Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-13 / 131. szám

Egygg &xém ára 40 korona Szerlfesztöség és kiadóhivatal: Kölcsey-utca 6. (Próféta•zálló, I. emelet 6.) Telefon >3-33. A „Szeged" megjelenik hétfő kivételével minden sap. Egyes szám ára 30 korona. Előfizetési árak: Egy hónapra Szegeden 8Ü0, Budapesten és vidéken 850 kor. Hirdetési árak : Fé,hasábon 1 mm. 14, egy hasábon 24,másfél hasábon 30 K. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 12, kövér betűkkel 24 K. Szövegközti közlemények soi ónként ;50 K. Nyilttér, családi értesítés 2.1! K. Többszörifeladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 junius 13, SZERDA. 131-ik szám. — Nincs szebb az idealizmusnál Ez nagyon szép igazság és nagyon régi igazság is, az emberek mindig hiltek benne, éppen ugy, mint a boszorkányokban. Ami világért sem azt akarja jelenteni, hogy idealizmus éppen ugy nincs, mint boszorkány, csak azt, hogy sokat beszélünk róla, de látni igen rilkán van szerencsénk. A régi vüágb n, mondják, sokkal közönségesebb volt. Az apostolok, a remeték, az egyház szentjei és vértanúi mind idealisták voltak 8 a tudományok története is sok idealista glóriás nevét jegyzi fel a múltból. A politikai történelem se szűkölködik bennük, különösen a miénk, szegény magyaroké, akik ha élünk még, abból élünk, amit a régi idealista nagyok ránk hagytak. A ma nemzedéke azonban mar olyanformán van az idealizmussal, mint a szivárványnyal. Ennek a tündéri ragyogásában is elgyönyörködik az ember, pedip tudván tudja, hogy optikai csalódás az egész. Üres semmi az, ami messziről a menyorszag hídjának látszik. Hanem mától fogva több respektussal vegyünk az idealizmus iránt, ame'yfcn már kezdjük hitünket veszteni. Szánjuk-bánjuk bűnünket, mióta vasárnap Salgótarjánban az idealizmust tűzte fel szivárványnak a magyar égboltra Wolff Károly ur őíeremtősége^De hiszen nagy ember az mégis, akármit mondanak róla a iiberális ellenségei és egységespárti jóbarátai. Valóságos kinyilatkoztatás, amivei Salgótarjánban megajándékozta a maga faját — a szittyát persze, nem a germánt — sőt, szerénytelenség nélkül legyen mondva, az egész Európát. Végre egy ember, aki vakmerően szembe mer szállni azokkal a veszélyekkel, amelyek a msi Magyarországon tudvalevőleg éppen a Wolff Károlyokat fenyegetik és áperte kimondja, hol szorítja a csizma a világot. Hát persze hogy a liberális reakció törte a nyakunkat, amivel az a bizonyos faj mérgezte meg a világot. Már t. i. „az idegen nemzetközi faj", amely nem ismerte az idealizmust, hanem az anyagiasság elvét tette világnézetté. Kossuth, Eötvös, Deák, Tisza István nem voltak ugyan zsidók, de még azoknál is rosszabbak voltak, mert önként beálltak liberális reakciósoknak. Azért jutottunk a poklok mélységes fenekére, mert ezek a „diszkeresztények" nem voltak elég idealisták. S mi húzhat ki onnan? A keresztény demokrácia, amely a liberális reakció és a zsidó nagytöke elleni harcában már eddig is jelentékeny sikereket ért el s meg fogja menteni a maga ideáljai számára a megtévelyedett munkásságot is. Ez a salgótarjáni evangélium, amelyet megilletődött áhítattal hallgatunk s smely annál szebb lesz, minél többet halljuk. A mi megedzett áhítatunkat csekélységek nem zavarják. Például, hogy éppen a keresztényszocialista munkásság készül akcióra a szakszervezeti törvény ellen, amely a sztrájk jogát el akarja venni a közüzemi alkalmazottaktól. Ez mintha azt mutatná, hogy nemcsak a szociáldemokratákat nem lehet a wolffi idealizmus horgára kapatni, hanem már a keresztényszocializmus is kezd anvagelvü lenni. A koronánk soha még ilyen mélyen nem volt a fagypont alatt és rossz szándékú kötöz ködök azt mondhatnák, hogy háooru és két forradalom együttvéve