Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-19 / 136. szám

Egygg iaém ára 40 korona. 1 • " Szeged, 1923 junius 19, KEDD. Sjrrticsitftséfl és kiadóhiva­tsl: Kölcsey-utca 0 (Próféta­szálló, I. emelet 6.) Telefon 13-33- A „Szeged" megjele­nik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 40 ko­tona. Előfizetési árak: Egy hónapra Szegeden 800, Buda­pesten és vidéken S50 kor. IV. évfolyam. A bolgár forradalom magyar megvilágításban. Immáron elérkezett az ideje, hogy a közvéle­mény felállítsa a tíznapos bolgár forradalom mérlegét. A bolgár parasztpárt vezére és Bul­gáriának harmadfél esztendőn át volt diktátora halott. Bulgáriában a forradalom az egész vo­nalon diadalmaskodott. A külpolitikai viharfel­hők elvonuióban vannak. Az uj bolgár kormány annfck rendje és módja szerint békés szándé­kairól biztosította a világot s a kisSntánt be­avatkozása, melynek a szerb külügyminiszter beszéde lett volna a preludiuma, elmaradt. A dolog nem ment ugyan egészen simán: állító­lag egy közvetlenül érdekelt nagyhatalom tilta­kozott az eilen, hogy a balkániak a nagyántánt meghallgatása nélkül akciót kezdjenek. Boris király, skit már a piraszt-köztársaság kikiáltá­sának veszedelme fenyegetett, száműzetésnek is beillő vranjai üdüléséből visszatérhetett Szófiába, ahol az intelligencia és a katonaság lelkesen üdvözli az uj állapotok bekövetkeztét. A mérleg igy Bulgária szempontjából, míg ha azokat a megpróbáltatásokat is figyelembe vesszük, melyeken a bolgár értelmiségnek az utolsó esztendők folyamán át kellett e»ni, ked­vező. Volt egy kormánya, amely a parasztság kielégítésének és a hatalom megtartásának haj­landó volt feláldozni az ország intelligenciáját és a nemzeti aspirációkat. Küszöbön állott Bul­gáriának belépése a kisántántba, amit Sztambu­linszkynek bcjelunett szófiai látogatása lett volna hivatva megpecsételni. Ennek az ígéret­nek a bérét Bulgária előre megkapta: jóváté­telt köteleze-tségét, amelyet eredetileg 2250 millió aranv 'ev tban akartak megállapítani, leszállítot­ták 500 millió arany lévára, ugy azonban, hogy ebből az első tiz évben alig kell valamit fizetni. A parasztkormány a városi és úgynevezett ke­reskedelmi érdekekre való tekintet nélkül kímé­letlenül vitte keresztül a behozatal megszorítá­sát és aktívvá tette az ország külkereskedelmi mérlegét. A vasutakat egy amerikai konzorcium vette bérbe, melynek most érdeke Bulgária közgazdaságának ta praállitása és amerikai dol­lárokkal támasztja alá a léva árfolyamát. A bol­gár lévát magasabban jegyzik Zürichben a győz­tes szerb dinárnál. Mikor mindez megtörten!, jött a forradalom, amely elsöpörte azokat, akik­nek kedvéért az ántánt mindezt lehetővé tette. A konjunktúrák a bolgárok szempontjából ked­vezően alakultak. A kisántánt alkalmasint dü­höng ugyan, hogy számításai nem váltak be, de az eredményeken már nem változtathat. A bolgárok meg lehetnek elégedve. Mindezek a dolgok, ha nem is összefüggő sorrendben, hanem elszórt hirek és táviratok formájában megvoltak irva a magyar sajtóban is. A bolgár forradalomról szóló közlemények érdekes olvasmányul szolgálhatnak minden rangú és rendű politikusok számára. De maguknál a bolgár forradalomról szóló híreknél talán még érdekesebbek azok a kommentárok, ame­lyeket jobboldali kormánypárti, agrárius párton­kívüli, legitimista ellenzéki és a külföld számára szerkesztett nem magyarnyelvű budapesti újsá­gok fűznek a szófiai eseményekhez. Mintha egy jól megrendezett koncert volna, zengik vékonyan, vastagon, elhúzva és stakkatózva a forradalmi tanulságokat. Szimfóniájuk vezérmotivuma pedig nagyatádi Szabó István és a földreform-novella, melynek árnyéka ott lebeg a magyar nagybirtok és középbirtok fölött. Nagyatádi