Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-05 / 124. szám

Sttgwj 19K luntas 5 SZBOBD Hatvanhárom fedezetlen millió. (A Szeged tudósítójától.) A irinisztertanács — mint ismeretes — junius elsejétől ötven szásalékkai felemelte a közalkalmazottak rendkívüli segélyét. A városi tisztviselők készpénzjavadalmazasa ugyan január elseje óta teljtsen a város pénztárát terheli, Szegeden azonban az az elv vált gyakorlattá, hogy a városi alkalmazottak mindig ugyanannyi fizetést kapjanak, mint az államiak. Ennek alapjin a város tanácsa a hétfői ülésen a pénzügyi tanácsnok előterjesztésére elrendelte az ötven százelékkal fölemelt rendkívüli segélyek folyósítását A tanácsnak ez u határozata a város junius havi kiadásait kilencmillió koronával növeli. A tanács ezt a kilencmilliót „ideiglenesen" a pénztári készlet terhére utalta ki, de elhatározta, hogy feliratot intéz a belügyminiszterhez és tizenötmillió korona előleget kér, hogy ezt a fedezetlen tehertöééktet fedezhesse. Aiig néhány nappal ezelőtt fogadia cl hozzászólás nélkül a közgyűlés a tanács ötszáztiaenötmillió koronás pótköltségvetését, amely az év végéig felemészt minden remélhető többletjövedelmei a húszezer koronás buzaáralapon kalkulált őszi jöldbérjövedelemmel együtt. A vátos tanácsa ennek az ötszáztizenötmillió korona többlet kiadásnak a fedezetét még elő tudta teremteni, mert a város minden belső jövedelemforrását a teljesítőképesség legmagasabb határáig fokozta, a különböző adókat, illetményeket, tarifákat és javadalmakat ugy felemelte, hogy ujabb emelé«re jó idd-; senfci sem gondolhat. Alig néhány nap előtt szankcionálta ezt a lehetetlen pénzügyi politikát a közgyűlés és a bomba már is lecsapott. Ez a váratlan kiadás többlet, amely cuk juniusban "kilencmillióval terheli nwg a város amúgy is túlterhelt mérlegét, föltétlenül felborítja a vároháztartás egyensúlyát, mert hiszen kétségttlen, hogy erre a havi kilencmillió korona tu!kiadásra egyáltalában nincs fedezet a város jelenlegi gazdálkodása mellett. Abban az esetben, ha az állam ebben sz évben már nem emeli az alkalmazottak fizetését, ami teljesen valószínűtlen, ez a havi kilencmillió tehertöbblet az év hátralevő hét hónapjában hatvanhárommillió korona költségvetésen és pólhitelen felüli kiadást jelent. Mivel pedig a póthitel már minden remélhető fedezetet kimerített, amit az bizonyít, hogy fedezet-szűke miatt a város tanácsának közal ötvenmillióval redukálnia kellett a pótkiadásokat, ez az uj hatvanhárommilliós teher katasztrófát jelent. Kérdést intéztünk ebben sz ügyben a po'gármesterhez, aki röviden a következőket mondta: — Az államtól kérünk előleg formájában fedezetet erre az uj kiadásra. A kormánytól függ, hogy mire adja ezt az előleget, minden való szintiség szerint a kereseti adóra adja. Egye őre tizenötmillió! kérünk. Hogy ad-e egyáltalában a kormány előleget, aít természetesen nem tudja a polgármesrer, de reméli. Mi azonban nem bizunk benne, hogy ez a reménye valóra válik, még pedig azért nem, mert hiszen a kereseii adó egén várható jövedelmét már hozzácsatolták a póthitel fedezetéhez. A kereseii adó tehát mór lefoglalt f .dezet és igy, ha adna is rá előleget a kormány, ebből az előlegből másra nem költhetie a város tanácsa, mint arra, amire a közgyü'és már egyszer oda szánta. Van egy régi és eddig még rceg nem döntött fizikii igazság, hogy egy (est ugyanegy időben két helyc-n nem lehet. E? a tétel a város bevételeire is vons kőzik éa igy nem igen hisszük, hogy a kereseti ad'.jövedelem a póthitel egy részét is fedezné és a fölemelt rendkívüli segélyeket is eb^öl folyósítaná a tanács. Kétségtelen, hogy a város különben is rosszul dotált alkalmazotíainak ki kell utalni a fölemelt rendkívüli segélyeket, sőt indokolt az a kívánságuk is, hogy a fizetésűket egyszer és mindenkorra aranypari'Sxban rendezze a közgyűlés. A tanácsnak pedig az a kötelessége, hogy a városi vagyon