Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-21 / 138. szám

zött nem mond sem többet, sem kevesebbet, mint: „Ha nekünk nincs is hadseregünk, van mégis egy eszközünk, amely határainktól távoltarthatja az ellenséget. Nagyon jól tudjuk, hogy zsidóinknak összeköttetései vannak a hatalmas Alliance Israelithez, ennélfogva az egész Magyarországon élö zsidóságot, vallásfelekezetre való különbség nélkül, minden kilométerért, amelyet az ellenség a mi országunkból megszánna, tuszut jelentünk ki. Áz Israelit Alliance gondoskodjék, hogy mi érintetlenek maradjunk. Orgovány hősének, akinek ugy látszik, nsm SZEGED nagyon tetszik, hogy néhány hónap óta jótékony csend vette körül és hogy hírhedt nevét már-már feledni kezdték — ha ugyan azt el lehet feledni és akinek megint szüksége van rá, hogy szó essék róla, ez a nyilatkozata közderültséget keltett minden oldalon olyannyira, hogy még saját két lapja is szégyelte ezt a fantasztikus nyilatkozatot leközölni. Héjjas Iván megint vizsgát tett vilápolitikai tudásából mai nyilatkozatával, mely méltóan sorakozik izsáki és orgoványi hőstettei és közderü!tséget keltő nyilatkozatai, szózatai és manifesztációi mellé. Megkez (A Szeged budapesti tudősitijátől.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra előtt nyitotta meg Scitovszky Béla elnök jelenti, hogy Hiller litván a ceglédi választókerület képviseletéről lemondott. Felhatalmazást kér a nemzetgyűléstől, hogy a ceglédi kerületben az uj képviselő megválasztására megtegye a szükséges intézkedéseket. Ezután az elnök felolvassa az indítvány és interpellációs könyvet. Napirend szerint az indemnitási törvényjavaslat tárgyalása következik. Mielőtt az elnök megadná a szót az első szélónak, két kéréssel fordul a nemzetgyűlés tagjaihoz. Az indemnitási tartalmazó törvényjavaslat tárgyalása a nálunk követett gyakorlat szerint alkalmul szokott szolgálni az ország közállapotával éa az általános politikai helyzettel összefüggő kérdéseknek a legszélesebb mederben való megvitatásának. Anélkül, hogy a gyakorlat helyességét, vagy helytelenségét bírálni akarnám, csak megjegyezni kívánom, hogy mivel a törvényjavaslat ezúttal is a költségvetési felhatalmazáson kivül az állami élet és az igazgatás különböző ágazataira fontos intézkedéseket tartalmaz, a most meginduló tárgyalás folyamán nincs az elnökségnek sem módjában, sern szándékában a szólásszabadságot határokon tulmenőleg korlátozni, amelyek a házszabályok a tanácskozás zavartalansága és a Ház tekintélyének érdekében megszabnak. Éppen ezért legyen szabad a nemzetgyűlés tagjainak hazafias érzésérc hivatkoznom, azzal a kéréssel, méltóztassanak saját közreműködésükben támogatni az elnökséget, abban a szellemben, hogy a tanácskozások legalább ebből a két szempontból megmaradjanak azok között a határok között, amelyeknek a megőrzését egyaránt követeli tőlünk az idő komolysága és az ország higgadt közvéleménye. Az indemnitás. Örffy Imre előadó ismerteti ezután az indemnitási javallatot. Kiemli, hogy a hadikölcsdn visszafizetések megtörténnek a javaslat szerint. (Kiss Menyhért: Mikor kezdik meg?) Örffy ezután az adóhitel rendszerét és az egyes adóilletmények emelését ismerieti. Beszél a szénbányák központi igazgatásáról szóló módosításokról. Kiterjeszkedik általánosságban azokra az irányelvekre, amelyeket a pénzügyi bizottság a javaslat tárgyalásánál szem előtt tartott. Szól a tisztviselőkérdés rendezéséről, kéri, hogy a javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben fogadják el. Hegymegi Kiss Pál szólal fel ezután. Kijelenti, hogy helyeselné az elnöki előterjesztést abban az esetben, ha az összes javaslatoknál elfogadnák azt. Szűnjenek meg a társadalmi ellentétek, hagy sikerüljön a gazdasági helyzet szanálása. A kormány politikáját bírálja és foglalkozik Bethlen külföldi útjával. Rámutat arra, hogy azt a szimpátiát és jóindulatot, amit Anglia és Olaszország tanúsított a jóvátétel kérdésében, nem szabad fölbecsülni. N;m szabad lekicsinyleni sem, de nem