Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-26 / 117. szám

2 SZEQJSO Szeged, 1923 május 26. nyozza. A prágai konferencián elhangzott magyar beszédek ugyanis olvan mély benyomást gyakoroltak ezekre a külföldi előkelőségekre, hogy ezeknek hatása alatt határozták el magukat a magyarországi tanulmányútra. Főispánok értekezlete a földreform végrehajtásiról. Ma délelölt az ország valamennyi főispánja értekezletre gyűlt össze, melyen Tóth János v. b. I. t. a Földbirtokrendezö B róság elnöke elnökölt. A főispánok mindannyian informálták a Földbirtokrendező Bíróságot az egyes megyékben történt birtokmegváltásokról és általában a földreform állásáról. Az értekezlet után Tóth János a következőket mondotta: — A mai tanácskozás a földbirtokreformMvellával semmiféle összefüggésben nincs. Az értekezletnek egyedüli tárgya az volt, hogy minden főispán a saját vármegyéjében történteket lereferálta. A biréság közölte a főispánokkal azokat az irányelveket, melyeket a megoldásra váró kérdéseknél az alsóbbfoku bíróságoknál szerzett tapasztalatokból kifolyólag a helyes cél megvalósítása érdekében követendőnek tart. Sztsrényl József báró bécsi tárgyalisai. A magyar állam kiküldöttei és az osztrák lik* vidációs bizottság tagjai ma délelőtt a bécsi pénzügyminisztériumban gyűltek össze, ahol dr. Kienböck osztrák pénzügyminiszter elnöklésével 10 órakor megkezdődött az első teljes ülés Magyar részről résztvettek az ülésen Szterényt József báró valamint az egyes minisztériumok képviselői. Az ülés elején dr. Kienböck elnök mondott üdvözlő beszédet. Az üdvözlő beszédre a magyar kormány képviseletében Szterényi József báró. válaszolt. Szterényi részletesen kifejtette a magyar kormány álláspontját, amely teljesen födi az osztrák pénzügyminiszter által kifejtett álláspontot. Kifejezést adott azon reményének, hogy sikerülni fog a függő kérdéseket döntő bíróság elkerülésével kölcsönös megegyezéssel elintézni, Javaslatára három csoportban fogják a részletes tárgyalásokat iefolytatni. Az első csoport a pénzügyi, a második a hadügyi, levéltari és muzeális, a harmadik a polgári gyűjteményeket, levéltári és muzeális anyagot fogja tárgyalni A bizottságok nyomban megalakultak és megkezdték munkájukat. A magyar delegáció tagjai szombat estig maradnak Bécsben. A tárgyalásokat a jövő héten Budapesten folytatják. Szterényi ma délelőtt udvariassági látogatást tett dr. Seypel szövetségi kancelárnál és Kienböck osztrák pénzügyminiszternél. A tisztviselők anyagi helyzetének megjavítása. A nemzetgyűlési képviselők tisztviselői csoportja tegnap délelőtt Szilágyi Lajos lakásán értekezletet tartott, amelyen ugy határoztak, hogy a csoport által összeállított indítványt a nemzetgyűlés keddi, de legkésőbb szerdai ülésén terjesztik elő. A helyettes miniszterelnökkel s a helyettes pénzügyminiszterrel folytatott megbeszéléseken a csoport vezetői azt a meggyőződést szerezték, hogy a kormány nem zárkózik el a tisztviselők anyagi helyzetének gyökeres megjavítása elöl. A helyettes miniszterelnök tegnap beszámolt Bethlen grófnak a képviselők tisztviselői csoportjának veze'őivel folyíatolt megbeszélésekről s igy a mai minisztertanácson a kérdés egész komplexuma már megvitatásra kerül. Amennyiben a minisztertanács az indítvány egyes részeihez nem járulna hozzá, azokat a csoport kénytelen a nemzetgyűlés plénuma elé vinni Az indítványnak a csendőrségre, rendőrségre és a katonaságra vonatkozó részft Szilágyi Lajos, a köz isztviselőknek, az Államvasutak, a posta és a székesfőváros tisztviselőinek gazdasági helyzetére vonatkozó részét Homonnay Tivadar, a magántisztviselők gazdasági helyzetének javítására vonatkozó szakaszát Strausz István, a politikai részét pedig Szakáts Andor nemzetgyűlési képviselő terjeszti a Ház elé. A kormánypárti képviselők nagyrésze értesülésünk szerint az indítvány mellett foglalt állást. Módésltások a lakásrendeleten. A népjóléti és munkaügyi minisztérium lakásügyi föosztá'ya a lakásügyi felebbviteli tanács és a budópesti