jövedelmtit olyan arányban fokozza, hogy fedezzék a kiadásokat. A város háztartásának pénzügyi egyensúlya nem billenhet fel, tehát a körülmények kényszeritik a jövedelmek rendezését, iíietve kiadásukhoz mért arányosítását. A póthitel keretei szétpattantak, az adókat, illetékeket és javadalmakat a lehető legmagasabbra emelték már fel, tehát a Megoldásnak csak egy módja marad, mégpedig as a mód, amelytől érthetetlenül ugy fázott eddig a torony alja, — a földbérek rendezése. A régi bérföldek alapbérét föltétlenül fel kell már emelni; legalább is olyan magasra, mi* amilyen magas a buzavalutás árveréseken hasznosított földek bére. Poincaré jóvátételi követelései. Poincaré, mint jó forrásból hire jár, már megállapította azokat az irányelveket, amelyeket Franciaország a brüsszeli tanácskozáson képviselni fog. Ha Németország 30 milliárd aranymárkát ajánl fel jóvátételre, Franciaország ezt az ajánlatot visszautasítja, mert szerinte Franciaországnak magának ennél nagyobb követelése van. Franciaország körülbelül 40 milliárdban fogja a jóvátétel összegének megállapítását köv-vtelni, Franciaország legfeljebb azt a kompromisszumot hajlandó elfogadni, hogy a hiányzó 10 milliárd aranymárkára a belga ajánlat értelmében biztosítsák a bevezetendő ujtbb német monopóliumok (dohány, cukor, stb.) jövedelmét. Franciaország ezenkivül kívánni fogja a megszálló hatóságok által edáig kivetett jövedelmek (vámkiviteli ellenőrzés, stb.) beszedését Franciaország által. Ai ebből származó összeget szövetségközi bankban, illetve letéthelyen helyeznék el Franciaország nevére és abban az arányban adnák ki Németországnak, amilyen arányban az jóvátételi kötelezettségének megfelelne. Az angol szakértők, valamint a kincstári hivatal illetékes tényezői sz angol kormánnyal egyetértően jóvátételi tervezetet dolgoztak ki, mely ragaszkodik Bonar Law tervezetéhez, ízonban alkalmazkodni kiván Németország te'jeaitőképességének a Ruhr-konfliktus következtében előáüott csökkenéséhez, hogy ez miiy méreteket öltene, erről különböző hirek vannak forgalomban. Többen azt állítják, hogy a német jóvátétel Ö3?zegét 40 milliárd aranymárkáian fogják megállapítani s Németországnak három éves moratóriumot engedélyeznek. Németországnak évenkint 450-800 millió aranymárkát kellene törlesztenie készpénzben. Az Angliával szemben fennálló francia és olasz adósságot pedig törölnék. A Petit Párisién londoni tudósítójának Baldwin miniszterelnök a következő nyilatkozatot tette: — Olyan okok miatt, melyeket ön bizonyára megért, ma még nem nyilatkozható m arról, hogyan lehet majd Franciaország és Anglia függő problémá t közösen megoldani. Remélem legközelebb alkalma lesz, hogy ezt a témát megbeszéljem francia kartársaimmal. Addig is két pontra kívánom a figyelmét ráirányítani. Bizom abban, hogy bármily nehéz legyen is a jóvátételi kérdés megoldása, még nincs olyan probléma, amelyben Franciaország és Anglia ne találjon közös tárgya'ási alapot. Teljes mértékben belátjuk a biz'onsági problémának nagy fontosságát Franciaországra nézve és óhajtjut, hogy olyan mego dás jöjjön létre, amely jövőre bi tositja az európai béke fennmaradását. Ha munkdioz látunk, átmenetileg talán csalódásaink lesznek, de meggyőződésem, hogy fáradozásunkat v^gfll siker koronázza. A francia kormány Londonba küldött jegyzéke, mely a Saar vidékre kiküldendő vizsgáló bizottság kérdéséről szól, az erre vonatkozó angol indítványt nem fogadja el és kifejti, hogy az indítvány jogosulatlan, mert beleütközik a békeszerződésbe, me'y Franciaországnak a bányák kiaknázása tekintetében teljes szabadságot biztosit. Mitrék. — Trianon: 1921 jjunlua 4. A sz gedi városháza mély zugásu harangja hétfőn délután négy órakor megkondult és szomorúan búgott egészen öt óráig. Az öreg h rang gyászos bugása ráterült a városra, a környékre és összevegyült Csonkamagyarország minden harangjának szomorúságával. Trianon: 1921 junius 