Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-30 / 120. szám

8 SZEGED Szeged, 1923 május 13. szággá lenni idegen tőke segítsége nélkül. — Kállay mesterien fejtelte ezt ki a magyar pénzügyi helyzet ama kiváló analitikus összeállításában, amelyet a jóvátételi bizottság elé terjesztett és amellyel a legteljesebben egyetértek. Azok számára, akik — mint jómagam is — foglalkoztak Ausztria pénzügyi helyreállításával, magától értetődő dolog, hogy senki sem adna Magyarországnak idegen tökét kölcsön, ha az igy kölcsönzött pénznek az lenne a rendeltetése, hogy a jóvátételi adósságok fizetésére fordittassék. Nagyon sajnálatos Magyarországra és ugy vélem, Európa gazdasági újjáépítésére nézve is, hogy a jóvátételi bizottság a mult hétjen ataént döntött, hogy bármely külföldön felveendő kölcsön bizonyos meghatározott része reparációs célra Ie3z fordítandó. Legutóbb szerzett londoni tapasztalataim alapján a legteljesebb bizonyossággal ámíthatom, hogy ily feltételek mellett semmiféle magyar kölcsönt nem lehet elhelyezni akár az angol, akár az amerikai pénzpiacon. További személyes véleményem, hogy semmiféle kölcsönt nem lehet Magyarország részére más uton, mint a Népszövetség pénzügyi bizottsága utján biztosítani. — Szerencsére vannak más tények is, melyek jogosulttá teszik a megnyuyvást és reménykedést. A jóvátéie i bizottság legutóbbi döntésével határozattan elismeri, hogy Magyarországnak külföldi kölcsönre szüksége van és hozzájárul, hogy Magyarország bizonyos jövedelmei tekintetében az ezeket terhelő zálogjog ideiglenesen fe függesztessék abból a célból, hogy az ily kölc»ön felvételéhez szükséges garanciákat szolgáltassa. Azáltal, hogy ezt elérte, Bethlen gróf missziója két>égkivül fontos sikert ért el Magyarország számára. A jóvátételi bizottság nemcsak hogy elvileg elismerie bizonyos kötöttségek felfüggesztését, hanem Anglia és Olaszország oly javaslatot tettek a bizottságnak, mely Magy rorszígra nézve kielégítő volna és melyet csak az elnök döntő szava győzött le. Ez Bethlen grófnak nem csekély sikere volt. — Véleményem szerint a bizottságot a legjobb szándék vezérelte, csakhogy a javasolt módszer, mellyel annak érvényt Óhajtottak szerezni, autoinatice megsemmisítene a jószándékot. B zonyos vagyok benne, hogy további vizsgálat és tárgyalás után meg fogják találni a módját annax, hogy olyan megegyezést léte sitsenek, mely Magyarországnak lehetővé fogja tenni, hogy olyan külföldi kölcsön felvételéről tárgyaljon, melytől jövője függ. Bethlen reménykedő beszámolója. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A keresz- f tény kisgazda, fóldmives és polgári párt ma este tartotta szokásos kedd esti vacsoráját, melyen a párt tagjai rendkivüi nagy számban jelentek meg és a kormány tagjai is szinte teljes számban. Vacsora közben Berky Gyula a mini3zlerelnökre mondott felköszöntőt. Bethlen az üdvözlésre a következőképen felelt: Ha a gyakorlati eredményt nézem, azt kell mondanom, hogy az eredmény hatása alatta maradt, annak a várakozásnak, mellyel mi fogadtuk és amennyit a párt fűzött a mi távozásunkhoz. HÍ azonban az erkölcsi momentumokat nézem, azt kell mondanom, hogy egy nagy lépést tettünk előre, egy nem várt nagy lépést. A meghozott határozatból, a hatalmak azon állásfoglalásából, mellyel a javaslatot határozattá emelték, nyilvánvaló, hogy ők a magyar pénzügyi helyzetet ugy ítélték meg, hogy nem lehet elzárkózni az elől, hogy a magyar kéré.wek valamely formában eleget ne tegyenek. A magyar problémának gyakorlati megoldása mellett foglalt állást két nagyhalalom. Az egyik Anglia, (éljenzés) mely a msga részéről önzetlen fáradozást végez abban az irányban, hogy Magyarország és egész Középeurópa gazdasági és finánciális ügyei rendeztessenek. A másik oldalról pedig Olaszország (éljenzés), mehról megállapíthatom, hogy nincsen egyetlen érdeke sem, mely Magyarország érdekeivel ellentétben lenne. De bízunk a megoldásban azért is, meri határozott benyomásom, hogy Magyarország feltámadása, Magyarország pénzügyi, belügyi és gazdasági szanálása