Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-09 / 104. szám

8 SZEGED kodnia kell. Javasolja, hogy mondja ki a bizottság, hogy a fixfizetésekel és a munkabéreket hozzák arányba a drágasággal és állapítsák meg törvényesen az árakat. Bíró Pál véleménye szerint helyesebb lett volna elhalasztani a bizottság tárgyalásait addig, amig államférfiaink vissza nem térnek külföldi utjukról. Vázsanyi Vilmos nem nézi optimizmussal a bizottság tárgyalásait, mert már a mult nyáron SöiTl sikerült megállítani a drágaságot. Nem tud állást foglalni az uj indítványokkal szénbén. Szivesebben számit arany koronában, mint buzavalutában. A drágaság kérdésén nen változtatott volna a buzavalutára való áttérés. 0 azt hiszi, hogy a drágulás a gabona szabadforgalma helyreállításának következménye. Haller István azt várta, hogy a kormány ezen az ülésen elö fogja terjeszteni programját. Nézete szerint a mostani közgazdasági politika nem vezet jó eredményhez. Kifogásolja a cukor drágulását, a búzaárak alakulását. Kéri a kormányt, foglalkozzék behatóan ezekkel a kérdésekkel és közölje terveit, hogy azokat a bizottság megvitathassa. Bugyi Antal véleménye szerint a drágaságot valóságos stabilizáció szüntetheti meg. A búzaárak mesterséges leszorítása nem igazságos. A buza nincs világparitáson, mert Chicagóban is alig valamivel olcsóbb a buza. mint minálunk. A ruházati cikkek sokkal nagyobb mértékben drágultak. Bud János miniszter bejelenti, hogy a bizottság legközelehbi ülésén részletesen kíván foglalkozni a kérdésekkel. A gabonaáraknál csak a spekulációt akarja erőszakkal megakadályozni. Áprilisban O.lOVi-es korona mellett 20.000 korona volt a buza ára és bár a korona nem esett, mégis felment 30.000 koronára. Az érdekeltségek ismét elismerték, hogy a spekuláció dolgozott. A spekuláció buza árai ma már meghaladják a külföldi buza árát. Cukorból esik a felesleg ment ki az országból. A szükséglet teljesen fedezve van az uj termelési időszakig. s Heinrich Ferenc elnök indítványára a bizottság elhatározta, hogy legközelebbi ülését május 10-én délután 5 órakor tartja. A bizottság ülése .ste 8 órakor ért véget. A függetlenségi párt nagy győzelme a félegyházai községi választásokon. Kiskunfélegyházán a községi választások vasárnap zajlottak le. összesen 100 városi képviselőt választottak. A választás 11 körzetben folyt. Horváth Zoltán pártja 10 körzetben győzött. A megválasztott képviselők közül 91 függetlenségi, 48 as Kossuth Lajos-párti és csupán 9 az egységespárti. Végrehajtási utasítás — három év múlva . . . Most került a nyilvánosság elé a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. évi XXXVI. t. c. kiegészítéséről készült előadói javaslat. Ennek a törvénynek a célja a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről készüli törvény szabatos és gyorsabb végrehajtásának biztosítás?, hogy mielőbb földhöz jussanak azok, akiket 9 törvény földhöz juttatni kíván s hogy ennek következtében a mezőgazdaság terén mielőbb kialakuljon a ternelés eredményesebb foganatosításba vételéhez szükséges nyugodt helyzet, irányadók a következő szabályok: — Házhelyben elsősorban részesitendők mindazok, akiknek gazdasági használatukra szolgáló belsőségük nincs és semmilyen belsőségre törvénnyel biztosított kizárólagos öröklési joggal nem bírnak. A juttatás nagyságának megállapításánál az oldalági rokontól vagy házastárstól várható örökség egyáltalában nem, ez egyenes ági rokontól várható törvényes örökrész pedig csak akkor vehelő figyelembe, ha az a kis családi birtoknak a területét eléri. Azon az alapon, hogy nem önállóan kereső, nem zárható ki a juttatásból aki valamely kisgazdaságban kisegítő családtag (fiu, nő, sib.), aki hadiárva, aki hadi szolgálatát híven teljesítette, aki családot alapított, vagy közvetlenül családalapítás előtt áll. 4 gazdasági cselédeket, amennyiben sorrendben igénybevehető ingatlan rendelkezésre nem áll, abból az igénybevételt szenvedő ingatlanból kell kielégíteni, amelyen alkalmazásban vannak, illetve voltak, a kishsszon^érlő földműves, akinek