nem rontott rajta annyit, mint az utolsó években uralkodó idealizmus. Negyedik éve élünk a legnemesebb idealizmus jegyében és a gáncsoskodás számon kérhetné az idealizmustól, hogy a numerus claususon és a mozik nemzeti szellemmel való megtöltésén kivül mik azok az alkotásai, amelyek jogot adnak neki, hogy magának követelje a jövendőt? Azonban ezek olyan ártailan szeplők az idealizmus ábrázatán, hogy még kívánatosabbá teszik. Mert éppen abban van a heroizmus, ha azért lelkesedünk, aminek több kárát valljuk, mint hasznát látjuk. Ez önzetlen cselekedet s az idealizmusnak mindig az önzetlenség volt a fundamentuma. Mi biztosra vesszük, h^gy a nemzet többsége tüzön-vizen keresztül Wolff Károlyt köveit, ha a vezér példát ád az idealizmusbői és a demokráciából. Mindenekelőtt leteszi a méltóságos cirnet, mert bizony az őskeresztény demokrácia hit valló idealistái nem voltak méltó*ág03 urak. A salgótarjáni egyszerű munkásokra rendkívül jó hatással lesz, ha a vezér megparancsolja nekik, hogy a jövőben egyszerűen Wolff urnák szólítsák. Az pedig még a kétkedőket is meg fogja tériteni, ha az uj evangelista kijelenti, hogy ő a kegyelmes cimet semmi körülmények közt nem vállalná, mert ő sokkal nagyobb idealista, semhogy ilyen ambíciókat ismerne. Sztambulinszky! még nem sikerült elfogni. Mint a Stunde Szófiából jelenti, a Sztambulinszky Iet{.rtózt£t£sáról szóló első hirek helytelennek bizonyultak. Sztambulinszkynek sikerült mintegy harminc hivével a hegyvidékre szökni és most több század lovassággal üldözik, hogy kézrekeritsék. A tudósítás ezután arról számol be, hogy Sztambulinszky falusi birtokán nagymennyiségű fegyvert, lőszert, kézigránátot, továbbá sok idegen valutát i3 találtak. Sitambulinszky legközelebbi gárdája, az úgynevezett narancssárga testőrség megkísérelte az ellenállást, de az uj kormány csapatai szétugrasztották őket. A szófiai tűzoltóság épületében szintén nagymennyiségű fegyvert és lőszert találtak. A vizsgálat különben Sztambulinszky korrupciós gazdálkodásának hallatlan adatait gyűjtötte eddig össze. A tudósitó végül a következőket közli: — Számtalan bizonyíték gyűlt össze, hogy Sztambulinszky példátlanul mulatós, sőt kicsapongó életet élt. Hálószobájában ládaszámra találtak illatszert, pornografikus fényképet, köztük olyant, melyen Sztambulinszky az egyik miniszternek: Duparinovnak feleségével iátható, végül számos exotikus tartalmú szerelmes levelet miniszterek feleségeitől. Ezekkel benső viszonyt tartott fenn és férjeiket miniszterekké neveztette ki. Duparinov txminisztert, amikor a határon át akart szökni, elfogták. A Sztambulinszky-kormány elfogott miniszterei a fogházban aláírták lemondásukat. A Cseh Sajtóiroda a bolgár kormányválságról a kCveüező részleteket jelenti: Egyes kerületekben a csendőrség fagyveres ellenállást fejlett ki, de géppuska, kézipuskatüzzel, valamint bombákkal a forradalmárok fölülkerekedtek. A miriszíerek letartóztatása rajtaütéssel ment végbe, ugy hogy semmiféle ellenállást nem tudlak tanúsítani. Az összeesküvők feje Alexandrofj, a macedón szabad harcosok vezetője, aki Petrícsből különvonaton jött Szófiába és ott kihirdette a diktatúrát. Az ország több részében a parasztok fegyveresen ellenállottak a forradalmároknak. Kfilönösen heves harcok folytak Plevnában és R domirban, az utóbbi helységben Botev, a szobranje volt elnöke, állott a parasztok élére. A hivatalos bo'gár körök közlése szerint a parasztok ellenállása már megtört. Sztambulinszky hollétéről még ma sincsenek biztos hirek. A forradalmárok átkutatták Sztambulinszky lakóházát és ott pénzt, fegyvereket és lőszert foglaltak le. A vasu'forealom még mindig a nemzetközi express és futárvonatokra szorítkozik. A lakosságnak