Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-16 / 109. szám

Egyes aiém ára 30 korona. í'.vtmnttit *» Uadóhlwfeli KC!cf ?7-»le« 6. (Prófétáéi, U emelet 6.) Telefon U—JJi. A ,Szeged* megjele<rit MtfS kitételéiül minden BS9, Egye* >zém éra 30 korm. BIAfizetétl irak: EflJ ténp. Szegeden 600, öada«iu d* Ttdékeo 650 kor. :GED Hirdetést Arak: Félhaséboa I mm. 12, egy hasébon 20, méslél hasébon 30 K. Szövegközi 25 3zázalékkd1 drágább. Apróhirdetés 10, kövér beinkkel 20 K. SzOvegközll közlemények aoronkénl 150 K. NyilHér, családi értesítés 200 K. Többszöri feladéanél árengedmény. iV. évfolyam. Szeged, 1923 május 16, SZERDA. 109-ik szám. Futó bolond. A futó bolond tisztára magyar specialitás. A fogalom is, az elnevezés is. Valamikor bizoayosan meg volt másfelé is, de már régen kiveszett az életből is, a nyelvből is. Másfelé az elméjében beteg embert nem hagyják az utcán futkosni, hanem ugy bánnak vele, ahogy beteg emberrel szokás. Kórházba viszik, hogy megkíséreljék a gyógyítást, vagy ha arra nincs remény, legalább megakadályozzák abban, hogy ártalmára lehessen az egészséges embereknek. Minálunk egészen máskép van, mint mindenki tudja, bár nálunk se egészen ugy van már, mint a régi világban volt. Akkor minden falunak megvolt a maga házibolondjff, mint a királyoknak s azt bizonyos kegyelettel kezelte a publikum, talán valsmi homályos reminiszcenciával a keleti világra, ahol szentnek tisztelik az eszelőst. (Törők atyánkfiai ittlakozáeának idejéből való a szegedi dili szó, amit a törökök deli- nek mondanak, értvén alatta nem valami daliás leventét, hanem oiyan embert, akinek nincs ki a négy fertálya s akivel éppen ezért sokkal gyöngédebben kell bánni, mint egy eszén való emberrel.) « Ez a népszínmű- bolond azonban, aki olykor összegubancolta, mádkor deus exmachina gyanánt megoldotta a drátrai csomót, már régen kipusziult. Mi a bolondot minden pcetiius beállítás néUCl ujfágriportokból ismerjük, akit nem veszrek fel a tétolydába, mert nircs hely. Vagy nem is adnak be a tébolydába, hanem kényére hagynak otthon, legföljebb a zsebébe le87nek tgy hivatalos irást nr.'ól, hegy ez gyó gyiihatatlan elmebeteg, ennélfogva hi ez el kezd lövöldözni és eirberekbe golyót ensztgetni a főKren, mikor ott legtöbben vtnn&k, azt nem kell komolytn vtnni, mert ez csak szegény eszement ember, aki nem tudja, mit csinál és nem vonható felelősségre azért se, ha az egész várost felgyújtja. Az őrültségben rendszer van, nem is olyan slilszerütlen tehát, ha viszont abban a rendszerben, amely Mogyarországon az elmebetegügy ellátásában uralkodik, szembetünöleg sok az érlelem hiánya. £s amikor ezt mondjuk, akkor még nagyon keztyüs kézzel nyulunk a kéidéshez, mert valójában a szótárnak egész más lapjairól kellene vennünk a kifejezéseket. Hebehurgya lelkiismeretlenséget, bűnös gondatlanságot, kiáltó képtelenséget és megrögzött hanyagságot kellene mondanunk, ha a magyar elmebeteg-statisztikára gondolunk. A háború előtt negyvenkétezer elmebetegről tudott a statisztika, ahik közül csak négyezerkétszázra vigyáznak a tébolydákban. A többi kint ténfergett a világban, veszedelmére önmagának és ami még nagyobb baj volt, veszedelmére környezetének és az egész nemelmebeteg társadalomnak. Tehát tiz elmebeteg közül kilenc szabadon járt a háború előtti Magyarországon és a háború ezt az arányt aligha javította meg. Hiszen a háború épelméjű embereket is meg szokott bolonditani és nem lehet olyan épelméjű ember, aki azt állítaná, hogy a hábotu valami gyógyító hatással lett volna a tébolyodottakra. A kecskeméti sajnálatos eset alkalmával*irjuk