fel költeményeket, dr. Dobay Gyula pedig Dráma a tarlón cimmel hadifogoly-történetet olvasott fel. Befejezésül dr. Szalay József olvas'a fel frenetikus hatással Mórán ik egy költeményét. A tanyai előadásokat a Dugonics-Társaság a lehe tőséghez képest folytatni fogja. — A Meteorologiai Intézet időprognózisa: Továbbra is változékony idő várható, lényeges höváltozás nélkül, helyenkint esővel. — Emléktáblával örökítették meg azt a házat Sopronban, ahol Petőfi lakott. Sopronban szombaton délután leplezték le azt az emléktáblát, amellyel a soproni lyceumi diákszövetség megjelölte az egykori Hosszu-surnak, a mostani II. Rákóczi Ferenc-utcának 9. számú házát, ahol Petőfi katonakorában barátaival töltötte el szabadidejét. A márványtáblára aranybetűkkel a következőket vésték be: Ennek a háznak régi diáktanyáján talált enyhülést katonakorában Petőfi Sándor lyceumi tanuló barátai körében 1839/1843-ban. — A Tisza-pör a Táblán. Több mint három hónapi tárgyalás után 1921 október 5-én hirdette ki ítéletét a budapesti törvényszéken Oadó István kúriai biró tanácsa a Tisza-bünpör -idloltai ügyében. A biróság itéle'ében KérfPált halálra itélte, Gártaer Marcellt 14 évi rcgyházzal sújtotta, Fényes Lászlót és Vágó Jen5t pedig a vád alól felmentette. A budapesti ítélőtáblán Degré Miklós kúriai biró tanácsa ma délelőtt 10 órakor kezdte meg « Tisza-gyilkosság bünpörének felebbezési tárgyalását. A tárgyalás megnyitása után az elnök Gartner Marcellt hallgatta ki személyi adatai felől. Amikor Fényes László személyi adatait veszik fel, az elnök kérdésére, hogy mi a vallása, Fényes László a következőképen válaszolt: „ Zavarban vagyok, hogy mit feleljek. Engem reformátusnak kereszteltek meg, de a Tiszapör vizsgálata alatt a református egyház kiközösített. Nem tudom, hogy felelhetem e azt, hogy református vagyok. En hitemet soha el nem hagytam * Ezután dr. Gd/Jinő véd 5 állott fel. Elmondta, hogy ő a Tisza-pör tárgyalásán mint Kéri Pál védője szerepelt. Ebben a minőségben a tárgyalás során és az itélet ellen p»rorvoslással élt. Ezt mo3t is fenntartja. Kivánia, hogy a királyi tábla Kéri Pálra vonatkozóan is tartsa meg a felebbezési tárgyalást. A tábla elutasítja a védő indítványát és Kéri Pálra vonatkozólag nem tartja meg a felebbezési tárgyalást. A végzés kihirdetése után Degré elnök felolvassa az elsőfokú biróság Ítéletét és annak több száz oldalra terjedő indokolását. — Az első kivándorló csapat. Szombaton és vasárnap indult el az első magyar kivándorló csapat Amerikába. A pályaudvaron különféle hatósági és társadalmi kiküldötteken kívül megjelent a magyar kivándorlókat és bevándorlókat védő iroda vezetője, aki formás beszédben búcsúztatta el a magyar kivádorlókert. Mától kezdve kedvező időben délutánonként a m. kir. honvédzenekai hangversenyez az ujszegedi Suhajda-kiotzkbaa.