lakáshivatal bíráival közös értekezletet tartott. Az értekezlet beható eszmecsere után az egyes lényegesebb kérdésekben a következő elvi álláspontra helyezkedett: A lakásrendelet 8 §-ában a háztulajdonos (bérbeadó) részére biztosított kijelölési jogot a háztulajdonos kimeríti azzal, ha a törvényes időn belül bejelenti, hogy a lakásba maga akar-e beköltözni vagy pedig kinek kívánja azt átengedni vagy bérbeadni. Ezt a nyilatkozatot vissza nem vonhatja és ujabb kijelöléssel nem élhet. A lakáirendelet 10 §-ában szabályozott bérletátruházásnál a háztulajdonos (bérbeadó) és az átruházó által adott beleegyező nyilatkozat egyoldiluan nem vonható vissza. Egész lakásnak a lakásrendelet 9 § ában szsbályozott albérletbe adása tekintetében az albérlet időtartama 6 hónapot meg nem haladhat, mert amennyiben az ilyen lakást 6 hónapon tul is az albérlő használja, az a lakásrendelet 20 ik §-ának 7. pontja értelmében a bérlő részéről elhagyottnak tekintendő és igénybe vehető. Megszűntetik az Internáló tábort? A zalaegerszegi internáló tábor sokat vitatott ügye jelentős fordulat előtt ált. Ugyanis a belügyi kormány komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy a zalaegerszegi internáló tábort megszünteti, illetve országos dologházzá alakítja át. A mai fabarakok helyén erős kőépületek fognak emelkedni fürdővel, esetleg sportpályával, egvséges munka- és mühelytermekKel, azonkívül kibővítik a már ma is meglévő kertészeti telepeket A tervezett épületek helyét a napokban mérték ki Zalaegerszegen és azépit' kezésre, valamint az alakításra vonatkozó részletes köl'ségvetés most kerül a belügyminisztérium illetékes ügyosztá yába. Poincaré a Ruhr-kérdésről. A francia kamara ma folytatta a ruhrvidéki hitelek tárgyalását. Auriol szocialista megengedi, hogy Németország nem teljesítette minden kötelességét és a német iparbárók mindent elkövettek a versaillesi békeszerződés végrehaj'ásának megakadályozására. A moratorium engedélyezésére vonatkozólag Németország kívánságára kijelentik, hogy a párisi konferencián valamennyi szövetséges megegyezett abban, hogy Németországnak moratoriumot kell adni, csupán a moratorium formája tekintetében voltak külön véleményen. Poincaré miniszterelnök megállapít ja, hogy a szövetségesek a Nénetország részéről követelő fényleges garanciák tekintetében nem jutottak megegyezésre. A Ruhr-vidék megszállása ügyében a miniszterelnök az előde szóló interpellálónak ezt válaszolta: — Vártuk azt az ellenállást, amellyel ott találkoztunk és ahhoz képest tettük meg intézkedéseinket. Auriolnak arra a megjegyzésére, hogy a Ruhr-vidék megszállása korántsem volt produktív, sőt súlyos megpróbáltatást jelent, csak azt válaszolom, hogy Aberkirch német képviselő pár nap előtt kijelentette, hogy Németország ellenállása a megszállással szemben még súlyosabb terhet jelent. Emlékezteti a házat arra, hogy egy német szociáldemokrata bebizonyította, hogy Németország az ellenállásra már 1 milliárd arany márkát költött el. Ha az ellenállást folytatja, évenkint 6 milliárdot fog kiadni, holott elvállalt kötelezettségeinek teljesítése 2 milliárdba kerülne. Miután Poincaré miniszterelnök a Ruhrkérdésröl mondott tegnapi kamarai beszédével oly nagy sikert ért el, mint eddig soha, poli likai körökben azt tartjuk, hoíy a szenátusnak állambirósági minőségben hozott határozatai semmikép sem érintik a kormány politikáját, hanem kizárólag peres jelleggel bírnak és csakis azt ju'tatjtk kifejezésre, hogy a szenátus szivesebben veszi, ha a kommunista zavargásokat esküdtbíróság ítéli el. Miután a kormány a helyén marad, Miltoand elnök nem változtatja meg Franche-Comtéba teendő utazásának tervét, holnap a megállapított órában elutazik. A francia kamara mai ülésének megnyitásakor a ba oldal, a jobboldal és a cen rum valamennyi pártja tűnte ett Poincaré mellet. A tüntetésben csak a szocialisták és a komminásták nem vettek részt. Párisi politikai körökben nagyfokú bizonytalanság uralkodik az angol kormányválság miatt. Ez a bizonytalanság