ezeket, amelynek hőse nyilvánvalóan egy futó bolond, de tessék majd elolvasni, mit fog majd ennek az őrültnek a rémtettéből csinálni az ellenséges sajtó, amelynek kapóra jön, hogy Kecskemét volt a riadalom színhelye és Héjjasnak hívták a lövöldöző őrültet, aki egy rendőraltiszttel akarta leszedetni a csillagait. Ne csodálkozzunk rajta, ha a belgrádi, vagy a bukaresti sajtó teleüvölti vele Európát, hogy Kecskeméten kiütött a forradalom, leölték a lakosság felét és a rettentő pogrom, amelyet a katonaság se bírt megállítani, már útban van Budapest felé. Hiszen hozzá vagyunk már szokva, hogy az ellenségeink az iskolásgyerekeink gumipuskáját is elrejtett gépfegyver gyanánt jelentsék be az ántántnak és a megszállásra keressenek indokot abban is, ha kémeik azt jelentik nekik, hogy Magyarországon még mindig bicskával eszik a szalonnát. Ezen kétségtelenül lehet nevetni, csakhogy ránk nézve az a tragikus ezekben a bolondériákban, hogy több-kevesebb hitelre találnak odakint és ha politikusaink és diplomatáink gigászi munkával elhergergetik az u ból a legsu yosabb sziklákat, mindig elbotolhatunk az ilyen apró kavicsokon. A kecskeméti eset már megesett, — legalább vonják le belőle a tanulságot, akiknek ez a kötelességük és legyen rá gondjuk, hogy ilyen szeles időben ne szaladgálhassanak tűzzel a futó bolondok. A háború előtti nagy Magyarország még csak meg bírta valahogy ezt a keleti specialitást, de a kis Magyarországnak nyugati módszerrel kell megoldani az elmebeteg-ügy problémáját. után dönt a jóvátételi bizottság. Páris, május 15. (MTI.) A jóvátételi bizottság Magyarország kérelme tekintetében a döntést pünkösd utánra, május 23 ra halasztotta, mivel sz angol megbízott su'yt helyez arra, hogy az ünnepekre Angiiéba u'azzon. Mértékadó körökben a döntés elhalasztását arra magyarázzák, hogy meg akarják kiséretni azt, f ogy a két álláspentot egymáshoz közelőbb hozzák és valamilyen kompjom'.ssziumot találjanak. gyar költségvetés egyes tételei Magyarország titkos fegyverkezését burkolják el, mely fegyverkezés például a felfegyverzett rendőrség irányzatában is mutatkozik. A lap szerint a jóvátételi bizottság mielőtt Magyarország mostani kívánságaira nézve határozna, behatóan meg fogja vizsgálni ezt az ügyet. A lap megjegyzi azonban, hogy Bethlen István gróf magyar miniszterelnök könnyen eleget tehet annak a kívánságnak, hogy ebben a kérdésben világosságot* teremtsen az által, hogy a magyar költségvetést leteszi a jóvátételi bizottság asztalira. Ugyancsak a Manchester Guardian közli a MTI. tudósítójának levelét is, amelyben utalás történik arra, hogy Magyarországon teljes lehetetlenség az állami kiadások valamelyikét eltitkolni, vagy elrejteni, mivel a költségvetés a nyilvánosságnak legmesszetbmer.őleg rendelkezésére áll, A zürichi Stampa azt irja, hogy az olasz kormány mindent el fog követni abban az irányban, hogy a magyar jóvátételi kérdésben az angol—olasz terv vitessék keresztül. Ha ez nem sikerül, hidat kell verni ezen javaslat és a francia javaslat között, de oly módon, hogy Magyarországon valóban segítsenek, ne padig huza-vona u án még szerencsétlenebb helyzetbe sodorják az országot. A Giornale d'Italia a magyar miniszterelnök római tárgyalásáról azt irja, hogy Bethlen meg fog győződni arról, hogy rokonszenvvel viseltetik az olasz nép a magyarok iránt. Nagyon helyes, hogy a magyar miniszterelnök maga felkeresi Olaszországot, hogy felvilágosítsa a politikai köröket Magyarország valódi helyzetéről, miután Magyarország ellenségei hosszú idő óta valótlan híresztelésekkel árszatják el a