ellen Franciaországnak sincs kifogása és meg vagyok győződve arról, hogy ha az az ut, melyet mostani javaslatai kilátásba helyeztek, járhatatlannak bizonyu', akkor egyengetni fogja az útját annak, hogy olyan megoldás jöjjön létre, mely a mi szempontunknak is megfelel. Talán vannak, vagy jobban mondva voltak ebben a p írtban, akik nem támogattak mindenben, akik a maguk récéről egyik v*gy másik kérdésben más irányban jártak. Teljes szeretettel fordulok hozzájuk: tegyék rakonszideráció tárgyává meggyőződésüket és azt az u?at, melyet helyesnek láttak. Látom, hogy bekövetkezik az idő, amikor Migyarország ujuól a földiekének verőfényes oldalán lesz. Messzi vagyunk mag ettől az időtől. Együttes munkával kell odajutnunk. Csak annyit mondok: ne mi magunk legyünk azok, akik szemfedőt borítunk magunkra és leheietleHnő tesszük, hogy a nap éltető sugarai ránk süssenek és ezt a boldog és erős Magyarországot ujoól hatalmassá és boldoggá tegyük. Arra kérem őket tehát, ho«y rekonszideráció tárgyává tegyék eddigi álláspontjukat, alkalmazzák a maguk politikáját ahhoz a princípiumhoz. melyet mindnyájunknak követni kell belpolitikai és külpolitikai szempontból is. Megegyezés a fővárosi választási listák ügyében. Bithlen István gróf miniszterelnök 10 órára a Hizba érkezett és Daruváry Géza külügyminiszterrel, Rakovszky Iván belügyminiszterrel és Scitovszky Béla házelnökkel tárgyat. E után a belügyminiszterrel együtt dolgozószobájában egynegyed 11 órakor fogadta az ellenzés Képviselőit. Az ellenzéki képviselők a választási jegyzékek dolgában fii 12 órakor fejezték be a tanácskozást a miniszterelnökkel és a belügyminiszterrel. A belügyminiszter a legteljesebb mértékben megnyugtatta az ellenzéki képviselőket s kijelentette, hogy a sérelmek orvos lására 24 órán belül rendeletet bocsát ki, melyben intézkedik, hogy a választói névjegyzékek ügyében mindenkit felszólaltnak tekintsenek, akit kihagytak, mindenkit négy elemit elvégzettnek tekintsenek, mindenkit helybenlakón^k, életben levőnek és magyar állampolgárnak, akivel szemben az ellenkező tény hivatalosan nem bizonyítható. A választói listák ügye a Ház előtt. A nemzetgyűlés ülését háromnegyed 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Kegyeletes szavakkal parentálta el a május 24 én elhunyt Vásárhelyi Dezső nemzetgyűlési képviselőt, továbbá Bolgár Ferencet, a képviselőház volt alelnökét, a kismartoni kerület 30 éven át volt képviselőjét. Indítványozza, hogy a nemzetgyűlés részvétének jegyzőkönyvileg adjon kifejezést és hozza ezt tudomására az elhunytak hozzátartozóinak. Jelenti továbbá az elnök, hogy Vázsonyi Vilmos napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Vázsonyi Vilmos felszólalásában a választói névjegyzék ügyét teszi szóvá. A VI. kerületi összeíró bizottság működéséről szólva kijelenti, hogy ezek a választóknak 30 százalékát hagyták ki a névjegyzékből. A 36. körzetben szinte a választópolgároknak 50 százalékát hagyták ki. Furcsának tsrlja, hogy a központi választmány elhatározta, hogy a mcllőzöíteknek a névsorát nem teszi ki közszemlére. Igy történhetett meg, hogy a mellőzöttek száma meghaladja a 90 000-et. A belügyminiszter utasítására történt, hogy a mellőzöttek névsorát is kitették. Ez is bizonyítja, hogy központi utasításra történt a bizottságok egész működése. Egyszerűin kihagyták azt, akinek nem volt jóhangzásu neve. Furcsának tartja, hogy a trianoni szerződésre való hivatkozással igyekeztek egyeseket a névjegyzékből kihagyni. Utána kellett volna nézni a kihagyottaknak, hogy az illetők fizetnek-e négy éve községi adót, nem pedig Trianonra hivatkozni. A nőket pedig egyenesen nevetséges módon h8gyták ki a névjegyzékből. A elköitözöltek névjegyzéke sem hiteleB. Ezt az eljárást nem lehet védeni. (Buday Dezső: Fel kell szólalni. Erre nagy zai és vihar támad az ellenzéki oldalon: 150.000 ember szólaljon fel? Pikler Enil: Le kellene csukatni az egész bandát. Drózdy : Esküszegőnek börtönben a helye. Felkiáltások Buday felé: Mi van az igazgatósági tagsággal ?) Vázsonyi: A