megtiltották, hogy a falvakat elhagyja. Szerbia aggodalmai. A szerb minisztertanács ma ismét foglalkozott a bolgár helyzettel. Sok ellenkező hir miatt nem lehet tiszta képet nyerni a bolgár helyzetről. Érdekes, hogy Belgrádba sokkal több ellentmondó hir érkezik, mint a többi európai fővárosba, holott Belgrád legközelebb fekszik Bulgáriához. Sztambulinszky volt miniszterelnök sorsáról semmit sem tudnak. Egyik hir szerint falusi otthonában letartóztatták, másik szerint lükása előtt meggyilkolták. Sztambulinszky birtokán állítólag 24 millió léva értékű idegen valutát foglaltak le. A jugoszláv kormány elsősorban a macedón határt fogja figyelni, mert macedón komitácsik ujabb betörésétől fél. A jugosz'áv kormány Sztambulinszkyval szerződést kötött, hogy a komitácsikat meg fogják fékezni. A kormánynak első teendője lesz, hogy Szófiában tisztázza, mi az uj kormány felfogása erről a szerződésről és hajlandó-e intézkedni, hogy megakadályozzák a macedón komitácsik esetleges ujabb határsértését. Nincsics szerb külügyminiszfer a parlamentben röviden nyilatkozott a bolgár államcsínyről. Hangoztatta, hogy a jugoszláv állam, amely bőséges bizonyságát szolgáltatta annak a jóakaratnak, hogy Bulgáriával jó viszonyt akar fenntartani, — nem maradhat közömbös abban az esetben, ha barátai és szövetségesei támogatásra szorulnak. A külpolitikai helyzet következtében Sándor király visszatér holnap Belgrádba. A belgrádi sajtó rámutat arra, hogy az állam* csíny vezetői között ott szerepel Alexandroff Tódor is. Ugyanazok az emberek, akin nemrégiben bandabetöréseket rendeztek Szerbia déli részébe. Az uj bolgár kormány kiáltványt bocsátott ki. A kiáltványban rámutat a volt Sztambulinszky kormány erőszakos és korrupt uralmának visszaéléseire. Sztambulins/ky a bolgár történelemben példátlanul álló választási erőszakosságokkal kerítette kétizben is kezébe a hatalmat. Választásaival tönkretette az ország jóhirnevét a külföldön. A kiáltvány kijelenti továbbá, hogy a kormány számot vet az általános békével, tiszteletben tartja a nagyhatalmak és a szomszédok kívánságát és lojálisán végre akarja hajtani a neully-szerződést. Bulgária ellensége mindenféle háborús kalandnak. A párisi és londoni vélemények. Párisból jelenlik, hogy a bolgár államcsínyről beérkezett jelentések sokkal nyugtalanítóbban hangzanak, mint az első hirek. Kormánykörökben igyekeznek az uj kormánnyal szemben bizalmat előlegezni, de másfelől nem felejtik el, hogy Sztambulinszky az ántánt egyik legodaadóbb barátja és Németország esküdt ellensége volt. Az Écho Nacionale a kormánynak azt veti szemére, hogy szükségtelenül megnehezítette a bolgár kormány helyzetéi, amikor meg akarta gátolni, hogy Bulgária az Égei tengerhez kijárót kapjon. Ez most keservesen megbosszulja magát. Itteni bolgár körökben nyugtalankodnak és képtelennek tartják az uj kormányt. Az itteni szerb követ a helyzetet aggasztónak tartja és annak a nézetének adott kifejezést, hogy hajszálon függ a Balkán békéje. A szófiai államcsíny előzményeiről Vasziliev párisi bulgár követ nyilatkozatot küldött a lapoknak. Kifejti, hogy az átalakulás nem jött váratlanul, mert a bolgár nép túlnyomó többsége már régen megelégelte Sztambulinszky rémuralmát. Ellene volt az egész intelligencia, mióta törvényt hozott, hogy a tanár és ügyvéd nem lehet képviselő, amióta azt mondotta, hogy a szabad hivatdsuak ártalmas herék, akiket a szerint kell kezelni. Az uj kormányról azt mondja, hogy csak ideiglenes és mihelyt az alkotmány szerint megválasztott uj szobranje összeü', le fognak mondani, de az uj törvényhozó testület megalakulása elígha fog október előtt megtörténni. Londonban a bolgár államcsínyt a Balkán békéjére igen veszélyeztetőnek tekintik. A Sztam