külföldet. Készülődés a prágai kereskedelmi kongresszusra. Bethlen István gróf miniszterelnök KhuenHéderváry Sárdor követségi tanácsos kíséretében ma délelőtt 10 órakor megérkezett Rómába. A miniszterelnököt a pályaudvaron a vatikáni és quirinóli magysr követség valamennyi tagja várta, továbbá Casiagnetto herceg budapesti olasz követ és Giannini külügyminiszteri sajtófőnök. Mussolini képviseletében a pályaudvaron Russo báró külügyminiszteri kabinetfőnök jelent meg. Bethlen gtóf és kísérete, akik az olasz koimány vendégei, a Gr^nd Hotelben szálltak meg. A miniszterelnök római tartózkodása, mint hivatalos helyről értesülünk, több napig tart s Rómából a hét végén egyenesen visszatér Budapestre. Kállay Tibor magyar pénzügyminiszter ma este Rómába utazott. Onnan a jövő kedden tér vissza Páritba. Mussolini miniszterelnök ma délután fogadia Bethlen István gróf magyar miniszterelnököt. Bard, a külföldi értékek tulajdonosa egyesület igazgatója hétfőn Párisban dejeunert adott Kállay pénzügyminiszter tiszteletére, holnap a magántulajdonok és érdekintézetek igazgatója, Alphand dejeunert ad, amelyre Káilay pénzügyminiszter, Korányi Frigyes báró párisi magyar követ és Hevesi követségi tanácsos hivatalos, A külügyminisztériumban a leghatározottabban megcáfolják azt a híresztelést, hogy a jóvátételi bizottság francia delegációja részéről kérték fel Garami Ernő volt minisztert, a magyar szociáldemokrata párt egyik vezérét, hogy jöjjön Párisba s fejtse ki a magyar szocialista párt nézetét a magyar kölcsön kérdésében. A külföldi sajté a magyar ügyrél. A Manchester Quardian felsorolja a kisántánt aggodalmait, melyeket a magyar költségvetéssel szemben támaszt, mivel azt hiszi, hogy a ma(A Szeged budapesti tudósítójától.) Daruváry Géza külügyminiszter ma délben magához kérette a parlamenti pártok delegáltjait, akik a május 21-én kezdődő prágai kereskedelmi kongresszuson Magyarországot képviselni fogják. A képviselőkkel való megbeszélés a délutáni órákig tartott, mert a külügyminiszter a személyi kérdésekben való döntésen kivül még fontos útmutatásokat is kívánt adni a képviselőknek azokra az irányelvekre vonatkozóan, amelyeket a magyar kormány Prágában érvényesiteni kiván. A megjelent képviselőket Kánya Kálmán rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter fogadta. A parlamenti pártok a következő képviselőket jelölték a magyar delegációba: Huszár Károly, Hegyeshalmy Lajos, Görgey István, Dréhr Imre, Temesváry Imre, Biró Pál, Bartoss Andor, Beck Lajos, Ernst Sándor, Gschwindt Ernő, Mózer Ernő és Halász Móric. Kánya Kálmán, aki az értekezleten elnökölt, üdvözölte a megjelenteket s felvetette azt a | kérdést, hogy a megjelentek szükségesnek tartják-e a nemzetközi kereskedelmi konferencia állandó magyar parlamenti csoportjának a megalakítását. A megjelentek egyhangúlag kimondották, hogy a magyar kereskedelmi politikának ilyen állandó csoportra feltétlenül szüksége van, hogy ez a csoport a prágai konferencián képviseltesse magát. A csoport elnökévé Huszár Károlyt választották meg. A prágai magyar delegációt illetőleg pedig a kővetkező kiküldendő képviselők személyében állapodtak meg: a magyar delegációt Huszár Károly, a bizottság elnöke vezeti, tagjai pedig Ernst Sándor, Hegyeshalmy Lajos, Beck Lajos, Biró Pál, Wild József, Dréhr Imre, Heinrich Ferenc, Mózer Ernő és Paupera Ferenc. Elhatározta n:ég a csoport, hogy Sándor Pál nemzetgyűlési képviselőt külön levélben fogja meghívni a prágai kongresszuson való részvételre, mert Sándor Palt, aki egyetlen parlamenti párthoz sem tartozik, ezúttal nem is jelölhették. A