főleg abból ered, mivel nem ismerik az uj angol minis derelnök álláspontját a jóvátételi kérdésben. A szövetségesek felfogásában — még a belga kormányt sem véve kt" — nagy határozatlanság mutatkozik a Németországtól várt uj jegyzik tárgyában, annál is inkább, mert az erre vonatkozó lépéseket nagyon sürgősen meg kell tenni. Máskép mindenki igyekezik segíteni ma a francia kormányt abban, hogy a jóvátételi kérdésben határozott elvek szerint járjon el, mivel most folyik a Ruhr-vidékre vonatkozó vita a francia kamarában. Ezek azok a lélektani okok, amelyek Barthou elnök állásfoglalását a magyar kérdésben megmagyarázzák. Qelsenkirchenben a kommunisták a rendőrségen ütötték fel főhadiszállásukat. Az épület berendezését elpusztították és a levéltárat is felgyújtották. A kommunisták urai a városnak. A halottak és sebesültek száma ismere'len. Nagy Sándorné mérgezési bünügye. (A Szeged tudósítójától.) Ismeretes még, hogy Nagy Sándorné immár kétszer állott a törvényszék előtt, hogy számot adjon az eddig még pontosan ki nem derített mérgezési bűnügyről, mely még IS 19 telén történt, amikor is állítólag Nagy Sándorné Kotormdn Júlia segítségével megmérgezte férjét, aki Hódmezővásárhely egyik előkelő és nagytekintélyű földbirtokosa volt. A második, janauári főtárgyaláson Vild Károly tanácsa Nagy Sindorné elsőrendű vádlottat életfogytiglani fegyházra, Kotormán Júliát pedig, mint bűnsegédet ötévi fegyházra ítélte. Dr. Balassa Ármin és dr. Burger Béla védők fölebbezést jelentettek be az ügyben és így a szegedi. ítélőtábla dr. Orosz Pál tanácselnök tanácsa ma délelőtt tiz órakor kezdte tárgyalni Nagy Sándorné mérgezési bűnügyét. Amint a vádlottak két szuronyos őr mögött elhelyezkedtek helyeiken, Orosz Pál elnök megkérdi személyi adataikat. Nagy Sándorné sápadtan és egészen mozdulatlanul ül helyén, csak néha veszi elő feketeszegélyes zsebkendőjét és megtörli gyöngyöző arcát. Teljesen fekete ruhában van, fején fekete szalmakalap, kezéről egy pillanatra sem veszi le fekete kesztyűjét. Kotormán Júlia élénk figyelemmel kiséri a tárgyalás menetét, febelekendős fejét többször rázza, amikor a gyilkosságnak arról a részéről van szó, amely ö reá vonatkozik. Először dr. Salánky József előadó részletesen ismerteti a pünper eddigi anyagát. A fölvett jegyzőkönyvekből olvassa fői az eddig megtartott két tárgyalás anyagát kronologikus sorrendben. Ismerteti Nagy Sándorné törvényszék előtt tett vallomását, amelyben mindent tagad. Majd fölolvassa azt a vallomását is, melyet a vásárhelyi rendőrségen tett. Ebben a vallomásban már részletesen beismeri tettét. Többek között a következőket mondotta: — Beismerem, hogy férjem mellett pokol volt az a 27 esztendő, amit együtt éltünk. Ezelőtt négy évvel, tehát 1919-ben — az első gondolatot, hogy pusztítsam el férjem, özv. Olasz Istvánné adta. Ö hozott össze Kotormán Julissal, akit azu án elküldtem Gelencsér kórházi főápolóhoz, hogy tőle mérget szerezzen. — Később — olvasRa tovább Satánky előadó — levelet irtam Géresz Ferenc kórhá7i főorvosnak, akit arra kértem, hogy szabadítson meg férjemtől. Géresz a levelet válasz nélkül azonnal vissza küldte. Eiutan az előadó sorban olvma föl a szegedi vizsgálóbíró előtt tett vallomásait. Majd teljes részletességgel ismerteti a kihallgatott tanuk vallomását, ezek után pedig a döntő lefolyású orvosi szakvéleményeket. A kezelőorvosai Nagy Sándort kórházba küld* ték több izben, mivel a pontos diagnózist nem tudták megállapítani egy rövid vizsgálat alatt. Ehhez hosszú és állandó megfigyelés szükséges. A kórház orvosa Nagy Sándor fejcédulájára gyomorhurutot irt, azonban dr. Ormos Pál vesebajt konstatált. Közvetlen halála előtt dr. Tóth Ernő kezelte az elhunytat. Egyszer sürgősen bivták éjszaka, amikor Nagy Sándor görcsölt ben fetrengett, pulzusa pedig nem mi' ködölt. Tóth Ernő elmondja még vallomásában, hogy N«gy Sándor ápolónője, özv. Olasz Istvánné állítása szerint a földbirtokos egy kanál orvosságtól esett össze. Dr. Géresz Jakab kórházi orvos vallomása