Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-13 / 131. szám

2 bulinszky- kormány azon fáradozott, hogy nem csupán a nyugati hatalmakkal, hanem legtöbb szomszédjaival is jó barátságban éljen. Főként bolgár-török szövetség veszélyétől, Maiamint Magyarországhoz való közeledésétől tartanak. SZEGED A Dúly Telegraph ugy véli, hogy ama uralomra jutott elemek német barátok és hogy különösen a Bulgáriába menekült Wrangel hadseregbeli katonák csatlakozása előnyösen közreműködött a csiny sikerében. Srerfid, 1923 junius 13 Vanczák János a képviselői dijaknak olyan megállapítását kéri, hogy a mai megélhetési viszonyok között biztosítsák a létminimumot. Gaál Giszton: Ő is mellette van, hogy adjanak olyan fizetést a képviselőknek, hogy mellékfoglalkozás után ne kelljen nézniök, de akkor le is vonja a konzekvenciát és megköveteli, hogy a képviselők semmiféle tisztségüket ne helyezzék törvényhozói hivatásuk elé. Ha a képviselők fizetését egyszersmindenkorra rendezni nem lehet, megmaradnak a jelenléti dijak, akkor kéri ezek olyan mértékben való megállapítását, hogy ezeken kivül más fizetéseket ne kellien adni a képviselőknek. Usetty Ferenc előadó röviden reflektál a felszólalásokra és kéri a nemzetgyűlést, vesse el a henyujtott határozati javaslatokat és fogadja el a gazdasági bizottság javaslatát. A nemzetgyűlés Farkas Tibor, Szabó József, Hegymegi Kiss Pál határozati javaslatát elveti és a gazdasági bizottság javaslatát fogadja, el. Napirendi vita a földbirtokreformnovella körül. Az elnök napirendi indítványt tesz. Javasolja, hogy a legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor legyen. Propper Sándor: Javasolja, hogy tűzzék napirendre Farkas Istvánnak a drágaság kérdésében előterjesztett indítványát, vúiamint Szabó Imre indítványát a kereseti adó módosításáról. Kiss Menyhért: Az ország türelmetlenül várja a földbirtokreform novella beterjesztését. Kérdi a földművelésügyi minisztertől, haj andó-e és mikor beterjeszteni a földreformnovellát. Azt javasolja, hogy tűzzék napirendre a novella beterjesztését és tárgyalását. (Felkiáltások a kormánypárton: Ilyen ajánlatot nem lehet tenni, a törvényjavaslat beterjesztése nem tűzhető napirendre. Az elnök is figyelmezteti a képviselőt, hogy indítványa nem felel meg a házszabályoknak, mert törvényjavaslat beterjesztése nem tűzhető napirendre, a törvényjavaslatokat a miniszterek akkor nyújtják be, amikor jónak látják.) Kiss Menyhért visszavonja indítványát, de kérdi a földművelésügyi minisztertől, hogy mikor terjeszti be a novellái. Nagyatádi földmüvelésügyi miniszter: A földreformnovella nincs még abban a stádiumban, hogy a nemzetgyűlés elé terjeszthető legyen. Ö a novellát minden érdekeltségnek megküldötte, hogy véleményt nyilvánítson, de a legnagyobb érdekeltség, a mezőgazdasági kamara, még nem küldte meg véleményét a novelláról. A munka az egész vonalon folyik. Rövidesen reméli annak befejezését és ha a nemzetgyűlés az indemnitds vitáját kellő mederbe szorítja, reméli, hogy még a nyári szünet előtt letáigyalhitó lesz. A Ház az elnök napirendi indítványát fogadja el. Mielőtt a sürgős interpellációkra áttérnének, az elnök jelenti, hogy a holnapi interpellációd megkezdess 'előtt a belügyminiszter váltszolni fog Farkasnak Hébeít Ede beszámolóján történt események tárgyában elmondott interpellációjára. Interpelláció a szerb külügyminiszter támadása miatt. Hoyos Miksa gróf: Bethlen gróf miniszterelnök ur legutóbb a parlamentben elmondott beszédében félreérthetetlen precizitással világosan kifejezte, hogy a kormánynak eltökélt szándéka, hogy nemcsak a nagyhatalmakkal kívánja a barátságos viszonyt továbbra is kiépíteni, hanem a szoros értelemben vett szomszédainkkal, az utódállamokkal is jó barátságot kiván. Ugyanekkor dr. Nincsics, az SHS. állam külügyminisztere a szkupstinában olyan beszédet mondott, amely méltán odaragadta az ott