4. Két év mult el azóta, két reményttemető sivár esz'endő, tele c alódással, bánattal, k serüs-'ggel. Az uj, kegyetlen határkövekre zöld mobát lo,;tak már az évek. Tri non: 1921 junius 4. A szomorú magyar história legszomorúbb, legfájóbb dátuma. C onkaiiiagyarország sir4) harangjai busm üzennek Trianon felé 1923 junius 4-én, dé'u'án 4 óra\or. — Jósika Sámuel báró meghalt. Kolozsvárról jelentik a szomorú hirt, hogy Jósika Sámuc.l báró, a magyar főrendiház volt elnöke vasárnap délután életének 75-ik esztendejében ott elhunyt. J sika Sámuel báró már hosszabb ! ideje betegeskedett, legutóbb egyik budapesti szanatóriumban ápolták, ahonnan szombaton szállították haza Kolozsvárra. Hilála mélyen lesújtotta Erdély elárvult magyarságát, amely rendkívüli szeretettel övezte körül a magyar kisebbség vezéré?. — Katholikus tisztviselőnők gyűlése. A ka hol kus tisztviselőnők és kereskedelmi alkalmazottak országos egyesülete ifj. Zichy Rofaelné grófné elnöklete alatt kö/gyülést tartott a Szent i István-Társulat dísztermében. Az ünnepi b:s:é! det Wolkenberg Alajos egyetemi tanár monI dotta. Az elnöi zárószavai után a titkári jeien: tésekei terjesztették elő, az egyesület mult évi működéséről, majd újból megválasztották az ' eddigi vezetőséget. — Erkölcsrendászsti razzia. Vasárnap éjje! az egész város területén erkölcsrendészeti razziát tartott a rendőrség a helyőrség segítségével. Az őrjáratok sorbajárták a rendőri felügyelet alatt álló kvártélyhelyüket, a zugwállóbat, a tereket és a sétányokat. A razzia során több mint 300 emberi állítottak elő a városházán, közöttük 145 nő volt. Az orvosi vizsgáját során azonban kiderült, hogy a 145 nő közül 129 ártatlan volt, köztük sok jobb családból való urileány. A razzián egyébként egyetlen nagyobbstilü bűnös sem akadt horogra. — Kizárták az antiszemita diákokat — Romániában. A bukaresti egyetemi tanács tegnapelőtt tartott ülésén foglalkozott az egyetemi antiszemita mozgalmakkal. Az antiszemita zavargások előidézésével vádolt diákokat a tanács Románia összes egyetemeiről kizárta. — A tanács hozzájárult a villamos tarifaemeléséhez. Megírta a Szeged, hogy a tanács elrendelte a villar.osvasut üzleti könyveinek megvizsgálását és a vizsgálat eredményétől lelte függővé, hogy hozzájárul e a kért tarifaemeléshez. Balogh Károly tanácsnok hétfőn tözölte a tanáccsal a könyvvizsgá'at eredményét és annak alapján a tanács elhatározta, hogy a vállalat tarifaeme ési kérelmét pártolólag terjeszti föl a kereskedelmi miniszterhez. — öngyilkos lett az egyik elfogott bajor öíazeeoküvó. M?chhaus karmester ma Münchenben, cellájában felakasztotta magát. Machhaus egyike azoknak, akik, mint Fuchs és többen mások, meg voltak idézve a müncheni törvényszék el\ hol hazaárulás miatt eljárás volt eilenük folyamatban. Emlékezetes, hogy március 7-én a letartóztatott összeesküvők egyike, Kühles jogtanácsos, aki szintén erős gyanú ahtt állóit, röviddel kihallgatása előtt nyaralójában agyonlőtte magát. Az összeesküvők ellen indított vizsgálat meglehetős bizonyosságként eredményezte azt, hogy az összeesküvők Bajorországnak a birodalomtól való elszakitásái és Ausztriával való egyesítését akarták francia protektorátus alatt. — Mégy évig tyukketrecben. Tegnapelőtt Sopronban borzalmas esetnek jöttek nyomára a hatóságok. A megszállott Kismalonhá^án bizalmas feljelentés alapján a csendőrök házkutatást tartottak Wolff Józsetné ottani köztiszteletben álló úriasszony lakásában. A pincében ráakadtak elmeháborodott leányára, akit négy év óta tart leírhatatlan módon egy zárt ketrecben az elvetemült asszony. Amikor a csendőrök előhozták a szerencsétlen teremtést, borzalmas látvány tárult elébük, az teljesen kivetkőzött emberi formájából, négykézláb mászkált és kísérteties hangon üvöltött. Wolff Józsefnél azon nal letartóztatták, leányát pedig szanatóriumba szállították. VizvMctékét Feketénél készíttesse. T«J. IO-T2. tm