a kis családi birtok megfelelő megműveléséhez kellő vagyoni ereje és képessége van. A helyi viszonyokhoz alkalmazkodó kis családi birtok akkora föld, amekkora a helyi viszonyok szerint átlagosan egy öttagú földműves családnak kellő szorgalma és megfelelő gazdasági felszerelése mellett rendszerint kielégítő megélhetést biztosit. A földhöz juttathatók névjegyzékét a községi elöljáróság köteles összeállítani. Munkálatát a tárgyaló biró felülvizsgálja, kiigazítja, vitás esetben pedig az Országos Földbirtokrendező Bíróság dönt. Az elnöki tanács tagjai az elnök, a másodelnök, a bírósági tanács elnökei, két biró, két gazdatag, a földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter jelölése alapján kinevezett egy-egy tag. Hitározathozatalához legalább 7 tagnak jelenléte szükséges. -— Ingatlan elidegenítésének tudomásul vételét az Országos Földbirtokrendező Bíróság csak akkor tagadhatja meg, ha a földmivelésügyi miniszter az elővásárlás jogával élni kiván. Az állami elővásárlási jog alapján megszerzett ingatlanok mikénti értékesítése fölött a felügyeletet a földmivelésügyi miniszter gyakorolja. Hivatásos gazdának nem lehet tekinteni azt, aki maga csak birtokának megszerzése óta folytat kizárólagos élethivatás gyanánt gazdálkodást. Szeged, 1923 május 13. Amennyiben a vagyonváltságban felajánlott terület kishaszonbérlet, kishaszonbérletekkel van hasznosítva, azt az Országos Föld birtokrendező Bíróság vagyonváltságként a kishaszonbérlőnek beleegyezése nélkül aUalmasság esetén is csak akkor veheti át, ha ennek következtében a 20 katasztrális holdnál nem nagyobb területen gazdálkodó földműves, kish aszonbérlő kezén lév® földterület nem ke/esbedik, vagy ha a vagyonváltságnak természetbeni leadására köteles birtokos más megfelelő kishaszonbérleteket biztosit legalább 10 évre. A javaslatot a megjelent érdekeltek előtt nyilvánosan ki kell hirdetői és a javaslatba hozott juttatásokat feltüntető kimutatásokkal együtt a községházán 15 napon át közszemlére tenni. — A törvényben, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályokban a vegyes bíróságokra, valamint a Kúria vegyes tanácsára ruházott hatáskör átmegy az Országos Főldbirtokrendező Bíróságra. Ez a bíróság ebben a hatáskörében végérvényesen dönt s az ellenérték szolgáltatásának módozatait is megállapítja. A megváltási ár megállapítását a földhöz juttatandó kérelmére legfeljebb 10 évre el kell halasztam. Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe. Román írók Váradon . . . (A Szeged tudósítójától.) A kisániánt íróinak közeledése az elszakított magyar irók tábora felé nem uj keletű dolog. A Pozsonyból kiindult irodalmi konföderációs eszme nem maradt hatás nélkül és a megszállott területek magyar és idegen jrói között folyton izmosodó szolidaritás tapasztalható az elnyomatás és rossz nemzetiségi politikával szemben. Az erdélyi magyar lapok mult heti számai bő részletességgel tárgyalják ezt a feltűnő és számukra jóleső közeledést, amelyre legutóbb a román irók nagyváradi látogatása adott kedvező alkalmat. A román irók meglátogatták Nagyváradon a magyar írókat, mert ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. Igaz, hogy román irók nem először járlak már Váradon, de látogatásuk sohasem volt még ennyire barátságos és jószándéku. Még a román nemzeti párt harcos lap:ának, a Patrianak szerkesztője, Agarbiceanu tisztelendő is elment Váradra, úgyis mint szerkesztő és ugy is, mint az erdélyi román parasztság naturalista novellistája. Ott voli az intelligens arcú, de ravaszul hallgatag Victor Ejtimiu, akinek neve már tu|jutoit RomSnia határain is, mint verses drámaíróé. Megjárta Párist és Budapestet, alaposan ismeri és csodálja a magyar irodalmat. Verses drámákat ir és a rónán színpadon nagy népszerűsége van. A Prometheus cimü darabját magyarul is játsszák, a Fekete kakas és A gyöngysor c:müek pedig Romániában állandóan műsoron vannak. Legújabb alkotása a spanyol lovagkori sujet-jü Don jüan, amelyről nagy elragadtatással nyilatkoznak a lapok. Részt vett a látogatásban