kihagyottak névjegyzéke sem teljes. Minden jogcím és igazolás nélkül hivatalból kellett volna felvenni azokat, akik 1918 ban is választói iogosult»ággal rendelkeztek és a választói névjegyzékbe fel voltak véve. A névjegyzékből most ezeket is kihagyták. A kor manynak meg kell akadályozni, hogy a választók százezreit megfosszák választói jogukiól. Elvárja a kormánytól, hogy saját rendeleteit tiszteletben tartja. A rendelet szelleme szerint az elemi iskolai képzettséget el kell fogadni, ha a választó vallomást tesz róla és ha nincs bizonyítéka a központi választmánynak arra, hogy az illetőnek nincs elemi iskolai képzettsége. El kell ismerni mindazoknak a magyar honosságát is, akikkel szemben nincs bizonyíték, hogy nem magyar állampo'gárok. Reméli, hogy a miniszterelnök segítségére fog sietni a választójoguk gyakorlásában meggátolt polgároknak. (Nagy t*p3 az ellenzéken.) Bethlen István minisztere'nök: A kormány mély sajnálattal vette (udomá ul azt a tényt, hogy főleg Budapesten a választók igen nagy tömegét zárták ki kellő ok nélkül az összeírtak névjegyzékébői. A kormány ennek folytán hajlandó megtenni mindent a tekintetben, hogy a kizárt választópolgárom igazságos jogaikhoz juih^ssanak. De bizonyos szempontokat mégis figyelembe kell venni. Nem szabad odáig menni, hogy a kormány erőszakkal avatkozzék be a választók összeírásának folyamába és nem szabad, hogy a kormány eltérjen az alaprendeleiektől, hanem arra kell törekedni, hogy a rendelet intenciójának helyreállítását és keresztülvitelét biztosítsa. Ez a kormány szándéka. Kérem tehát nyilatkozatom tudomásvéielét. Ezt a kérdést« kirekesztettekkel együttérezve akarjuk elintézni (Helyeslés és taps az egész Hazbm.) Eckhardt Tibor, a mentelmi bizottság eíőadója beterjeszti a mentelmi bizottság jelentését. Az elnök napirendi javaslatot tesz, mely szerint a legkö/elebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz. Napirenden szerepei a számvizsgáló bizottság és a mentelmi bizottság jelentése, továbbá az indítványok és interpelláció?. E után Bethlen István miniszterelnök szólal fel. — Kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék az elnöknek napirendi indítványát elfogadni. Rövidesen tájékoztatni kívánom a nemzetgyűlést srról, milyen irán>ban kívánja a kormány a közel jövőben a nenzetgyülésl foglalkoztatni. Kénytelen vagyok már a holnapi napon arra kérni a Házat, hogy a jövő keddig ne tartson ülést. Ez alatt a bizottságot elckesziihelik azokat a javaslatokat, melyekkel a kormány a Házat foglalkoztatni kívánja. Ezek közölt van a népjóléti miniszternek az épiikezés megkönnyítésére vonatkozó javaslat', továbbá a pénzügyminiszter clearing javaslata A jövő héten beterjeszti a pénzügyminiszter az indemnilást a nemzetgyűlés elé. A kormánynak az a szándéka, hogy az indemnitást minél előbb letárgyaltassa. U<yancsak a keddi ülés napirendjére kéri kitűzni Szilágyi Lajosnak a tisztviselőkérdésre vonatkozó indítványát is. Ezzel a kirdéssei a kormmy a legközelebbi minisztertanácson is foglalkozik. Ugyancsak kedden kiván nyilatkozni a politikai helyzetről is a jóvátételi bizottság határozata folytán előállott helyzetről. Hogy ebb n a tárgyoan korabban nem nyilatkozunk, annak az a magyarázata, hogy mindezidieg nincs kezünk kötött a jóváiéleii bizottság hivatalos ba'ározata. A pénzügyminiszter távolléte folytán eddig nem voltunk abban a helyzetben, hogy ezzel a kérdéssel a minisztertanácson foglalkozzunk. Kérem ezeknek tudomásul vételét. Szakáts Andor: Szívesen hoszájáru'na a minisztereinők bejelentéséhez, de még azt szeretné tudni, meg lesz-e a képviselők hozzászólási joga az előterjesztendő programhoz. (Gaál Giszton: Harmincz képviselő mindig kerheti uj törvényjavaslatnak napirendre tűzését.) Ha biztosítva van a hozzászólás joga, elfogadja a miniszterelnök javaslatát. Bethlen István miniszterelnök: Tekintettel arra, hogy a képviselő ur felvetette a kérdést, van e mód|a a képviselőknek a programhoz szólni, csak azt jegyzem meg, hogy épp azért akarom az indemnitást letárgyaltaim, hogy a