Szabó István pályafutását, amely a negyvennyolcas kisgazdapárt megalakításától az októberi forradalom miniszterségén keresztül furcsa ivben vezet «z OMGE-vel kötött ki­egyezésig és az egységespárt kisgazda frakció­jának vezérségéig, a magyar sajtóban sokszor pertrakfálták, de ilyen egységesen és koncentri­kusan, még sohasem. Igaz, hogy a Pester Lltyd­nak eddig még sohasem nyílt aikalm*, hogy Nagya ádtt egy bukott bolgár diktátorral hason­lítsa össze, akitől csupán az választja el, hogy adott pillanatban monitorra menekül, amit tudvalevőleg Siófiában lehetetlen megcselekedni. Egyebekben azonban az ő politikája a magyar mezőgazdasági termelés megcsorbításához vezet. A Magyarság siet leközölni Böhm Vilmos nép­biztos emlékiratait, melynek pikantériája, hogy a demokrata Nagyatádi két izben adta be Károlyi Mihálynak a lemondását: egyszer azért, mert nem kapott autót, másodszor pedig azért, mert a kapott autó kegyelmes minőségének nem volt megfelelő. A Központi Sajtóvállalat képes heiilspja felelevenít egy régi fotográfiát, amelyen Esküit L"jos — van-e ki e nevet nem ismeri — referál Nagyatádinak s kandi módon aziránt érdtklődik, hogy mi lesz az Eskütt-pör főtár­gyalásával. Ugyanakkor az OMGE az egész síjtóapparátus megmozgatásával harangozza fel a közvéleményt a csizmás miniszty és föld­reform politikája ellen, amelynek végrehajtása legalább huszonöt százalékkal fogja meKCtök- i Hirdetési árak: t-'é hasábon 1 mm. 14,egy hasábon 24,más­iél hasábon 36 K. Sziivcgkiizt 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 12Jii)vér betűkkel 24 K. Szóvegküztl közlemények soronként *50 K. Nyilttér, csa­ládi értesítés 2 .< K. Tobb­szOri feladásnál árengedmény 136-ik szám. kenteni a magyar föld termését. Mások a városi polgárság tönkretételé! jósolják, aminek látható következése az, hogy Wulffék, akiknek a gyöke­rük elvégre mégse a somogyi parasztok körében van, fajvédeimi rokonszenvük mellett is kezde­nek elfordulni Gömböséktői és az agrárdemagógia helyett másféle demagógia filé orientálódnak. Á bolgár forradalom kommentárjai igy nagyon érdekesen világítanák rá a magyar be politiká­nak erjedő állapotára. Mindazok alapján, amiket a legkülönbözőbb oldalakról sugalmazott lapok­ban olvasunk és amit tapasztalunk, aligha csalódunk abban a föltevésünkben, hogy a leg­közelebbi jövőben Nagyatádi körül történik valami. Ennek a feltevésnek pedig alkalmasint az lesz a következése, hogy azok is, ak\k néhány hét előtt még esküdtek Nagyatádi kis­gazda-politikájára és tapsoltak', mikor a paraszt­párt kifejezést visszautasított a nemzetgyűlésen, rá fognak eszmélni, hogy ők tulajdonképen mindig ellenségei voltaik Nagyatádinak. Ha nagyot fordul a politika kereke, még a destruk­tív jelzőt se fogiák sajnálni tőle. Fogadni mer­! nénk, hogy igazunk lesz, akárki meglássa. Hosszú lesz az (A Szeged budopesti tudósítójától) Ugy az ellenzéki, mint a kormányt támogató képvise­lők nagyban készülnek az indemnitási vitára. A szereplési vágy ez alkalommal is feltűnő módon nyilatkozik, mert a kormánypártból is mindenki beszélni akar a tárgyalások alatt. Egyesek tudni vélik azt is, hogy a keddi párt­ér'.ekezleten Gömbös lemond ügyvezető igazga­tói állásáról. Beavatott helyről nyert értesülés szerint ez a hir nem felel mtg a valóságnak, vagy legalább is tul korai. Az igaz, hogy az intranzigens tá­bor egyik vezérférfia, Wolff Károly nyíltan Bethlen hívének vallotta magát és hogy Göm­bös mélyen hallgat ebben a kérdésben, de bi­zonyosra vehető, hogy a keddi értekezleten az ellentétek ismét elsimulnak. Az ellenzéki pártolt főleg a tisztviselőkérdés és a drágaság problémáját fogják feszegetni és oly nagy számban jelentkeztek eddig a szóno­kok, hogy