szabad nagy jelentőséget Eem tulajdonítani neki. Középeurópa teljesen Franciaország érdekszférájába tartozik és Anglia belátható időn belül ebbe az érdekszférába nem fog belenyúlni, mert Középeurópában semmi érdeke sincs. Az a szövetkezés, ami a kisántánt és a nagyántánt között jött létre, nem ad hoc szövetkezés, hanem szilárd jellegű szövetkezés. A kisántánt létrehozása Franciaország müve. Nekünk elsősorban a szomszédos államokkal kell megegyezésre jutnunk, ha egészséges külpolitikát akarunk folytatni, ennek pedig két előfiltétele van. Először teljesen megbízható Habsburgellenes politikát követelnek tőlünk, Szeged, 1923 junius 21 ás tárgyalását. másodszor, hogy békés szándékú és minden agresszivitástól mentes legyen ez a politika. Minthogy ez a feltételek megvannak Ausztriában, a kisántánt támogatja is Ausztriát. Miért ne lehetne nálunk is olyan atmoszférát teremteni, 1 amely a békés viszonyokat hozná magával. Magyarországnak érdekében áll a szomszédokkal megegyezésre jutni. Tájékoztassa a kormány a nemzetgyűlést arról, hogy ilyen megegyezésnek mi lenne az ára. Bírálja a kormány pénzügyi politikáját. Semmiféleképen nem elégíti ki jelenlegi pénzügyi politikánk. A tisztviselőkérdés elmérgesedése is innen magyarázható. Kéri, hogy teremtsenek békét, hogy megkezdhessük az alkotó munkát. Az indemnitást nem fogadja el. Giesswein Sándor szólal fel. Erősebb irányítást vár a kormánytól. Tárgyalja ezután a tisztviselőkérdést és ugy állítja be, mintha az az ellenték kezdeményezésére került volna tárgyalás alá. A kormány külpalitikáját bírálva kifogásolja, hogy a külpolitika terén nincsen határozott iránya a kormánynak és hogy nem dulgozik céltudatosan. A párbaj eltiliásárói is terjesztettek be indítványt, még sem került napirendre, holott üdvös dolog lenne. Véget kell vetni a párbajnak, a büntetőtörvény ide vonatkozó rendelkezésének utasításával, lehetőleg novelláris uton, szigorú büntetések alkalmazásával. A legmagasabb büntetés volna a politikai jogoktól való megfosztás. Mivel a zárszámadásokat nsm ismeri, az indemnitást nem szavazza meg. Huszár Károly alelnök az idő előrehaladottságára való tekintettel napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés holnap, junius 21-én délelőtt 10 órakor lesz, amelyen folytatják az indemnitási törvényjavaslat vitáját. Jelenti továbbá, hogy mivel Hoyos Miksa gróf ügyében az összeférhetetlenségi bizottságnak holnap délután ülést kell tartania, délután két órakor ki fogja sorsoltatni a bizottság tagjait. Interpellációk. Az első interpelláló Szakáts Andor. A hercegprimási uradalom nyugdíjasainak mostoha ellátásáról interpellál. Lehetetlennek tartja, hogy az ország legtöbb erkölcsi intézménye mostoha ellátásban részesítse nyugdíjasait. Természetbeni ellátást követel számukra. Adatokat sorol fel arról, hogy milyen csekély összegeket kapnak a nyugdijasok, de az aktív uradalmi alkalmazottak is nagyon csekély fizetést kapnak. Egy alkalmazott, mivel nem tudott megélni, beleölte magát a Dunába. Panasszal fordullak a kultuszminiszterhez, de az elutasította őket. Kéri a kultuszminisztert, hasson oda, hogy ezek az emberek megfeleli elbánásban részesüljenek. A kormánynak kötelessége beavatkoznia primási uradalomnak az alkalmazottakkal szemben elkövetett elbánásában. A kormánynak kényszeríteni kell a primási uradalmat, hogy a nyugdíjasoknak megfelelő javadalmazást adjon. Elvárája a hercegprimási uradalomtól és a kultuszminisztertől, hogy rendezze a kérdést, mert ellenkező esetben újból a Ház elé hozza azt. Szabó Imre a munkanélküli munkások kedvezményes vasúti utazásának tárgyában interpellál. Interpellációjában kérdi a kereskedelemügyi miniszteri, van-e tudomása arról, hogy Budapest környékén lakó, rendszerint Budapesten dolgozó ipari munkások esetleges munkanélkülivé válásuk esetén nsm vehetik igénybe a Máv. vonalaira a kedvezményes heti jegyet. A drágaság. Sándor Pál a drágaság ügyében interpellál. A kisembereket, a kofákat, a grájzlerosokat sorban megbüntetik, de