Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-16 / 109. szám

SZEGED Satged, 1923 májas 16. jövő évi fűtési költségek elvállalását javasolta. A tanács azonban, a bizottsági ülés jegyzőkönyviben foglaltak alapján megtagadta a kívánság teljesítését, mert a bizottság megállapítása és az -ellenőrző közegek jelentése szerint Palágyiik a szerződési kötelezettségeket se művészi, se más tekintetben nem teljesitik, a színtársulat hiányos, elsőrangú szerepkörök betöltetlenek, a karszemélyzet és a zenekar létszáma lényegesen kevesebb, nem tartottak annyi opera előadást, mint amennyit kellett volna tartamok, a műsort nem kellő körültekintéssel állították össze, az előadásokon meglátszott a készületlenig, ami nem a színészek hibája. A szinház tisztántartását és a szükséges javításokat elhanyagolják. P.dágyi azonban megfelebbezte a tanács határozatát és a közgyűlés helyt adott felebbezésének, félmillió segélyt és ezenkívül a jövő évi fűtésre hárommilliót szavazott meg és pedig a jövő szezonban befolyó vigalmi adók terhére. Ez a fedezet azonban nem létezik, mert az 1923. évben befolyó vigalmi adót a költségvetés már más célra köti le. A közgyűlés határozata tehát megsemmisítendő, mert Palágyi Lajosnak sem a szerződés, nm pedig színművészeti munkája nem biztosit semmiféle méltányos segélyre igényt. „Megsemmisítendő a határozat, mert az nem a színművészet érdekeit, hanem a vállalkozó színigazgató egyéni érdekét szolgálja. Szeged város közönségének pedig a szinművészetet és nem Palágyi Lajos színigazgatót kell pártolnia. Ha Palágyi Lijos a szerződés szerint végzi feladatát, ugy arra nincs szükség, hogy Stégedén a szinművészetet külön segélyben része?it«! a város közön®ége, mert a szegedi színházlátogató közönség jó társulatot, jó igazgatást is jó előadást mindig ugy támogatott, hogy rendkívüli segélyre nem volt szükség. Aki pedig kötelessé gét nem teljesiti, annak semmiféle segélyre nem lehet igénye." Ennyit mond a felebbezés. Hozzá nem adtunk semm't, el sem vettünk belőle, de ugy érezzük, hogy az, amit Mihálovics Dezső elmondott, nem hangzik újszerűnek Szeged városában. Ugyanezeket az észrevételeket elmondta már jó egynéhányszor Balogh Károly is és elmondottuk mi is. A felebbezés tulajdonképen a belügyminiszternek szól, de tanulhat belőle más is. Ujabb francia mozdulatok a Ruhr-vidéken. A franciák reggel 4 órakor behatoltak a meg nem szállt területen fekvő Linburg városába s megszállták a város pályaudvarát, postahivatalát s több más nyilvános épületet. A város a meg nem szállt területektől teljesen el van vágva. Magában a városban számos házkutatás történt. Ludwigshafenben reggeli 5 órakor a franciák megszállták a badeni anilin és szódagyárat. A munkásoknak a gyárba lépni tilos. A< éjjeli szolgálatban álló alkalmazottak elhagyhatták a gyárat, melyet most egy ezred katona tart megszállva. Megszállták a közüti vasút raktárait is. A közúti vasút üzeme szünetel. A berlini Zeitung am Miitag jelenti Frankfurtból, hogy a franciák tegnap éjjel megszállták a hüchsti mész-öveket. A gyárat francia őrszemek elzárták a városi forgalomtól. A hüchsti festőanyagmüvek és egéaz gyárak Frankfurtban lakó munkásait a megszállt terület határára utasítják ki. Mannheimből az az eddig meg nem erősített hir érkezik, hogy a svéd királyt és a volt badeni nagyherceget, akik Luisa badeni nagyhercegnő temetésére utaztak Offenburgba, a francia megszálló hatóság feltartóztatta és a parancsnok sdgra kisérte, ahol órákon át tartotta őket s csak miután a svéd király erélyesen fellépett, engedték újra szabadon. Hir szerint a francia parancsnokot emiatt elmozdították. Saarbrückenben a régi szociáldemokrata munkás-szövetség elhatározta, hogy ismét megkezdi a munkát. Eizel a saarvidéki bányászok sztrájkja, amely éppen 100 napig tartott, véget ért. A Reuter Iroda híradása szerint a jóvátételi kérdésben adott britt választ Berlinben csalódással fogadták. A német kormány állásfoglalása súlyos következményekkel fog járni. Ezt