nyolcórás tárgyalások mellett sem lehet a majd felhatalmazási j tvaslatot törvényerőre emelni és az ex-lex kikerülhetetlen. Az indemnitásra azonnal kimondják a sürgősséget. A Ház holnap délben 1 órakor ülést tart és a pénzügyi bizottság jelentését az indemnitási javaslatról napirendre tüzi. Az indemnitás vi­tája szerdán kezdődik. Az egységespárt több­sége indítványozza a sürgősségi szakaszok al­kalmazását. A Háf csütörtöki ülésének elején egyszerű szavazással döntenek a sürgősségről. Ekkor a nyolcórás ülések elrendelését is in­dítványozzák, de erről csak a pénteki ülésen határozhat a Ház és a legjobb esetben csak szombattól kezdve tárgyalhatják az indemnitást 8 órás üléseken. Lemondott az ÉME elnöksége. Vasárnap reggel 9 órakor ült össze az Egye­sület országos választmánya, hogy a közgyűlés­nek előterjesztendő javaslatokat megvitassa. A választmány elhatározta, hogy a már lemondott Pálóczy-Horváth István országos elnökkel egy­idejűen az egész elnökség és igazga'óság is beterjeszti lemondását a közgyűlés elé és lemond az országos központi választmány is. Elhatá­rozta továbbá a választmány, hogy a közgyű­lésnek javasolni fogja, hogy egy hét tagból álló intézőbizottság választassák meg elnöki hatáskörrel. Az intézőbizottság, illetve elnökség mellett tovább működnék az országos központi választmány. Az Egyesület őszi közgyűlése lesz hivatva, az alapszabályszerü átszervezést végre­hajtani. indemnitási vita. Ilyen előzmények után nyitotta meg az új­városháza zsúfolásig megtelt dísztermében Pá­lóczy-Horváth István lemondott elnök az ÉME közgyűlését. A hallgatóság körében föltűnő nagy számban voltak jelen a tányérsapkás fő­iskolai hallgatók. Rendkívül viharos, túlfűtött hangulatban folyt a közgyülfs. Palóc,:y Horvát megnyitójában mindenekelőtt visszautasította azt a nyilatkoza­tot, amely « tegnapi lapokban támadta a régi vezetőséget. Zngfi éljen/ás szakítja meg az el­nök szavait. Az éljenzésbe azonban á szélső­ségesebb őbredők kiáltásai harsannak bele: — Nem dolgoztak erősen I — kiáltják össze­vissza. Pálóczy-Horváth bejelentette lemon­dását. — A Hazaszeretet és becsület volt a mi jel­szavunk — mondotta. — Minden pártpolitiká­tól mentesen akartunk dolgozni. — Éljen a fajvédő párti — zug föl a terem egyik sarkában ... Hegedűs György képviselő, az ÉME társ­elnöke emelkedett ezután szólásra. A hallgató­ság viharosan éljenezte. — Amidőn én is bejelentem a lemondáso­mat ... — mondja Hegedűs — — Nem engedjük I — hangzik a fölkiíltás mindenfelől. — Büszkeséggel telik meg szivem, hogy még ma is ilyen erős az Ébredő Magyarok EgyesÜ­| lete. Kádár Lehel a következő szónok. — Át kell szerveznünk az Ébredő Magyarok Egyesületét — úgymond —, mivel az egyesület nem jolytathatja tovább ezt a semmittevést. Az ÉME eddigi vezetősége nem volt olyan, hogy egy kardinális programot diktatórikus erővel végrehajthasson. Éles szavakkal szólt ezután a kormány poli­tikájáról, amely ellen az ÉME minden erejével küzdeni fog. Beszédét egy izben a jelenlevő rendőrtanácsos kénytelen volt megszakítani. Hegedűs György fejtette ki ezután az elnök­ség helyébe lépő intéző bizottság hatáskörét. Dr. Dániel Sándor fölolvasta az erre vonatkozó határozati javaslaioi, amelyet a közgyűlés egy­hangúan elfogadott. Ezután az intéző bizottsá­got és a hatvan tagu választmányt választották meg közfelkiáltással, lista alapján. Az intézőbizottságnak egyelőre csak őt tag­ját választották meg egyhangúan. Ezek a kö­vetkezők: Héjjas Iván, Prónay Pál, Sármezey Endre, Hegedűs György és Herkély Tibor. A közgyűlés fölhatalmazta a bizottságot, hogy tagjai számái hétre egészíthesse ki. Ezután a 1 gyűlés rendben véget ért. A tö,r<eg vállaira

Next

/
Thumbnails
Contents