jelenvolt képviselőket, hogy viharosan tüntettek Magyarország ellen. Sjk olyan közbeszólások hallatszottak, mintha követelnék, hogy a magyarországi belgrádi követet internálják. (Peidl Gyula: Zalaegerszegre?) Viharos felháborodás az egész Házban, közbeszólások: Ily vicceket mondjon a szakszervezetben. Hazaáruló! Peidl Gyula; Csináljanak rendet az országban. (Nagy zaj a Ház minden oldalán. Felkiáltások: Maguk miatt nem lehet rendet csinálni. Menjen ki. Ilyen embernek nincs helye a törvényhozásban). Hoyos gróf: Amidőn a magyar kormány az Hetvenmillió helyett — tízmillió. (A Szeged tudósítójától.) A romtemplom építése lassan halad előre. A nagy ambícióval összegyűjtött pénzkészlet maholnip teljesen szétmorzsolódik a drágulás malomkövei között és — sajnos — vajmi kevés remény van arra, hogy az olajos korsó egyhamar megteljen újra. Azok, akik az építés ügyét intézik, szerencsére arra az álláspontra helyezkedtek, hogy minden rendelkezésre álló pénzen anyagot kell vásárolni. Igy el is érték azt, hogy a valu áris változások nem okoztak szembetűnő kárt az épitésrfe szánt milliók vúsárlóképességében, mert a jóelöre és aránylag kedvező áron összevásárolt anyag, mész, cement, légla, fa, kö és vasanyag konzerválták értéküket. Annyi építési anyagot, amennyi a templom hátsó szentélyének feiépiiéséhez szükséges, természetesen nem vásárolhattak össze és igy majdnem minden tanácsülésen foglalkozik a tanács az egyre-másra beérkező ajánlatokkal. A hétfői tanácsülésen is több ajánlatról referált Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos. A tanács meg is rendelt több vagon téglát és fémtéglát és számos milliót utalt ki a vételár fedezésére. De a hétfői tanácsülésen konstatálta a polgármester, hogv az olajos korsó kimerülőféiben van. Nemsokára be kell szűntetni a vásárlásokat is, pedig jó lenne, ha legalább a hátsó szentély, mint ennek az évnek redukált programja, elkészülne. Minden vonalon érezhető egyébként, hogy az a lelkes érdeklődés, amely a templomépitési ak ció alkalmával megnyilvánult, ma már nagyon is lanyhuló félben van A szép reményekkel megkezdett gyűjtés is szégyenletes kudarccal végző dött, pedig a polgármester snnatc idején biztosan remélte, hogy a város tehetősebb polgársága minden nagvobb megerőltetés nélkül összeadja azt a hetvenmillió koronát, amely szilárd alapji („archimedesi pont"-js) lett volna az egész építésnek. Az adakozási kedv azonban nagyon hamar lelohadt. Néhány nagyobb adományon kivül a'ig filyt be valami a város pénztárába és igy az eddigi gyűjtés eredménye n remélt hetvenmillió helyett talán a tízmillió koronát sem éri el. Az adakozástól a tanyavilág tehetős sorba jutott polgársága zárkózott el legridegebben. A polgármester ugyan azt mondja, hogy nem is számított a tanyaiak nagyobb áldozatkészségére, hanem a város polgárságától várt többet, de azért kétségtelen, hogy a jó eleve redu'sált tanyai remények okozták a legnagyobb csalódást és a polgármester csak önmaga előtt szépítgeti az elkedvetlenítő valóságot. Ami a városi polgárság á'dozatkészségét illeti, ahhoz szintén sok szó férhet, pedig itt vannak nyomósabb mentőkörül mények is. A városi polgárságra aránytalanul suyos terhek nehezednek és ezek a terhek bizony erősen korlátoznak minden áldoza készséget. De azért nem tudjuk még sem elhinni, hogy Szegeden nincs ezer olyan ember, aki könnyűszerrel áldozhatna a város régi fogadalminak beváltására hetvenhetvenezer koronát. A gyűjtés ered néiiyteíensége azt bizonyítja, hogy nincs, de mi nem hiszünk ennek a bizonyítéknak bizonyító erejében. Szegeden feltétlenül van ezer ilyen tehetős ember, legfeljebb nincs ezer olyan tehetős ember, aki szivén viselné a rontemplom ügyét. Ezért gyűlt össze csak tízmillió korona a hetvenmillió helyett. liincsis expozéja a Ház előtt. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az elnöki bejelentések után jelenti, hogy Hoyos Miksa gróf sürgős interpellációra kért és kap itt engedélyt. Ezután áttérnek a napirendre. A nemzetgyűlés vita nélkül harmadszori olvasásban is elfogadja a magyar szent korona címerének használatáról szóló javaslatot. Ugyancsak a clearing törvényjavaslatot is. ötezer korona Jelenléti dijat kapnak a képviselők. Ezután áttérnek a nemzetgyűlési képviselők részére megállapított je'enléti dijak felemeléséről szóló javaslat tárgyalására. Usetty Ferenc, a gazdasági bizottság előadója ismerteti a jelentést. A gazdasági bizottság j tvasolja, hogy a nemzetgyűlés tagjai és a választott tisztviselői részére rendszeresített illetményekről hozott határozatok további érvényben tartásával a nyilvános és a bizottsági ülésekről szóló jelenléti dijat junius 1-től kezdődően az eddigi 1000 korona helyett 5000 koronában állapítsa meg a nemzetgyűlés. Farkas Tibor nem helyesli a gazdasági bizottság határozatát, mert nézete szerint mindaddig, amig az ország ilyen zilált pénzügyi és gazdasági viszonyok között van, amig a hadirokkantak, árvák és a tisztviselők illetményeit nem tudja az állam a megélhetési viszonyoknak megfelelően rendezni, a képviselők illetményeit sem szabad felemelni. (Gaál Gaszton és a szociáldemokraták között élénk vita folyik. Egy szociáldemokrata igy szól: Hány száz hold földje van? Gaál Gaszton: Nem heti hatosokból loptam. A vitának az elnök közbelépése vetett véget.) Farkas Tibor a következő határozati javaslatot terjeszti elő: A gazdasági bizottság javaslatával szemben a nemzetgyűlés kimondja, hogy a képviselők jelenléti diját megszünteti. Uiasitja a nemzetgyűlés a gazdasági bizottságot, hogy a képviselői jelenléti dijaknak újból való megállapítása iránt addig, amig a pénzügyi egyensúly helyre nem áll, ne terjesszen javaslatot a Ház elé. Abban az esetben, ha a nemzetgyűlés ezt a határozatot el nem fogadná és a jelenléti dijak rendszeréhez ragaszkodnék, mondja ki, hogy a nemzetgyűlés azon tagjainak, akik tényleges szolgálatban álló köztisztviselők, jelenléti dij nem jár. A nemzetgyűlés tagjainak az üléseken való jelenlétét pedig hivatalból állapítsák meg és a jelenlevők az üléseken felvett jegyzőkönyvben felolvasandók. Ugrón Gábor Farkas Tibor beszédével szemben kijelenti, ho >y a képviselők jelenléti dijának megállapításával nem lehet összefüggésbe hozni a tisztviselők működését. Nem szabad a legszegényebb képviselőket is kitenni annak, hogy mellékfoglalkozás után nézzenek és elmulasszák törvényhozó kötelességüket. Hermann Miksa furcsának tartja Farkas határozati javaslatát, hogy a köztisztviselők ne részesüljenek jelenléti dijakban. Szabó Dezső: Farkas álláspontja nem helyes. Nehéz a képviselőknek saját ügyükkel foglalkozni. Készséggel csatlakozott volna ahhoz, hogy valami más módon szabályozzák a képviselők fizetését, ne pedig jelenléti dijakkal. Furcsának tartja, hogy a képviselők működését büntetési dijakkal szabályozzák; vagy lelkiismeretes a képviselő, vagy nem. A képviselő eddigi tiszteletdija a VI. fizetési osztályú tisztviselők fizetésének felel meg. Egyes miniszteri tanácsosok ugy kezelik a képviselőket, mint alárendeltjeiket. Hiába őrzik ellen, jelen vannak-e a képviselők, vagy nincsenek. Egységesen kellene megállapítani a képviselők fizetését egyszersmindenkorra. Hegymegi Kiss Pál követeli, hogy feltétlenül rendezzék a képviselők fizetését ugy, hogy társadalmi állásuknak és törvényhozó hivatásuknak megfelelően élhestenek, legalább a létminimumot kapják meg. Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint a képviselői dijakat ugy állapítsák meg, hogy a mindenkori életviszonyok mellett legalább a létminimumnak feleljenek meg. A jelenléti dijak eltörlését kívánja, ha pedig megmaradnak, ugy állapítsák meg, hogy a gazdasági bizottság minden hó végén egy összegben utalja ki és ez az összeg akkora legyen, hogy az illető hónap gazdasági helyzetének megfeleljen.