a felfogást igazolja, hogy ű márka értéke újból nagyon zuhant. Az Idea Nacionale vezércikkben állapítja meg, hogy az angol és olasz válaszjegyzék első tekintetre is feltünteti az angol és olasz kormány felfogásának megegyezését. De nyitva marad az a kérdés, vájjon a közeledés olyan jelentős és tartós lesz, hogy egy igazi angol-olasz akció lesz-e a következménye. Ebb^n a tekinletben még szkeptikusoknak kell lennünk. Baldwin kincstári kancellár egy alsóházi képviselő kérdésére írásban válaszolva kiszámította a párisi angol és a legutóbbi német fizetési terv értékét. Eszerint az angol javaslat értéke legkedvezőbb esetben 50 milliárd, legkedvezőtlenebb esetben 35 milliárd arany márka, a német ajánlaté pedig legkedvezőbb esetben, ha a remélt kölcsönöket is előteremtik, 30 milliárd, legkedvezőtlenebb esetben pedig 16 milliárd aranymárka. A Krupp-pör revíziójának május 18 án Düsseldorfban tartandó tárgyalásával kapcsolatban a Vossische Zeitung ad jelenti, hogy a vádlottak ezen a tárgyalason nem jelennek meg. A bíróság hét magasrangu tisztből fog állani. A vád képviselője a megszálló hadseregnél tartózkodó legmagasabb rangú francia hadbíró lesz. A védői lisztet dr. Grimm esseni ügyvéd látja el. A francia uralom alatti kihágások epilógusa. (A Szeged tudósttójától.) A közigazgatási bizottság szerdán tartotta meg májusi rendes ülé«tt a városi széképület bizottsági termében dr. Aigner Károly főispán elnökletével. Az ülésnek nem igen volt valami lényegesebb tárgya, de azért hat óráig eltartott, A bizottság ugyanis szokatlanul sok apró felebbezést tárgyalt le. A polgármester jelentésében nem laláliunk semmi följegyzésre méltót. Az első fontotabb tárgy volt a Balogh József any^könyvvezeiő nyugdíjazása folytán megüresedett anyakönyvvezetői állás betöltése. Az állásra csupán egy pályázat érkezett be, Klekner Lajos helyetles anyakönyvvezetőé, aki huszonhat éve szolgálja már a várost. A közigazgatási bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy öt ajánlja kinevezésre a belügyminiszternek. A helyettes anyakönyvvezetői állásra ketten pályáztak, ifj. Gácser György városi dijnok és Szűcs Gyula városi alkalmazott. A közigazgatási bizottság ugy határozott, hogy abban az esetben, ha a belügyminiszter Klekner Lajost kinevezi anyakönyvvezetőnek, az igy megüresedő helyettes anyakönyvvezetői állásra ifj. Gácser Györgyöt ajánlja. Ezután Balogh Károly tanácsnok foglalta el az előadói széket és a referálás terén megteremtette a világrekordot, amennyiben rövid 45 perc alatt ötvennégy aktát referált le. Voltak, akik sebtiben kiszámították, hogy egy akta lereferálása átlag 50 másodpercig tartott. Pedig az ötvennégy akta kissé régi keletű, valamennyi a francia megszállás idejéből származik és az elmúlt évek során bizony kissé meggyarapodtak. Mind az ötvennégy akta tanácsi határozat elleni felebbezés volt. A francia megszállás alatt ugyanis a város tanácsa a francia városkormányzó jóváhagyásával különböző uj adókat, behozatali és kiviteli illetékeket hozott be, hogy a megszállás költségeit fedezhesse. Számos kereskedő, vállalat, testület, egyesület és klub akarva-akaratlan kihágást követett el ezek ellen az ideiglenes adószabályrendeletek ellen. A tanács minden esetben kirótta a szabályszerű bírságot husz koronától feljebb. A kirovás ellen ötvennégy esetben felebbeztek az érdekelt felek a közigazgatási bizottsághoz. A közigazgatási bizottság mind az ötvennégy felebbezést elutasította, mégpedig ötvenháromat egyhangúlag, egyet pedig szótöbbséggel, amennyiben az egyik evezős-egylet felebbezésének elutasításánál Kalmár Szilveszter ügyész különvéleményt jelentett be. Az árvaszéki elnök jelentése következett, utána pedig dr. Andrássy Ferenc egészségügyi főtanácsos informatta a bizottságot a város mult havi közegészségügyi viszonyairól. Áprilisban harminchéttel több volt a születések, mint a halálozások száma. Járványos megbetegedés szórványosan fordult elő, kanyaró megbetegedés volt a legtöbb. A tífusz