Zaharie Barsan, a kolozsvári román szinház főrendezője, a Piros rózsák cimü országokat járt szinnü rendezője. De mindenekfölött az érdekes egyéniségű Alexandru Cazaban, a tornán polgári társadalom első novellistája, akit a román Mikszáth cimmel tüntetett ki á Nagyváradi Estilap cikkírója. Ez a román író olyanokat mondott Nagyváradon egy magyar kollégának, amiből idők jelét veheti észre a jó magyar szem és értelem. A beszélgetés azon a banketten folyt le, amelyet a város rendezett a bevándorolt és a bennszülött irók „barátkozásának" örömére. Cazaban nyilatkozata igy hangzott: — Nehogy azt higyje, hogy a franciáktól átvettük a más népek kultúrájával szemben vsló idegenkedést is. Cseppet sem. Hogy Petőfi, Madách, Ady előttem nem ismeretlenek, azt talán fölösleges is mondanom, mert hiszen ezeket ismerni ma már hozzátartozik az általános kulturához. Ady Endre grandiózus nagysága és csodálatos meglátó ereje a magyar irodalom legszebb korszakát revelálta. Dí ismerem nagyjából az egész magyar irodalmat és mondhatom, csudák csudája, hogy egy ilyen kisszámú nép olyan pompás litteraturát termeljen ki. A magyar nép szellemi őserejére vall ez, civilizáció és kulturális hajlamára, amit nemcsak az irodalomban, hanem más, kicsinyesebb tünetekben is észrevehetni. Nemrég utaztam például Magyarországon keresztül. Mondhatom, Európának'yalamennyi államának vámosai tanulhatnak udvariasságot a magyar vámhivatalnokoktól. — Végtelenül jólesik nekem — folytatta Cazaban —, hogy Erdélyben annyi szeretettel, megértéssel fogadtak bennünket. Bizony, a regát zöme ebben a tekintetben hálramaradottabb Erdélynél. Igaz, hogy Erdély sokkal régebbi kulturával dicsekedhetik és a regát nagy hálával tartozik neki. M rl Erdély földjén születtek a román kultura első munkásai és a regát tőlük tanult. Vájjon lehetséges lett volna-e Erdélyben a háromféle nemzetiség kultúrájának kivirágzása, ha nem békésen éltek volna egymás mellett? Alig hiszemI Intő szózat ez a jövőre, hogy ezen a kis földön az igazi, nemes emberi élet visszatérését csak a testvéri szeretet eszméének trónraültetésétől várhatjuk. Még érdekesebb az a néhány szó, amely hivatalos helyről esett a magyar irodalomról. Minulescu szépművészeti államtitkár szavai ezek, melyek igy hangzanak: — Tudom, hogy ebben a városban kezdte meg ragyogó utjat Ady Endre. Sokat beszélt nekem erről a poétáról Goga Oktavián. Az ősmagyar érzések vulkánja volt Ady s csodálatos nagyságát még impozánsabbá tette progresszív mentalitása. Ady Endrékre volna szüksége minden népnek s akkor a megértés utja simábbra épülne az egyetemes boldogság telé. — Jói ismerem Biró Lajost és sokra becsülöm Ignotust. A mai íróink táborában sok szó esik mostanság Móricz Zsigmondról. A magyar néplélek nagyszerű megszólaltatója ő s mindannyiunkat öröm tölt el, hogy ezen a mesgyén Erdélynek is megvan a maga kivételes tehetsége: Gulácsy Irén. (A Szegedről elszármazott Páiffyné Qulácsy Irén A kincs cimü darabját nemrég mutatták be óriási sikerrel Kolozsváron. A darab egy tápéi népies történet és azt írják róla, hogy A bor után A kincs következik, mint a lejjobb magyar dráma. A szerk) Kolozsváron magam tapasztaltam legfrissebb müvének ragyagó hatását. Tabéry Gézáról is igazán jó véleménnyel vagyunk és néhány román nyelven megjelent irása után különleges érdeklődéssel fordulunk felé. — Banu miniszter ur már elutazásunkkor felhívta figyelmünket Nagyváradra, erre a jelentős magyar kulturcentrumra. Az itteni magyar zsurnalisztika fejlettségét bámulattal láttuk. Hegedűs Nándor el nem mondott beszédét (a cenzúra nem engedélyezte!) lefordította nekünk Rebrenau irótársunk románra. Kár, hogy közvetlen szavakkal nem válaszolhattunk neki, de hangsúlyozom, hogy mindenben egyetértünk vele és hogy ez a mi tiszteletünkre készült beszéd el nem hangozhatott, azt mi fájlaljuk a legjobban. Sajnos, hiba törlént itt s bár tévedni emberi dolog, én ugy érzem, hogy néha bűn is . íme, a román irók szolidaritása a magyar írókkal a román cenzúrával szemben. Idők jele és a sors iróniája ez ...