Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-06 / 102. szám

4 SZHGED Szeged, 1923 május 6 Kekkel járultak volna az alaptökéhez. A város­nak a tiszta hasznon kívül egyéb közvetett haszna is származna a vasutból. A várostól tá­vol fekvő földek értéke és jövedelmezősége a jó forgalmi viszonyok következtében tekintélye­sen gyarapodott volna. „Ha a város — fejezi be tanulmányát Szesztay László — az alsótanyai vasutat érdekeltségi alapon létesili, a vasút üzletvitelét előrelátó gondossággal és teljesen kereskedelmi alapon rendezi be, akkor a siker minden előfeltételével rendelkező kis vasul a hozzáfüzödö várakozásoknak kétségtelenül meg fog telelni'. A tanyai vasul azonban sem édekeitségi stopon, sem másképen nem készült el. Szesztay László elaborátumát osztatlan tetszéssel fogadta az egész város, a közgyűlés egyhangú lelkese­déssel telte magáévá a terveket, a komoly elő­készítő munka megindult, a telekfölméres meg­történt, azonban dr. Lázár Oyörgy polgármes­ter egyszer csak lefujt mindent. A néhai polgár­mesternek más tervei voltak. Aztán multak az évek és a tanyai vasút ügye mindjobban távo­lodott a megvalósulás lehetőségétől. 1914 ben kitört a háború, fonlosabb problémák kerültek előtérbe. Két év múlva. 1916 ban megkísérel­ték a halott vasutter föltámasztanál. És ugyanaz a közgyűlés, amely annak idején egyhangú lel­kesedéssel fogadta el Szesztay László terveit, most ugyanolyan egyhangú határozattal kimon­dotta, hogy a kis vasút helyett nagy vasutat akar létesíteni. Cicatncis Lajos főispánnak volt ez a saját külön meggyőződése. A belügymi­niszter azonban nem hagyta jóvá a határoza­tot, mert véleménye szerint Szeged város gazda­sági érdekeit csakis a kis vasút elégítheti ki. Ezután ismét elcsendesült minden és azóta a tanyai vasút aktáit évről-évre vastagabb por lepi be. Talán szentségtörést is követünk el, hogy rrost ezzel a fájdalmas Írással megzavar­juk a nagyiemető egyik rési nagy hiloitját, de a föltámadás reményében zavartuk meg. Talán föléled ez is, igaz hogy azóta a koronákból ezresek lettek, a milliókból pedig milliárdok. Eladó keres családi házak, magánházak, belvárosi bér­házak, kisebb-nagyobb szántó és tanyás birtokok, szőlőtelepek, villák, háztelkek, berendezett üzletek minden szakmából, lakájokkal, malmok, ipartelepek, cséplőgépek, bútoro­zott lakások, cserék, társulások, pénzkölcsönök előnyös és megbízható közvetítése, állandóan és mindenkor, nagy választékban az egész orszáz területén és meg­szállott területeken, a közismert, jó hírnévnek örvendő Mézer országo9 áru és .inRa,|anf°rga,mi >r°­Siegedcn, Bá«tya-utc« 19. m*. Telefon: 17—50. Valódi ezüst evőeszközök dísztárgyak, tálcák, gyönyörű retikiilök, cigarettatárcák igen nagy választékban, leszállított árban Fischer Testvérek ékszerészek m Szeged, Kárász-u. 1U .Virághái műkeresksdés Szeged, Széchenyi-tér 5. TELEFON: 17-07 Művészi értékű régiségek, porcellánok, vázák, érmek és pénzek állandó kiállítása Elrendelték az uj»zegedi lóhusüzem beszüntetését. (A Szeged tudósítójától.) A tiszti orvosi je­lentések és a közrendészeti ügyosztály végzései alapián még március derekán foglalkoztunk az ujszegedi lóhusfeldolgozó üzem kö.