elleni védekezés cimén a főorvost hivatal a népjóléti miniszter rendeleteit szigorúan végrehajtotta. Szegeden eddig tífuszos megbetegedés r,em fordult elő. Tekintettel a beállott meleg időjárásra, megállapította a főorvosi hivatal, hogy a vizmütelep üzemi működése ellen nem merült fel kifogás a mult hónap folyamán. Erre ugyan a kételkedés moraja zudult a referáló főorvos felé, aki azonban megmagyarázta, hogy az üzemi működés kifogástalansága nem jelenti még a vízellátás kifogástalanságát is. A vizmütelep ugyanis annyi vizet ad, mint amennyit a kutakból kap, többet nem adhat, de annyit adott. Igaz, hogy ez kevés, de fúrjon több kutat a város, akkor majd több lesz. Igy aztán a bizottság is elfogadta a megállapítást. A rendőrség jelentését dr. Bottka Sándor főtanácsos terjesztette elő. Áprilisban negyvennyolc életveszélyesnek minősített épületben tartott a rendőrség helyszíni szemlét és több öszedőlt épületet talált. Kilakoltatás két esetben történt. A közigazgatási ügyosztály 290 útlevelet adott ki, nagyobbrészt Romániába, Csehszlovákiába és Ausztriába. Áprilisban megkezdődött az 1923—1924. évre az amerikai kivándorláshoz szükséges útlevelek kiadása. Egyelőre még csak az egyéni lapokat állítják ki, ezeket beküldik a kivándorlási biztossághoz, amely megállapítja, hogy kinek van leginkább szüksége a kivándorlásra a megállapított magyar létszámon belül. Ugy látszik azonban, hogy a létszám már betelt, mert a belügyminiszter május végéig betiltotta az űrlapok további kiállítását. A kapitányság terütetén áprilisban a közbiztonság kielégítő volt. A bűnügyi osztálynál magánfelek 409 esetben emeltek panaszt különféle bűncselekmények miatt, a hatóságok 803 esetben kértek nyomozást. Az ember élete és testi épsége ellen 35 bűncselekményt követtek el — halált egy sem okozott. A vagyon elleni bűncselekmények száma 640 volt. A hirtelen emelkedő drágaság több szakmában bérmozgalmat váltott ki, amelyek sztrájkká fajultak és több szakmában a sztrájk még a hónap végén Is tartott. • A pénzügyigazgató és a tanfelügyelő jelentése után Regdon Gejza műszaki főtanácsos, az államépitészeti hivatal vezetője tette meg jelentését. Bejelentette a bizottságnak, hogy az állami hivatalpalota számára kiszemelt telket, a Rákóczi-tér felét a város tanácsa nem engedi át. Pedig az építkezés első feltétele a telek biztosítása. A tanács határozatát megfelebbezte a közgyűléshez, reméli, hogy a többség honorálja majd a felebbezést és kéri a bizottság tagjait, hogy a közgyűlésen támogassák majd az akcióját. Ezzel kapcsolatban hosszabb vita keletkezett. Taschler Endre azt fejtegette, hogy a tanács határozata nem véghatározat, amennyiben más alkalmas telek átengedésére mutatott hajlandóságot és igy a felebbezésnek helye nincs. Turóczy Mihálynak is az a véleménye A Rákóczi teret azért nem engedte át a tanács, mert azzal más céljai vannak. A közgyűlés ezt a teret jelö te ki a vásárcsarnok számára, amelynek tervei már készen vannak. A bizottság a felebbezést tehát ne támogassa és szerinte szokatlan az, hogy a közigazgatási bizottság ülésén korteskedjen valaki valamilyen közgyűlési ügy mellett. Dr. Bottka Sándor felszólalása után a bizottság ugy határozott, hogy Regdon Gejza bejelentését tudomásul veszi, de a kérdésben nem foglal állást. Ezután Alexander Lajos állategészségügyi főfelügyelő jelentette még be a bizottságnak, hogy az állategészség ügye megfelelő és ezzel az ülés véget ért. Friedrich István török-m«gy«r kereskedelmi részvénytársasága. Május 5 én alakult meg a török-magyar kereskedelmr r.-t. Friedrich István elnökségével. Azóta a társaság vezetősége nap nap után a szmirnai fóintézet megalaki ásának kérdésével foglalkozik. Friedrich István még e hónap folyamán Szmirnába utazik. Egy beavatott személyiség információja alapján ugy tudjuk, hogy az uj részvénytársaságban kimondottan és kifejezetten keresztény tőke és érdekel ség alig van, az alaptőkét és a forgó tőkét nagyobbrészt liberális villalatok adták össze.