Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-06 / 125. szám

Sít ged, 1913 junius 6. tokból, hogy krízis van és másfelől, hogy ebből a krízisből önerőnkből való kijutásra mindent megtettünk, azonban nem vagyunk rá képesek, külföldi segítség nélkül. Amint ezt a kormány bizonyítva látta, amint ezt a reparációs bizcttr ság előtt is képes volt igazolni, köteles volt megtenni azt a lépést, amelyre vállalkoztunk. Nen ringattuk magunkat abban a hitben, hogy első lépésünkre mindent elérjünk. Nem ringattuk magunkat abban a reményben, hogy azt a sürü hálát, amelyet egyfelől a rosszindulat, másfelől talán az irigység, de mindenesetre egy ellenséges propaganda finom, de sürü szálakkal szőtt, első lépésünkkel keresztül törhessük. — Arra a meggyőződéire jutottunk, hogy ez az ország igenis kaphat kölcsönt, meg is fogja kapni, ennek legyőzhetetlen technikai akadályai nincsenek, de szükség van hozzá a jóvátételi bizottság megfelelő határozatára. A jóvátételi bizottság előtt kértük a zálogjogok hosszú időre való fentartás nélküli felfüggesztését és engedélyt kértünk arra, hogy a kormány ezzel a Népszövetség pénzügyi bizottságához fordulhasson. Ez utóbbi azért szükséges, mert a vezető pénzemberek előtt szükség van egy ily nagytekintélyű fórumra, mely a maga zsírójával az ilyen nagy tranzakciókat ellátja. fk Jóvátételi bizottság politikumot kevert döntésébe. — Ha azt nézem, mily határozatot hozott a jóvátételi bizottság, azt kell mondanom, hogy még nem kielégitő az. Nem ellenzi ugyan a zálogjogok felfüggesztését, csak időhöz köti és konkrét esetben fog felettük dfinteni. Kimondotta, hogy a felvett kölcsön jóvátételi célokra fordittassék. Kimondta, hogy ellenőrizni fogja, vájjon a kölcsön tényleg csakis a pénzügyi rekonstrukcióra fordiítatik-e és hogy minden intézkedést megteszünk e a magunk részéről is, amely nehéz helyzetünk szanálására szükséges. Végül kimondotta, hogy bizottságot küld, mely ezeket a kérdéseket a kormánnyal letárgyalja. — A határozat elismeri, hogy a zálogjogok felfüggesztésire irányuló ké ésünk indokolt, nem is zárkőzik el teljesítése elő!, de olyan gyakorlati kikötésekhez fűzi, amelyek ránk nézve lehetetlenné teszik, hogy azt a jíindu'atot, mely elvi megnyilvánu'ásban mutatkozik, magunkra nézvi gyakorlatilag is hasznosítsuk. Ha keresem az okot, hogy azt a határozatot miért hozták meg igy, azt kell mondanom, hogy bizonyos politikum vegyült a kérdésbe, amelyet a magunk részéről távol tartani nem lehetett. — A mi feladatunk ezzel a határozattal szemben világosan á>l előttün''. Amit tőlünk talán a körülmények ismeretének hiánya, vagy a jóindulat hí nya megtagadott, azt meg kell kísérelni azok segítségével elérni, akik a körülményeket talán már ismerik és jóindulattal vannak irántunk E tekintelben erről a helyről is őszinte köszönetet mondok Angliának és Olaszországnak (nagy t^ps és éljenzés) ís a nagyhatalmak közül nem veszem ki Franciaországot sem. — Lesznek talán ebben a Házban olyanok, akik azt mondják, miért nem fordulunk azokhoz, akik a maguk részéről megfelelő határozat meghozásához nem járultak hozzá, miért nem fordulunk elsősorban szomszédainkhoz támogatásért, segélyéit, ha ők voltak azok, akik a maguk részéiről nem látták az időt elérkcettnek Magyarország gazdasági megerősiiésére. A magam részéről kijelentem, hogy én ezt helyeslem és szükségesnek tartom. Ha talán a múltban voltak kifogások, kettőzött erővel fogunk arra törekedni, hogy korrekt és loyalis viszonyt létesítsünk szomszédainkkal, azonban mi a szuverénitásunkból semmit sem akarunk engedni. „A legnehezebb hárem hónap." — Ha most Önök azt kérdik tőlünk, végeredményben mit akar a kormány, erre azt feleleír, hogy a megkezdett akciói két irányban akarja előre vinni és folytatni. Egyfelől mindent el fogunk követni, hogy a ma még meg nem felelő reparáciÓ3 bizottsági határozatot kiegészítsék, illetőleg módosítsák olyformán, hogy az nekünk megfeleljen és lehetővé teszi Magyarországnak, hogy kölcsönhöz