üli botrá­nyos állapotokkal. Megírtuk, hogy a telep tu­lajdonosai többszöri utasításra nem teljesítették azokat az egészségügyi követelményeket, ame­lyek teljesítésére a hatóság végzése kötelezte őket. Az elöljárósági ü^yosztá y akkor elrendelte az üzem beszüntetését, a tulajdonosok kérel­mére azonban április 15-ig felfüggesztette a határozatát, de azzal a feltétellel, ha a szüksé­ges átalakításokat azonnal kérésziül viszik. Áp­rilis 15-ike elmúlt, a tisztiorvos jelentése sze­rint a közegészségyi szempontokból kívánatos átalakítások egy része még mindig nem készült el, igy a meieg időjárás még veszélyesebbé teszi az üzemel. A lóhusfeldolgozó telep tulaj­donosai beadványt in'ézie'í az eiőljáró^ági ügy­osztályhoz és kérték, hogy május 19 éig tolják ki a határidőt. Az előijáró*ági ügyosztály azonban nem adott további haladékot Végzést hozott, amellyel el­rendelte az ujszegedi lóhusfeldolgozó üzem azon­nali beszüntetését. Határozatáról értesite'te az államrendőrséget. A végzés kimondja, hogy felebbezésnek a határozat kézbesítésétől számí­tott tizenöt napon belül van ugyan helye, azon­ban a határozat felebbezésre való tekintet nél­kül azonnal végrehajtandó. Foltok a szegedi kulturbástyáról. 728 (A Szeged tudósítójától.) Az egyetlen szegedi kulturbásiya, kitépve az utcatömbök levegőtlen és zajos sokaságából, magányosan, de büszkén mutogatja napfénysütötte tetőzetét a tavasz" ég­nek, mint örök, kiáltó igazság, am-My ember­kezdet óta embervégezetig állja keményen a harcot a tudatlanfág izomkatoiáíval és amely az évezredek malomkövei közül sohisem össze­törten, hanem mindig győztesen, megizmosodva, a jövendő vaspilléreként lépett az emberi érte­lem letarolt pusztaságára. Ma is ez a malomkő­harc dúl a Közművelődésnek tzánt palota kör­nyékén és kripi&csendesst'gü b-lsrjében. A heti­piaci lárma és kocsiforgalom felvert a Rudolf­fér aszfaltgödreinek sürü porát, ame'y megro­hanja a muzeu n széles ablakait é» ráülepszik a drága ereklyékre, természetrajzi, néprajzi és történelmi gyűjteményekre és csúnya, láthatat­lan fogával tönkrerágja őket. Pedig a muzeun­ban most nem lehet nagytakaiitást tartani. A muzeumban 1914 ben volt az utolsó nagy­takarítás, mert minden évb.n drágáob és drá­gább lett a rendcsináláséi az igazgatóság hiába várta az o csóbbodás megérkezését. Ma már ez távoü remény s a muzeum drága gyűjteményei tovább viaskodnak a pírral. A muzeum-épületnek a Somogyi-könyvtár lenne ma a lüktető ere, de nincs hozzá elég vér. Móra Ferenc, a magyar közművelődés n*gy értéke, a magyar lelkével és önfeláldozásával tartja a kantárszárat, hegy a halálba ne zuhan­jon a dúsan rakott, de meglazult tengelyű kocsi. Menteni kell valahogyan legalább a meglevőt és készül is valami lassú államosítási terv oda­fenn, de ezt nehéz bevárni. M )st folytonos a visszaesés, a zürichi átkos kréta a tudomány bástyájára is felírta a 010 et. — Tiszta haldoklás, ami itt folyik a könyv­tárban, — mondja Móra Ferenc igazgató. — 1923-ra mindössze 130.000 koronát kaptam a várostól a muzeum és a könyvtár számára. Ez az összeg február végére a legnagyobb takaré­kosság mellett is