a nagy árdrágítókat futni hagyják. Csak a kisemberek nevét plakatirozzák ki, a nagy rablók tovább drágíthatnak. Ott van például a gyufakartelt. Mért kellett a gyufa árát 40 koronában megállapítani skatulyánkint, ma sem tudja. A kormány ezt elősegíti azzal, hogy vámot vet ki a gyufára, amelyből 50—52 szálat hoznak forgalomba csak skatulyánkint. Tehát a kormány is elősegíti, hogy silány gyufát hozzanak forgalomba nagy összegekért. Nagyon helyes, hogy a Hangya-Szövetkezet gyufagyárat létesített. (Közbekiáltások: Mindenütt szövetkezetet kellene felállítani, akkor a kartelleket le lehetne törni). Sándor Pál interpellációjában kérdi a pénzügyminisztertől: van-e tudomása arról, hogy az 1921. évi XI. t.-c. 1. szakaszában foglalt rendelkezések a magyar gyufakartel érdekeit szolgálják ugyan, de ellentétben állanak a fogyasztók érdekeivel. Hajlandó-e tehát a szakasz megváltoztatására módosító javaslatot terjeszteni a Ház elé olyan értelemben, hogy a kisebb skatulyáju fásszálu gyufa után darabonkint 10 fillér, a nagyobb skatulyáju után 20 fillér adó fizettessék. Mokcsay Zoltán a menekült közalkalmazottak helyzetéről interpellál. A menekült tisztviselőket elűzték a megszállott terüleiről, mert nem akartúk letenni a hűségesküt. Tehát hazafiasan jártak el. Interpellációjában kéri a kormányt, hogy a tisztviselői létszámnak csökkentésében egyenlő elbánásban részesítse a menekült és nem menekült közalkalmazottakat. Nem lehet valakit elbocsátani csak azért, mert önhibáján kivül kényielen a megszállott területről elmenekülni. Tankovics József: A vámmalmok sérelmes kontingens gabona kirovása tárgyában a következő interpellációt intézi a közélelmezési miniszterhez: Van-e tudomása arról, hogy a magyarországi vámmalmok sérelmesen vannak megadóztatva az úgynevezett őrlési adóval. Hajlandó-e olyan törvényjavaslatot terjeszteni a Ház elé, amely a vámmalmokra is kimondja az egyenlő teherviselést. Kéthly Anna interpellációi intéz a belügyminiszternez. Kérdi, van-e tudomása arról, hogy a munkabérek és a feltételek megváltoztatásáért harcoló munkások ellen a csendőrség és a rendőrség a munkaadók érdekében beleavatkozik a munkásviszályokba. Kérdi, hajlandó e a hatáskörébe tartozó szerveknek sz ily beavatkozást megtiltani. Patacsi Dénes a pécs—baranyai árvizsgáló bizottság működéséről interpellál, amiért az 80 koronára szállította le a tej árát 100 koronáról. Interpellációjában kérdi a közélelmezési minisztertől : megengedhetőnek tartja-e, hogy ugyan. akkor, amikor az iparcikkek ára rohamosan emelkedik és a pénz értéke állandóan csökken, a pécs—baranyai árvizsgáló bizottság a termelőosztály érdekeit mélyen sértő intézkedéssel a tej árát SO koronában állapítja meg, hoiott Budapesten 220 korona a tej literje. Kéri a minisztert, intézkedjék, hogy az árvizsgáló bizotiságnak a falut mélyen sértő rendelkezései megszüntettessenek. Az ülés délután félőt órakor véget ért. Ellentétek a szövetségesek között Lausanneban. Az a válasz, amit a franciák a szelvénykérdésbsn a szövetségesek formulájára adtak, ugy látszik, szakítást idézett elő a szövetségesek között a keleti konferencián. Az egyik oldalon az angolok és az olaszok, a másikon a franciák állanak szemben egymással. Az a hiradás, hogy a franciák ultimátumot küldöttek a törököknek, nem felel meg a valóságnak. Konstantinápolyból jelentik: Az angol hírszolgálati szervezet tudomása szerint Tráciában erős tőrök hadsereg van, amely lovassággal, gyalogsággal és tüzérséggel egyaránt jól fel van szerelve. Eddig azonban nem lehetett megtudni, hogy ki ellen irányul a török csapatfelvonu'ás. A népszövetségi ligák uniója bécsi nagygyűlésén a Felsőm8gyarországi Népszövetségi Egyesület képviseletében Szüi:ő Oéza vezetése mellett résztvesz dr. Jablonitzky nemzetgyűlési képviselő, dr. Flachbart a prágai Magyar Hirlap szerkesztője és dr. Giller losonci ügyvéd, akik a felsőmagyarországi német képviselőkkel egyetértésben fogják észrevételeiket megtenni és a népszövetség objektiv védelmét.