jusson. A másik oldalról rá kell mutatnom arra, hogy Magyarország helyzete krízisbe jutott, hogy ezen kritikus helyzettel szemben a kormánynak azonnal lépéseket kell tenni. Csak egy pár számadatot olvasok fel. Mielőtt ezt teszem, rámutatok arra, hogy a legnehezebb három hónap elé SZBQBD megyünk pénzügyi szempontból. Hisz köztudomású, hogy aratás előtt kifogyunk exportálható készletünkből és hogy ebből kifolyóiig valószínűleg a devizahelyzet is nehezebbé válik. Mert hiszen most válnak esedékessé azok a külföldi tartozásaink, amelyek eddig nem voltak esedékesek. A Délívasut-egyezmény folytán három részletben válik esedékessé a nyár folyamán kötött idevonatkozó egyezmény értelmében 2,800 000 francia frank, esedékes a francia háborús hátralékok tekintetében kö'ölt egyezmény alapján 6.000,000 francia frank, az angol, francia és a belga clearing-egyezményből kifolyólag több arany millióra menő tartozás. Itt vannak a Devizaközpont hátralékai, elsősorban azo'i a hátralékok, amelyek az államnak szállított áruk fejében esedékesek és amelyek egymagukban 14 000,000 svájci frankot tesznek ki. — Tisztelt Nemzetgyűlés 1 Ezzel a helyzettel szemben ugyanis sürgős lépéseket kell tenni. Én a magam részérőt csak bejelenthetem azt, hogy a kormány mindkét irányban meg fogja tenni kötelességét. Kérem ezen bejelentésem tudomásul vételét. (A jobboldal élénk óvációkksl ünnepli a miniszterelnököt beszéde végén.) Ez u;án az elnök öt perc szünetet rendel el. Szü r.e! után Scitovszky Béla elnök nyitja meg újból az ülést. Mentelmi ügyek. Eckhardt Tibor beterjeszti a mentelmi bizottság jelentését a rágalmazás és becsületsértés vétsége, valamint hamis tanuzás miatt feljelentett Friedrich István mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. A bizottság zaklatást lát fennforogni és igy nem függeszti fel a mentelmi jogot. Rassay kéri, hogy Friedrich mentelmi jogát a Ház függessze fel. Véleménye szerint a Háznak nincs joga főmsgánvádló felett ítélkezni. Az elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A Ház a bizottság javaslatát fogadja el. Gömbös Qyula mentelmi jogának felfüggesztését párbsjvétség miatt kérték. A Ház a bizottság javaslata alapján Gömbös mentelmi jogát felfüggeszti. Drózdy Győző mentelmi jogának megsértése miatt kérie Bogya János mentelmi jogának felfüggesztését. A Ház Bogya mentelmi jogát nem függeszti fel. Pallavicini György mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége címén kérie Batthyány Tivadar. A bizottság nem javasolja a mentelmi jog felfüggesztését. (A szociáldemokraták tüntetni kezdenek. Nagy Ernő: A Nemzeti Kaszinó döntése már számit. Drózdy: Grófi szakszervezet. Rothenstein : Ez az egyenlő jog.) Rassay helyteleníti a bizottság határozatát. Politikai színezete van a dolognak. Nem tartja férfias dolognak az olyan eljárást, hogy a mentei mi jog védelme alatt támadjanak egyes embereket. (Az elnök Rassayt rendreutasítja). Horváth Zoltán hozzájárul Rassay indítványához. Bogya János: A mentelmi bizottság határozatát helyesli, mert Pallavicini Györgynek joga volt Batthyány ellen kizárási indítványt beterjeszteni. Rupert Rezső: Analfabéta okoskodásnak tartja Bogya fejtegetéseit. Reméli, hogy Pallavicini vádjait a független biróság előtt is megismétli. Hozzájárul Rassay indítványához. Peyer Károly hangoztatja, hogy módot kell adni Batthyánynak arra, hogy a független biróság előtt bizonyítsa be, mennyiben vett részt azoknak a cselekményeknek az elkövetésében, amelyekkel vádolják. Nagy Ernő felszólítja Pallavicinit, hogy bizonyítsa be vádjait. Szakáts Andor szerint a bizottság állásfoglalása törvénybe ütközik, mert a nemzetgyűlésnek nincs joga ahhoz, hogy ítélkezzék a mult eseményei felett. Az elnök jelenti, hogy harmincnál több képviselő a mentelmi bizottság jelentésére névszerinti szavazást kér, minthogy azonban a tanácskozásra szánt idő lejárt, a szavazás csak a holnapi ülésen történhetik meg. Ezután napij rendi indítványt tesz, mely szerint a legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz. Ezután az ülést bezárja. » • •• n • az jovoje. A közkor! (A Szeged tudósítójától.) A Ferenc JózsefTudományegyetem Szegedre helyezése alkalmá, val szó volt már arról, hogy a szemkórházzal [ és a bábaképzővel együtt a közkórházat is átadja a város az egyetemnek. Az átadás azonban különböző okok miatt nem töriént meg, de maga a terv nem került le vígleg sem az egyetem, sem a város napirendjéről. A tárgyalások azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal állandóan folynak a város és az egyetem hatósága között, de pozitív megállapodás mindezideig nem töriént Nemrégiben Szegeden járt dr. Tóih Lajos kultuszminisztert államtitkár és érdeklődött a polgármeslernél, hogy milyen feltételek mellett engedné át a város a közkórházit az államnak. A kormány ugyanis tervbe vette, hogy az összes városi kezelés alatt álló kórházakat állami kezelésbe veszi, mert a városok egyébként is túlterhelt házt3rtása a kórházak fenntartásának erősen megnövekedet terhét már úgysem birja el. A polgármes er közölte az államtitkárral, hogy a város közönsége valószínűleg nem zárkózik el a kormány kívánsága elöl, de a kórház átadlsát minden bizonnyal néhány feltételhez köti. A legfontosabb feltétel az lenne, hogy a kormány garantálja a kórház közkörház jellegének fenntartását és hogy biztosítsa a kórház jelenlegi személyzetének exisztenciáját. Az első feltétel te'jesitése azéft fontos, mert abban az esetben, ha az állami kezelés a köikórházi jelleg megszüntetését jelentené, a város hatósága sohasem engedhetné át a kórházat, a szegény, nemfizető betegek díjtalan kezelése ugyanis lehetetlenné válna. A szegény beteg? k dij'alan kórházi ápolása elsőrendű szociális kötelessége akár az államnak, akár a városnak. Dr. Tóth Lajos államtitkár megnyugtatta a polgármes'ert, hogy ezt a feltételt mindenesetre teljesiti a kormány, a második feltételre azonban nem nyi atkozott ilyen határozottan, azonban kijelentette, hogy az állam minden valószínűség szerint a kórház orvosi és ápoló személyzetét is átvenné, de az nem bizonyos, hogy teljes létszámban. A közkórház államosítása ügyében megkérdeztük a polgármestert, aki elmondotta, hogy a kultuszminisztert államtitkárral folytatott beszélgetése óta ujabb lépés nem történt. Az államosítás tervétől függetlenül az egyetemmel is tovább folynak a tárgyalások. A váro3 természetesen az egyetemmel szemben is ugyanazokhoz a feltételekhez ragaszkodik, mint az állammal szembsn. A kórház orvosi karának a helyzete ebben az esetben természetesen még bizonytalanabb, mert hiszen az egyetem saját orvosi karával töltené be a kórházi állásokat is. A közkórházi orvosok a város rendszeres tisztjji, tehát ha a kórházai az egyetemnek adja át a város, az orvosok exisztenciájáról a város tartozik gondoskodni. A köikórház jelenlegi orvosainak exisztenciája teljes mértékben attól függ, hogy a város hatósága szilárdan ragaszkodik e a polgármester második föltételéhez, mert ezeket az orvosokat, akik hosszú évek óta szolgálják a város egészségügyi érdekeit, nem tehetik ki csak ugy máról holnapra az utcára. — Akár az álhm, akár az egyelem veszi át a kórházat — mondotta végül a po'gármesler —, a város nagy tehertől szabadul meg, mert a közkórház fenntartása évente közel húszmillió koronába kerül. A Népszövetség leszerelési bizottságának ülése. A Népszövetség leszerelési bizottsága hétfőn tartott ülést. Tudomásul vette a titkárság intézkedéseit a leszerelés megvizsgálásának folytatásáról éi a kémiai háború hatásairól. A bizottsággal közölték a népszövetségi tanácsnak az amerikai kormánynál tett lépéseit, melyet arra kértek, jelentse ki, mily módon szándékozik a fegyvereknek magánúton való gyártását és a fegyverkereskedést a többi kormánnyal együtt ellenőrizni. A bizottság elhatározta, hogy fel* szólítja a Népszövetséget, intézzen kérdést árokhoz az államokhoz, melyek nem tagjai a Népszövetségnek, hajlandók-e ebben a kérdésben a Népszövetséggel együttműködni.