elfogyott. Ujabb kérésemre az áprilisi közgyűlés megszavazott 150000 korona rendkívüli segélyt, ez a határozat azonban bel­ügyminiszteri jóváhagyást igényel. Ennélfogva valószínű, hogy csak őszre kapjuk meg a 150.000 koronát, amikor már csak öt könyvet vehetünk rajta, ugy megdrágul a könyv Két nappal ezelőtt kaptam meg az állam 120000 koronás segélyét, ebből kifizettem a február óta csinált adósságok egy részét, de 50 000 koronát már a magam zsebéből kellett hozzzátennem, — mert vannak könyvek, amelyek né rülöz­hetetienek, mint a Hat kenyér — ezzel azután befejeződött az idén minden könyvbeszerzés a Somogyi könyvtár számára, ha csak valami csuda nem történik. A Somogyi-könyvtár mai helyzetét tökélete­sen jellemzi a küzetkező statiszta: A háború kitöréséi? a könyvs/aporodás évi 3—4000 kötet volt 1918 ban 6700 xolt a könyvszaporodás. (Ebben az évbe;t vet'e át Móra Fer< nc a mu­| ;eum igazodását.) 1919 jn 6000 kittel 1 porodott a könyvíár, ettől kezdve azonban foly­tonos csökkenés mutatkozik és 1922 ben már csak 1700 könyvet sz^re.hettek. Az idén. a Jim-lomot" is beleszámítva, mindössze 600 kötettel gyarapszik a könyvtár. Ennek a c^ökkené nak természetesen az az ! oka, hogy a városi segélyezés i em áll ará y­ban a békebeli egitsé^gel Békében évi 5000 koronát adott a város és 4000 koronát adott az állam a könyvtár és a muzeum számára, ami ma öt, illetve négy millió koronának felelne meg' A Muzeumbarátok Egyesülete, amely éveken keresztül eredményfse i munkálkodo:t, ma szin­tén neu seciihet a bajokon, mert a nyolcvan tag 250 koronás tagdija igazán jelentéktelen összeg Valószínű, hogy az egyesület legkö­zelebb feloszlik, mert az sem sejthetne, ha 1000 koronád ta dijakat áliapitanánik meg akkor, amikor a könyvárak ezer koronánál kezdődnek, a háromezer koronás könyv olcsó könyv szamba megy és a komoly, tudományos könyvek ára 10—15 ezer korona. Pídtg a könyvtár látogatottsága még soha olyan nagy nem volt, mint mostanában. Az év első négy hónapjában 9800 olvasója volt a könyvtárnak, most naponta ötven-hatvan ember látogutja a könyvtárat, pedig a főszezon csak ősszel kezdődik Ez a látogatottság természetes, mert a közönség könyvet venni nem tud, las­sankint a köicsönkönyvtáiból is kiszorul és eljin a Somogyi-köoyvtáiba. A muzeum értékeinek gyarapítása még szo­morúbb, mint a Somogyi-könyvtáré. Muzeum­gyarapitás 1914 óta ninc§, csak ajándékozás utján, mert ha a városi és állami segélyt meg­osztanák, akkor semmire sem telne belőle. Ez a szomorú helyzetképe a szegedi kultur­bástyának. Ilyen is marad, ha csak el nem kö­vetkezik az idők dus jóvátétele, amely évtize­des vis zaeséséböl ki nem lendili a világot, hogy ismét az ész és a sziv gazdig rengetegében dúskálhasson az emberiség és a történelem. • n • mérték utáni Cll a legelegánsabbak. Üzlet: Petőfi-utca 8. Kass mögött. KORZO MOZI Telefon: Igazg. 455. Teleíon: Pénztár 1185. Vasárnap, május 6 án Részletek rgy ujságiró naplójából. Dráma 5 felvonásban. A főszerepben : RIA BRUNA. Azonkívül: Vakitó hó Amerikai dráma 6 felvonásban. A főszerepben: BETTY CORUPSON. Előadások: Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents